Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-15-16 / 164. szám

KULTÚRA 2000. JÚLIUS 15-16., SZOMBAT-VASÁRNAP — 9. OLDAL i-BÉKfiS MEGYFJ HÍRLAP Táncszínház, jazz, bábjáték A Gyulai Várszínház tószín­padán vasárnap délután dixie szól, este pedig, ha az időjárás nem kedvezett volna az István, a király előadásá­nak, a darab esőnapja vasár­nap lévén, a rockoperát a vár előtti színpadon játsszák. Gyula Vasárnap 17 órakor kezdődik a tószínpadon a Westel Dixie Fesz­tivál, melyen hagyományosan itt lesz az 1957-ben alakult Benkó Dixieland Band. Játszik a Ma­gyarországon nagy hírnévre szert tett Budapest Dixieland Band és az egyre népszerűbb Gyulai Ifjú­sági Big Band. Az együttesek, ha esne az eső, az Erkel Ferenc Álta­lános Művelődési Központban muzsikálnak. Július 18-án és 19-én, a vár­színpadon érdekes táncszínházi előadást láthatnak a nézők. Vere­bes Ernő Sardaffass, a hímbo­szorkány című művét mutatják be, egy táncregét, melyben a tánc és a próza keveredik. A mű egy vajdasági magyar legendán ala­pul, mely egy lányanya titokzatos körülmények között született, torzszülött fiának különleges tör­ténete. A darabot az a Vid- nyánszky Attila rendezte, akinek munkáit már Gyulán is megis­merhettük társulatával, a Bereg­szászi Illyés Gyula Magyar Nem­zeti Színházzal. A címszerepet a Havasi István-díjas Trill Zsolt ala­kítja. Az előadást a Zsámbéki Szombatok Nyári Színház és a beregszásziak mutatják be a Kö- zép-Európa Táncszínház közre­működésével. Július 21-én 18 órától díjtalan bábelőadással szeretnék megör­vendeztetni a gyermekeket, a műfaj kedvelőit. A várnál a kecs­keméti Madzag Bábegyüttes mu­tatja be Vitéz László és a csoda­malom történetét. Ezen a napon 20.30 órától a várszínpadon a magyar jazz ünnepének, a IX. Gyulai Vár Jazz Fesztiválnak le­hetünk tanúi. sz. m. Vastaps az előfizetőktől Csütörtökön este a békés­csabai Városházi esték ren­dezvénysorozat keretében Káló Flórián Négyen éjfél­kor című darabjára látta vendégül lapunk szerencsés előfizetőit. A színházba in­vitálás már nem újdonság, hiszen tavaly két alkalom­mal nyerhettek belépőt az olvasók. Békéscsaba- Tavaly decemberben hívtuk meg először előfizetőinket a Bé­kés Megyei Jókai Színházba - mondja Szabó Zsuzsa lapmene­dzser. — A fogadtatás nagyon kedvező volt, így a tavalyi Város­házi Esték rendezvényen Vámos Miklós Lehetetlenjére kedvezmé­nyes áron adtunk jegyeket előfi­zetőinknek. Idén azért választot­tuk Káló Flórián darabját, hogy igazi színházi élményt adhas­sunk olvasóinknak úgy, hogy a helyi művészeket is támogassuk.- A csütörtöki estre mekkora volt az érdeklődés?- Közel hatszázan jelezték, hogy élnének a lehetőséggel, és sorsolás útján 150 előfizető és kí­sérője élvezhette a Békés Megyei Jókai Színház művészeinek játé­kát. Ugyan az időjárás nem ked­vezett a szabadtéri bemutatónak, s az ifiház adott otthont az elő­adásnak, a közönség vastapssal jutalmazta a színészek játékát.- Mi az olvasókat meglepő, következő akció?- Szombaton folytatódik egy kedves hagyományunk, útjára in­dul a Bendegúz-túra. Első megál­lóként Mezőhegyesen találkozik kedves kis egérfiguránk a gyere­kekkel Berényi Nagy Péter, vala­mint Gulyás Levente társaságá­ban, akik zenés műsorral lepik meg a kis közönséget. b. p. a. Angol tapasztalatok vidékünkről Nemrég az Európai Unió ál­tal támogatott diáktalálko­zón megyénkben járt angol tanárok nyilatkoztak la­punknak: elmondták, milyen tapasztalatokat szereztek az uniós csatlakozás előtt álló, arra készülő, ezredfordulós magyar társadalomról, intéz­ményrendszerérői. Békéscsaba Az uniós Erasmus-program in­tenzív kurzusának keretében tar­tózkodtak Békés megyében Helen Butcher és John Lee, a bris­toli University of West of England tanárai nyolc diákjukkal és egy litván csoporttal. Az egyhetes összejövetel célja alapján a de­mokratikus polgárrá' nevelés szempontjait igyekezett megis­mertetni a fiatalokkal, akik fel­nőttként már remélhetőleg egy közösen gondolkodó kontinens polgárai lesznek. Az oktatók elmondták, az an- j goi diákok betekintést kaphattak j a magyar kultúrába és jó kapcso- | latokat építettek ki magyar és lit­ván társaikkal. Nyilatkozatuk szerint a teljes békéscsabai főis­kolai kar által szervezett progra­mot érdekesnek találták, különö­sen nagy figyelemmel kísérték Szilvásy Ferenc, Békéscsaba al- | polgármestere beszámolóját a vá­rosfejlesztésről, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját. ___________- vandlik ­A Gordius Consulting Rt. (Budapest), mint a BÉKÉSHÚS Kft. „f. a.” felszámolója, nyilvános árverésen értékesíti a BÉKÉSHÚS Kft. „f. a.” alábbi ingatlanjait: 7. BÉKÉSCSABA, ANDRÁSSY ÚTI HÚSBOLT. Az üzlethelyiség Békéscsaba sétálóutcájában, az Andrássy út és a Kinizsi u. sarkán található kb. 70 m2-es üzlet, amely jelenleg húsboltként üzemel, de a vevő profilkötöttség nélküli tulajdont szerez. Az üzlet gépjárművel is jól megközelíthető, parkolási lehetőség biztosított. Kikiáltási ár: 12 millió Ft + 25% áfa. 2. BLANKA MAJOR. Az ún. Blanka major Mezőberény külterületén, a 47-es főút mellett található, kb. 27 ha területű ingatlan különböző felépítményekkel. Az ingatlanra csak magánszemély árverezhet. Kikiáltási ár: 30 millió Ft + 25% áfa a felépítményekre. Az árveréssel kapcsolatos részletes feltételek a Cégközlöny 2000. július 6-ai számában találhatók, de kérésre az érdeklődőknek közvetlenül is megküldjük. További információk: dr. Mihályi Judit, (62) 426-363, j. Szeged, Mérey u. 6/B. s István és Koppány mindörökké! Monumentális színpadkép fénykoronadíszlettel és ifjú tehetségekkel Isten, áldd meg a magyart... Himnuszunk ezúttal rockhangszerelésben szólalt meg. A nézők felálltak széke­ikről, majd ámulva gyönyörködhettek a látványban, amint a megkoronázott István előtt a fénykoronadíszlet leereszke­dett a színpadra. A várfokok között is fények lobbantak, a tűzijáték elemei mint aranyló gyöngyök hulltak alá... Hosz- szan tartó taps fogadta az igényesen színpadra állított dara­bot, az István, a király rockoperát. Gyula A Gyulai Várszínházban csütörtö­kön este tartották Szörényi- Bródy immár klasszikussá vált rockoperájának főpróbáját. A színház két előadást - pénteki és szombati estéken — tervezett Gyulára, ám a nagy érdeklődés miatt a főpróbát is teljes értékű előadássá „léptették” elő. A mil­lennium évében a Nemzeti Szín­ház, a Várszínház aligha választ­hatott volna különb darabot, mint ezt, amely lassan húsz éve dalai­val beleivódott az emlékezetbe. A Nemzeti a felújított darabot már­cius 15-e alkalmából mutatta be újra Budapesten, és játszotta, játssza azóta is nagy sikerrel Bu­dapesten, Szegeden, Szolnokon és most Gyulán. A Nemzeti Színház 1985-ben állította először színpadra, még előbb a Királydombon mutatták be 1983-ban, akkor a néptánc „vitte” a darabot. - Próbáltam olyan mozgáskultúrát létrehozni, ami nem néptánc, de elhisszük, hogy a darab magyar és a mienk — fogalmazta meg az előadás előtt Román Sándor koreográfus. És valóban, a néptáncmotívumok felbukkannak a mozdulatokban, amint Szörényi zenéjében a folk­lór, de egyik sem az. A tánc és a zene innen elvonatkoztatott, már másik műfaj, rockopera és szín­ház. Színházban a rockopera vagy a rockoperában a színház? Az egyensúlyt nagy gonddal meg­vonták értő kezek. A mű megszü­letése óta nagyon sokan „ronggyá” hallgattuk már a ked­ves kazettát és külön élményt je­lentett, hogy az ismert dallamok­ra milyen monumentális mozgás­formákat lehet kitalálni, ponto­sabban alkotni, ugyanis nincs itt semmi a véletlenre bízva. Újabb örömöt jelentett, hogy a táncosok erejüket, tanult szakmájukat és hitüket tették le a színpadra. mert a nézők megérezték ezt és melléjük álltak. Szerettük Tóth Sándor Istvánját, Auksz Éva Ré­káját, Gazdag Tibor Koppányát és valamennyiük szerepformálá­sát. Ők is ezen a művön nőttek fel, s ha mi, nézők rendelkez­nénk azzal a tehetséggel, amel­lyel ők születtek, ugyanígy csele­kednénk. Az István, a király tényleg a mi­énk. Régen volt már, amikor a születő táncházmozgalmak letet­Az előadás díszlete, a ruhák szépek, elegánsak, elhitető erejű­ek voltak, Iglódi István rendezése nem hagyta „elaludni” a nézőt. Csodálatos színpadképeket lát­hattunk. Emlékezetes például a monumentális látvány,^ amikor a táltos kéri: „Kegyes Ősapánk / Kegyes Ősanyánk / Kegyes Iste­nek / Kegyes Szellemek /... Vi­gyázzatok nemzetségünk...” Vé­gigéltük a művet, ami a mai, in­formációkkal agyonzsúfolt agyú „És én azt akarom, hogy ennek a népnek országa legyen. Veled Uram, de Nélküled.” - mondta el István megkoronázása után a darab hí­ressé vált mondatát. A ténykoronadíszlet leereszkedett a magasból d-fotó: kovács Erzsébet A mű belülről is élt minden egyes szereplőben és ezért a tu­dás mellett a belső tűz hatalmá­val elérték a színház megkopha- tatlan varázsát, a hatást. Bizony az énekes-színészeknek meg kel­lett küzdeniük azzal a láthatatlan fallal a nézőkkel szemben, akik­nek agyában, szívében ott él Var­ga Miklós, Vikidál Gyula és Se­bestyén Márta hangja. Kitörölhe­tetlenül. Ezzel csak úgy vehették fel a versenyt, hogy önmagukat adták valamennyien. A fal eltűnt, ték a voksot a magyar kultúra megmaradásáért és régen volt, amikor az utcákon megjelent a nagyhatású plakát: íovarisi konyec. Ma itt a globalizáció, mely korban újra üzenet az or­szág nagy állomásának felmutatá­sa. Egyébként meg az Istvánok és a Koppányok itt élnek közöttünk ma is. Sőt magunkban egy-egy István és Koppány, Réka, Sarolt, Gizella, még a talpnyaló, köpö­nyegforgató magyar főurak is oly­kor, sajnos. Mexikói faragás magyar kézzel A megyeszékhelyi mexikói étterembe látogatók tekintete elsőként a bejára­tot díszítő totem­oszlopon áll meg. Az eredeti mexikói motívumokkal ékesített faragott oszlop apa és fia keze munkáját di­cséri. Békéscsaba Szelekovszky László és fia eredeti mexikói motívumokat ta­nulmányozott a faragást megelőzően DÍOTÓ; KOVÁCS ERZSÉBET A békéscsabai Szele­kovszky Lászlót a Bé­kés Megyei Önkor­mányzat Területfej­lesztési Osztályának környezet- és termé­szetvédelemért fele­lős szakfőtanácsosa­ként ismerik megye- szerte.- A fiam az aszta­los szakmát kitanul­ta, a fafaragás tudo­mányát tőlem örö­költe - emlékeztet Szelekovszky László.- A figurális faragást közösen készítettük, az eredeti mexikói al­kotásokat útikönyvekből tanul­mányoztuk. Feketedióból farag­tuk ki a játékos, groteszk figurá­kat és isteneket megörökítő kül- és beltéri totemoszlopokat. A ma­gyar népművészet rendkívül gaz­dag díszítő motívumokban, na­gyon szeretem ezekkel díszíteni az általam készített alkotásokat. De vallom, hogy azzal csak gaz­dagodunk, ha más népek művé­szetét, szokásait is megismerjük. Az ősi kínai, egyiptomi kultúra mellett gyakran megfeledkezünk a mexikói azték örökségről - mondja Szelekovszky László, hozzátéve: a mexikói nagykövet által megnyitott egzotikus étte­rem díszítésében nemcsak ő és fia, hanem bátyja, Szelekovszky Sándor is közreműködött, akinek faragott maszkjai az étterem bel­sejét ékesítik. ________________________________________(VÁRADI) Hétfőtől: népművészeti tábor A népművészet csodás vilá­gával ismerkedhetnek meg azok, akik ellátogatnak a bé­késcsabai ifjúsági táborba a hétfőtől kezdődően egy hétig tartó népművészeti találkozó­ra. A Megyei Művelődési Köz­pont és Kézműves Szakiskola szervezésének köszönhetően a közel kétszáz résztvevő me­gyénkből, az ország számos pontjáról, valamint Erdély­ből, a Vajdaságból és Kárpát- aljáról seregük össze. Békéscsaba — Hasonló jellegű táborok a het­venes években voltak, ám a nyolc­vanas években megszűntek. A ki­lencvenes évek elején a Békés me­gyei népművészeti tábort „élesz­tettük újjá”, majd folyamatosan egyéb szakágakkal bővítettük — mondta Pál Miklósné, a tábor ve­zetője. - Négyféle táborba várjuk az érdeklődőket. Az idén már tize­dik évfordulóját ünnepli a Békés megyei népművészeti tábor, ezzel párhuzamosan szerveztük a nem­zetközi fafaragó találkozót, a hatá­rok nélküli néprajzi népfőiskolát, valamint a kosárfonók mesterkur­zusát. Táborunk továbbképző jel­legű, a változatos kismesterségek tudományának elmélyítését szol­gálja. Közösségi teret is kialakítot­tunk Agora néven, amely beszél­getések és kézműves bemutatók színhelyéül szolgál. Esténként né­pi ételeket főzünk, az erdélyiek és a vajdaságiak is bemutatkoznak speciális ízeikkel. Idén a népszo­kások közül a húsvéti ünnepeket elevenítjük fel - tájékoztatott Pál Miklósné. A felnőtt és ifjúsági népművé­szeti táborban a csuhébaba-készí- téstől a fafaragók által alkotott szlo­vák kapu és harangláb ünnepélyes átadásán át a különböző hímzések öltésmintáinak elsajátításán ke­resztül a gyertyaöntésig mindent kipróbálhatnak a vállalkozó kedvű népművészet-barátok. A már említetteken túl bőrmű­ves, fazekas, gyapjú- és vászon­szövő, gyékény-, szalma- és csu- hétárgy-, valamint népviselet-ké­szítő csoportokban tevékenyked­hetnek a kézművesek. v. k. Selyemképek a határőröknél F. Varga Mária festőnő mutat­kozik be az Orosházi Határőr Igazgatóságon. Az immár ha­gyományos kiállítássorozat negyedik tárlata az övé. Orosháza ____ Nemrégiben, a Szent László-nap- hoz kapcsolódóan mutatták be az Orosházi Határőr Igazgatóság étkezdéjében a mezőberényi születésű festőnő képeit. Az orosházi festőcsoport tagja útke­resése során több technikát ki­próbált, szívesen alkalmazta az akvarellt, a pasztellt, újabban pe­dig diófapác grafikákat készít és selyemképeket fest. A most kiállí­tott alkotások kizárólag a leg­újabb, selyemtechnikával készült képek. A kiállítás július 28-áig látható. (esi embernek nagy kincs. Egy sláger­művet előadni könnyű is, nehéz is. Ott a kísértés az elbagatellizá- lásra és ott a lehetőség a nagysze­rű nyújtására. Mi, nézők minden ezutáni Istvántól és Koppánytól azt kérnénk, mindenkor adják tu­dásuk legjavát, sose gondolják, hogy ez csak egy színház, mivel ez a darab bár sokféleséget ötvöz, valahogy remek. Él bennünk. Ist­ván és Koppány eszme- és való­ságköre örök. ______________SZŐKE MARGIT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom