Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-17 / 165. szám

2. OLDAL - 2000. JÚLIUS 17., HÉTFŐ VILÁG TÜKÖR Erőltetett menet az ABC-csúcson Nincs jele áttörésnek az átfogó izraeli-palesztin béketárgyalásokon Hírmagyarázat Az Egyesült Államok fokozni akarja az izraeli-palesztin béketárgyalások ira­mát, hogy még Bili Clinton elutazása előtt megpróbálja egyezségre bírni a fe­leket a rendezés legfőbb kérdéseiben - jelentette ki J. P. Crowley, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője. Camp David Az ABC-csúcs ötödik napján inkább infor­mális jelleget öltöttek és lelassultak az ese­mények, tekintettel arra, hogy az izraeliek nagy többsége megtartotta a zsidó szombat előírásait. Ehhez hozzájárult az is, hogy előző nap sértődöttségében Jasszer Arafat már utasítást adott kísérete tagjainak: cso­magoljanak be, mert otthagyják a megbe­szélések helyszínét. Ugyanakkor Clinton és külügyminisztere, Madeleine Albright a nap folyamán több nem hivatalos meg­beszélést is tartott, ám ezek tartalmáról, illetve a megbeszélések résztvevőiről - a szigorú hírzárlat nyomán - pontos részle­tek nem ismeretesek. Napnyugta után aztán az izraeli és a palesztin fél újra megkezdte az egyeztetést Bili Clinton közvetítésével. Ehad Barak izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezető késő éjszakába nyúlóan tárgyalt, Mind­azonáltal öt nap elteltével sem látszik fény az alagút végén, semmi jele annak, hogy a felek hamarosan áttörést érnek el a kulcs­kérdésekben. A tárgyalások légkörét rontja, hogy háromórás zavargás tört ki Hebron- ban. A zsidó és az arab közösség több száz tagja ököllel esett egymásnak, öt palesztint kórházba kellett szállítani. A két fél egymást okolja a véres verekedésért. Elvonultak a világ - s fő­ként a világsajtó - zajától a résztvevők, hogy a Washingtontól 113 kilo­méternyire fekvő Camp Davidben próbálják meg tető alá hozni a közel-kele­ti békemegállapodást. A modell ismert: 1978 szep­temberében Menahem Begin, Anvar Szadat és Jimmy Carter zárkózott be addig, amíg nem Írtak alá két keretszerződést a ren­dezésről. Sikerül-e vajon, ha nem is ugyanabba a folyóba, de ugyanabban a Camp Davidben lépni ezúttal? A játszma kétesélyes. Az át­fogó izraeli-palesztin béke alapjait és me­netrendjét hét esztendeje, Oslóban határoz­ták meg, de először a viszonylag könnyeb­ben megoldható kérdések kerültek az asz­talra, s most érkeztek el a nehezéhez. Négy kérdéscsoportban kell egyezségre jutni. Az önálló palesztin állam kikiáltása ma már nem olyan vízválasztó, mint korábban, de az izraeliek szerint ennek az a feltétele, hogy hadserege ne rendelkezhes­sék nehéz fegyverekkel, a Jordán folyótól nyugatra ne állomásozzanak idegen kato­nák, s a palesztinok mondjanak le minden további területi igényükről. Ami a jelenlegi izraeli telepeket illeti, a palesztinok mindet felszámolnák, az izrae­liek viszont három nagy tömbben vonnák össze őket. Ez 155 ezer telepesből mintegy százezernek tenné lehetővé az Izraelhez tar­tozást, a többiek vagy elfogadnák a palesz­tin fennhatóságot, vagy költöznének. Az egy- és hárommillió közé tett palesz­tin menekültek esetében a palesztinok ragaszkodnak ahhoz, hogy eredeti lakhe­lyükre költözhessenek vissza. Az izraeliek azonban ezt legfeljebb korlátozott szám­ban, a palesztin állam területére vonatko­zóan vennék tudomásul. Végül, de nem utolsósorban: Jeruzsálem. A szent várost egységes székhelyének tartja Izrael, a palesztinok viszont megosztanák, hogy itt legyen mindkét állam fővárosa. Bonyolult kompromisszumokra kellene te­hát törekedni, miközben mindegyik fél saját belpolitikájának foglya és túsza. Barak ép­pen csak elkerülte kormányának bukását, s ezért utazása előtt úgy nyilatkozott: vannak vonalak, amelyeket nem lehet átlépni az en­gedmények sorún. Amfatot az ifjú radikáli­sok szorongatják, a Damaszkusz és Teherán által támogatott szervezetek; 6 tehát azt hangoztatja: eddig mindig 6 enge­dett, most vége, nincs tovább. Clinton saját elképzelt emlékművével küzd: szeretne békecsináló elnökként bevonulni a történe­lembe. Ehhez meg kell nyitnia a kasszát, mert 40-120 milliárd dollárra becsülik azt az összeget, amellyel támogatnia kellene a békefolyamatot, például a telepesek vagy a menekültek kárpótlását.________rétiirvin Tarka nyárünnepek Malaga A Spanyolország déli ré­szén fekvő városban szom­bat éjjel ismeretlen tettes agyonlőtte a helyi önkor­mányzat egyik képviselő­jét. A 49 esztendős Jósé Maria Martin Carpena a kormányzó Néppárt színei­ben politizált. A gyilkosságot a tanácsos háza előtt, az áldozat feleségének és ti­zenéves lányának szeme láttára követték el. A tettes, egy ismeret­len férfi odalépett a képviselő­höz, és közvetlen közelről hat golyót eresztett belé. Az egyik lö­vés a tarkóján érte Carpenát. A körülményekből ítélve a ha­tóságok azt gyanítják, hogy az újabb véres merénylet mögött az ETA baszk szakadár terrorszer­vezet áll, amely decemberben egyoldalúan felmondta az 1998- ban meghirdetett tűzszünetet. Amennyiben a feltételezés beiga­zolódik, úgy Jósé María Martin Carpena a nyolcadik olyan nép­párti képviselő, akivel az ETA végzett. Vasárnap az ország Soria tar­tományában autóba rejtett pokol­gép robbant; a sérült egy rendőr- tiszt felesége. _______________■ Az angol felső tízezernek most Is szent dolog a szezon. Mármint a nyári. A csodás kalapok és a szürke cilinde­rek évadja. A brit lovas versenyeken nem­csak a valóban lókedvelő király­nő jelenik meg, nem is csak a kékvérűek egymást több száz éve unott udvariassággal köszön­tő tábora, hanem az újgazdagok serege is. A most már nem is any- nyira ködös Albionban nyári ün­nepnek számít a wimbledoni te­niszgála, a cowesi vitorlásver­seny és a Henley evezős regatta a Temzén, valamint a lovaspóló kupadöntője.Windsorban. Francia földön július 14-én, a Bastille lerombolásának évfor­dulóján kezdődik a kavalkád. A Champs-Élysées-n megrende­zett díszszemlét hétezer szemé­lyes fogadás követte az elnöki kertben. Németországban változatla­nul a legelegánsabb nyári prog­ram a bayreuthi ünnepi játéko­kon való részvétel. Előnye, hogy a rendszerint szép zenei élmény mellett a látogató a helyszínen értesülhet a kiterjedt Wagner- dinasztia mai hatalmi villongása­iról. Aminek tarka nyári lényege éppen az, hogy kié legyen a játé­kok hatalmas erkölcsi és anyagi haszna. (harmati Baszk merényletek Agyonlőttek egy néppárti spanyol politikust Hírek - röviden Életműdíj Makk Károlynak és Szabó Istvánnak Két fesztiválon két magyar filmrendező kapott életműdíjat. Karlovy Varyban Makk Károly munkáját ismerték el, Jeruzsálemben pedig Szabó Istvánét. Izraelben este főműsoridőben vetítették a Napfény íze című alkotását. Merénylet egy menekültotthon ellen Három sebesültje van a vasárnapra virradó éjszaka, egy főként ko­szovói albánoknak menedéket nyújtó, ludwigshafeni szállás ellen el­követett gyújtogatásoknak. A rendőrség nem zárja ki, hogy idegen- gyűlölet áll a merénylet hátterében. Aknaháború Csecsenföldön Egy katona-szakácsnő vesztette életét a szombat este történt vonat­robbantásban Csecsenföldön. Az Észak-Kaukázusban állomásozó bel­ügyi csapatok parancsnoksága szerint továbbra is feszült a helyzet: a szélsőséges vahabiták szemlátomást aknaháborúra rendezkedtek be. Időleges zár alatt egy orosz vitorlás A franciaországi Brest kikötőjében a vámosok lefoglalták a világ leg­nagyobb vitorlását, az orosz zászló alatt hajózó Szedovot, fedélzetén száz murmanszki tengerészkadéttal, mert egy svájci cég keresetet nyújtott be az orosz államadósság behajtására. Rövid veszteglés után a négyárbocos részt vehetett a víziparádén. Sikeres rajt - elhalasztott indítás Az észak-oroszországi Pleszeckben sikeresen útjára indították az el­ső keletnémet kutatóműholdat. A több mint 500 kilogrammos szon­da a Föld belsejét vizsgálja majd, s a földrengésekről szállít adatokat. A Nap és a Föld mágnesességének hatásait vizsgáló két európai mű­hold szállítórakétájának startját azonban 24 órával el kellett halasz- tani a kazahsztáni Bajkonurban. ____________________________■ Kóla Koreában ___________Phenjan Alig fejeződött be a távol-keleti fővárosban a kettéosztott ország vezetőinek csúcstalálkozója, a Jalu folyónak az amerikaiak ellen vívott háborúban lebombázott, majd később újjáépült határhíd- ján áthaladt az első kínai teher­autó, amely négyszáz láda üdítő­italt szállított Észak-Koreába. Megérkezett tehát a kommu­nizmus utolsó bástyáinak egyi­kébe is a kóla, „az imperialisták véres itala”, ahogyan korábban egy kiadvány nevezte. Azt azon­ban még nem tudni, mennyire lesz kelendő az éhínséggel küszködő országban a nedű, egyáltalán akad-e valaki, aki meg tudja fizetni, s ha igen, mi­lyen étket öblít le vele. Sokkal valószínűbb, hogy a koreai nép képviseletében egyelőre csak bölcs vezetőik kóstolják meg az újdonságot. _____ ■ Ahány fok, annyi méter A globális felmelegedés hatása a jégvilágra A Dániához tartozó földrésznyi szigetet még felfede­zői, a vikingek nevezték el zöld földnek. A név azon­ban meglehetősen csalóka, hiszen a Föld legnagyobb szigetének felszínét az év nagy részében vastag hó és jég borítja. Grönland A jégbirodalom - amely jócs­kán átnyúlik az északi sark­körön - a világon a második legnagyobb kiterjedésű; mére­tét teldntve csupán az Antark­tisz nagyobb. Talán kevesen tudják, hogy Grönland jeges birodalmának Észak-Amerika és Európa ég­hajlatának alakulásában kulcs­szerepe van. A meteorológu­sok egyetértenek abban, hogy - elsősorban a globális felme­legedés, az „üvegház­hatás” következtében - a grön­landi mikroklíma megváltozá­sa az északi félteke éghajlatát is érezhetően befolyásolja, de a pontos hatásmechanizmus­ról csak kevés pontos adattal rendelkezünk. A szakemberek elsősorban inkább tapasztala­taikra támaszkodhatnak, mint­sem ismereteikre. Kutatóállomások működ­nek az Északi-sarkon, a Déli­sarkon, ám a grönlandi időjá­rás vizsgálatával eddig keve­sebbet foglalkoztak. Az ameri­kai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei legutóbb a ki­lencvenes évek közepén foly­tattak öt eszténdőn át megfi­gyeléseket, amelyek tapaszta­latai szerint Grönland szigeté­nek közepe táján a jégtakaró mintegy 25 centiméterrel meghízott. Ugyanakkor a szi­get szélein 1-2 méterrel csök­kent a jég vastagsága. Most állandó nemzetközi kutatóállomás létesült a zöld szigeten. A tét nem csekély. Egyéb kutatások eredményei ugyanis azt tanítják: Földünk légköre legutóbb 110-130 ezer évvel ezelőtt esett át nagyobb felmelegedésen. Akkor az át­laghőmérséklet mindössze 3-4 fokkal növekedett, de ha­tására a grönlandi jégtömegek megolvadtak, és fokonként átlagosan 1 méterrel meg­növekedett a világtenger szintje.__________________■ Elég néhány ilyen jégtömb elolvadása, s a tengerszint megnövekedhet

Next

/
Oldalképek
Tartalom