Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-15-16 / 164. szám

2000. július 15-16., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 7 Leltár az ezredforduló tájékán Felfedezések, amelyek megváltoztatták életünket A XX. század során szinte minden megváltozott: módosult a táplálkozá­sunk, az, ahogyan dolgozunk, utazunk, szórakozunk. S noha az átalakulás alapjai még az előzó' században gyökereznek — az elmúlt 100 év éppen a fel­fedezések alkalmazásával, továbbfejlesztésével hozott átalakulást életvite­lünkben. Lássuk hát e fejlődés menetét — a XX. században, — a teljesség igénye nélkül. 1900: A német F. Hoffmann szinteti­zálja az acetil-szalicil savat, s kollégá­ja, a Bayer cégnél dolgozó Dreser az Aspirin nevet adja az új vegyületnek. Útjára indul az első irányítható lég­hajó, a Zeppelin. 1901: Elkészül az első elektromos mosógép. Automata változatára 1937- ig kell várni. Kiosztják az első Nobel-díjakat. A Nobel-békedíjat a svájci Henri Dunant, a Vöröskereszt megalapítója kapja. 1903: Kifejlesztik a rozsdamentes acélt. Az emberek hétköznapi életét azonban csak 1921-től alakítja át, ami­kor az evőeszközök között megjelenik a rozsdamentes acélból készült kés. Elkészül az első EKG-készülék: még 300 kilót nyom és 5 technikusra van szükség működtetéséhez. Az első motoros repülés: az ameri­kai Wright-testvérek gépe 280 métert tesz meg a levegőben. 1906: Egy amerikai elkészíti a világ első rajzfilmjét. Skóciában megjelennek az italt me­legen tartó Termoszok. 1907: Felfedezik a vércsoportokat, s így lehetővé válik a vérátömlesztés. 1908: Megszületik a világ mind a mai napig leghíresebb népautója, a Ford T-modell. Henry Ford Futósza­lag-rendszerben működő gyárában 15 milliót gyártanak majd belőle. 1909: Most először mutatnak be kö­zönség előtt színes filmalkotást. Az amerikai Robert-Edwin Peary elsőként éri el az Északi-sarkot. 1911: Az amerikai W. Carrier felta­lálja a Légkondicionálást. Piacra kerül Hamburgban a Nivea- krém és rögtön hatalmas sikert arat. A norvég Roald Amundsen az első ember, aki eléri a Déli-sarkot. 1913: Felfedezik a hűtőgépet — ám a háztartásokban csak 1918-ban tűnik majd fel. Megjelennek az első keresztrejtvé­nyek egy amerikai lap hasábjain. Létrehozzák a PVC-t, ezt a széles­körűen felhasználható műanyagot. New York és Berlin között létrejön az első interkontinentális telefonkapcsolat. 1916: Einstein publikálja az általá­nos Relativitás-elméletet, ami forra­dalmasítja a fizikát. 1918: Az üzemekben megjelennek az első, kártyával működő automati­kus blokkolóórák. 1921: Piacra dobják az egyszer használatos törlőkendőt, s ezzel meg­kezdődik az eldobható eszközök kor­szaka. Felfedezik az inzulint, s ezzel szinte egy időben kifejlesztik a tbc-el- lenes védőoltást is. 1924: Létrehozzák ,a plexiüveget, amely átlátszó és szilárd, ám jóval könnyebb az üvegnél. Milánó környékén megépítik az el­ső európai autópályát: 80 kilométer hosszú és 2 sávon halad rajta a forga­lom. 1925: Kifejlesztik a Scotch-ot, az átlátszó ragasztószalagot. Az első ráncfelvarrás — méghozzá a páciens otthonában, helyi érzéstele­nítés mellett. 1926: Az első rakéta felbocsátása: éz a tett az amerikai Robert Goddard nevéhez fűződik. 1927: Az USA-ban bemutatják az első hangos játékfilmeket. Az amerikai Charles Lindbergh le­szállás nélkül repüli át az Atlanti-óceánt. 1928: Ä brit Alexander Fleming fel­fedezi a penicillint, s ezzel megkezdő­dik az antibiotikumok korszaka. Szent-Györgyi Albert felfedezése: a C-vitamin. 1929: Egy új világra nyit ablakot a félvezetők felfedezése: ennek nyomán születik majd meg a tranzisztor, az in­tegrált áramkör és a mikroprocesszor. Az első Oscar-díjak átadása. 1930: Az első foci-világbajnokság: a győztes a rendező, Uruguay. Áz amerikai Clyde Tombaugh rá­bukkan a Plútó bolygóra. 1931: A brit Ernest Rutherford fel­fedezi az atommagot. Szent-Györgyi Albert felfedezését, a C-vitamint a század nagy vívmá­nyai között tartják számon Megjelenik az első elektromos bo­rotva. 1932: A brit BBC rendszeres tévé­adásba kezd. Piacra kerül az első körömlakk, s egy kis dán cég megkezdi a Lego játé­kok készítését — egyelőre fából. 1933: Felszáll az első utasszállító járat: a Boeing-247-es 10 utassal a fe­délzetén 20 óra alatt repüli át az USA- t. 1935: Az amerikai Tulsa utcáin megjelennek az első parkolóórák. 1938: Kifejlesztik a teflont, s meg­Emberek a Holdon. Az amerikai Neil Armstrong szerint — aki elsőként lépett az égitest felszínére — ez,kis lépés neki, de nagy lépés az emberiségnek jelenik a nejlonharisnya: ez utóbbiból 4 nap alatt 4 millió párt adnak el. Az olasz Enrico Fermi kapja a fizi­kai Nobel-díjat: 4 évvel korábban ő volt az első, aki urániumhasadást ért el. 1945: Az Egyesült Államok beveti az atombombát Japán ellen. Megjelenik a mikrohullámú sütő. 1946: A bikini karrierjének kezdete. A pennsylvaniai egyetemen üzembe helyezik az ENIAC számítógépet: 72 négyzetméteres területet foglal el, s 3 méter magas. 1947: Az amerikai Bell-XI repülő­gép átlépi a hangsebességet. Az első tranzisztorokkal megszüle­tik az elektronika. 1950: Az amerikai R. Shelder felta­lálja a hitelkártyát: ennek segítségével eleinte 27 New York-i étteremben le­het vacsorázni. Az első veseátültetés: a páciens majdnenf 5 évvel éli túl.a műtétet. 195.3: A francia SEB oégikifojleszti a kuktát. Sikerül megmászni a Föld legmaga­sabb hegycsúcsát, a Mount Everestet. 1954: Az első tranzisztoros rádió. Az Egyesült Államokban feltalálják a fogamzásgátló tablettát. 1957: A szovjetek felbocsátják az első műholdat, a Szputnyik-l-et. Az amerikai Ampex cég bemutatja az első színes videomagnót. 1961: Az első ember a világűrben: Jurij Gagarin. Piacra kerül a tartós tej, s a Philips feltalálja a magnókazettát. Az NSZK az első állam, amely be­vezeti a postai irányítószámokat. 1964: Megjelenik a miniszoknya, amely forradalmasítja a divatot. 1967: Az első szívátültetés: végre­hajtója Christian Barnard professzor, Dél-Áfrikában. A sikerre azonban egy évet várni kell: az 1968-ban megope­rált Emmanuel Vitria 18 évvel éli túl a műtétet. 1968: A mexikói olimpián végre­hajtják az első doppingellenőrzéseket. Az Egyesült Államokban létrejön egy számítógépes hálózat, az Arpanet, ami az Internet elődje. 1969: Emberek a Holdon: az ameri­kai Neil Armstrong szerint ez „kis lé­pés nekem, de nagy lépés az emberi­ségnek”. A Concorde szuperszonikus utas- szállító repülőgép első útja. 1971: Á mikroprocesszornak, a szá­mítógép "szívének” megszületése. 1975: Az amerikai és a szovjet űr­hajósok első randevúja a világűrben. 1976: Steve Jobs és Steve Wozniac kifejlesztik az első személyi számító­gépet, az Apple-t. Ezzel egyidőben a Cray-1 „szuperszámítógép” már má­sodpercenként 150 millió műveletet végez. 1978: Az első lombikbébi megszü­letése Angliában: a kislány neve Louise Brown. 1979: A Sony hordozható magnója, a walkman nagy sikert-arafe Ugyanekkor a Sony és a Philips közösen szabadalmaztatja a CD-le­mezt. 1981: A Columbia amerikai űrrepü­lőgép első kísérleti repülése. 1986: A szovjetek felbocsátják a Mir űrállomást. Ismertté válik az Antarktisz feletti ózonlyuk létezése. 1989: Japánban egy olyan miniatűr, mindössze 1 milliméteres robotot fej­lesztenek ki, amely képes az emberi vérerekben mozogni. 1990: A Hubble űrteleszkóp fellö­vése: képei révén rengeteg új ismeretet szereztünk a világegyetemről. 1994: A digitális tévézés kezdetei az Egyesült Államokban. 1996: Nagy-Britanniában megszü­letik az első klónozott birka, Dolly. 1999: A mobiltelefon fantasztikus ütemű terjedése Európában: egyes or­szágokban már a lakosság fele rendel­kezik ilyen készülékkel. A Newsweek ezt a jelenséget tette meg az év „európai főszereplőjévé”. Ajánló CD-sikerlista 1. Natalia Oreiro: Vad Angyal 2. Sub Bass Monster: Félre az útból! 3. Scooter: Sheffield 4. Bravo Summer Hits 5. 5. Best of KISZ (Mozgalmi dalok) 6. Britney Spears: Oops!...I did it again 7. Manu Chao: Clandestine 8. Romantic: Romantic 9. Bonfunk MCS: In Stereo 10. Thalia: Arrasando (Musicland Hanglemezbolt) Zene TNT: Három A Titkos üzenetet tartalmazó első lemezük arany minősítést kapott 1997-ben, a Bele vagyok zúgva című dallal fémjelzett második pedig platinalemezként vált 1998 legjobb dance albumává. Dobrády Ákos és Zuber Krisztián harmadik közös produkciójából — melynek bevezető dallal a Bolond, aki sír...! — már elmaradnak a rap betétek és maradt a színtiszta pop-dance. Könyv Kedves jó Barátném! A könyv egy szerelmes férfi, szerető­jéhez írt leveleinek gyűjteménye. A szerelmes férfi az idős Ferencz József, a hölgy pedig egy színésznő, Schratt Katalin, aki Erzsébet királyné tudtával és talán beleegyezésével volt a császár kedvese. Az uralkodó titkos szeretője 1940-ben hunyt el, s Ferencz József nemhiába bízott a diszkréciójában: a levelek csak halála után kaptak nyilvá­nosságot, akkor is csak korlátozott mértékben. Schratt Katalin a levelekét fiára és egyben örökösére, ittebei Kiss Antal báróra bízta, aki 1949-ben enge­dett először válogatást megjelentetni a Burgban fogalmazott sorokból. Brigitte Hamann, a mostani könyv szerzője az első, aki kutathatta az 1970-ben zár alól felszabadított anya­got és állította össze élvezetes kötetté a magyarázatokkal ellátott levélgyűj­teményt. Aki vonzódik a boldog béke­idők császári korszaka iránt, akit érde­kelnek az udvari pletykák, aki szíve­sen olvasgat az előkelőségek világá­ról, nos, azoknak jó szívvel ajánlható a „Kedves jó Barátném!” ——II _______________________________________________„Szájról szájra adták a szájak...”________________________________________________ Grecsó Krisztián: Angyalkacsinálás című verseskönyvéről Szinte csoda, hogy manapság is léteznek jó köny­vek, amikor a bóvli van műsoron, a fogyasztható lektűr, a szappanlé, a márga és a murva korában ritkaságszámba megy az ikonfestés és a gyémánt csiszolás. Márpedig Grecsó Krisztián második könyve eredeti aranyrögök gyűjteménye, hiába minden fanyalgás a fővárosi kritikusok részéről, az nagyrészt irigység. Ezt bizonyítja, hogy Grecsó a Tevan szellemi műhelyéből indulva rögtön a Vízjelek a honvágyról című első köny­vére Gérecz Attila-díjat kapott, majd Móricz Zsigmond ösztöndíjat is huszonkét évesen. Nem beszélve a legjobb lapoknál megjelenő, tengernyi publikációkról (Holmi, Élet és Irodalom, Beszé­lő, Népszabadság, Jelenkor, Alföld). De ezek mellékes, irodalmi információk. Ettől még lehet­ne a második könyv gyenge, de nem az. Sőt na­gyon jó. Miért? Nem majmolja a divatot, nem minimalista, nem avantgarde (persze egyes népi írók szeretnék ezt a bélyeget ráaggatni) ráadásul nem is realista. Hát akkor mi? Kér­dezheti a nyájas olvasó. Egy szóval: normális. Ázt írja, ami a szívében van és rendesen meg is tudja fogal­mazni. Esztétikailag finom, elegáns, tudja, mi az, hogy gondolatritmus, központozás, stb., ami nem jellemző sok-sok írószövetségi tagra. Ironi­kus, néhol groteszk, de egységesen jó színvonalú. Olyan beszédmódot talált ki, ami ötvözi az ószövetségi verstant a posztmodem lazasággal, mégsem pongyola, hanem fitt. Pon­tos, érzéki, ha ez még korszerűnek hangzik, akkor elmondható Grecsó- ról, ő tényleg az olvasóknak írja opusait, nem ön­magának, befelé. Párbeszédet kezdeményez a be­fogadóval, elmeséli a történéseket, tanulságokat von le, ugyanakkor szórakoztat bölcs humora se­gítségével. A fenti cím (szájról szájra...) a Mire megfulladna című versből való, amely Rapajka Gabriellához szóló szerelmi vallo­más, de nem hagyományos „kezitcsókolom”, hanem kemény figyelmeztetés, alku és üzenet álta­lában is a patetikus, romantikus, melankolikus olvasóknak arra néz­ve, hogy nem úgy van ahogy a bra­zil filmeken, nő és férfi harca nem intézhető el panelek, nyelvi paten- tek szintjén. Egyébként az egész könyvet áthatja a lázadás szele, mint mondandó, mint tartalom, a formáról nem is szólva. Ezek az avitt széptani fogalmak rekonstru­álhatók ebben a költészettörténeti fázisban, amelyben benne állunk — sugallja a szerző. „kúszik vissza a vonal, lendületből lódul: /a szárból így farok lesz” (Dokumentek) — a kisis­koláskor betűtanítási módszere így lesz alkalmas szellemi és testi szimbólumok ütköztetésére. Az Angyalkacsinálás öt ciklusa a régi naplók­ra emlékeztet, melyeket nagyapáink vezettek a mezőgazdasági ügyekről (Eleje, Folytatólagosan, Picikét beljebb, Új sor, Utolja). Kicsit visszautal ez a szerkezet Závada Pál Jadviga párnájára. A Dokumentek hangütése pedig Oravecz Imre Szajla című verses regényére emlékeztet. (A ma­lomépítés technikája című rész kiváltképp). A Középkorú férfi tükörbe pillant, a Tündér- ség, az Evős mesék már a nagy összegző művek ígéretét sejtetik, még kimondani is furcsa ilyen fiatalon, de valóban telitalálatokkal teli ez a kül­sőre is kedvesen kézbe simuló kötet. A folytatást tudjuk, az újabb publikációkból sejteni lehet, a vers kereteit szétfeszítő, elementáris erők a széle­sebb medrű szépprózák felé terelgetik a szerzői én-t. Azután jöhet: a regény. „Vérben az orvosság/zsákban a lucernába bú­jó szél/bekötve száj és fej...” (Dogmák Isten ka­bátjából) Kántor Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom