Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-21 / 195. szám

jjjpÉKÉS MEGYEI HÍRLAP ■■■ 2000. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ - 3. OLDAL ELISMERÉSEK, (i) Augusztus 20-án délelőtt a polgármesteri hivatal dísztermében ünnepi testületi ülést tartottak a szeg­halmi önkormányzat képviselői. Az eseményen díszpolgári címet kapott Gyányiné dr. Szurovecz Ilona. A Pro Űrbe kitüntetést ez­úttal hárman vehették át: Macskinné Pór Erzsébet, Sáíián Györgyné és Zelenák Károly. VÁNYAI KITÜNTETETTEK, (i) Augusztus 20. alkalmából Déva- ványa Város Képviselő-testülete Dévaványáért emlékplakettet adományozott néhai dr. Gaál Jó­zsef orvosnak és Havancsák Fe­renc nyugdíjas áfész-elnöknek. A kitüntetéseket dr. Gaál József- nénak és Havancsák Ferencnek a hét végén bensőséges ünnep­ség keretében adta át Pap Tibor polgármester. TANÉVKEZDÉSRE. (1) A med- gyesegyházi általános iskola és óvoda vezetése az épületek nyá­ri karbantartási (festés, mázo­lás) munkáinak elvégzéséhez a felújítási keretből 500 ezer forint felhasználását kérte az önkor­mányzattól. Mivel az iskolai tan­év idén augusztus végén meg­kezdődik, ezért a vállalkozóvá kötött szerződés alapján a mun­kálatokat a közeli napokban fe­jezik be. FELDOLGOZÓÜZEM, (i) A he­lyi munkanélküliségen sokat se­gítene egy feldolgozóüzem - vetődött fel a zsadányi képvise­lő-testület legutóbbi ülésén. Mint Dudás Árpád polgármester mondta: elsősorban egy na­gyobb vágóhíd kellene, ami 60 millió forintba kerülne. A célra 40 százalék támogatást sikerül­ne szerezni a Sapard-prog- ramtól, további 40 százalékot pedig a területfejlesztési tanács biztosítana, akkor a fennmaradó 20 százalékot a zsadányi önkor­mányzat felvállalná. VÉSZTŐI VERSENY, (i) A Vésztői Településszépítők Egye­sülete a nagyközség arculatának vonzóbbá tétele céljából ver­senyt hirdet a helybéliek számá­ra. A megmérettetés három ka­tegóriára (középületek, üzletek, lakóházak) vonatkozik. Az érté­kelést egy felkért bizottság fo­lyamatosan végzi. A verseny eredményhirdetése októberben lesz. TÁMOGATÁS, (i) Zsadányban azok a középiskolai és felsőfokú tanulók, akik nappali tagozatra járnak, és az előző évi tanulmá­nyi átlaguk 4,00 felett volt, 8 ezer forint beiskolázási támoga­tást kapnak. Akiknek a tanul­mányi eredménye ennél gyen­gébbnek mutatkozott, azok 5 ezer forint támogatásra számít­hatnak. A település jelképe „A furulyázó pásztor” A furulyázó pásztor Doboz múltját eleveníti fel, s méltán csodálja a sokadalom — A zászló nem csupán az itt látható bot és vászon. A zászlót őseink a történelem viha­raiban felmutatták, magasba emelték, jelez­ték vele az együvé tartozást. A zászló ma is az öszszetartozás szimbóluma, s magába foglalja múltunkat, jelenünket — hangsú­lyozta szombaton a megyezászló adományo­zásakor Szebellédi Zoltán megyei önkor­mányzati képviselő Dobozon. A megye leg­régebbi falujában kétnapos rendezvényso­rozattal ünnepeltek. Doboz Az I—II. világháborúban elesett hősök emlékmű­vének megkoszorúzása és a polgármesteri hiva­tal bejáratánál elhelyezett millenniumi emlék­tábla leleplezése után az ünnepi testületi ülésen Doboz nagyközségért emlékérmet vehetett át Molnár Lászlóné, a helyi óvoda közmegelége­déssel tevékenykedő dadája, Szabó Ilona peda­gógus és Futaki Imréné, a dobozi művelődési D^OTÓ: LEHOCZKY PÉTER ház alapító igazgatója. A település millenniumi zászlóját dr. Pataki István, a megyei közigazgatá­si hivatal vezetője adta át a zászlóanyának.- A millennium apropóján olyan szobrot ter­veztünk, amely emlékeztet Doboz múltjára, az itt élők őseinek életvitelére. Úgy érzem, hogy Mé­száros Attila kiváló alkotása, „A furulyázó pász­tor” mindannyiunké, a településé lesz, s elképze­léseink testet öltöttek a művész munkájában. A folyókavicsra emlékeztető talapzat a Körösök öle­lését juttatja a doboziak eszébe, a műalkotás a ki­rályi kondásoknak állít emléket - értelmezte a szobor üzenetét Szatmári János polgármester. Tegnap a szanazugi emlékligetben „Mienk a vár!” címmel rohamozták meg és vették be az apróságok Orodán Imre dobozi fafaragó és a szanazugiak által állított cölöpvárat. A sportpá­lyán felnőtt kispályás bajnokság, „hetvenkedő verseny” zajlott. Csak férfiaknak rendeztek Do­boz (Sz)Épe választást, emellett kulturális prog­ramok sora várta a kikapcsolódni vágyókat. ________________________________________ffi Gádoros: a fehér a remény színe A titkosszolgálatokat felügyelő miniszter, Demeter Ervin volt az ünnepi szónok a gádorosiak millenniumi megemlé­kezésén. A millenniumi zászlót dr. Prozlik László polgármesternek és Kovácsné Héjjas Veronika zászló­anyának adta át e szavak kíséreté­ben: - Ez a zászló olyan nemzeti jelkép, ami a magyar államiság évezredes múltját szimbolizálja, s egyben ráirányítja a figyelmet a harmadik évezred feladataira. Mindazok a motívumok rajta vannak, amelyek meghatározták és meghatározzák a magyarság történelmét. A fehér alap a re­mény és az összetartás színe. Az üres hátoldalra pedig a következő generációk tetteit kell majd a há­lás utókornak feljegyeznie - mondta a szónok. A szombat délelőtti ünnepsé­gen a gádorosiaknak a megyei önkormányzat által adományo­zott zászlót Kecskeméti János, Elek polgármestere adta át, majd kezdetét vette az egész napos múltidéző program az általános iskola udvarán és a Hét vezér parkban. _________________________JCS) Tótkomlós díszpolgára Závada Pál A díszpolgári cím adományozásáról a komlósi képviselő- testület 1996-ban alkotott rendeletet. Minden év augusztus 20-án, ünnepi képviselő-testületi ülés keretében adják át az elismerést. A képviselők júniusi zárt ülésü- tevékenységéért ifjú Závada Pál kön döntöttek arról, 2000-ben ki- szociológus-írónak ítélte oda. nek adományozzák e megtisztelő Munkásságával ugyanis szülővá- kitüntetést. Á határozat érteimé- rosa hírnevét öregbítette, tette ben idén a testület a Tótkomlós közismertté. Az író a szombati város díszpolgára címet irodalmi ünnepségen a városháza díszter­mében vette át a szülőváros aján­dékát. Závada Pál 1954-ben született Komlóson, középiskolai tanulmá­nyait Szegeden, míg egyetemi éve­it Pécsen töltötte. Munkásságáért az idén kapta meg a Mára Sándor- díjat is. Az 1997-ben írt regényé­ből, a Jadviga párnájából készített filmet az idén mutatták be. cs. I. VÉLEMÉNYEK CSETE ILONA ...szűnni nem akaró moraj­lás figyelmez­tetett... Ünnepi össztűz Az önkéntes tűzoltók Békés minden részéből Csorvásra sereglet­tek a hét végén, hogy vidám verseny részesei lehessenek. Profi tár­saik is úgy készültek, hogy a szolgálat ellenére - leszámítva egy­két tarlótüzet -, a fellobogózott laktanyákból kilesnek, ha érkezik a kenyérünnepi menet, vagy a lovasok parádéznak az utcákon. A dolgok azonban másként alakultak - a forgatókönyvet a természet átszabta. Megyeszerte riasztották a lánglovagokat Pusztaszőlősre, mert a gázkút belobbant pénteken délben. Akkor még csak sejteni lehetett, hogy a pihenőidőnek, a gondtalan ünneplésnek lőttek, má­ra viszont ez be is bizonyosodott! Napok óta a katasztrófavéde­lem, a polgári védelem, a tűzoltó­ság, a rendőrség, az olajos szak­emberek küszködnek a lángokkal a pusztában - zászlók, ünnepi szónoklatok, előre megtervezett, jól kiszámítható forgatókönyvek nélkül. Itt a természet ereje diktál, a mélyből kiáramló nagy nyomású gáz határozza meg a következő percek, órák tennivalóit. Az éjszakák mostanában vörösebbek mifelénk. A pusztaszőlősi tűzcsóva-katasztrófa látványa felér egy tűzijátékkal - igaz, ez sem előre megkomponált forgatókönyv szerint csap hol magasabbra, hol oldalra. Szombaton éjjel különleges élményben lehetett része az orosháziaknak — olyan millenniumiban, egyszeriben és megis- mételhetetlenben! Miközben a gondtalan, ünneplő gyopárosi so­kadalom a már hagyományos tűzijáték megannyi villanó fénycsó­vájában gyönyörködött, addig a belvárosban egy vidám lakodal­mas társaság is pukkanós tüzes látvánnyal gazdagította az ifjú pár életre szóló szövetkezését. Odébb, tíz-egynéhány kilométerre vi­szont a szűnni nem akaró morajlás figyelmeztetett: az ünnep ra­gyogását egy váratlan katasztrófa kormozza be égbe csapó láng­oszlopával. Akik a hármas össztüzet látták, állítják: látványában ez utóbbi felülmúlta a mesterséges tűzijátékokat! MENESI GYÖRGY Üvöltés a Kurszkért A hajdan nagy népszerűségnek örvendő sláger szerint „Nincsen olyan ember, ki ne érezné egyszer, hogy sírni kell.” A „sírni” szá­mos más főnévi igenévvel helyettesíthető, a szótagszámra azonban kéretik ügyelni. Az például, hogy nincsen olyan ember, ki ne érez­né egyszer, hogy ordítani kell, sántít, legalábbis ritmikailag. (Ami persze nem zárja ki, hogy tartalmilag teljesen helytálló lenne a szö­vegváltozat.) Az utóbbi érzés mindenekelőtt azokon a hölgyeken és urakon vesz erőt, akik évről évre beneveznek az ordítási világversenyekre. Az idei bajnokságot Lengyelor­szágban tartották, a győztesek hangereje vetekedett a légkalapá­cséval. Háromszázan gyűltek ösz- sze, hogy eldöntsék, ki a világelső. A pálmát a tavalyi bajnoknő, Dagmara Stanek vitte el 126,1 deci­beles teljesítményével. Lengyel volt a legjobb eredményt elért férfi is, őt Pawel Dobrowszkinak hívják, és 125,3 decibeles üvöltésével tette próbára a dobhártyákat és a mérőműszereket. A tudósításban az áll, hogy a versenyre az USA-ból is érkeztek ordítók, a mezőny zömét azonban európaiak alkották. A tengeren túliak háttérbe szo­rulása számomra azért meglepő, mert - ha jól emlékszem - az „Üvöltés” éppen egy amerikai költő révén nyert polgárjogot a beat- korszakban. Most az óvilág keleti régióiban élők érzik úgy, hogy muszáj (lenne) ordítani. Muszáj lenne, mondom, de sírni sem tudunk igazán, maradnak az érzelgős dalaink, marad a szipogás, a hüppögés. Miért nem üvöltünk például a nyilvánvaló népirtások láttán, miért vesszük tu­domásul országaink gúzsba kötését, kifosztását? És mindennapja­ink „apró” borzalmai és galádságai ellen miért nem hallatjuk a hangunkat? Miért vagyunk ennyire befelé fordulók, ennyire meg­osztottak, amikor egy cipőben járunk, egy hajóban utazunk? De a hajót hagyjuk! Az elsüllyedt Kurszkon Dagmara Stanek sem tudott volna segíteni. A mezőny zömét európaiak alkották. KUTYÁVAL, (y) Kutyával ütkö­zött és súlyosan megsérült Bé­kés belterületén pénteken késő éjszaka egy segédmotorkerék­páros. ÁROKBAN, (y) Békéscsabán a Csanádapácai úton szombaton árokba borult egy gépkocsi. Egy személy súlyosan, egy köny- nyebben megsérült a baleset­ben. TÜZEK, (y) Orosházán Trabant gyulladt ki vasárnap, ám szeren­csére a gépkocsit a tűzoltók ki­érkezése előtt sikerült eloltani. A város külterületén a hobbitel­keken két fabódé égett le. A tűz okait mindkét esetben vizsgál­ják. „KÖNNYŰ ERÉNYESNEK LENNI, HA AZ EMBER NEM ÉREZ MAGÁBAN CSÁBÍ­TÁST!” (Dolf Willarde) Nem katasztrófa, ipari baleset (Folytatás az 1. oldalról) A híresztelésekkel ellentétben van a MÓL Rt.-nek tűzvédelmi objektu- Vendégi ár ás ma a gáztároló térsé­Becslések szerint ezek a munká­latok másfél hétig is eltarthatnak. gében, de az ott tárolt vízmennyiség nem elegendő - ezt már Varga Károlytól, a MÓL Rt. fúrási igazga­tójától tudtuk meg. Miután ez a katasztró­fa ipari balesetnek mi­nősül, a következő lé­pés, hogy a kútfej kör­nyezetét megtisztít­sák. Látniuk kell a szakembereknek, mennyire és miként sérült meg a kútfej. Csak ezután lehet az oltást megkezdeni a speciális tűzoltó tech­nika bevetésével. Ismerős arcot fedeztünk fel egy kék villogóval felszerelt Mercedesben szombaton délben. Pusztaszőlősről távo­zott éppen dr. Ligetvári Ferenc környezetvédelmi minisz­ter, aki egy csongrádi programról vette az útirányt Békés­be.- Tizenkét környezetvédelmi felügyelőség működik az országban, a műszerparkjuk korszerű, ezt ajánlottam fel segítségként a védekezésben résztvevőknek. Arról is meggyőződtem, hogy az emberek tudják a dolgukat, a lakosság nincs veszélyben — mondta készségesen a miniszter. Néhány perc eltéréssel újabb látogató érke­zett a helyszínre: Domokos László, a megyegyűlés el­nöke. Ő arról számolt be, hogy a környező önkormány­zatok polgármestereivel ülnek le tárgyalóasztalhoz, hogy a lakosság megfelelő információkhoz juthasson. A nap még tikkasztóig hatott a prérin dolgozókra, amikor egy lesötétített fekete Mercedes gurult végig a poros úton szombaton délután. Demeter Ervin „titokminisz­teri’ ül benne - súgta meg a kísérő autó egyik utasa... Eközben természetesen a tűz okának kivizsgálását is megkez­dik. Az illetékes bánya- kapitányság a jövő hé­ten megkezdi a bal­eset okainak kivizsgá­lását. Már megvan azoknak a személyek­nek a listája, akiket meg fognak hallgatni a balesettel kapcsolat­ban. Egyelőre nem tudni, hogy műszaki vagy emberi hiba okozta a gázkút ki­gyulladását, azt azon­ban a MÓL szakembe­rei valószínűnek tart­ják, hogy a kút egy 7 colos csövének anyag­hibája miatt történt a baleset. CSETE ILONA—KOVÁCS ATTILA Kiálltuk a történelem viharait Meggyőződhettünk arról, hogy azok az évtizedek, amelyek Szent István életét jelentik, máig meghatároz­zák sorsunkat. Neki köszön­hetjük, hogy megmarad­tunk, hogy beilleszkedtünk Európába — mondta Homoki János, a Honvédelmi Minisz­térium politikai államtitkára a hétvégi, füzesgyarmati mil­lenniumi ünnepségen. Füzesgyarmat- Szent István volt az a kirá­lyunk, aki megalapozta a ma­gyarság történelmét. Ma azok a birodalmak - bizánci és német- római -, amelyek akkor létez­tek, már nem léteznek, de mi megmaradtunk. Ő hozta létre a magyar államot, neki köszön­hetjük, hogy ezer éve itt va­gyunk a Kárpát-medencében — fogalmazott ünnepi beszédében dr. Szentesi Károly polgármes­ter. Augusztus 20-a alkalmából a Pro Űrbe kitüntetést dr. Barkóczi István önkormányzati képviselő és dr. Szentesi Károly polgármes­ter kapta meg.- Amikor erre járunk, ez a táb­la emlékeztessen bennünket az ezer éve létező magyar államra, és arra a kis nemzetre, amelyet egy évezred alatt sem tudtak le­mosni a történelem viharai — hangoztatta Várkonyi Imre önkor- mányzaü képviselő, iskolaigazga­tó a városháza falán elhelyezett millenniumi emléktábla avatóján. Az országzászlót Homoki Já­nos, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, a megye­zászlót Kecskeméti János megyei tanácsnok, Elek város polgár- mestere adta át dr. Szentesi Kár- olynak, a házigazda település el­ső emberének. imagyard

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom