Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-26 / 173. szám

4. OLDAL - 2000. JÚUUS 26., SZERDA KÖR KÉP Adomány a közösségi szállásnak Az Orosházi Határőr Igaz­gatóság képviselője kedden mintegy egymillió forint ér­tékű adományt vett át a hódmezővásárhelyi Johan- nita Segítő Szolgálattól. A segítő szolgálat elnöke, dr. Kószó Péter a határőr igazgató­ság székhelyén működő közös­ségi szálláson elhelyezett külföl­diek egészségügyi és elhelyezési feltételeinek javítása érdekében hét kórházi ágyat és gyógyszere­ket adott át Czvítkó Zoltán ha­tárőr alezredesnek, az idegen- rendészeti és szabálysértési osz­tály vezetőjének. Mint megtudtuk, a kórházi ágyak a szállás egészségügyi el­különítő és vizsgáló helyiségei­nek felszereltségét javítják, ki­váltva az eddig használatos sod­ronyos, vasból készült ágyakat. Az igazgatóság és a segítő szolgálat között ez volt a kap­csolatfelvétel, de ígéret hangzott el, hogy további adományokat juttat a szolgálat az életkörül­mények javítása érdekében a közösségi szállásra. ___ io»i Zuhanórepülésben A XX. század búcsúztatá­sához hívta segítségül ba­rátait FUlőp Béla címzetes gimnáziumi igazgató, a Hellos Alapítvány megál­modója és életben tartója. A millenniumi könyvek sorában egy újabb kiadvány látott napvi­lágot Orosházán. Károlyi Fülöp Béla Zuhanórepülésben című könyve. A vallomások könyvé­ben az Erdélyhez ezer szállal kö­tődő orosházi pedagógus, író, költő, könyvkiadó barátoknak, pályatársaknak címezte néhány írását. Megfogalmazta ezredvégi gondolatait, a súlyos betegség­ből felépülve a gyilkos kórral megélt harcát, a közben szüle­tett álmait. Megannyi írásában vall a világ dolgairól Fülöp Béla, aki első alkalommal használja a kötet címlapján a Károlyi nevet - jelezve, milyen erős szálak kö­tik még most is Nagykárolyhoz. Azok az írók, költők, képző­művészek is szót kapnak a kö­tetben, akikkel Békés megyé­ben, Erdélyben dolgozott, alko­tott együtt a szerző. A költők so­rában munkatársunk is, Ma­gyart Barna egy költeményével bemutatkozik. c«. i. Elkészült a lista A Tisza menti országok elkészí­tették a folyó vízgyűjtő területén található lehetséges szennyező források listáját, hogy arra tá­maszkodva mielőbb összehan­S olt megelőző intézkedéseket ózzanak kormányaik - jelentet­te ki Tom Garvey, a tiszai cián- szennyezés nyomán az Európai Unió által alakított Nagybánya Munkacsoport elnöke a testület ülésén kedden, Budapesten. Nabucco a forradalom zeneköltőjétől A kolozsváriak színvonalas operaelőadása a tószínpadon A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadásá­ban Itália legnagyobb operaköltőjének, Giuseppe Verdinek első jelentős sikerét hozó operáját, a Nabuccót láthatta hétfőn a gyulai tószínpad közönsége. Gyula A Kolozsvári Állami Magyar Opera 1999 májusa óta játssza nagy sikerrel a darabot, amelyet a bu­dapesti Kürthy András két évig tartó munkával állított színpadra. Verdi a Nabuccót életének legfájdalmasabb korszakában alkotta, amikor családi tragédiák (elvesztette ifjú feleségét és két kisgyermekét), valamint egy súlyos bukás után hátat akart fordí­tani a művészetnek, A művet 1842 márciusában, a zeneszerző huszonkilenc éves korában mutat­ták be a milánói Scalában, Abigél szerepét Verdi későbbi felesége énekelte. A tomboló siker meg­alapozta a szerző hírnevét, egyúttal minden ha­zafi szemében olyan nemzeti hőssé vált, aki ze­néjével mondja el azt, amit a széthullott, rabigá­ban sínylődő olasz földön elmondani nem volt szabad. Ebben a robbanásig feszült légkörben szólalt meg a híressé vált Szabadság-kórus. A Nabucco a babiloni fogságban szenvedő Iz­raelről énekel, ám a közönség tudja, hogy a jel­képes történet az olasz nép rabságát, szenvedé­sét és szabadságvágyát jeleníti meg. Verdi ekkor­tól válik hazájában a „forradalom zeneköltőjé­vé”, nevét együtt emlegetik Garibaldiéval. „Dallamaim - legyenek azok szépek vagy rútak — sohasem a véletlen diktálja, mindig igyekszem nekik értelmet adni” - vallotta a világhírű opera- költő. Ezt az értelmet megtalálta a hétfői elő­adásban a gyulai közönség is, amit a telt ház és a művészeket búcsúztató vastaps bizonyít leghí­vebben. A Solero szövegkönyvéből megírt opera jel­legzetessége a lendületes melódiákban és a hangsúlyos kórustételekben rejlik. A zenekar méltó aláfestője az erőteljes szólamoknak. A há­romórás előadás során Abigél szerepében Kirkósa Júlia ragadta magával leginkább a kö­zönséget, rajta kívül még a címszerepet alakító Bancsov Károly és Molnár Mária, mint Fenéna a darab tartópillérei. Kétségtelen, hogy a kórus­szólamok bizonyultak a leghatásosabbnak a színpadon, ezt egészítette ki a tánckar látványa. Az egyszerű, ám látványos díszlet (Madarassy István munkája) főként színeivel dominált, a jel­mezek (Bodor Mária alkotása) kavargó eklekti- kusságuk miatt vonták magukra a figyelmet. A Kolozsvári Állami Magyar Opera társulata a Bátort Mária előadása után az idén második al­kalommal bizonyította: a gyulai nyári színház programjai között a közönség „vevő” az igényes operaelőadások bemutatására is. VARAD! KRISZTINA A Kolozsvári Állami Opera előadásában Abigél szerepében Kirkósa Júlia (balról) és a Nabuccót játszó Bancsov Károly nyújtott kiemelke­dő alakítást Mindenki ingyen pörköltet kap FUzesgyarmaton augusztus 25-én tartják a városavatási ün­nepséget — döntött tegnap délutáni ülésén a helyi képvise­lő-testület. A települést Dávid Ibolya igazságügy-miniszter avatja várossá. Füzesgyarmat pos programok ünnepélyes részé­-------------;----------------------------re a város központjában alkalmi A füzesgyarmati képviselő-testű- emelvényt állítanak. Amennyi­let tagjai tegnap első alkalommal ben aznap esne az eső, akkor a tanácskoztak (főleg a városavató hivatalos ünnepségek átkerülnek ünnepségről) városi elöljáróként, a sportcsarnokba. (Mint ismert: Füzesgyarmat júli- Vida István képviselő felvetet- us elsejétől jogosult a városi cím te: a délutáni szórakoztató prog- víselésére.) ramok (amelyek helyszíne a vá­Az augusztus 25-ei egész na- rosi sporttelep lesz) számára ne­ves előadókat (humoristák, nóta­énekesek) kellene megnyerni. Hasonló véleményen volt Károlyi Sándomé képviselő is. A testület a témában úgy döntött: a művelő­dési ház igazgatóját kérik fel arra, hogy egy meghatározott keret­összegig neves előadókat hívjon Gyarmatra. A városavatási napon - több színes kulturális rendezvény mel­lett - az önkormányzat egy tá­nyér bográcsban főtt ingyen pör­költön, betyároson látja vendégül a lakosságot. ______________m.b Könyvbemutató Budapesten Harmincnégy országról tudósának az útinaplók Göncz Árpád köztársasági elnök tíz évig járta a nagy­világot, több, mint százhar­mincszor kelt útra küldött­sége élén, hogy külföldön képviselje hazánkat, öt földrész hetvennél több or­szágában „rokonszenvet keltsen és barátságokat kössön”. Az államfőt útjaira elkísérték a Békés Megyei Hírlap munkatársai, írása­ikból készült az Utazások az elnökkel, Göncz Árpád­dal a világban című kötet. Harmincnégy országról tudósíta­nak az útinaplók; például Thai­földről, a finnugor népek őshazá­járól, Kínáról, Vatikánról, Egyip­tomról, Lettországról, Argentíná­ról, Mexikóról, Ausztráliáról, Új- Zélandról és Japánról. A politikai eseményeken és a protokollon túl távoli kontinenseken élő em­berek szokásaiba, kultúrájába és az új hazát választott magyarok gondolkodásmódjába is betekin­tést nyújtanak. A témák és a helyszínek sokfélék, de szinte ki­vétel nélkül minden fejezetből ki­emelkedik Göncz Árpád leköszö­nő köztársasági elnök: minden­hol és mindenkor közvetlenül, kedvesen, szeretettel szólt, a ha­talom emberi arcát képviselte. A Népújság Kft. és a Tevan Ki­A Tevan Kiadó könyvét Eperjessy József ter­vezte adó gondozásában megjelent könyvet dr. Árpási Zoltán szer­kesztette és mutatja be július 27- én, csütörtökön 11 órakor Buda­pesten, a Helikon Könyvesház­ban (Bajcsy-Zsilinszky u. 37.). Megvásárolható napokon belül 1770 forintért (a Békés Megyei Hírlap előfizetőinek 1000 forin­tért) a Bibliofil könyvesboltjai­ban, Békéscsabán, Gyulán és a megye többi városában, minden megyeszékheLyen és Budapesten legalább ötven könyvesboltban. N. K. A gyógyászati érték hasznosítása Szakítanak az ötletszerű beruházásokkal A Gyopárosi Gyógyfürdő Részvénytársaságot az el­múlt napokban alakították meg. A cégbírósági bejegy­zés folyamatban van. Orosháza-Gyopárosfürdö A felügyelőbizottság élére Do- minkó Sándort, tagjainak Fudala Mihályt és Volencsik Zsoltot választották meg. Az igazgatótanács vezetője Tóth Géza, tagok: dr. Gervain Mihály, Burján Imre, Bánfalviné Feldmann Ágota és dr. Körmen­di János. A keddi sajtótájékoztatón Fetser János polgármester bemu­tatta az rt. igazgatóját, Madai Csabát, aki orosházi születésű, 1994-ben már ringbe szállt a gyopárosi strand vezetői posztjá­ért.- Vízépítő mérnök a végzett­ségem, jelenleg a közgazdasági egyetemet végzem. Eddig Buda­pesten dolgoztam egy külföldi befektetői csoportnál - mondta a fiatalember a szakmai előélet­ének ismertetésekor. Úgy fogal­mazott, jó kezekbe került a gyopárosi tó és a fürdő létesítmé­nyei. A megalakított részvénytár­saság élén olyan eredményeket kíván felmutatni, melyek nem csak a város, de a régió elvárásai­nak is megfelelnek.- Ezt a komplexumot nem ki­zárólag Orosháza érdekében akarjuk mozgatni! Hosszú távú elképzeléseinkkel a gyógyászati érték maximális kihasználására törekszünk, ezért országosan is hírverést kell csinálnunk, de kül­földön is el kell fogadtatnunk szolgáltatásainkat - summázta terveit az igazgató.- Szakítani akarunk az ötlet­szerű beruházásokkal, eredmé­nyeket ugyanis csak átgondolt fejlesztésekkel érhetünk el. Eb­ben a munkában természetesen számítunk azokra a vállalkozók­ra, akik eddig is a strand terüle­tén szolgáltatásaikkal jelen vol­tak. Arra az újságírói kérdésre, hogy a strand jelenlegi kollektí­vájának mi lesz a sorsa, Fetser Já­nos így válaszolt:- Mindenkinek lesz helye, szerepe, aki megfelel az elvárá­soknak. Nem véletlenül vállaltuk a változtatást: sokkal magasabb színvonalú szolgáltatással aka­runk nyitni a gyógy-idegenforga- lom felé. CSETE ILONA Békéscsabai nyomda munkakörbe munkatársat keres. FELADATAI: ♦ a hatékony, pontos és minőségi termelés megszervezése ♦ az egyes munkafázisok koordi­nálása ♦ a termelési szervezet kialakítása ♦ a minőségbiztosítási rendszer ki­építése, bevezetése ♦ kapcsolattartás a megrendelőkkel, szállítókkal. Ideális pályázónk lehetőleg felsőfokú végzettséggel, terme­lési és irányítói gyakorlattal rendelkező nyomdaipari szak­ember. Tbvábbi információkról felvilá­gosítást a következő telefon­számokon adunk: (66) 527-880, (66) 452-628. Gyula bácsi mindig derűt sugároz Kiss Gyula bácsit mindenki határtalan jókedvéről ismeri. A hetvennyolcadik életévében járó férfi pillanatok alatt bárkit derűre fakaszt. Gyula bácsi fiatal korában mintegy másfél évtizedig vőfélyként tevékenykedett. Az idén 20 esztendős szeghalmi Sárréti Népdalkörnek Gyula bácsi a megalakulá­sa óta tagja, a viccmondást pedig gyermekkorától szinte na­ponta gyakorolja. SZEQHALOM — Körösladányban laktunk, ami­kor 17 éves koromban először mentem lakodalomba vőfélynek. Aztán annyira megtetszett ez a foglalatosság, hogy kisebb-na- gyobb rendszerességgel 15 éven át csináltam. Örültem, hogy szóra­koztathattam a lakodalmas népet, boldoggá tett minden őszinte ne­vetés - mondta Kiss Gyula bácsi.- Ennyi év távolából emlék­szik-e még valamelyik kedvenc vő­félyversére? S tudna-e belőle idéz­ni?- A bor felszolgálásakor általá­ban ezt a verset mondtam: „Mikor Noé apánk isten paran­csára / a vízözön elől futott a bár­kába, / minden állatfajból és nö­vényből vitt, / hogy a vész után ne nélkülözzön semmit. / Ám a legbölcsebben mégis csak azt tet­te, / hogy a szőlőtőkét el nem fe­lejtette. / Neki köszönhetjük, hogy a bort megösmertük, / melyből életünket, erőnket merít­jük. / Rajta tehát uraim, öntsünk a pohárba, / melyből igyunk egyet Noé apánk egészségére má­ma.”- Gyula bácsi rendszeresen énekel. Mióta is?- Baráti körben, kisebb társa­ságban már fiatalon is szívesen énekelgettem. Főleg régi nótákat adtam elő. Immár húsz éve pedig a Sárréti Népdalkörben énekelek, ahol én vagyok a legidősebb aktív tag.- Mint régi nótakedvelő, - művelő, kérem idézzen egyik ked­venc nótájából!- A következő nótasorokkal már sokakat megnevettettem: „A múlt héten mikor hazamentem, / feleségem nagy bánatban leltem. / Zokogva sírt, mert a falióra, / rá­esett a szegény anyósomra. / Sze­gény anyós meg is halt ott nyom­ban. / Kettészakadt az élete húrja, / ki is vittük Rákoskeresztúrra. / Állítatunk majd neki kőemléket, / írunk rája minden jót és szépet, / amiért a másvilágra lépett. / A fe­leségem ekképp vigasztaltam: / Látod, fiam, ugye hányszor mondtam, / hogy javítsuk meg egyszer jóra, / mert mindig késik ez a falióra. / Most is késett ez a ronda óra.”- Évek óta személyesen is ta­pasztalom, hogy ahol Gyula bácsi felbukkan, ott a jókedv biztosan nem mostoha gyerek. Mindig ilyen könnyen nevettetett meg másokat?- Gyermekkorom óta szinte naponta viccelődöm, így ma már nagyon sok - több ezer - viccet ismerek. Mindig igyekszem meg­találni az adott helyzethez, pilla­natokhoz illőket, s ott akkor azt mondom el. Ezért azt hiszem, elég hamar megnevettetem az embereket.- Kérem, most olvasóinkkal is osszon meg egy viccet!- Pistike első nap hazamegy az iskolából. Az apja megkérdezi: Kiss Gyula húsz éve a Sárréti Népdalkörben énekel d-fotói kovács Erzsébet Pisüke, hogy tetszik az iskola? Mi­re a fia: — Hogy tetszene, apa, mi­kor ki van írva, hogy első osztály, miközben tiszta fapados.- Köszönöm a beszélgetést, és további sikereket kívánok, meg azt, hogy örökre őrizze meg derűs hangulatát! _____ MAGYARI BARNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom