Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-12-13 / 188. szám

14. OLDAL - 2000. AUGUSZTUS 12-13., SZOMBAT-VASÁRNAP SPORT MEGYEI HÍRLAP Kilenc óra után érték el vágyaik csúcsát ' ________ ____________________________VÉLEMÉNY JÁVOR PÉTER Ananászkonzerv a hóesésben Hosszú felkészülés után két bátor vállalkozó szellemű békéscsabai, Sipos József és Siposné Matuska Klára öt budapesti hegymászóval al­kotta csapattal nagy fába vágta fejszéjét. Elindultak a Mont Blanc lábához, hogy megmásszák annak 4807 méter magas csúcsát, feljus­sanak Európa legmagasabb hegyének tetejére. Békéscsaba Nézzük, mit is jegyzett fel napló­jába Sipos József a nem veszély­telen erőpróbáról: „Célunk a francia oldalon található normál utaknál lényegesen nehezebb dé­li, olasz oldalról történő megmá­szás volt. Alaptáborunk - ahol egyébként a legkevesebb időt töl­töttük - 1500 méter magasan, egy Entrevé melletti kempingben volt. Innen 2000. július 30-án in­dultunk fel a hegyre. Először a Miage-gleccser morénahalmain, majd a gleccser jegén értük el a 200 méter magas sziklafalat, amelynek tetején egy sziklakiszö- gellésen várt ránk a Gonella- menedékház, 3071 méter maga­san. Itt töltöttük az éjszakát és a másnap ránk tört hóvihar miatt az egész következő napot és éj­szakát. Körülbelül 70 centis friss hó esett. A harmadik napon reg­gel pompás időben indultunk ne­ki a Dóm- és a Mont Blanc- gleccsereknek, amelyeket át­mászva szerettünk volna 4000 méter körüli magasságban sátrat verni. Délután három óra után azonban olyan gyorsan tört ránk az újabb vihar, hogy azonnal tá­bort vertünk 3750 méter magasan a gleccseren. Sátrainkat jégcsava­rokkal és jégcsákányainkkal rög­zítettük. Egész éjjel esett, és fújt az erős szél. A havat veregettük sátraink faláról, nehogy annak súlya ránk döntse a sátrat. Reg­gelre így is újabb magas hó alól ástuk ki magunkat és sátrainkat. Ezen a napon ismét pompás idő­ben indultunk a friss hóban nyo­mokat taposni, a következő napi felmenet megkönnyítésére, Ha­mar felértünk az Augile de Byonassy és a Dóm közötti éles, kitett gerincre, ahol meglepően jól. haladtunk. Egy órakor a 4300 méter magas Dóm tetején, majd nemsokára a Vallott kunyhónál így néz ki a világ 4000 méter magasságban voltunk, 4372 méter magasan. Itt az eddigieket is felülmúló szél- és hóvihar tört ránk elemi erővel. Nem csak a további előrehaladás, de a sátrainkhoz történő lemenet is lehetetlenné vált. Kénytelenek voltunk itt tölteni az éjszakát négy lengyel és skót hegymászó társaságában, akik ugyancsak ide menekültek az ádáz vihar elől. Hálózsák nélkül, egyetlen ana­nászkonzerven megosztozva töl­töttük el a mínusz 15 fok hideg­ben, egymáshoz bújva az éjsza­kát. Hajnalban még mindig erős szél, de derült idő várt ránk, és ar­ra a rengeteg emberre, aki a fran­cia normál utakon indultak a hegyre. Ezen a napon francia ol­dalról körülbelül kétszázan érték el a csúcsot. Olasz oldalról raj­tunk kívül ezen a héten mindösz- sze még két spanyol hegymászó­nak sikerült ez. Mi kilénc óra után értük el vágyaink csúcsát. Rövid ünneplés és fényképes után indultunk lent hagyott sátra­ink felé. Délután négy órakor ér­tük el sátrainkat, ahol végre ehet­tünk egy kicsit. A távolból közel­gő fekete felhők miatt úgy döntöt­tünk, hogy azonnal tovább me­gyünk lefelé. A Gonella-háznál már esett a hó. Tovább másztunk lefelé, és este nyolc órakor 2600 méter magasan értünk a Miage- gleccser felső, beszálló pontjára. A marénahalmokon már sötét­ben, fejlámpáink pislákoló fényé­nél, szakadó esőben botladoz­tunk végig. Éjjel három órára le­vert lábszáraival és bőrig ázva ér­tünk a kempingbe. 3300 méter szintet jöttünk lefelé egyhuzam­ban. Nagyszerű környezetben, csodálatos öt napot töltöttünk a hegyekben, mindig magasban. Bár az időjárás mindent elköve­tett ellenünk, a jó és alapos felké­szülés, valamint a jó csapatmun­ka sikerre vezetett bennünket.” Túl az első fordulón VII. Szent István Király Kupa Harminc évvel ezelőtt ren­dezték meg első alkalommal Szarvason azt a nemzetközi sakkversenyt, amelynek az utóbbi hét esztendőben Szent István Király Kupa ne­vet adományoztak. Az idei eseménysor ünnepélyes megnyitója és első fordulója tegnap volt a Körös-parti vá­ros Árpád Szállodájának dísztermében. Szarvas A jubileumi eseményre 133 sak­kozó adta le nevezését, közülük hetvenhetén kaptak besorolást az A, vagyis legerősebb csoport­ba: nemzetközi- és FIDE-meste­rek küzdenek az elsőségért jövő hét végéig tartó viadalon. A B, va­gyis nyílt csoportban 25, az után­pótlás számára kiírt C csoportban 31-en ültek asztalhoz. Érdekesebb eredmények az első fordulóból. A csoport: Nagy Ferenc (Naszály)-Berebora Ferenc (Szolnok) 0:1, 'Szlabey Géza (Fót)-Vladimir Volosin (Makó) 0:1, Párkányi Attila (Zala Volán)-Szobi Géza (Naszály) 1:0, Győri Szabolcs (Orosházi MTK)— Révész Béla (Szarvas) 1:0. Döntetlen: Csibor András (Makó)—Horváth Jenő (Budapest). B csoport: Dankő (Szarvas)—Takács (Bp.) 0:1, Koszta (Szeged)-Jansik (Kardos) 0:1, Császár (Martfű)-Leidl (Tököl) 0:1. C csoport: Galla (Szarvas)-Csipái (Szarvas 0:1, Kohut (Szarvas)—Révész (Szarvas) 0:1. ny. m. Bicskei Bertalan kerete Budapest Bicskei Bertalan, szövetségi kapitány kihirdette keretét a jövő heti, Ausztria elleni barátságos találkozókra. Bicskei Bertalan együttese szerdán 20.30 órakor a Népstadionban. Az A-válogatott keret. Kapusok: Király Gábor (Hertha BSC), Sáfár Szabolcs (SV Salzburg). Védők: Sebők Vilmos (FC Energie Cottbus), Fehér Csaba (NAC Breda), Mátyus János (FC Energie Cottbus), Korsós György (Sturm Graz), Molnár Zoltán (Dunaferr), Dragóner Attila (FTC). Középpályások: Pető Tamás (Vasas), Rósa Henrik (Dunaferr), Lisztes Krisztián (VfB Stuttgart), Lendvai Miklós (Beerschot), Halmai Gábor (Maccabi Tel-Aviv), Illés Béla (MTK), Dárdai Pál (Hertha BSC). Csatárok: Hamar István (Betar Jerusalem), Tóth Norbert (Vasas), Horváth Ferenc (FC Energie Cottbus), Tököli Attila (Dunaferr), Herczeg Miklós (Újpest FC). __________________________________________■ Röviden BASEBALL. A Békéscsabai Vil­lámok utánpóüáscsapata a hét végén, szombaton és vasárnap a Veszprém megyei Nemesvá- mosra utazik, ahol két mérkő­zést játszik a helyi gárdával. A tét az ország legjobb négy csa­pata közé való kerülés. LABDARÚGÓ TOBORZÓ. A Jamina SE Békéscsaba labdarú­gó-szakosztálya toborzót rendez az 1985-1989 között született fiataloknak. Jelentkezni lehet minden hétfőn, szerdán és pén­teken 16 órától a Bessenyei utcai sportpályán Matuska Zsoltnál. MAGYAR KUPA. Sorsoltak a kézilabda Magyar Kupában. Az első fordulóban a férfiaknál a HC Szarvas Mezőtúron, az Every Day KSE Orosháza Hód­mezővásárhelyen lép pályára. A Gyomaendrődi FKC az NB I B-s Kiskunmajsát fogadja, míg a Bé­kési FKC és az Újkígyós Csaba KC erőnyerő. A nőknél Med- gyesegyháza—Csorvás megyei rangadót rendeznek, a Szarvasi NKK a Bácsbokodön játszik. UTCAI KOSÁRLABDA. Ma, szombaton, 9 órától utcai kosár­labdagálára kerül sor Mezőbe- rényben, a Martinovics utcai is­kola udvarán. Öt korcsoportban - 12 éves korig, 12-14, 14-18, 18-35 éves kor közöttiek és 35 év felettiek kategóriában — még a helyszínen is lehet nevezni a 3+1 fős férfi és női csapatoknak. ■ A telekgerendási példa A minap arról írtam behatóbban, vajon megszű­nik-e a röplabda sportág Békés megyében? Ebben felsorakoztattam, hogy nem is oly régen még élt a sportág Sarkadon, Telekgerendáson, Gyomaend- rődön, s utolsó mohikánként Békéscsabán űzték magas szinten az NB I-ben a Békéscsabai Főisko­la DSE lányai. Természetesen a sportág megszű­nésének veszélyét kimondottan az élsportra értet­tem. Annál is in­kább, mert tudo­másom van arról, hogy például Bé­késcsabán a Szent László Utcai Álta­lános Iskolában az egykori NB I-es sikeredző, Kor­mos Mihály életben tartja a röplabdát, miként a volt kitűnő játékos, Buzássy Emília a csabai bel­városi suliban. Igaz, mindkét helyen „csak” isko­lai szinten, tehát az utánpótlás ismerkedhet a sportág alapjaival, s legjobb esetben városi baj­nokságban, esetleg diákolimpián indulhatnak a ti­zenévesek. Sőt, éppen Kormos Mihály és néhány barátja ügybuzgalmának, szervezőkészségének és sport- szeretetének köszönhetően ezekben a hónapok­ban a „strandröplabda-láz” is magas fokon izzik. A nyílt megyei döntőt - ötfordulós előcsatározá- sok után - éppen ma játsszák Dévaványán. Viszont nagy örömmel vettem Hegedűs József szavait, aki amiatt keresett, hogy nem halt ki a röplabdasport a megyében, hiszen Telekgerendá­son még mindig él. Még most, a nyári szünetben is szinte minden hét végén összejön - öntevéke­nyen — húsz-harminc ember, fiatal, középkorú egyaránt, s űzi kedvenc sportágát. Télen pedig az iskola kisebb tornatermében hasonlóképp mini tornákat, barátságos meccseket játszanak. Igaz - tette hozzá - ez nem NB I, de nagyszerű test­mozgásnak s a hagyományok megőrzésének. Apropó, hagyományok. Emlékszem arra, hogy egykoron a Békéscsabához alig nyolc kilométerre lévő kistelepülésen még Tímár Tibor tanár úr igye­kezett megszerettetni az általános iskolásokkal a sportágat. Ez olyannyira sikerült neki, hogy rendre indultak az akkor még élő megyei bajnokságban, sőt, ott remekül szerepeltek. Nem titok, hogy az akkori lányok - ma édesanyák, asszonyok - jár­nak ma is vissza rendszeresen egy kis „röpis test­mozgásra” a helyi suliba, s viszik csemetéiket is, akik szüleiken, valamint Bozsoky István testnevelő tanár úron és a már említett Hegedűs József taní­tón keresztül kötelezik el magukat a sportággal. A probléma mára csupán annyi: nincsen már megyei bajnokság, hiszen a „féléletben” lévő Bé­késcsabai FDSE-n kívül nincs is több felnőtt és ifi csapat Békés megyében. Arra viszont joggal na­gyon büszkék az 1717 lelket számláló Telekgeren­dáson, hogy saját örömükre, egészségük megvé­dése érdekében életben tartják ezt a labdajáték sportágat, amely a legszelídebb az összes csapat­sport között, hiszen itt nincsen test-test elleni küzdelem. Csak játék a pontokért. Persze nem csak e miatt lesz szomorú az em­ber, ha eltűnik egy sportág a megyei palettáról. Hiszen - mint többször is írtam máskor - ezzel tovább szűkülhet gyerekeink körében a választ­ható sportágak köre. Viszont, hogy ne így történjen, ott a telekge­rendási követendő példa - akár más sportág ese­tében is érvényes jelleggel. Öntevékenyen húsz-harminc ember űzi a sportágat. A csoport favoritja ellen Vasárnap játszanak a hírős városban A hét végén a második fordulóval folytató­dik az NB I B-s labdarúgó-bajnokság, amelynek során Kecskemétre látogat az Elő­re FC csapata (vasárnap, 17 óra; jv.: Buko- vics, segítői: Kalmár, Fridély). Békéscsaba A nyitány jól sikerült a lila-fehéreknek, hiszen egy félidőn át nyújtott harcosabb teljesítményük révén - hazai környezetben - 2-0-ra legyőzték a me­zőny újoncát, az egykori csabai tréner, Vigh Tibor vezette Kunszentmáirton együttesét. Most azonban nehezebb feladat vár a Paróczai-legénységre, hi­szen a jó játékerőt képviselő Bács-Kiskun megyei csapat lesz az ellenfél, ráadásul idegenben. A hírős város futballistái már tavaly is remek eredményeket produkáltak, amelyben több meglepetés is akadt.- Ráadásul remekül igazoltak a nyáron - toldja meg Paróczai Sándor, a lila-fehérek vezető edzője - , s az sem elhanyagolandó, hogy a csapat magja rég­óta együtt van. Ők a csoport favoritjai, de minden­képpen a három pont megszerzésére törekszünk. Igaz, akkor sem lennék nagyon csalódott, ha idegen­ben döntetlent érnénk el ellenük. Láttam őket az el­múlt vasárnap játszani, úgy vélem, lehet sikerünk, ha támadásaik esetén igyekszünk hamar visszasze­rezni a labdát, sőt, inkább mi próbálunk meg folya­matosan támadni. Amúgy a számszerű eredményt lehetetlen megjósolni egy ilyen mérkőzésen. A békéscsabai csapatban nincs sérült és nincs el­tiltott labdarúgó sem. Hét közben, szerdán újabb előkészületi mérkő­zésre került sor: Békési FC-Előre FC Békéscsaba 0-5. G.: Kovács T„ Csipkar, Szabó S., Takács, Bo­ros. j. p. Újra férfi kézilabda a megyeszékhelyen Egy év szünet Békéscsaba Hajdan Békéscsaba hazánk egyik férfi kézilabda fellegvára volt. Akármilyen furcsán hangzik, két évig nem volt férfi kézilabdasport a megyeszékhelyen. Most újra - igaz, hogy Újkígyós Csaba KC né­ven - NB II-s férfi kézilabdacsa­pat működik a megyeszékhelyen, miközben ugyanezen a néven Új­kígyóson egy NB I B-s gárda is lé­tezik. A csabaiak trénere, a koráb­bi sikeredző, Perényi László lett, aki a tervekről, a felkészülésről a következőket mondta:- A felkészülést augusztus 7- én kezdtük meg, egyelőre heti há­rom foglalkozást tartunk a városi sportcsarnokban. A csarnok ve­zetése segítségünkre sietett, ren­delkezésünkre bocsátotta a léte­sítményt. A tréningeket 18 kézi­után újra neveztek a K labdázó látogatja rendszeresen. A csapat fiatal, 20 éves az átlagélet­kor. Amatőr alapon, sportszere- tetből kézilabdáznak a fiúk, a szülők is sokat segítenek. Ko­moly támogatónk egyelőre nincs, de remélem, hogy hamarosan lesz. Stabil középcsapattá szeret­nénk válni, meghatározó szere­pet akarunk játszani az osztály­ban. Gyomaendrőd A Gyomaendrődi FKC kézilabda­csapata egy év szünet után újra az NB II-ben szerepel. A tréningeket Nagy Péter edző irányítja, aki a tervekről a következőket mondta: - Július 20-án kezdtük meg a felkészülést, mert egy velencei négyes tornán szerepeltünk, ahol három NB Il-es középcsapattal ta­lálkoztunk. Remek ráhangoló irös-partiak is mérkőzéseket játszottunk. Az igaz, hogy csak negyedikek let­tünk, de nem vallottunk szégyent teljesítményünkkel, szoros mér­kőzéseken maradtunk alul. Heti három edzés szerepel a program­ban, plusz edzőmérkőzéseket ját­szunk. Augusztus végén egy há­romnapos jugoszláviai tornán ve­szünk részt. Együtt maradt a gárda, csak Soczó Attilára nem számítha­tunk, mert ő külföldön vállalt munkát. Négy-öt megyei NB I B-s kézilabdázóval folytatunk tárgya­lásokat. Anyagi feltételeink jók, az ősz gondmentes lesz. Utánpót­lás korú játékosaink nagyon fiata­lok, tehetségesek, de időre, türe­lemre van szükség, hogy beérje­nek. Ha erősítési terveink sikerül­nek, jó középcsapattá válik az együttes. ______ hankó győrgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom