Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-11 / 187. szám
2000. AUGUSZTUS 11., PÉNTEK ÁRA: 48 FORINT LV. ÉVFOLYAM 187. SZÁM Jelentkezni a 06 (30) 9223-320-as telefonon naponta 8-16 óra között. ,2mr Miilek László: „Nagy könnyebbség nekem, ha az állatvédők segítenek, amiben tudnak, szívesen is látom őket a telepen' Hol van a kutya elásva? A jegyző és a gyepmester nem kíván vitázni A megyeszékhelyi Kétegy- házi úti gyepmesteri telepen kétszáz kutya várja, hogy valaki megsajnálja és magával vigye. Békéscsaba A kutyatelep működéséért az ön- kormányzat a felelős, jelenleg Mülek László gyepmester vállalkozóként látja el a teendőket, miután a városháza nemrégiben felmondta a Békés Megyei Állatvédő Egyesülettel a telep működtetésére kötött szerződést. A gyepmesternek nehéz a dolga, az okok messzire vezetnek. Dr. Simon Mihály, Békéscsaba jegyzője az elején kezdi:- A kóbor ebek befogása és az állati hullák gyűjtése, megsemmisítése önkormányzati feladat. Mivel mindkettőt egy telephelyen, a Kétegyházi úti telepen kezeljük, a két eltérő feladatot is egyként próbáljuk megoldani. Korábban a városüzemeltetési kft.-hez tartozott e feladatok ellátása, de ezzel kapcsolatban sok kritika érte a városházát a lakosság és a sajtó részéről is. A kilencvenes évek elején pályázatot hirdettünk a kutyatelep üzemeltetésére, amit egy magánvállalkozó nyert meg, ám a munkájával kapcsolatban panaszok fogalmazódtak meg. Az idei év elején megkeresett engem a Békés Megyei Állatvédő Egyesület két tagja, elmondták a sérelmeket. Ekkor úgy döntöttem — és ezt ma is vallom —, hogy nem lehet jobb kezekbe adni a gazdátlan ebek gondozását, mint az állatvédőkébe. így aztán márciusban szerződést kötöttem az egyesülettel, hosszú távú együttműködés reményében. (Folytatás az 5. oldalon) Előadások telt házzal Gyulán — A Várszínház költségvetése készítéseko^még borotvaélen táncoltunk. Elég egykét esős nap, és meghiúsulhatott volna előirányzatunk. Szerencsére nem ez történt, előadásaink többségének nézettsége meghaladta a száz százalékot — foglalta össze a XXXVII. évadot Gedeon József, a Várszínház igazgatója tegnap, a gyulai Halászcsárdában. Tegnap a gyulai Halászcsárdában tartott értékelő megbeszélést a Várszínház művészeti tanácsadó testületé. A fórumon évente kétszer találkoznak városi, megyei értelmiségiek és budapesti színházi szakemberek. A gyulai művészeti tanácsadó testület lényegében az országban egyedülálló, a legtöbb színházban már nem létezik ez a fórum. Gedeon József igazgató hasznosnak tartja a testület munkáját, tagjainak véleménye, kritikája előremutató célokat fogalmaz meg a színház érdekében. A Várszínház idén harminc százalékkal magasabb jegyárbevételt ért el a tavalyi évadhoz képest. Ez elsősorban a kiemelt helyáras István, a király című rockoperának köszönhető. A várban, az épület előtti téren és a tószínpadon összesen 32 előadást tartottak, amelyet 14 ezer fizető vendég tekintett meg. Ez a szám háromezerrel több a tavalyinál. Az ingyenes programokkal együtt húszezren fordultak meg a színház rendezvényein. A nézők mindössze 30-40 százaléka gyulai, s ez azt mutatja, hogy mind nagyobb a Gyulai Várszínház ismertsége az ország más tájain is. Gedeon József sajnálatosnak tartja azt a bürokratikus eljárásmódot, amely a színház bekerülését kísérte a várba. Mint ismeretes, többéves szünet után ismét az épületen belül állíttathatta fel az intézmény a színpadot, ám az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) nem adta ki idejében az erre szóló engedélyt. A szükséges dokumentumok benyújtása után a hivatal tavasszal hiánypótlásra szólította fel a színházat. Az intézmény eközben megkezdte a várbelső megfelelő kialakítását és a színpad felállítását. A helyi hatóságok - a tűzoltóság, az ÁNTSZ és a város — engedélyének beszerzése után megkezdték az évadot. Az OMVH képviselője csak az első előadás után egy héttel látogatott Gyulára és szóvá tette, hogy a hivató még nem adott engedélyt az épületen belüli előadásokra. Azt azonban az OMVH szakembere is elismerte, hogy a színház „jót tett” a várnak, hiszen rendet és tisztaságot teremtettek az öreg falak között. baracsi MAGDOLNA Megmenekül-e az „elszökött” cég? Bár nem áll jól a BCB, a tulajdonos géppark fejlesztést tervez Tegnapelőtt sem sikerült a Giulio Kötőipari Rt. ellen elrendelt végrehajtást nyélbe ütni. Megkerestük Wachsler Tamást, a Giulio Rt.-nél és a BCB Egyesült Textilművek Rt.-nél rendszerint nyilatkozó elnöki tanácsadót: ossza meg a nyilvánossággal helyzetértékelését mindkét Békés megyei társasággal kapcsolatban. A Giulio rt. berendezései már két hete a békéscsabai BCB-telepen pihennek. - Jelenleg nem termel a Giulio rt„ de órákon vagy napokon belül kezdődhet a munka. Megrendeléseink, amint már említettem korábbi nyüatkozatomban, folyamatosak - szögezte le Wachsler Tamás. Kiderült, az eredetileg gyulai kötőipari cég bérleti szerződéssel a BCB egyik békéscsabai ingatlanában rendezkedik be, és ott folytatja a félbehagyott munkát. A tanácsadó közel 50 fős, szinte kizárólag gyulai dolgozói létszámról beszélt. (Úgy tudjuk, a dolgozók nagy része, főleg a vidékiek a bizonytalanságok miatt mondtak fel.) - Az ötven gyulai dolgozó átjár majd az új helyre, szeretnénk ezt úgy megoldani, hogy emiatt ne növekedjék meg a munkaidejük - ígérte a szóvivő. (Pillanatnyüag egyetlen dolgozó sincs Békéscsabán.) Az árverést kommentálva közölte: 5-6 nappal a kitűzött dátum előtt értesítették a végrehajtót a költözésről. Hogy mi lesz, ha újabb kísérletet tesznek a hitelezők a gépek elárverezésére, Wachsler Tamás biztosított, nem hagyja annyiban. Még nem tudja ugyan milyen - hangsúlyozta - törvényes lépést tesz a gyár megvédése érdekében, de semmiképp nem hagyja veszni a javakat, hiszen - tette hozzá - ez a dolga. ,,Sok módja van az ilyen helyzetek megoldásának’’- mondta.- A BCB-t kezeljük teljesen külön, jogüag semmi köze egymáshoz a két cégnek - hívta fel a figyelmet Wachsler Tamás, majd alapjaiban elemezte a „kötött” helyzetét:, jelenleg négy telepe üzemel az egyesült textilműveknek, működésük immár kifizetődő, meglévő munkásaink pedig már nincsenek veszélyben. Sőt, kevesebb is a létszám á szükségesnél!" Állítása szerint dolgozóiknak mintegy 25 százalékát veszítették el március óta, az ő tulajdonosi idejükben 60 személyt. Ennek a számnak azonban pusztán töredékét sorolta az elbocsátottak közé, a többiek felmondtak a jól ismert fizetési és egyéb, a szorított helyzetben lévő vállalatoknál szokásos nehézségek miatt. A gyár(ak) gazdasági tanácsadója magabiztosnak tűnt: „nem adhatjuk fel" - mondogatta. A hallottakból leszűrve derűlátása azon alapul, hogy a veszteséges részlegeket már felszámolták. A plüss- és frottíranyagoknak jó a piacuk, a többi - például dzsörzétermékek - gyártásával leálltak. Fejlesztést is terveznek, tízmilliókban mérhető spanyol gépeket szereznének be a világpiac időszerű frottírigényeinek kielégítésére. (A BCB-adósság súlyos kérdéseiről című cikkünk a 3. oldalon.) _____________ __________VANDLIK JÁNOS Beért bérek Ami a dolgozók bérét illeti, Wachsler állította: ma a munkások megkapják a hátralévő tartozást, és a jövő héten a soron következő havibér egy részét is rendezik (nem az egészet). A tartozások továbbra is kifizetetlenek maradnak egyelőre, a végkielégítések is, de a vezető ígéri, ezekre is sor kerül majd egyszer... Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu mm • ■ ■ -• MHÉ Iné si Pártok kiváltsága...? Dr. Misur György szarvasi származású nyugalmazott nagykövet azt szeretné, hogy ne kizárólag az uralkodó pártok káderállománya igazgassa az országot, és ha visszatérnénk a kétkamarás parlamenthez. (7. oldal) Képviselőként... A körösladányi tanárnőnek, Tiszainé Rudner Juditnak megadatott: ott taníthat, ahol egykor diák volt, mi több, önkormányzati képviselő és hét éve ő a férje főnöke. (7. oldal) A hazai munkaerőre számítókat támogatják Két orosházi cég részesedik a gazdaságfejlesztési célelőirányzatból Kevesebb labor működik jövőre Kötelező az önvizsgálat, de közvetlenül nem szankcionálják A Gazdasági Minisztériumban az idén harmadik alkalommal adták át a gazdaságfejlesztési célelőirányzat pályázatának nyertesei részére a pénzt. Eddig összesen ötmilliárd forintot osztottak szét, ennek hatvan százalékát kis- és középvállalkozások kapták. A változás pusztán annyi, hogy január elsejétől itt a békéscsabai Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomáson (ÁÉÁ) nem végzünk egyszerű, fizikai vizsgálatot, valamint komoly, toxikológiai, kémiai elemzéseket a termelt élelmiszermintákon — kommentálta a központi ésszerűsítési lépést dr. Igriczi Lajos megyei élelmiszer-higiéniai főmérnök. Területfejlesztés Húsz cég összesen 1,68 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást kapott, ebből 22,6 milliárd forint értékű beruházást hajt végre, így minden egyes költségvetési forinttámogatás több, mint tizenháromszoros befektetést eredményez. Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium államtitkára a média képviselőinek jelenlétében hirdette ki az eredményeket, ezzel is elismerve és méltányolva a vállalati erőfeszítéseket. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az idén új súlypontokkal gazdagodott a szaktárca támogatási stratégiája, vagyis a cél az, hogy mélyítsék a Magyarországon már megtelepedett külföldi cégek beágyazottságát. Elsősorban a beszállítói kapcsolatokra építő exportáló, illetve új munkahelyeket teremtő, hazai munkaerőre számító vállalatokat támogatják. Az sem elhanyagolandó szempont a pénzek odaítélésekor, hogy a legsúlyosabb helyzetű megyék és az elmaradott kistérségek felzárkóztatására fordítsák a pénzt. A mostani nyertesek között két orosházi céget is találtunk. A Mezőgép Autóipari és Gépgyártó Rt. közúti járműmotor alkatrészek (sebességváltó, motor és fék alkatrészek) gyártókapacitását bővíti. A beruházással 350 fő részére teremt új munkahelyet. A cég a 3,2 milliárd forintos beruházáshoz 200 millió forint visz- sza nem térítendő támogatást nyert. Az Orosházaglas Kft. épülethomlokzati üvegek gyártó kapacitását bővíti Orosházán. A beruházással 10 munkahelyet teremt. A kft. a 80,8 milliós beruházáshoz 14 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. CSETE ILONA Békés megye Jelenleg az országban összesen 21 olyan laboratórium üzemel, amely alkalmas a legkomolyabb kémiai kimutatásokat készíteni az élelmiszeripar által termelt áruk mintáiból. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) döntése alapján jövőre mindössze ötöt tartanak meg a mérést végző helyekből, ezek azonban a legkorszerűbb eszközökkel felszerelve működhetnek majd. Kecskeméten jelölték ki a dél-alföldi régiót kiszolgáló labor helyét, így Békéscsaba és Szeged arra kényszerül, hogy felszámolja saját toxikológiai egységét. Dr. Igriczi Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a gyorsaságot igénylő, az élelmiszerbiztonságot vizsgáló mikrobiológiai laboratórium a helyén marad, csak az idő szempontjából közömbös vizsgálatok kerülnek át Bács-Kiskun megyébe. A főmérnök egyetért a döntéssel, ugyanis, mint mondta, Nyu- gat-Európában magyarországnyi területeken mindössze egy ilyen bevizsgáló intézetet tartanak fenn. A nem szorosan az élelmiszerbiztonsággal összefüggő - hanem fogyasztói érdekeket vizsgáló — rendszeres (fizikai, érzékszervi) méréseket a termelőkre hárítja az állam (amellett, hogy szúrópróbaszerűen a hatósági ellenőr is kiszáll). Nem bünteti ugyan azt, aki nem végzi el maga is rendszeresen a minőségi ellenőrzéseket, de a főmérnök elmondta, jobban odafigyelnek az üyen termelőkre. Az év hátralévő részében figyelmeztetik feleiket, hogy január elsejéig szerezzék be a szükséges berendezéseket, mert a békéscsabai ÁÉÁ-nál jövőre már nem végezhetők el az említett vizsgálatok. A laborok megszüntetése egy szerződéses alkalmazott elbocsátásával jár, a többi szakembernek átcsoportosítással tudnak munkát biztosítani az állomás kirendeltségein.
