Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-15-16 / 164. szám

6 HÉTVÉGI MAGAZIN 2000. július 15-16., szombat-vasárnap Verselő Adjon az Isten Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő küldjön, hogy hitem széjjel ne dűljön, adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet — nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem. Július 17-én lenne 75 éves Nagy László (képünkön), Kossuth-díjas, háromszoros József Attila- díjas költő. Bár fiatalon távozott az élők sorából — már 22 éve halott — hihetetlenül egységes életművet hagyott hátra. Sajátos, kizárólag rá jellemző nyelvezete tökéletesen fejezte ki egyéniségének világát. Egyik leggyakrabban idézett versével emlékezünk rá. motorkerékpár, 1999.04. havi, 80 000 km, fekete-zöld metál, 1. tulajdonostól eladó. AUTÓCSERE ÉRDEKEL. Irányár: 1 550 OOO. | Érd.: (20) 968-7883. P .. „ 1 A SUTOKER Rt. bérleti üzemelésre meghirdeti Békés, Tóth u. 1. szám alatti, működő, bejáratott üzletkörrel rendelkező sütőüzemét. | Érdeklődni telefonon: B (66) 323-201. J A JÓSNŐ MEGIDÉZTE NÉPÜNK „HŐN SZERETETT, BÖLCS” VEZÉRÉT Rákosi üzent: Kár volt tojás A „bölcs vezér” szelleme egy percre visszatért — de ez csak a jósnő trükk­je, nem a valóság. Van Pesten egy hely, ahol időnként összejön egy kis tár­saság, azzal a nem titkolt céllal, hogy valakit megidézzenek a múltból. A szellemidézés, vagy ha úgy tetszik az asztaltáncoltatás levezetője Müller Ró­zsa, az ismert jósnő. Rákosi Mátyás (középen) Pór Bertalan festményén: „A Termelőszövetkezetek I. kongresszusa küldötteinek foga­dása a Parlamentben” Amikor a sorok írója is jelentkezett, hogy szeretne részt venni egy szeán­szon, Rózsa asszony közölte: „Csak olyan személy vehet részt a szellemidézé­sen, aki hisz a túlvilági dolgokban.” Kegyes hazugsággal biztosítot­tam a hölgyet, hogy természetesen meggyő­ződéssel hiszek a szel­lemekben. Egy májusi telihol­das estén a jósnő, egy ismerős hölgy és az új­ságíró ült az asztal kö­ré, melyen kis kartonla­pokon az ABC betűit, valamint egy vékony­falú poharat helyeztek el, majd Rózsa asszony kikapcsolta a világítást. Egy szál gyertya fényé­ben kezdődött a sze­ánsz. Előzetes megbeszé­lés alapján, a megidé­zendő személy, kéré­semre népünk egykori „hőn szeretett, bölcs” vezetője, Rákosi Mátyás volt. Rákosira nem volt könnyű Rózsát rá­beszélni. — Nem jó a gonoszt előhívni, ron­vészjóslóan né­zett rám. Az ember mit meg nem tesz egy jó ri­port érdeké­ben?! — Vállalom! — jelentettem ki halált megve­tő bátorsággal. Mindhárman az asztalra he­lyeztük lefordí­tott tenyerünket. A médium ke­zét a pohár fölé tartotta, amely kis szünet után lassan meg­mozdult. Bizo­nyíthatom, hogy senki nem ért hozzá a pohárhoz, az maga kezdett akcióba. Utólagos magyarázatként megtudtam, hogy a médium kezéből kiáramló bioáram mozdította meg. — Te vagy Rákosi Mátyás? — kér­deztem csak így, lazán pertu alapon a nagy vezér szellemét. A szellemeket ugyanis tegezni kell. A pohár szép lassan megállt egy- egy betűnél, amely után kijött az igen­lő válasz. — Csak egyet kérdezek: Mit szólsz a mai rendszerhez? Eltelt vagy két perc, amíg megmoz­dult a pohár. Feltehetőleg nehezet kér­dezhettem. Aztán egybeolvastuk a pohár által megadott betűket. Elég összefüggéste­len szöveg jött ki: K...Á...R...V...O...L...T...T...O...J...Á...S Azaz: kár volt tojás. Most légy okos, Domokos! Rákosi elvtárs meglehetősen ködösen fogalma­zott. Hosszú ideig tépelődtem, mit is je­lenthet az üzenet. Aztán a homlokomhoz kaptam. Rákosi Mátyás azt üzeni ne­künk, hogy kár volt megenni az aranyto­jást tojó tyúkot. Kemény György Emlékeztető Rákosi Mátyás 1892-ben született Adán. A Kom­munisták Magyarországi Pártjának alapító tagja, a Tanácsköztársaság kereskedelmi népbiztosa, majd a Vörös Őrség országos parancsnoka. A Tanácsköz­társaság bukása után előbb 8 és fél évi, majd 1935- ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, de 1940- ben az 1848-as zászlókért cserébe a Szovjetunióba engedik, ahol a magyar kommunista emigráció ve­zéralakja lesz. 1945. januárjában tér haza, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, egy ideig mi­niszterelnök. Nagy Imre esküdt ellensége, az Állam- védelmi Hatóság törvénysértéseinek, a koncepciós perek lefolytatásának első számú felelőse. Ötvenhat júliusában leváltják, majd a Szovjetunióba utazik. Hazatérését párthatározattal megtiltják. A szovjet vezetés egy ideig még vele riogatja Kádárékat, aztán Krasznodarba, majd Tokmakba (Kirgizia), végül Gorkijba száműzik. 1971-ben hal meg, hamvait ti­tokban szállítják haza, a farkasréti kolumbáriumban lévő urnáját többször meggyalázzák. tást idézhet elő. Vállalja a következ­ményeket? — kérdezte, miközben Czigler Győző műegyetemi tanár emlékezete Százötven éve született a gyulai szanatórium építésze Czigler Győző a történelmi Gyula arculatát meghatározó Czigler család leg­fiatalabb tagja. Bár a volt megyeszékhelyen csak a József Szanatórium őrzi igazából keze nyomát, emléke, munkássága fontos az itt élők számára. Czigler Győző a magyar építőművészet egyik meghatározó alakja 150 éve, 1850. július 19-én született a szomszédos Aradon. Czigler Győző dédapja Svájcból vándorolt Magyarországra a 18. szá­zad közepén és a szerémségi Cserevicsen telepedett meg, ahol a Duna-melléki jó legelőkön szarvas­marha-tenyésztéssel foglalkozott. Itt született fia — Győző nagyapja —, id. Czigler Antal, aki Bécsben épí­tészeti tanulmányokat folytatott, majd Pesten, a Rókus Kórház építészeti fel­ügyelője lett. Innen került Gyulára ura­dalmi építésznek gróf Wenckheim Fe­renc meghívására. A gyulai városképet meghatározó fontosabb épületeket mind ő építette az 1801-es tűzvész után. Győző édesapja, ifj. Czigler Antal már Gyulán született, de hadmérnöki, majd építészeti tanulmányait Bécsben folytatta. Áz 1830-as évek közepén Arad várme­gye első építésze volt, tőle tanulta Győző fia az építkezés gyakorlati fogásait. Czigler Győző ugyan­csak Bécsben tanult építé­szetet, Theofil von Hansen dán származású európai hí­rű tanártól. Kedves tanítvá­nya volt tanárának, kitűnő eredménnyel végzett. Ezután 2 éves nyugat-eu­rópai, közel-keleti, kis-ázsi- ai tanulmányútra indult, út­ján az érdekes műemlékek­ről rajzokat készített. Hazaérkezése után Bu­dapesten, Gyula bátyjánál telepedett le, s a főváros mérnöki hivatalában kez­dett dolgozni. Ebben az időben megfordult Hausz- mann Alajos építész irodá­jában is, az ott tapasztaltak mély nyomokat hagytak benne. Czigler Győző csakhamar ismertté vált Budapesten, Ybl Miklós is kitün­tette bizalmával a vasszorgalmú, egye­nes jellemű, iparkodó építészt. Mint­egy hatvanra tehető az általa épített — tervezett vagy felügyelt —jelentősebb épületek száma. 1887-ben kinevezték a Műegyetem­re nyilvános rendes tanárnak. Hivatá­sát teljes odaadással gyakorolta, köz­ben — 1891-től — két alkalommal is az építész szakosztály dékánja volt. Számos közéleti tiszt­séget töltött be, legfonto­sabb közöttük a Mémök- és Építész Egylet elnöki funkciója. Közéleti tevé­kenységéért a király III. osztályú vaskoronarend- del tüntette ki. Czigler Győző minden­kin igyekezett segíteni. Magas jövedelmét nagy részben másoknak és a köznek juttatta. Lakása egyszerű, puritán volt. Csak könyveket vásárolt, amit a tanári szertárba gyűjtött össze és az egye­temre hagyott. Családot nem alapí­tott, hozzátartozóit szere­tettel, ragaszkodással halmozta el. Si­kerekben és eredményekben gazdag, példamutató életet élt. Viszonylag fi­atalon, 55 éves korában hunyt el 1905. március 28-án Budapesten. A Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. D. Nagy András Jelentősebb munkái Színházterv, Arad (1868—1870). Saxlehner András palotája, Buda­pest, Andrássy út 3. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest, Alkotmány u. 9—11. Budapesti Műszaki Egyetem ké­miai és fizikai pavilon, Budapest. Országos Kaszinó (Magyarok há­za), Budapest. Gourmann eszpresszó (Mérnök- és Építész Egylet székháza), Budapest. Hunyadi téri és Hold utcai vásár­csarnokok, Budapest. Hazai Takarékpénztár Erzsébetvá­rosi Fiókja (ma: Julius Meinl cseme­geáruház, a Rákóczi út és a Nagykör­út sarkán), Budapest. Széchenyi fürdő, Budapest. Királyi Törvényszék és az Állami Elemi és Felsőbb Leányiskola, Fiu­me. Törvényszék, Sátoraljaújhely. József Szanatórium, Gyula., Templomok: Mezőkeresztes, Nagyrada, Hajdúböszörmény, Mun­kács, Verőce (Vráble, Szlovákia), Bécs. Mindenkin igyekezett segíteni, magas jöve­delmét nagy részben másoknak és a köz­nek juttatta ZENE! - ZENE! - ZENE! Kedves Fiatalok! Zenei játékunk folytatódik. A kérdésre adott helyes válasszal két darab Trance Express című kazettát lehet nyerni, melyet a Record Express ajánlott fel. Tovább robog a Trance kontinentális gyorsvonat, a Trance Express, melyen olyan kiváló előadók dalai találhatók, mint Mario Piu, Trance Allstars, CRW, Hi-Gate. Kérdésünk: Kiváló DJ válogatta az albumot. Ki ő? a) Dj. Junior b) Dj. Jutási c) Dj. Khül A helyes válasz betgjeiét írjátok fel a levelezőlapra! A megfejtést legkésőbb július 19-én adjátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! A múlt heti rejtvény megfejtése: c) német. Nuertesek: Krizsán Ildikó, Kétsoprony, Szili Mariann, Körösladány. A nyereményt postán kiküldjük. | Figyelem! Játékunk már az interneten is olvasható. Keressétek a www.bmhirlap.hu weboldalon! Helyszín: Mezőkovácsháza, a Magyarbánhegyes felé vezető út melletti lovaspálya. Kezdési időpont: mindennap 9 óra. *24667* (JlAegfiívó/ 2000. július 21-22-23-án a Mezőkovácsházi Lovasklub pályaavató „B” és „A” kategóriás díjugrató versenyt rendez, melyre szeretettel hív minden érdeklődőt. ^AKUMIIWE [ SZIGETELŐLEMEZ-IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG | Az AKVALINE Szigetelőlemez-ipari Rt. // // ÉPÍTŐIPARI VÉGZETTSÉGŰ munkatársat keres felvételre. JELENTKEZÉSIFELTÉTELEK: felsőfokú építőipari végzettség jj szakmai önéletrajz jó tárgyalókészség ,,B" kát. gépkocsi-vezetői jogosítvány angol nyelvismeret előnyt jelent erkölcsi bizonyítvány. Jelentkezés: írásban 2000. július 30-áig. Érdeklődni: Bangó Gábor elnök-vezérigazgatónál. Cím: Újkígyós, Kossuth u. 110. Tel./fax: 06 (66) 256-169.

Next

/
Oldalképek
Tartalom