Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-11 / 187. szám
RIPORT 2000. AUGUSZTUS 11., PÉNTEK - 7. OLDAL Pártok kiváltsága a törvényhozás? Kétkamarás parlament - háromszáz éves hagyomány Magyarországon A kétkamarás parlament kiút lehet. Kiút a társadalom demokratikus továbbfejlődésére, hogy ne kizárólag a pártok, közülük is az uralkodó párt káderállománya igazgassa az országot — mondta lapunknak adott interjújában dr. Misur György nagykövet, aki szerint a mai demokratikus igényeknek leginkább az felelne meg, ha megtalálnánk a módot a pártokon kívüli nagy társadalmi csoportok törvényhozási képviseletére. Dr. Misur György szarvasi származású nagykövet 1998-ban független jelöltként, civil szervezet, a Szarvas Város Barátainak Köre támogatásával indult a parlamenti képviselői választásokon. Egy párt sincs, amely vonzaná őket. Rendkívül veszélyessé válna, ha beszűkülne a kormányzó pártok bázisa és beállna egy antidemokratikus helyzet. A másik veszélyt abban látom, hogy az Misur György a kétkamarás parlament híve Programjának része volt a kétkamarás parlamenthez való visszatérés. Miért tartja ezt olyan fontosnak? - kérdeztük a nagykövetet. — Diplomataként sok évet éltem külföldöm, közelről tanulmányozhattam a nyugati demokráciák, politikai rendszerek működést. Úgy láttam, a kétkamarás parlamentnek ott a helye a programomban. A választásokon kapott 1721 szavazat meggyőzött róla, hogy az embereket érdekli ez a téma. A mai demokratikus igényeknek leginkább az felelne meg, ha megválnánk a módot a pártokon kívüli nagy társadalmi csoportok törvényhozási képviseletére. — Miként szenvedi meg ennek a hiányát a mai társadalom? — A közvélemény-kutatások szerint 45-50 százalék körüli azok aránya, akik nem tudnak vagy nem akarnak választani. D-FOTÓi SUCH TAMÁS érdekképviseletek nem tudják kifejezni a véleményüket. Óriási társadalmi csoportok léteznek, erős, szervezett testületekben - ilyenek a kamarák, a munkaadók szövetsége, a szakszervezetek, az egyházak, a nemzetiségi csoportok, a bírák, az ügyészek, a katonák, a nyugdíjasok, a tudományos élet szerveződései, vagy a modern társadalom csoportjai, úgymint az autótulajdonosok. Ezek a társadalmi csoportok érdekek kifejezői, akár a pártok. A demokratikus viszonyok között az egyenlő felek egyenlő súllyal kell, hogy részt vegyenek a közéletben. Az egyenjogú viszony a törvényhozásban feltétele annak, hogy ezek a testületek és szervezetek ténylegesen kifejezhessék érdekeiket.- A nagy társadalmi csoportok nagyobb bázissal bírnak, mint a politikai pártok. Miért nincs meg az akarat részükről, hogy ott legyenek a törvényhozásban?- Ennek az okait én is kutattam. Az a pszichológiai jelenség is megbújhat e mögött, hogy negyven éven keresztül egypárt- rendszer volt, amelynek propagandája teljesen beleivódott az emberek gondolkodásába. Amikor ennek a megváltoztatása napirendre került, bár születtek gondolatok a kétkamarás parlamentről, a közgondolkodás a pártokra épülő törvényhozást tartotta követendőnek. Tíz év tapasztalatai után a társadalom nagy csoportjai érzik, hogy valamit tenniük kell, de hiányzik a jogfolytonosság és a politikai gyakorlat folytonossága. Még nem jutottak el oda, hogy követeljék képviseletüket a törvény- hozásban.- A pártok ellenérdekeltek.- Nem biztos, hogy ellenérdekeltek. Ha egy párt vagy államférfi élére áll egy ilyen követelésnek, kizárólag ezzel a programponttal a következő parlamentben igen jó pozíciókat szerezhet, és onnan lehetne folytatni az alkotmányos küzdelmet. Van, aki úgy gondolja azonban, hogy ma a pártok között ott a ki nem mondott egyetértés: jobb, ha mi vagyunk azok, akik között a törvényhozási hatalom ügyei eldőlnek.- Azoknak a fejében, akik az alkotmányt és az új politikai berendezkedést kidolgozták, a gyakorlatban a nyugati példa, a második világháború után kialakult többpártrendszer tűnt a legde- mokratikusabbnak. Franciaország, Németország, Ausztria és Olaszország példái lebeghettek a szemek előtt. De már a hidegháború végén felgyorsultak azok a bomlási folyamatok, amelyek ezeknek a pártrendszereknek az összeomlásához vezettek. Nem túlzás azt mondani, hogy a nagy pártok, mint a politikai, rendszerek tartóoszlopai mára összeomlottak. Olaszországban először a szocialista párt ment tönkre, azután a több, mint harminc éven át kormányzó keresztény- demokrata párt, majd a kommunista párt. Mostanra a kommunisták utódszervezetei is erejüket vesztették, még a korábban világszerte ismert lapjuk, az Unita is tönkrement. A pártját felhasználó sok ezer embert helyeztek korrupció miatt vád alá. A pártokon belül nincs jó belső védelmi rendszer a korrupció, a hatalomvágy és az elanyagiaso- dás ellen.- Nyilván most sokan számolni kezdenek, a változás vajon mennyibe kerülne az országnak?- Amikor meghallja az ember, hogy új intézményekről van szó, autók, irodák és íróasztalok tömegére gondol. Ellenérzést szülhet az is, hogy az 1926-os törvényt megelőzően a felsőház túlnyomórészt az arisztokráciának volt az érdekkifejező fóruma. 1928-as adat Az államfő negyven tagot nevezhetett 1608 és 1944 között a magyar parlament kétkamarás rendben működött. 1927 és 1944 között az alsóház pártok, mig a felsőház nagy társadalmi csoportok, testületek képviselőiből állt. Az 1926-os XXII. TC Felsőházi törvény az összetételre vonatkozóan bizonyos elveket fogalmazott meg. Pl.: egyes tagságok a betöltött társadalmi pozíciókhoz voltak kötve, a főrendi családok csak fele annyi képviselőt küldhették be, mint amennyi a törvényhatósági tagok száma volt, a korporációs elv alapján az oktatási, gazdasági, tudományos intézmények, érdekképviseleti testületek is küldtek be tagokat. Az államfő negyven tagot nevezhetett a felsőházba, aminek kiigazító szerepe is volt, mert olyan kimaradt, de fontos szereplőket juttatott képviselethez, akik más módon nem kerülhettek be. szerint a felsőház költségvetése 365 ezer pengő volt, míg a képviselőházé 2,8 millió pengő. Azért ekkora a különbség, mert azok a testületek fizették az embereiket, akik beküldték őket. Teljesen nyilvánvaló, ha a mostani kö— Mégis, milyen realitását látja a kétkamarás parlament felállásának? Hiszen a rendszerváltozáskor nem arra indult el és most sem oda tart az ország szekere. zel négyszáz fős parlamentet így állítanánk össze és csak a felét töltenék meg a pártok képviselői, az óriási megtakarítás lenne. CSATH RÓZA Szétszedhető kopjafa Horváth Zoltán nagybánhegyesi alkotó kopjafája Kötegyánba kerül wotó: such tamás Horváth Zoltán nagybánhegyesi képzőművész nem mindennapi alkotással készül a millenniumi megemlékezésekre, ugyanis egy olyan hordozható kopjafát készített, amely bármely ünnepségen vagy kiállítóteremben felállítható. Nagybánhegyes Horváth Zoltán az egyéni ötlet alapján készült művet a közelmúltban tartott kétegyházi alkotótáborban mutatta be a megyéből érkezett alkotóknak. A megyében egyedülálló nyolc darabból álló, szétszedhető és négy méter magas, faragott látványos alkotás darabjait zömében tölgyfából faragta ki, melyen a hagyományőrző virágmotívumokon kívül a magyar címert és a millenniumi feliratot helyezte el. Az alkotó és alkotása legközelebb augusztus 12-én Kötegyánban mutatkozik be az önkormányzat meghívására a millenniumi ünnepségen. A következő állomás várhatóan Sarkad, illetve a megye néhány más települése lesz. ___________________H. M. Generál-szuperkoncert Ismét együtt a Generál együttes. Hosszú idő után sikerült összehozni a zenekar tagjait. Az együttes éledéséből új dalok is születtek, melyekkel országjáró körutat tesznek majd. Az első az október 13-ai szuperkoncert lesz a Népstadionban. Budapest A Generál együttes Magyarország egyik legnépszerűbb rockzenekara volt, olyan slágereket hagyott maga mögött, mint a „Ha ismerném” vagy „Csöngess be hozzám jó barát”. Húsvét hetében sikerült összehozni minden külföldön élő zenekari tagot. A Generál visszatérése nem a nosztalgiázás része: rocklegenda újjászületése új minőségben, új mondanivalóval. A szórakozni vágyók élményét emeli Révész Sándor és Horváth Charlie éneke, Karácsony János és Tátrai Tibor gitárjátéka, valamint Solti János, Novai Gábor és Várkonyi Mátyás zenei háttere. LANTOS ANITA Képviselőként helikoptemézetből látja az iskolát Csak nagyon keveseknek adatik meg az a lehetőség, hogy ugyanabban az iskolában végezzék a nyolc általánost, ahol később érettségiznek, majd pedig ugyanott taníthassanak, sőt hajdani alma materükben az igazgató tisztségét is betölthessék. Mindez valóra vált Tiszainé Rudner Judit, a körösladányi TUköry Lajos Általános Iskola igazgatónőjének életében. De a mindig tettre kész igazgatónő sorsa nemcsak ezért rendhagyó, hanem azért is, mert amikor tanítóként a Tüköry-iskolához került, az anyósa volt a munkaadója (igazgatója), most pedig már hét esztendeje az iskolánál ő a férje főnöke. Tiszainé Rudner Judittal mindezekről a napokban bővebben beszélgettünk.- Mindig pedagógusnak készült? — Általános iskolásként gyermekorvos szerettem volna lenni. De már abban a választásban is benne volt a gyerekekkel való foglalkozás vágya. Nagyon szeretem a gyerekeket, tehát valami olyan szakmát kerestem, ahol velük dolgozhatok. Abban, hogy pedagógus lettem, bizonyára nagy szerepe van annak is, hogy gimnazistaként megismerkedtem férjemmel, aki már akkor tanár volt.-Ön a mai napig az első munkahelyén dolgozik, pedig nem most kezdte a szakmát. Sohasem vágyódott el a körösladányi iskolából?- Én nagyon erős szálakkal kötődöm ehhez az iskolához. Itt végeztem az általánost, itt érettségiztem (1963-1976 között Körösladányban gimnáziumi oktatás is volt - a szerk. -), aztán ide jöttem tanítani, második ciklusban pedig igazgatóként tevékenykedem. Mindennek előnye és hátránya is volt. Például azokhoz a tanárokhoz kerültem vissza kollégának, akik tanítottak. Szeretettel fogadtak, mindenben segítettek, ugyanakkor meg kellett küzdeni azért, hogy az egykori tanítványra kollégaként tekintsenek.- Személyes élményei alapján a Tüköry-iskolában általános iskolásnak, gimnazistának, pedagógusnak vagy igazgatónak jobb lenni?- Számomra mindegyik időszak nagyon kedves. Általános iskolásként nagyon sok szép élmény ért. Kiváló társaságunk volt, akikkel már a bölcsődében megismerkedtünk, s együtt voltunk egészen az érettségiig. Azzal, hogy az általános iskola befejezését követően ugyanitt léphetünk középiskolába, azt jelentette, hogy gimnazistaként nem üres lappal indultunk, nem volt törés az akkori életünkben. Amikor friss diplomásként ide kerültem, az egykori tanárok nagy megértéssel, segítő szándékkal fogadtak. Később több volt tanáromnak letszüleim és anyósom is sokat segítenek. A család maximális támogatottsága nélkül ezt a munkát nem vállalhatnám. Ezért köszönettel tartozom nekik, valamint az igazgatóhelyetteseknek, akikre az iskolában maximálisan „támaszkodhatom”- Ön nemcsak iskolaigazgató, hanem önkormányzati képviselő is. Mindkettőt immár a második ríklusban tölti be. Mindig sikerül összeegyeztetni ezt a két hivatást, vagy olykor emiatt vannak,,belső vívódásai, vitái"?- Mint igazgató „helikopterszemléletből”, felülről látom az iskolát, így mindent áttekintve, jobban tudom az intézményt képviselni az önkormányzati üléseken. Ha viszont csak igazgató lennék, akkor nem látnám belülről a település helyzetét, lehetőségeit. Sokszor meg kell Feleség, családanya és képviselő Tiszainé Rudner Judit hasonulni. Ha látom az önkormányzat erőfeszítéseit, anyagi gondjait, akkor igazgatóként könnyebben kötök kompromisz- szumot, s ez fordítva is igaz. Néha egyesek azt hiszik, hogy az iskola érdekeit helyezem a település érdeke elé, pedig ez nem igaz. Ám a többség azt hiszem, jónak ítéli ezt a kettős munkát, hisz' mind képviselőnek, mind igazgatónak újraválasztottak. _______ MAGYARI BARNA- Erről talán a férjemet kellene megkérdezni... Az elején voltak is belőle kisebb konfliktusok, ám ma már mindenki nagyon megértő. A férjem több olyan otthoni teendőt elvégez, ami rám várna. A Névjegy SZÜLETETT: Szeghalom, 1957. április 13-án CSALÁDI ÁLLAPOT: férjezett, férje Tiszai József tanár GYERMEKE: Vilmos (15 éves) TANULMÁNYA: Debreceni Tanítóképző Főiskola, Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási vezető szak MUNKAHELYE: 1976 óta a körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskolában tanit, 1989-ben igazgatóhelyettes lett, 1993-tól az intézmény igazgatója HOBBIJA: zenehallgatás (country zene), olvasás, kötés, varrás, horgolás és minden más kézimunka em az igazgatója. A munkámban lókat segít az, hogy könnyen te- emtek emberi kapcsolatot.- Az igazgatói állás kötetlen nunkaidőből áll. Ám éppen ezért .veszélyes”, hisz' sohasem tervez- xet biztosat előre, nem tudja, mi- cor ér haza. Hogyan tud otthon lelytállni mint feleség és család- tnva?
