Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-10 / 159. szám

4. OLDAL - 2000. JÚLIUS 10., HÉTFŐ H A Z A I T Ü K Ö R Iskolai jogsértések Újabb ombudsmani vizsgálatok Budapest A nyári szünetben sem tud pihenni az oktatási jogok biztosa, mert akárcsak az előző hónapokban, most is nagyon sok panasz érkezik irodájához. Ősszel számos új vizsgálatot indít: a disz­lexiás gyerekek helyzetétől az egyetemisták jogainak érvényesüléséig számos területet átvilágít.- Talán a konzervatív oktatási hagyományok következtében sok iskolaigazgató, illetve tanár úgy viselkedik, mint egy diktátor. A legsú­lyosabb jogsértés, a testi bántalmazás még mindig sok helyen for­dul elő. De nemcsak a tanár és a diák közötti konfliktusok mérgezik a légkört, hanem a igazgatók és beosztott­jaik közötti viták is, ezért a panaszosok között na­gyon sok a tanár. AZ OMBUDSMANHOZ FORDULÓ PANASZOSOK Szülő: 76 Tanuló/hallgató 43 Pedagógus/oktató: 94 Oktatási szereplők közössége: 29 Fenntartó: 5 Az iskolák belső életét szabá­lyozó házirendek is ékes példái a merev, tekintélyelvű gondol­kodásnak. Ahelyett, hogy az ok­tatási intézmények egyfajta al­kotmányai lennének, általában tilalomfák, amelyek összeállítói a diákokat elsősorban mint po­tenciális bajkeverőket szemlé­lik. Örvendetes tény azonban, hogy a beérkezett jogos pana­szok kilencven százalékát a hi­vatal közbenjárásával meg lehe­tett oldani - fejtette ki lapunk­nak Aáry Tamás Lajos, az okta­tási jogok biztosa. A közeljövő legfontosabb in­tézkedéseiről szólva az ombudsman elmondta, hogy szeptemberben vizsgálatot kíván indíta­ni a hiperaktív és disz­lexiás fiatalok hátrá­nyos megkülönbözteté­sének megszüntetése érdekében. Egyre több­ször fordul elő, hogy az iskolák ezeket a gyere­keket nem hajlandók fölvenni és egymáshoz küldözgetik őket. Szintén megoldásra vár a diploma utáni doktori képzésben részt vevő egyetemisták helyzete, akiknek manapság in­gyen kell tudományos munkát végezniük az egyetemeik számára. Veszélyben a kerékpárosok Budapest A kerékpárral közlekedők száma az utóbbi öt évben folyamatosan nőtt, de nem lett több kerékpáros baleset. Ezzel a statiszti­kával mégsem lehetünk elégedettek, hiszen évente körülbelül 200 biciklis hal meg. Leggyakrabban a nyári szün­időben éri baleset a kerékpáro­zó gyerekeket. Elsősorban a 14-22 évesek vannak veszély­ben. Az általános közlekedés­kultúra Magyarországon még nem olyan _____________ KERÉKPÁROSOKAT ÉRT BALESETEK színvonalú, hogy a gépko­csival, teher­autóval közle­kedők part­nernek tekint­sék a kerékpá­rosokat. Nem vigyáznak rá­juk, sőt előfordul, hogy leszo­rítják, veszélyeztetik őket - mondta lapunk érdeklődésére Kemenes Miklós ezredes, az Országos Rendőr-főkapitány­ság baleset-megelőzési osztá­lyának munkatársa. Vélemé­nye szerint a felvilágosító, ne­velő propaganda, az iskolák­ban és óvodákban zajló közle­kedési ismeretek oktatása ha lassan is, de meghozza ered­ményét, s természetesen nagy a szülők felelőssége is. Még nem elegendő, de egyre több kerékpárút épül, és az Orszá­gos, valamint a Megyei Baleset­megelőzési Bizottságok által szervezett nyári táborok is egy­re több, biztonsággal közle­kedni képes kerékpárost en­gednek ki az utakra. A kerékpárosoknak szinte ugyanolyan közlekedési isme­retekkel kell rendelkezniük, mint a közlekedés többi részt­vevőjének. Ezt azonban senki nem kéri szá­mon tőlük, elég, ha hajta­ni tudják a kétkerekűt. A biztonsághoz hozzátartozik az is, hogy lámpa, fényvisszaverő prizma, megfelelően működő fékberen­dezés legyen a kerékpáron. A sisak nem kötelező, de min­denképpen ajánlott, hiszen a kerékpáros balesetek zöme fej­sérüléssel jár. __________________(HORVÁTH! sérült meghalt 1995 3052 222 1996 2996 217 1997 3153 182 1998 3173 202 1999 3173 202 Nyáron is lehet nyelvet tanulni! Amennyiben a nyár még hátralévő heteit valaki nyelvtanulással kívánja hasznosabbá tenni, érdemes körültekintően tájékozódnia. Aki magas színvonalú idegen nyelvi kurzu­son szeretne részt venni, legbiztosabb, ha információért a Nyelviskolák Szakmai Egye­sületéhez fordul - tájékoztatta lapunkat Rozgonyi Zoltán, az egyesület titkára. Budapest Árban és színvonalban igen széles kínálat várja a nyári idegen nyelvi tanfolyamok résztvevőit. A nyáron jelentkező igények mások, mint ősszel vagy télen. A vakációt inkább a középiskolások, egyetemisták használják ki nyelvtudásuk gyara­pítására, míg év közben valamennyi korosztály - 35-40 éves korig - nagyjából egyenletesen kép­A nyári tanfolyamok színvonala kielégítő, bár az igaz, hogy nyáron több alkalmi tanfolyam­szervező jelenik meg a piacon, olyanok, akiknek a tevékenysége fölött nincs semmiféle kontroll - mondta Rozgonyi Zoltán. A Nyelviskolák Szak­mai Egyesületének 53 olyan tagja van, ahol a leg­magasabb szakmai minősítés birtokában oktat­nak. Ezeken kívül a fővárosban 200 nyelviskola jegyeztette be magát, de országosan több száz egyéb tanfolyam működik bejegyzés nélkül. Sok szülő gyermekét belföldön, illetve kül­földön nem tanfolyamra, hanem igényesen okta­tó nyelvi táborba kívánja beíratni. Az egyesület tájékoztatást tud adni ezekről is, így például ar­ról, melyek azok a művelődési házak, felsőokta­tási intézmények, bejegyzett nyelviskolák, ame­lyek nyelvi táborokat szerveznek. Ezek ára igen­csak eltérő, 40 ezertől akár 80 ezerig is terjed­viselteti magát az iskolapadban. A forró hóna­pokban leginkább 2-3, legfeljebb 4 hetes tan­folyamokat indítanak. Igaz, ezeket intenzív, szuperintenzív jelzővel látják el, ami napi 4-5 órás oktatást takar. hét, hiszen egy igényes oktatógárdával megszer­vezett 1-2 hetes tábor mindenképpen drágább, mint a beiratkozok kor-és tudásszintje szerint nem válogató, így kevesebb pénzért meghirde- tett tanfolyam. __________ HORVATH MAGDOLNA Uniós pénzek kistérségeknek Ötven százalék saját erő, ötven százalék támogatás A napokban nyújtotta be Magyarország az Európai Unió brüsszeli központjában az úgynevezett SAPARD-program pályázatait. A kelet-közép-európai országok számára nyújtott uniós előcsatlakozási alap 10 milliárd forint támogatást jelent, amelyhez a hazai költségvetés 4 milli- árddal járul hozzá. A pénz odaítéléséről a hónap végéig döntenek. Budapest A pályázat benyújtása előtt fel­mérték a régiók, a megyék és a kistérségek igényeit. Eddig min­den esetben központilag írták elő, mire lehet pályázni, most elő­ször a kistérségektől kérdezték meg, hogy mit szeretnének tenni a támogatás segítségével - húzta alá Font Erzsébet, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium főosztályvezetője. A támogatás elnyerésének elő­készületi feladataira pályázatot írtak ki, amelyre nem a 150 sta­tisztikai, hanem 200 önkéntesen szerveződött kistérség, 2900 tele­püléssel pályázott. (Az ország­ban városokkal együtt 3200 tele­pülés van). A pályázat során a kistérségek­nek 146 kérdésre kellett válaszol­niuk. Például arra, hogy egy tele­pülésen belül hány három hek­tárnál kisebb földdel rendelkező tulajdonos van, azok odavaló- siak, vagy városi örökösök-e? A munkanélküliek közül kinek mi­lyen előképzettsége van és mi­lyen az egészségi állapotuk? Arra is válaszolni kellett, hogy eddig hány pályázaton vettek részt és mit teljesítettek abból, milyen szakembereik vannak. Az egyes programokat vállal­kozókra lebontva kellett kidol­gozni, mert a vállalkozók csak 50 százalékos saját erőhöz kaphat­nak támogatást. Ha nincsenek ilyen vállalkozók és ilyen progra­mok, akkor az uniós támogatás­nak ezt a formája nem vehető igénybe. Ha július végén megkapjuk a SAPARD-program uniós pénzeit, akkor a nyertes pályázók január­tól két évig számíthatnak erre a támogatásra. Akkor újabb pályá­zat indul, hiszen a program ösz- szesen hét évig tart. Ha pedig be­lépünk az Európai Unióba, akkor a mostani támogatás tízszeresé­hez juthatunk hozzá a kistérsé­gek fejlesztésére. VASÚTFEJLESZTÉS. A sze­mélyszállítás színvonalának ja­vítása a MÁV legfontosabb fel­adata - jelentette ki Kukely Már­ton, a társaság vezérigazgatója Záhonyban, az 50. vasutasnapi ünnepségen. Az augusztus ele­jére elkészülő reformcsomag tartalmazza majd az árufuvaro­zás és az infrastruktúra hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, va­lamint a dolgozók érdekeltségé­nek erősítését is. TŰZOLTÓPÉNZEK. Nem igaz, hogy az eladásra szánt tűzoltó­sági épületek árából akarják kifi­zetni a hétvégi és a veszélyessé­gi pótlékokat a készenléti szol­gálat tagjainak - mondta Dob­son Tibor alezredes, a BM Or­szágos Katasztrófavédelmi Szol­gálat szóvivője. Az erről szóló bírósági döntés miatt az állami tűzoltók még a nyáron megkap­ják a pénzüket, míg az önkor­mányzati tűzoltók kifizetése a települések pénzügyi helyzeté­től függ. VÁMÉRTÉKELÉS. A magyar vámosok majdnem háromszor annyi kábítószert találtak az el­múlt fél évben, mint tavaly egész évben. A Vám- és Pénz­ügyőrség rendészeti főigazgató­ja elmondta, hogy az év első hat hónapja alatt 488 kiló drogot de­rítettek fel, míg tavaly összesen 176 kilót találtak. Bencze József arról is beszámolt, hogy a vám­bűncselekmények száma nőtt, értékük viszont csökkent az év első felében. PÁRTTÖREKVÉS. A parla­menten kívüli Munkáspárt el­nöke szerint a munkásember­nek nem lesz több joga, nem lesz jobb élete addig, amíg pártja kormányra nem kerül. Thürmer Gyula Kádár János halálának 11. évfordulóján úgy fogalmazott, hogy ma „a pol­gárok a saját zsebüket tömik”, a dolgozó pedig semminek, senkinek számít, amíg képvi­selői nincsenek ott a parla­mentben. DIÁKBÉRLETEK. A vasúton és a távolsági buszokon már augusztus 27-étől biztosan le­het használni a szeptemberi je­gyeket - mondta Szüdi János, az Oktatási Minisztérium Tan­ügyi Főosztályának vezetője. A helyi közlekedési vállalatokkal ugyanilyen megállapodást akar kötni a minisztérium, így vár­hatóan már augusztus végétől lehet utazni a következő havi bérletekkel. VIHAR. Harminc hajó felborult, négy elsüllyedt és ötvenen a víz­be estek egy hétvégi balatoni vi­torlásversenyen, amikor orkán erejű szélvihar söpört végig a tó fölött. A vízimentők szerencsére mindenkit ki tudtak menteni, ami annak volt köszönhető, hogy a versenyzők mentőmel­lény viseltek. _____________■ _ parlamenti pártok népszerű­ek ségi versenyében Kelet- xmJMagyarországon tovább növelte előnyét a Magyar Szocialis­ta Párt, amely a múlt hónapban - itteni rekordját elérve - 29 százalé­kon állt. A Fidesz-Magyar Polgári Párt ugyanakkor 21 százalékot kapott. Országosan az MSZP-t a felnőtt lakosság egynegyede, a Fideszt 20 százaléka támogatta. Budapest A népszerűségi lista feltűnő jellegzetes­sége a többi párt leszakadása. Júniusban a keleti megyékben a Független Kisgaz­dapárt csupán 4, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fó­rum 3-3, a Magyar Igazság és Élet Pártja 1 százaléknyi szavazatot tudhatott magá­énak. Országosan az FKGP és a SZDSZ egyaránt 4-4, az MDF 3, a MIÉP pedig 2 százalékon állt. Ha most vasárnap kerülne sor a par­lamenti választásra, a pártot választani Két párt nagyon elhúzott a többiektől A Szonda Ipsos közvélemény-kutatása a keleti országrészben júniusban Fidesz- MSZP FKGP SZDSZ MIÉP MDF egyéb bizony­MPP párt talon, nem szavazna választópolgárok véleményalkotásában: országosan és a keleti régióban is kétszer annyian gondolják, hogy egy most tar­tandó választás győztese a Magyar Szoci­alista Párt lenne (40 százalék), mint ahá- nyan a Fideszt feltételezik győztesnek (20 százalék). Az ellenszenvlistát a múlt hónapban Kelet-Magyarországon a Független Kis­gazdapárt vezette 18 százalékkal, majd a MIÉP és a Fidesz következett 14-14 szá­zalékkal, illetve az MSZP 7 százalékkal. Országosan viszont (16 százalékkal) a MIÉP áll az ellenszenvlista élén. EUROPRESS A kérdezés ideje: 2000. június 8-19. A kérdezés módja: személyes, kérdő­íves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állan­dó kelet-magyarországi lakóhellyel ren­delkező magyar állampolgár. A minta: 472 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjá­ból azonosnak tekinthető. tudó, biztosan szavazni kívánó kelet- magyarországiak 49 százaléka az MSZP-re, 34 százaléka a Fideszre adná szavazatát, 6 százalékot kapna az- FKGP, 5 százalékot az SZDSZ, míg 2-2 í százalék körüli eredményt érne el az í MDF és a MIÉP. A megkérdezettek 37 ’ (országosan 40) százaléka azonban úgy nyilatkozott, hogy pártválasztásá- ban még bizonytalan, vagy el sem menne szavazni. A fenti arányok visszatükröződnek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom