Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-05-06 / 182. szám
2000. augusztus 5-6., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 7 _____________ __________„Minden cövek egy koporsószeg a nagybirtok ravatalán” . Nagy Imre, a földosztó miniszter Ne keresse a kedves olvasó ennek az írásnak az apropóját, jóllehet — egyebek mellett — aktualitását akár az is adhatná, hogy mostanában ismét sokan féltik az államot: olyan földtörvényt alkot, amely a uniós belépés után kiskaput nyit a külföldieknek arra, hogy tulajdonossá váljanak nálunk is. Az erősen ellenzők mellett támogatói is akadnak, hogy ilyenfajta lehetőséget adjon a törvény. Az ősi föld létformája, tulajdonlása emberemlékezet óta téma, ami magától értetődő. Visszatekintésünkben az 1945. évi földosztásra, egyben Nagy Imrére emlékezünk, méghozzá avatott tudós, a Nagy Imre-ku- tató Sipos József segítségével. — Kezdjük talán az előzményekkel, amelyek természetesen jóval korábbra datálódnak, mint azok a bizonyos március 29-ei ünnepélyes pusztaszeri karóleverések! — Minden túlzás nélkül állítható, hogy a XX. századi Magyarországnak központi problémája volt a földkérdés. Emlékezzünk csak az agrár- szocialista mozgalmakra vagy a paraszt- és munkáspártok 1918- 19-es, földreformot sürgető programjára. Ezekre támaszkodva is fogadta el a polgári demokratikus forradalom Károlyi Mihály vezette kormánya 1919. február 2-án a néptörvényt, benne az 500 holdat meghaladó nagybirtokok felosztását a parasztok között, amit aztán a proletárdiktatúra idején leállítottak, hogy helyette tée- szesítsenek. Jóllehet, Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt később új földosztást sürgetett, az uralkodó osztály megerősödése miatt elképzelésüket nem tudták keresztülvinni, így mindösz- sze 1,1 millió holdat, a teljes földterület 8 és fél százalékát tudták a parasztok tulajdonába adni. Ráadásul a 500 ezer jogosultnak csupán átlag 1,7 hektár jutott, az is a falvak határában lévő, rossz minőségű földekből. Jött a világválság, és a „közös” eredmény a további elszegényedés lett. Több, mint másfél millió embernek egy talpalatnyi földje sem maradt. . —Érthető tehát a bizakodás, ami a háború befejeztével felerősödött a parasztságban, ráadásul akadt egy politikus, aki mindig is fontosnak, missziójának érezte a földkérdés megoldását... — Egyértelmű, hiszen Nagy Imrét már Moszkvában foglalkoztatta, hogyan juthatnának földhöz a kisemberek, ezért 1944 szeptemberében azt a megbízást kapta, hogy készítse el a földreform tervezetét. A Központi Bizottságnak még Moszkvában előterjesztett javaslata leszögezi: „A Magyar Kommunista Párt a falusi földműves nép földhöz juttatása és életképes kisgazdaságok létesítése érdekében követeli: 1. a 100 holdon felüli, kötöttforgalmi és magánkézben lévő nagybirtokok földterületének, élő és holt felszerelésének, továbbá vetőmag-, gabona- és takarmánykészletének teljes igénybevételét, a földreform céljaira; a) A hazaárulók, háborús bűnösök, • a Volksbund tagjai német véderőben szolgált egyének birtokainak teljes kisajátítását, kártérítés nélkül, b) 150 kát. holdig mentesítendők a földreform céljaira való igénybevétel alól a parasztgazdaságok; c) méltányos esetekben, hazafias érdemek elismeréséül a birtokok 200 kát. holdig mentesíthetők az igénybevétel alól.” A szegényparasztságot, cselédeket, törpe- és kisbirtokosokat segítő tervezet azt is kifejezte, hogy „a föld a juttatottak telekkönyvileg bejegyzett .magántulajdonába megy át”. Vita a 200 holdas felső határról és hazafiassági okokból megjelölt 300 holdról alakult ki, ez utóbbit ugyanis ennyire emelte fel a pártvezetés. Nagy Imre szerint az 1945 elején, irányítása mellett kidolgozott és 1945. március 17-én elfogadott földreformrendelet alapját a már Moszkvában jóváhagyott elvi platform képezte. — A kutatók mégis felvetik a kérdést: igazat állított-e Nagy Imre, hiszen a szakirodalom és a közvélemény többsége ma is úgy tudja, hogy az 1945-ös földreformot Érdéi Ferenc és a Nemzeti Parasztpárt vezetősége dolgozta ki. — Én Korom Mihály tanulmányának és Rainer M. János könyvének hiszek. Nagy Imre — a Magyar Kommunista Párt (MKP) Ideiglenes Központi Vezetősége tagjaként, a párt felelős agrár- és parasztpolitikusaként — 1944. november 5-én érkezett Moszkvából Szegedre, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József társaságában, s ott csatlakozott hozzájuk Vas Zoltán. Erdei — amint visszaemlékezésében olvashatjuk — csak november 9-én jött Szegedre, s már az első megbeszélésükön élénk vita robbant ki a földreformról. A kommunista vezetők a tervezetet átadták Erdeiéknek, amiről „vázlat” is készült. Ezt követően Nagy és Gerő visszatértek Moszkvába az ideiglenes kormány megalakítását célzó tárgyalásokra. Nagy Imre szerepét Révai vette át, aki szoros baráti kapcsolatban állt Erdeivel. Az MKP Központi Vezetősége január 3-án úgy döntött, hogy a földreform törvénytervezetét január 30-ig kell elkészíteni. Január 14-én azonban a Nemzeti Parasztpárt a debreceni Néplapban, majd a Délmagyarországban megjelentette saját földreformtervezetét, amelynek követelései lényegében azonosak voltak Nagy Imre Moszkvában kidolgozott javaslatával. Január 18-án az MKP Központi Vezetősége megtárgyalta a Nemzeti •Parasztpárt javaslatát, azt elfogadta és más demokratikus pártoknak is elfogadásra ajánlotta. Február 1-jén Nagy Imre az őt felkereső endrődi, mezőtúri és gyomai kubikusok előtt kijelentette: „az egész nemzet érdeke, hogy ne legyen műveletlen föld az országban”. —A földreformtervezetet a kormány a március 17-ei, rendkívüli ülésén tárgyalta meg, ahol egyhangúlag megszavazta. A rendelettervezetet Nagy Imre olvasta fel, utána rövid beszédet mondott. Ebben a földreform történelmi jelentőségét abban látta, hogy a jobbágyfelszabadítás óta ez a legjelentősebb társadalmi változás. Úgy tudom, a politikatörténet ezt a beszédét a legfontosabbak között tartja számon. — Igen, és hozzáteszem, máig ható erénye a pátoszmentesség és a tárgyilagosság. Csak egyetlen mondatát hadd idézzem: „a törvény célja, hogy valóra váltsa a magyar földműves nép évszázados álmát és birtokába adja ősi jussát, a földet.” . — Tizenkét nappal később Pusztaszeren pedig már a megfelelő ünnepélyesség sem hiányzott... — Veres Péternek, az Országos Földrendező Tanács elnökének mezőhegyesi repülős útját is ide sorolhatjuk, de az igazi, az új honfoglalásként is emlegetett pusztaszeri ünnepséget március 27-én tartották, amelyre egy moszkvai újságíró csoport is eljött. Természetesen Nagy Imre beszélt. „Kezdjük meg a földosztást! Veijük le a cövekeket, amelyeknek mindegyike egy-egy koporsószeg a nagybirtok ravatalán, de ugyanakkor a magyar föld robotosai számára új világ, új élet beköszöntését jelzi, amely a szabad, független, demokratikus Magyarországban ölt testet” — zárta szónoklatát. — Háromezernél több földigénylő bizottság működött az országban. A későbbi tagosítás csúfos következményeit ismerve, végül is milyen eredményt hozott a reform? — Néhány hét alatt 75 ezer birtokot sajátítottak ki, 3,2 millió hektárt, az ország földterületének egyharma- dát. Hatszáznegyven- kétezer új tulajdonos lett, megteremtődött a falusi társadalom, abszolút túlsúlyba jutottak a kistermelők. De legalább akkora jelentőséget tulajdoníthatunk annak is, hogy miközben az egyik oldalon csökkentek a hatalmi képességek, a másikon nőttek a megélhetőségi lehetőségek. *** A beszélgetéshez már mi tesszük hozzá: tudjuk, mindez néhány év múlva mibe torkollott és hová vezetett.' Amikor képletesen újra a föld rabjává tették a parasztságot, amely a beszolgál- tatási rendszer mindennapos kínjai közepette sokszor volt kénytelen megátkozni saját ősi jussát még akkor is, ha kalaplevéve tekintett a földosztó miniszter, Nagy Imre által személyesen aláírt birtoklevelére. Fábián István Ajánló CD-sikerlista 1. Natalia Orient: Vad angyal 2. Thalia: Arrasando 3. Sonique: Hear My Cry 4. Lord Of The Dance 5. Britney Spears: Oops!...I did it again 6. Bon Jovi: Crush 7. Gheorghe Zamfir: Feeling Of Romance 8. Sláger Rádió 3. (válogatás) 9. Buli varia Balatonon 10. Bravo Summer Hits 5. (Musicland Hanglemezbolt) Zene En Vogue: Masterpiece Theatre Maxine, Cindy és Terry: a sötétbőrű nők funky zenéjében utolérhetetlen csapat az elmúlt hónapban új albummal rukkolt ki. A 14 dal mindegyike egy szerelmi dráma, színházhoz illő zenei alapokkal, hiszen nem egy felvételhez klasszikus szerzők kottájából kölcsönözték az ötletet. Beethoven Holdfény szonátájának dallamát csakúgy visszahallhatjuk a lányok előadásában, mint a Carmen főtémáját. Könyv A felszarvazott férj DekamtroSI Az inkább meséiről ismert Jean de La Fontaine pajzán széphistóriáit foglalta egy kötetbe és adta ki a közelmúltban a Dekameron könyvkiadó. A mély bölcsességeken alapuló, sziporkázóan szellemes verses történetek mindenkor, minden időben óriási sikert arattak, s aratnak ma is. Méltán, hiszen a Boccacio Dekameronjával rokon remekek mindig telibe találnak, nemtől, kortól, időtől függetlenül. Garancia erre maga Jean de La Fontaine, aki a következő sorokkal ajánlja széphistóriáit: „Bárki írta: amit előadok, J Szokás szerint a magam fűszeréből / Ízesítem; mert egyébként e nélkül / A mesélés- sel inkább felhagyok.” Tizenhárom tanulságos, szellemes, pikáns történettel ajándékoz meg bennünket a szerző. Kedvcsinálóként álljon itt az első és az utolsó história címe: A felszarvazott férj, akit elvernek és örül neki, A szerepcsere. *«t Miri Mr‘».UUWUg Wwulj» « íiSWrafsr®-a< ffZU+i A földreform tervezetét Nagy Imre dolgozta ki és terjesztette elő /Lé f&áAn ( főii Bizonyára akadnak még olyanok, akik élnek azok közül, akiknek aláírása cikkünk illusztrációján, a debreceni Ideiglenes Kormányhoz címzett levélen szerepel. Kérjük, aki a fenti listán felismeri a saját vagy hozzátartozója nevét, írjon szerkesztőségünkbe, e sorok szerzőjének. Előre is köszönjük! Album a millenniumi műemlék-helyreállításokról A millenniumi ünnepi évhez kapcsolódó legjelentősebb műemléki beruházásokat tartalmazza az „Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltakat” című reprezentatív .kiadvány, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Országos Műemléki Hivatal adott ki. A lexikon az ezeréves államiságunk ünnepe alkalmából indított 11 műemlék-felújítási programot mutatja be. A királyi városok rekonstrukciója programban 1997 és 2000 között Esztergomban 1 milliárd 120 millió forintot, Visegrádon 645 millió, Veszprémben 150 millió, Székesfehérvárott 478 millió, Pécsett 365 millió, a szabolcsi földvárnál 40 millió, míg Mohács- Sátorhelyen 60 millió forintot fordítottak vagy fordítanak a helyreállításra. Az Árpád-kori falusi kis- .és romtemplomok felújítására az elmúlt évben csaknem 130 millió forintot ítéltek meg. A millenniumi kastély-helyreállítások közül ebben az évben többek között a fehérvárcsurgói, a fertődi, a füzérradványi, a gödöllői, a pápai, a pécelj, a tuzséri és a nádasdladányi kastélyok szépültek meg. Az NKÖM az elmúlt évben a Nemzeti örökség program keretén belül pályázatot hirdetett az épített és régészeti örökség megóvására, fenntartására és restaurálására. A pályázatok lehetővé tették a határon túli magyar vonatkozású épített örökség ihegújítását is. A Nemzeti örökség program keretén belül több, mint másfél milliárd forintot kaptak a pályázók. Az egyházi kulturális örökség és az egyházi műemlékek rekonstrukciója a hitéleti, illetőleg a közfeladatot ellátó műemlékek és a kiemelten városképi jelentőségű ingatlanok védelmét, felújítását, bővítését célozza. Az előirányzott összegből a katolikus egyház csaknem 700, a református egyház 238, az evangélikus egyház 76, a zsidó hitközségek pedig 44,5 millió forintot kapott. Az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciójára és egyéb központi beruházásokra fordított 1,7 milliárd forint az egyházi tulajdonba került ingatlanok, iskolák, kórházak, templomok, műemlékek felújítását célozza. A Szent István bazilika helyreállítása 1985-ben kezdődött, az NKÖM a munkákra az elmúlt évben 900 millió, idén pedig 1 milliárd forintot költött. A minisztérium millenniumi beruházásai közül a várbéli Szent György tér környékének rehabilitációja emelkedik ki. A múzeumi rekonstrukciós program az országos feladatkörű gyűjteményeket befogadó épületek — például a Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum, Szép- művészeti Múzeum — már megkezdett korszerűsítésének folytatását, illetve befejezését tűzte ki célul. A határon túli magyar épített örökség célzott támogatásának programjára az elmúlt évben 100 millió forintot fordított az NKÖM. A 693 támogatott műemléki felújítás között több Békés megyeit találtunk. Különböző központi forrásokból a battonyai szerb ortodox templom restaurálására 6,8 millió, a békési katolikus temető bekerítésére, útépítésre 1,1 millió, a gyulai Százéves cukrászda helyreállítási tervének elkészítésére 350 ezer, a gyulai Szent Miklós templom teljes külső helyreállítására 9.7 millió, a gyulai várat övező park kertészeti tervének elkészítésére 2 millió, a gyulai városháza helyreállítási tervének elkészítésére 250 ezer, a kondorosi Batthyány-Geist kastély tető-helyreállítására 5 millió, a méhkeréki román ortodox templom restaurálására 500 ezer, a mezőberényi szlovák evangélikus templom rekonstrukciójának befejezésére 6,45 millió, a mezőhegyesi központi istálló állag- megóvására és lelátó építésére 5 millió, az mezőhegyesi csikóslak helyre- állítására 4 millió, az orosházi evangélikus gimnázium bővítésére és rekonstrukciójára 33 millió, a szabad- kígyósi Wenckheim-kastély parkjában álló barokk szökőkút felújítására 2.7 millió, a szarvasi Mitrovszky- kastély tető-erősítésére és szigetelésére 11 millió forint támogatást nyújtottak.
