Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-26-27 / 200. szám

2000. augusztus 26-27., szombat-Vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 7 A JAPÁNOK HAZASZERETETE ERŐSEBB AZ ÉLNI AKARÁSNÁL Kamikaze, az „isteni vihar A második világháború végén, a vesztésre álló japán vezérkar, a daihonei, kétségbeesett eszközhöz folyamodott. Jóváhagyták, hogy önként jelentkezők életük feláldozásával bombákkal megrakott repüló'ket, vitorlázókat, mini tengeralattjárókat és motorcsónakokat irányítsanak az ellenséges hajóknak. Az első élő bomba Széki Jukio hadnagy, oktatópilóta volt. A féléve nős Széki csoportja 1944. október 25-én a Fülöp-szigeteknel sikeres támadást hajtott végre egy amerikai hajóraj ellen. A vezérkar az eredményen felbuzdulva létrehozta a „Tokkótai"-t (a különleges támadóalakulat, a Tokubecu Kógeki Tai rövidítése). A köztudatban mégis az első öngyilkos, Seki alakulatának neve, a Kamikaze maradt fenn. Jelentése, Isteni Vihar (célzás a tájfunra, amely a Japánt feldúló mongol hajóhadat elpusztította). A kamikaze támadások az amerikai hajóflotta történelmének legnagyobb veszteséget okozták, miközben a japán haditengerészet 2.534 embert és 1.392 repülőt veszített. Kik voltak ezek a 18-23 év közötti fiatalok, akik vállalták a biztos halált? Akik rozsdás gyakorlógépeikkel az amerikai hajókra rárepültek, s az oda- út benzin maradékával és a 250-800 kiló bombával együtt maguk is felrob­bantak. A választ a kevés túlélők egyikétől, a most 74 éves Kaváno Kiicsi na­vigátortól próbáltuk megtudni, akit a maga alapította kamikaze- múzeumban kerestünk fel. — Kavano úr, hogyan került a Kami­kaze Különleges Támadóalakulathoz? — A repülős szakiskola elvégzése után, 1944-ben Oitára kerültem a 148 fős Mitate századhoz, mint navigátor. Kétszemélyes Rjúszei vadászgépeken szolgáltunk, ami akkor a legmoder­nebb volt: 1825 lóerős, maximális sebessége óránként 450 kilométer, legnagyobb repülési távolsága tele tankkal 2000 kilométer. — Hogyan értesült a Tokkótai- ról? — Széki hadnagy öngyilkos bevetéséről a hadsereg vezetése valamennyiünket tájékoztatott. Elindult az önkéntesek áradata. Japánban az elsőszülött fiút a széltől is óvják, így a második, vagy harmadik fiúk lettek kamikazek. Miután az összes ön­kéntes elpusztult, 1945. július 25- én minden repülőst kamikazenak nyilvánítottak. — Mi volt az első benyomása a hír hallatán? — Hogy vesztésre állunk! Má­sokban élhetett az életben maradás reménye, de minket vágóhídra küldtek. — Miből állt a kamikaze kiképzés? — Naponta gyakoroltuk az ellensé­ges hajóra való rárepülést. 2000 méter magasságból felpörgetett motorral „becéloztuk” az irányítótornyot, aztáh 200 méteren „kicsúsztunk” a zuhanás­ból és vízszintbe hoztuk a gépet. — Féltek a haláltól? — Közömbösek voltunk iránta. Min­den nap gyakoroltuk a halálunkat, s a be­vetéseken elveszítettük néhány bajtár­sunkat. A 6-12 fős rajokat az öngyilkos bevetések sorrendjében számozták. Én a 7. Mitate-rajba tartoztam. A bázisunkról napi 2-3 csoportot vetettek be. Egy cso­port három gépből állott, s ez a mi kétsze­mélyes gépeinkkel napi 12-18 halottat je­lentett. Ä háború végére a 145 fős száza­dunkból harmincán vesztek oda, a Jukaren Repülőiskolában 1480 évfo­lyamtársamból négyszázat áldoztak fel. Tanaka őrmestert, aki kiváló pilóta volt ’45. augusztus 9-én küldték halálba. Elő­ző este a körletoszlopba verdeste a fejét: „Kavano, ez fáj, lehet, hogy a halál is fáj­ni fog?” Másnap egy hadihajónak ütköz­ve megtudta. — Volt-e valami a kiképzésükben, ami feledtette a félelmet? — Nem volt agymosás, ha arra gon­dol. A japánok testét-lelkét ősidők óta a „jamato-damashi” (japánságtudat), és a „busido” (szamurájszellem) alakítja. Vesztéskor belenyugvással vesszük az öngyilkosságra szólító parancsot. — A kamikazek ,,beszámíthatatlan fanatikusok” hírében álltak... —r Ha a győztesek oldalán álltunk volna, ma hősök lennénk. Az öngyil­kos pilótáknak két típusa volt: az egyik a haza iránti szeretetből, a másik józan megfontolásból áldozta fel az életét. —Józan megfontolásból? — Igen! Naponta több ezer honfi­társunk halt meg az amerikai bombák­tól. Egy repülőgép anyahajó megsem­misítése több tízezer japán életét men­tette meg, amiért cserébe nekünk csak egy embert kellett feláldoznunk. Ha ugyanezt bombázással akarjuk elérni, bizonytalanabb eredményért több gé­pet és embert veszítünk. Nos, melyik a célszerűbb, és humánusabb? Az élettől nehéz megválni, de a japánok hazasze­retete erősebb az élni akarásnál — Mit éreztek, akik megkapták a parancsot az öngyilkos bevetésre? — Elsősorban megkönnyebbülést, hogy VÉGRE! A parancsnokság reg­gelente kifüggesztette az 1-2 nap múl­va bevetésre kerülők nevét, de akadt, aki csak órákkal előbb értesült a beve­téséről. A várakozás, a bizonytalanság kikezdi az embert, megváltásnak érzi, ha végre rá kerül a sor. — Elbúcsúztak-e a családtól? — Nem volt szokás. Kevesen tehet­ték meg, hogy a rövid idő alatt a csalá­dot felkeressék. Kínos találkozások voltak ezek, mert a küldetésről nem volt szabad beszélni. Általában csak levelet írtak. — Hogyan zajlott le egy kamikaze bevetés? — Reggelente napiparancsban felol­vasták a bevetésre kerülők névsorát. Kaptak egy pohár szakét (rizspálinkát), elénekelték a kamikáze indulót, azután beszálltak a gépeikbe. Közben moso­lyogtak, viccelődtek mintha szórakozni mennének. A kamikazekat felderítő és vadászgépek kísérték. Utóbbiak elvon­ták az amerikai gépek figyelmét a kamikazekról, és jelentést tettek a beve­tések sikeréről. Nyolcezer méter magas­ságban közelítették meg az ellenséges hajórajt. Aki elsőnek felfedezte, megbil­legtette a gépe szárnyát. A kamikazek örömujjongásba törtek ki, kibontották a zászlóikat meg a hacsimakit. Ez széles selyemszalag, amit a homlokra körnek, és két hosszú szárát hátul lobogtatja a szél. Elöl a japán napkorong díszíti, és egy jelmondat. A célponttól 80 kilomé­terre a gépet 20 fokos lejtéssel az ellen­séges hajórajra irányították. Kétezer méter magasságban a dőlést 45 fokosra növelték, és teljes sebességbe hajszolták a motort. Aki az ellenséges zárötűzön át élve elérte az 5-600 méteres magassá­got, az 60 fokos zuhanással megcélozta a repülőgép-anyahajót, rácsapódott és a géppel együtt felrobbant. Az első manő­vertől számítva mindez nem került 60 másodpercbe. Ennek kezdetén a pilóta lenyomta a morse karját, ami folyama­tos sípoló hangot adott a bázison, ahol a jel megszakadásából értesültek a kamikaze haláláról. — Mi a legmeghatóbb emléke? .— 1945. augusztus 13-án, két nap­pal a háború vége előtt a Kisarazu Lé­gitámaszpontról egy öngyilkos egység indult bevetésre. Elöljáróm, Nisimori Josiomi őrmester így szólt hozzám: „Kavano, most meghalok. A te egyen­ruhád tisztább. Cseréld el velem, hogy méltó módon érjen a halál.” Fájó szívvel adtam át a pilótaruhá­mat, amit három nappal későbbi — de a békekötés miatt elmaradt — beveté­semre, a saját halálomra tartogattam. Az egyenruhám a tenger fenekén nyugszik, én pedig élek. — Azt már tudjuk, ki volt az első kamikaze, dé kik voltak a legutolsók? — A császár augusztus 15-én dél­ben hirdette ki a háború végét, ámdél- előtt még voltak bevetések. Barátom, Nakaucsi Szatoru őrmester, első osztá­lyú pilóta 11 órakor indult el. Egy órá­val később küldtük neki a visszatérés­re felszólító rádiójelet, de nem hallga­tott rá. 21 éves volt. Az Ötödik Légitámaszpont parancs­noka, Ugaki Matoi altengemagy előre értesült a háborúvesztésről, és nem akarta a szégyent megélni. Egyenruhá­járól lefejtette a rangjelzést, hogy fog­sága esetén ne okozzon örömet az ame­rikaiaknak, aztán beszállt Nakacuró Tacuó pilótahadnagy kamikaze gépébe. Kétszemélyes gép volt. A navigátor, Endó törzsőrmester megtudta, hogy ez az utolsó be­vetés, ezért nem akarta átadni a helyét. Végül az altengemagy a térdére ült, úgy indultak el hár­masban. Nem támadni, meghalni mentek. Indulásának hírére a többiek kérlelték a parancsnokot, hogy vele mehessenek. így esett, hogy az utolsó délelőttön huszonhármán mentek a halálba. — Mit érzett, amikor a hábo­rú befejezéséről értesült? — Hogy én vagyok a legsze­rencsétlenebb a világon! Két­ségbeesésükben — hogy nem teljesítették küldetésüket — so­kan öngyilkosok lettek. Ónisi altengemagy, a „kamikaze aty­ja” önvádtól mardosva harakirit követett el. Rövidkardjával fel­vágta a hasát, és tizenkét órás haldoklása alatt megtiltotta, hogy az orvos enyhítsen fájdalmán. — Mi történt Önnel a háború után? — Először földműveléssel foglal­koztam, azután a helyi rendőrség civil rádiósa lettem, majd bálnavadász-hajó­gyárba kerültem. 28 éves koromban megházasodtam. Két fiam és egy lá­nyom született, és most . már van hat unokám. Három éve mentem nyugdíjba saját ingatlanközvetítő hivatalomból. — Más lett az élete attól, hogy kamikaze volt? — Persze. Jobbak az idegeink, és az emberi élethez viszonyítva a minden­napi gondok apróságnak tűnnek. —Volt értelme a bajtársai halálának? — Mai jólétünket a fiatal kamika- *zek feláldozásának is köszönhetjük. Doma-Mikó István (Az interjú a füzesgyarmati Japán Mú­zeum fennállásának huszadik évfordu­lójára jelent meg. A városban ma Ja­pán Fesztivált rendeznek, ahol kiállít­ják a kamikazek tárgyait, a róluk ké­szült fotókat és búcsúleveleiket. A kiál­lítás szeptember 21-ig tekinthető meg.)_ Ajánló CD-sikerlista 1. Thalia: Arrasand 2. Natalia Oriero: Vad Angyal 3. Ronan Keating 4. Slam Jr.: Aquarium 5. Szulák Andrea: Szerelem ez 6. Britney Spears: Oops!...I did it again 7. MC Hawer — Tekknő: Bye-bye lány 8. NSync: No Strings Attached 9. Romantic: Romantic 10. Him: Razorblade Romance (Musieland Hanglemezbolt) Filmajánló A repülés elmélete Jane (Helena Bonham—Carter) egész életére tolószékhez kötött, emberi beszédre alig képes lány, akinek egyetlen vágya az életben, hogy elveszítse szüzességét. Pont mellé osztják be gondozónak a „szándékos lezuhanásért” 120 óra szociális munkára ítélt Richardot (Kenneth Branagh). Kapcsolatuk barátsággá szelídül, de nagy tett végrehajtására az amatőr repülő­gép-barkácsoló mégsem kapható. Könyv Egy magyar diák élete... Egy magyar diák élete Mátyás király korában a teljes címe Donászy Ferenc könyvének. Több évtized után jelent meg újra a századforduló legnépsze­rűbb ifjúsági írójának ez a munkája. A regény két ifjú lovasnak a Kárpátok vadregényes bércei közötti bolyongá­sával kezdődik. Rokonukhoz akarnak eljutni hatalmas vihar közepette, hogy az életét az aranycsinálás titkainak fel­fedésére áldozó nagyhírű orvost, ké­mikust, csillagászt figyelmeztessék: elszánt csalók hálózták be, az arany­csinálás lehetetlen. A hatalmas, ódon ház rejtélyekkel teli, a messzi Itáliából érkezett hőseink kalandok sokaságán esnek át. Közben a szerző elvezet ben- , nünket Mátyás király udvarába, részt veszünk fényes ünnepségein, lovagi tornákon, s részese leszünk Mátyás ki­rály törökök elleni hadjáratának. Az ifjúsági regényt, amely a maga idejében igen népszerű volt, a Korona Kiadó jelentette meg, a Történelem, irodalom, ifjúság címmel indított könyvsorozatában. A Tevan kiadó vékony kis könyvecskéje verseket tartalmaz, azaz magas hőfokon izzó lírát, mert a minősítés így pontos. A Szarvason élő lírikusnak ez az első köte­te. Figyelemre méltó ez a karcsú váloga­tás. Ha Sylvia Plath, Virginia Woolf neve merül fel bennünk, s Kaffka Margité, vagy a szarvasi születésű Czipri Éva jut eszünkbe a női líra ismérvei azonosak. A női líra mindig egy kicsit izgalma­sabb, érzékenyebb, törékenyebb, mint az erősebbik nem verselési beszédmód­ja­Persze akadnak ellenpéldák, Tóth Ár­pád labilis személyisége, Radnóti finom cizelláltsága, és a nőies, érzékien sejtel­mes írásmódra példa még Rimboud, Musset, vagy a Maldoror énekeit író Lautréamont is. Manapság persze az ilyenfajta lírát romantikusnak, posztmo­demnek mondják, ha jobban megkíván­nánk határozni a stílusbeli kategóriát, akkor a trubadúr szecesszió, vagy a ro­Hanzó Ildikó Pacsirta utca 10. című verseskönyvéről Álom és lélek, no meg a valóság kokó románc kifejezéseket alkalmazhatjuk. Mi jellemzi Hanzó Ildi­kó költői világát? Terem­tőjük a korábbi stílusok ka­lácsaiba csak bele-bele- csíp, és innen is onnan is ötvözendő anyagokat esz­tergál le míves darabjai­hoz. Egy jellemző részlet a kötetből: lélektükreinkbe nézünk elfogulatlanul / megesik magunkon a szí­vünk / meghatódunk / és azok leszünk, akik va­gyunk / mert legkönnyebben / önma­gunkkal azonosulhatunk (Lélek-mérleg) Csupa gyöngycsepp, álom és lélek a Hanzó Ildikó alkotta verstér, időkeresés, szolid fájdalom. Semmi szenvelgés, vagy magakel- letés, hanem a lélekállapot elemzése történik verseiben. Az érett megfigyelések pon­tos leírásokban, precíz pszi­chológiai leletekben, rönt­genképekben jelennek meg. Nézzük meg mit mond a Tandori Dezsőhöz írott szo­nett: A madár röpte is a mi­enk! / Nap, Hold, csillag. Ragyogás reménye. / A fe­dők és papucstalpak „zenéje”. / Velünk az időinga kileng. (A madár) Hmsó Ildikó PACSIRTA UTCA 10. Hanzó Ildikó első könyve máris ko­molyan értékelhető versgyűjtemény, melyben visszatükröződnek a gyerekko­ri élmények. Ugyanakkor a költőnő filo­zófiai problémákat is fölvet. Teszi ezt fölvillanásszerűen, rejtjelesen, de mégis tisztán. Őszinte lírikus. A versek közé kevert kisprózák is ki­tűnő szövegek, melyek azt sejtetik, hogy a próza új formaváltozatai is érdeklik. Ä szimbiotikus szövegek kölcsönhatását még vonzóbbá teszi a költőnő szarvasi szlovák származása. A borítót Várkonyi János szép grafi­kája díszíti. Egy kis kamaszlány áll a Pa­csirta utcai ház előtt és csodálkozik, lehetséges—e, liogy ez a valóság? Igen, feleli a költőnő, mire felnőtt lettél meg­változott ugyan az álom, de tisztább is lett egyben. Jó kézbe venni ezt a szép kis kötetet, melynek remény-zöld színe és a belbecs bölcsessége összhangban van. Pánics Szabó Ferenc A Szarvasi Agrár Rt. Csabacsűdi Kerülete eimsra mm az alábbi üzemképes és megbontott MUNKAGÉPEIT: ♦ Hamster UTB-3,5 pótkocsi ♦ Multitiller magágykészítő ♦ fi 453 bálázó ♦ Műtrágyaszórók ♦ RK2 és RK 4/32 rotációs fűkaszák ■ | ♦ Hesston fűkaszák ♦ L-4 típusú lencsetartály. Az értékesítés folyamatosan történik. Érdeklődni személyesen a kerületben vagy a (30) 9837-295 és a (66) 219-511-es telefonszámon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom