Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-14 / 189. szám

6. OLDAL — 2000. AUGUSZTUS 14., HÉTFŐ G A Z P A S Á G /-VT) QUANTUM BROKER Rt., Á-ANy J Békéscsaba, Andrássy út 12. Telefon: (66) 520-940. BUX8217-124 pont Legjobb három: OTP elsőbbségi 2,70% Zalakerámia 1,63% Richter 1,38% A MATÁV pénteki rossz teljesítmé­nye mögött a negatív eredményvá­rakozás húzódik meg. Legnagyobb cégünk részvénye záráskor -4 %-ot mutatott, miközben a 12 mrd Ft-os forgalom csaknem felét adta. A nagypapírok közül csak a RICHTER és a TVK tudott erősödést felmutat­ni, a többiek trenddel mentek. Pén­teken kijött a júliusi inflációs adat, mely 1 %-ponttal több lett a vártnál (9,6%), így elősegítette a negatív trendet. I TŐZSDEI ÉS PIACI ARAK 2000.31. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 102-105 Tartott Tartott FOB francia kikötő Kukorica 72-80 Tartott Tartott FOB Mexikól-öből Tak.-árpa 104-107 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 400 Tartott Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 182 Csökkenő Csökkenő 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euró Horvát kuna Szlovén tolár Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár forintban) 429,60 7,39 260,81 30,95 1,12 66,14 168,05 6,09 286,38 Röviden CSATORNA, (r) 2002-re határ­idős Szarvason az a 110 millió forintos szennyvízcsatorna-épí­tő program, amely befejeztével teljes lesz a város csatornázott­sága. A gondot változatlanul az okozza, hogy kevés a rákötések száma. Az önkormányzat a jö­vőben nagyobb figyelmet fordít rá, hogy a környezetvédelmi ér­dekeket képviselve, minél több lakost rábírjon a csatornára való rácsatlakozásra. FELÚJÍTÁSHOZ. (1) Medgyes- egyházán a református gyüleke­zet a közelmúltban az önkor­mányzat támogatását kérte a templom és a gyülekezeti ház karbantartási, felújítási munká­lataihoz. A képviselők legutóbbi ülésükön úgy határoztak, hogy bár anyagi támogatást nem tud­nak adni, azonban méltányolva a kérelmet, a munkák elvégzé­séhez munkaerőt biztosítanak. „HOGYAN CSINÁLJ SZÁZ­MILLIÓT? ÚGY, HOGY KI­LENCVENKILENC MILLIÓ­VAL KEZDED.” (Stephen Lewis) Kockázatok az idei dinnyepiacon A másfél éves medgyesegyházi Hrubák Axel idén csak az ismerősöktől kapott 10 kg fe­letti dinnyéből csemegézhetett óriás szeleteket. A család elmondása szerint az általuk ter­melt szabadföldi termések ugyanis alulmaradtak a korábbi évek átlagaitól (ARCHÍV FELVÉTEL) Még alig jutottunk túl a medgyesegyházi dinnye­fesztivál hangulatos esemé­nyein, a dinnyetermelők a szezon végén járva mindin­kább azt számolgatják: idén megérte-e a termelés és va­jon jövőre mekkora terüle­ten vessenek dinnyét? Medgyesegyháza- Az alacsony árak és a magyar dinnyeszezon elején ideiglenesen megtorpanó export miatt az idén a dinnyetermelők fele minden bi­zonnyal veszteséggel zárja az évet - nyilatkozta nemrég Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség és Gyümölcs Terméktanács ügy­vezető igazgatója egy országos sajtókonferencián. Mint mondta, a gazdálkodók kivédték ugyan az aszályos időjárást, ám ennek kö­vetkezménye, hogy az ország minden területén egyszerre ért be a termés. Ehhez ráadásként ha­tott, hogy a piacokon még sok volt a görög, spanyol és olasz ere­detű áru, illetve a külföldi piacok is telítetten álltak. A váratlanul bekövetkezett gondok elhárításá­ról és a továbblépés lehetőségei­ről a nyár eleji medgyesegyházi egyeztető fórumon is szó esett, ahol a tanács ígérete szerint meg­próbálnak a károsultak részére valamilyen gyorssegélyt kérni a szaktárcától. A termelők egy ré­szének az idei év ugyan nem volt sikeres, de - mint kiderült -, a medgyesi görögdinnye minőség­ben ma is megállja a helyét a pia­con. Varga Ferenc helyi gazdálkodó 17 éve foglalkozik dinnyével, és mint mondta, a jelenlegi elvárá­soknak csak jó minőségű áruval lehet megfelelni. A felvásárlók mindinkább az olyan igényes technológiával és gondos nö­vényvédelemmel ellátott termést részesítik előnyben, ami méretei­ben és ízanyagában is megfelel a nyugati elvárásoknak.- A piac törvényei kemények - emelte ki -, és ha az unióba akarunk menni, akkor nekünk is igazodniuk kell az európai előírá­sokhoz. H. M. Első féléves bevételek Békésben—II. A társasági- és osztalékadó, valamint a járulékbefizetések tükrében Pénteki lapszámunkban már olvashattak arról, hogy miről árulkodnak az I. féléves adóbevételek Békés megyében. Elsősorban a személyi jövedelemadóról és az általános forgalmi adóról szóltunk. Ma a társasági- és osztalékadó alakulását követhetjük nyo­mon, valamint a járulékbefizetésekről adunk tájékoztatást. A társasági- és osztalékadó alakulását év közben vizsgálni elég nehéz, és kevéssé ad összehason­lítható képet, ugyanis'minden évben jelentős nagyságrend (kb. 30-40%) az, amit a decemberi feltöltés után fizetnek be a gazdálkodók. Az első félévben az előlegfizetés és az előző évi elszá­molás történik meg. A már említett gazdasági visszaesés hatására az ez évben befizetett összeg abszolút mértékben is csökkent közel 100 mil­lió forinttal. Az éves elszámolás (va­gyis a bevallás) benyújtása után ezt még jelentős nagyságrendű kiutalá­sok is csökkentették, így a nettó TAO már az 1 milliárdot sem éri el. Sajnos ez a tendencia tovább folytatódik, hi­szen a bevallások tanúsága szerint a következő egy évben fizetendő adó­előleg közel 30%-kal csökken. Az idei gazdasági adatok sem a fellendülésről számolnak be, így decemberben jelentős összegű feltöltés sem vár­ható. A társadalombiztosítás integrációja kapcsán került hivatalunk hatáskörébe a járulékok keze­lése. Megbízható adatokkal csak 1999 február­jától rendelkezünk, hiszen első ízben a január­ra vonatkozó befizetéseket kellett az APEH-nál vezetett számlákra teljesíteni. A tavaly januári pénzforgalomra vonatkozóan csak számított adataink vannak. Ezek nagysága jelentősen el­tér a későbbi hónapokétól, hiszen ezek az 1998 decemberére vonatkozó befizetések, és 1999. január l-jétől sok változás lépett életbe. A járu­lékbevételek alapvetően két részből tevődnek össze. Az egyik a jövedelmek 33%-ában megha­tározott társadalombiztosítási járulék, amely 11 % egészségbiztosítási és 22% nyugdíjjárulékra bomlik. A másik a többnyire fix összegű egész­ségügyi hozzájárulás, amelyet minden foglal­koztatott után a munkáltató, illetve az egyéni vállalkozók saját maguk fizetik be. Ennek ösz- szege 2000-ben havi 3900 forint, 1999-ben 3600 forint volt. A százalékos mértékben meghatáro­zott egészségügyi hozzájárulás sokkal kisebb jelentőségű. A tb-járulék alakulását vizsgálva elmondhat­juk, hogy hónapról hónapra magasabb összeg érkezett be az előző év azonos hónapjaihoz vi­szonyítva. Az idén féléves szinten 13,8 Md Ft gyarapította összesen az államkasszát, ez az egy évvel korábbinál 13,5%-kal magasabb. Az egészségügyi hozzájárulás növe­kedése ennél jelentősebb mértékű 22,9%-os. Ennek oka azonban elsősor­ban a tavaly év eleji bevételek alacso­nyabb volta, ami az 1998. évi áthúzódó hatás. A későbbiek folyamán (a máso­dik negyedévben) az átlagos növekedés már csak 10% körüli. Érdekességképpen jegyezhetjük meg, hogy míg a tb-járulék országos adatából csak 2,1 %-ot ad Békés me­gye, addig az egészségügyi hozzájárulásból közel 3%-ot. A létszám utáni fix összegű köte­lezettség tehát jóval magasabb arányú, mint a jövedelem százalékában meghatározott. Ez is a megyei jövedelmek lényeges elmaradását mutatja. Sőt a progresszív kulcsú, vagyis a magasabb jövedelem után magasabb százalék­kal adózó személyi jövedelemadóban már csak 1,7% Békés megye aránya. A közelmúltban több cikk is megjelent a me­gyei napi sajtóban, amely Békés gazdaságának hátrányos vonásait, elmaradottságát boncolgatta. Ezen adatok ugyanezt támasztják alá, egy kissé más megközelítésből. ________________________________________KOKAUSZKINÉ TÓTH EDIT _____________________________APEH BÉKÉS MEGYEI IOAZOATŐEAQA TERVEZÉSI- ÉS ELEMZÉSI OSZTÁLY Tőzsdefigyelő EGIS — féléves eredmény A várakozásokat közel 15 százalékkal meghaladó, 4,321 milliárd forintos profitról adott számot Magyarország második legnagyobb gyógyszergyártója, az EGIS. A gyógyszercég az idei félévben 26,78 százalékkal magasabb árbevételt realizált, mint az 1999-es év azo­nos időszakában. A kiugró értékesítésivolumen-növekedés nagy­részt az exporttervek túlszárnyalásának köszönhető. A külföldi el­adások (főként az orosz piacon) 49,43 százalékkal bővültek, emel­lett viszont stagnált a hazai piac, így a belföldi értékesítés gyakor­latilag nem változott. Az értékesítés közvetlen költsége együtt nőtt az értékesítési volumennel, tehát a 39,4 százalékos árbevétel ará­nyos közvetlen költség szint nem változott a tavalyi bázis időszak­hoz képest. Ellenben a közvetett költségek árbevételarányos szint­je jelentősen javult, a tavalyi 41 százalékos szinthez képest idén csupán 38,3 százalék lett. Ez a termelés bővülésének természetes pozitív velejárója. A fent említett költségnemek kedvező alakulása miatt meghatározóan nőtt az üzemi eredményhányad is. Az 1999- es első félév 16,6 százalékos szintjéről idén 20,57 százalékra ja­vult. Az egyedüli szépségfolt a Richterhez hasonlóan az EGIS-nél is a pénzügyi eredmény. A tavalyi 1,315 milliárd forintos pénzügyi ered­mény idén mindössze 171 millióra olvadt. Ez 1,2 milliárd forinttal ke­vesebb a tavalyinál. A nettó eredmény 14,46 százalékkal növekedett a tavalyi félévhez képest, az eredményesség a pénzügyi tételek ked­vezőtlen alakulása miatt kicsit alulmúlja a tavalyi értéket. 20,37 szá­zalékról 20,2 százalékra csökkent a nettó profitráta. QUANTUM BRÓKER Rt., Békéscsaba, Andrássy út 12. Telefon: (66) 520-940. Húszmillió forintot nyertek A város elve: segély helyett munkát Szarvas A szarvasi önkormányzat és a te­lepülést működtető Komép Kft. közös pályázaton húszmillió fo­rintot nyert belterületi belvízcsa­tornák karbantartására. A június­tól október végéig tartó munkát közmunkások végzik. Két tur­nusban 54-54 ember jut így kere­sethez. Teljesítményes rendszer­ben dolgoznak, a bruttó fizetsé­gük 42-46 ezer forint. A tervezett 34 kilométeres csatornaszakasz­ból eddig 14 kilométert tisztítot­tak ki. Babák Mihály polgármester a napokban tartott sajtótájékozta­tón e téma kapcsán hangsúlyoz­ta: a város elve, hogy segély he­lyett munkát adjon az emberek­nek. A Komép Kft.-nél és a város más intézményeinél minden se­gélyezettnek tudnak munkát biz­tosítani. A feladat kiválasztásakor igyekeznek a tanult szakmát, to­vábbá a fizikai teljesítőképessé- get is figyelembe venni. ______iri A sárgarépa másodvetése Fejes saláta, zöldborsó után idén még vethetünk sárgarépát. Te­kintettel arra, hogy ez a gyökér­zöldség kétéves növény, amely az első évben gyökeret fejleszt és csak a második évben szökik magszárba, az őszi vetéssel a jö­vő évi korai sárgarépatermést biztosítjuk be magunknak. Egyelőre a megüre­sedett parcellákat pi­hentessük. Ne hagyjuk azonban elgazosodni. A már tenyérnyi gyo­mokat forgassuk be a talajba. Vetés előtt újra végezzük el a mély­szántást (ásást). Ha ugyanis nem lazítjuk fel kellőképpen a ta­lajt, a répa gyökere lá­bas lesz (elágazik). A sárgarépa viszonylag hideg­tűrő növény. Magjának csírázása 4-6 fokos hőmérsékleten meg­kezdődik. Fejlődéséhez 16-18 fo­kos meleg kell. Köztes vetemény- ként is termeszthető, hiszen nem nagy a fényigénye. A késői ká­poszta, a kínai és a bimbós kel és a brokkoli sorai között is szépen megfér. Kedveli a laza, mérsékel­ten meszes talajt, melyben bősé­gesen van kálium. Amennyiben csak sárgarépát vetünk, a legmegfelelőbb sortá­volság a 20-25 centiméter. Mivel idén aszály volt, a barázdákat alaposan locsoljuk be, mert a sár­garépa lassan csírázik (3-4 hétig is elfekszik). Érdemes tehát gyor­san csírázó hónapos retekkel együtt vetni. A retek jelzi majd a sorokat, és lehetővé teszi, hogy a répával bevetett ágyúsokat még a sárgarépa kikelése előtt megka­páljuk. Friss fogyasz­tásra a rövid tenyészi­dejű, 80-90 napos fajtá­kat válasszuk. Ezek téli tárolásra nem alkalma­sak. A hosszú tenyészi­dejű Fertődi és Nantesi fajták vetéstől szedésig 180-200 napig fejlőd­nek. A répa könnyen elvi­seli a mínusz 3-5 fokos hideget is. A magot vessük 2 cen­timéter mélyre. Felette a talajt a gereblye fokával alaposan tömö- rítsük. Gyakran kapáljuk a vetést. Akkor kezdjük egyelni, amikor a növények két-három levéllel ren­delkeznek. Ügyeljünk arra, hogy a tőtávolság az egyelés során 5-6 centiméter legyen. A répa gyakori betegsége a lisztharmat és a gyökérrothadás, kártevője a lótücsök, a cserebo­gár lárvája, a mocskospajor és a drótféreg. Talajfertőtlenítéssel le­het ellenük védekezni. A Nagy Ó is 1 benne van... Megyei Telefonkönyv - az ön cégét is itt keresik. 2040 Budaörs, Baross u. S9. Tel.: 06 23 504 902, Fax: 06 23 504 9S9 Interne!: www.telefonkonyv.hu , e-mail: telefonkonyv@mtt.hu Telefoflköny.. r \ fi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom