Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)
2000-07-24 / 171. szám
KÖRKÉP 2000. JÚLIUS 24., HÉTFŐ - 3. OLDAL EGYE KÉT TELEPÜLÉSEN, (i) Déva- ványa város 2001. január elsejétől gyámhivatalt fog működtetni. A város képviselő-testülete a napokban úgy döntött: a déva- ványai gyámhivatal illetékességi területéhez Ványa mellett Ecsegfalva tartozik majd. A VÁROSAVATÓRÓL. (i) Július 25-én 14 órától első ülését tartja Füzesgyarmat Város Ön- kormányzatának Képviselő-testülete. (Mint ismert: Gyarmat július elsejétől jogosult a városi cím viselésére.) Ennek a rendkívüli ülésnek egyetlen fő napirendje lesz: a városavató ünnepség programjának megtárgyalása. TÉRKÉP, (b) A Szanazugi Üdülőhelyi Bizottság rég dédelgetett álma vált valóra azzal, hogy a dobozi önkormányzat anyagi támogatásával a békéscsabai Decor-Sector kivitelezésében elkészülhetett az üdülőhely térképe. SAPARD VÁLLALKOZÓKNAK, (b) Az északkelet Békés megyei kistérség SAPARD operatív programját vitatják meg a térség vállalkozói július 25-én 10 órai kezdettel Méhkeréken, a művelődési házban. Két nappal később 27-én szintén 10 órától a zsadányi művelődési házban rendezik meg a vállalkozói fórumot. SIKERES TŰZOLTÓK. (L) Mint megírtuk, a kevermesi tűzoltócsapat a napokban Tatán járt, ahol a Gróf Széchenyi Ödön Nemzetközi Millenniumi Tűzoltóversenyen Domsik János vezetésével egy női és egy férfi rajjal képviselték megyénket. A szakszerű felkészülésnek köszönhetően, immár több évtizedes hagyományt követve, a női tűzoltóraj a CTIF tradicionális versenyben I., míg a férfiak III. helyezést értek el. A női csapat, eredményei alapján, jövőre részt vehet a Finnországban rendezendő nemzetközi tűzoltóversenyen. KARAMBOL, (y) Két személy súlyosan, egy könnyebben sérült meg vasárnap Békéscsaba belterületén, mikor két személy- gépkocsi összeütközött a Kazinczy utcában. „AZ EMBEREK A MINDEN- SÉG LEGHIÚBB TEREMTMÉNYEI, A KÖLTŐK MÉG KÖZÖTTÜK IS A LEGHIÚBBAK.” (Heinrich Heine) A városháza udvarára gyalogosan, kerékpáron és személyautóval is hozták az egészségkárosító gyomot, a parlagfüvet B-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Az allergiakeltő parlagfüvet irtották Követésre méltónak találta Orosháza lakossága három esztendővel ezelőtt az Orosházi Élet által kezdeményezett akciót: irtsák a parlagfüvet! Az első évben 187 ezer gyomnövényt vittek a városháza udvarára a lelkes gyűjtők. Orosháza A rutínos versenyzők - merthogy verseny volt ez a javából! - az idén már szombat reggel nyolc órakor ott toporogtak megrakott kerékpárjaikkal, parlagfűvel töltött személyautóikkal a gyűjtőhelyen. Egy lelkes irtó jóvoltából percek alatt megtelt az első konténer. Néhány óra múlva már számolni is alig lehetett a teli tartályokat, annyi gyomot vittek be a városháza udvarára a játékosok. Voft, aki családi vállalkozásban kereste fel a legfertőzöttebb városrészt, más viszont csak hobbikertjének a végében végzett tisztító munkát. A szervezők az első tetemes szállítmány láttán megnyugodtak: a 78 ezres teljesítményt nem lehet túlszárnyalni. Lehetett! A győztes duó - Halász Norbert és barátja, Birkás Tamás - 144 ezer 900 tő parlagfűvel jelent meg, a hat napos fáradtságos munka meghozta gyümölcsét! A második helyezett Héjjá Dávid lett 126 ezer tővel, harmadik pedig Nagy Józsefné 90 ezer tő gyűjtött és kötegelt gyommal. Az orosháziak összteljesítménye 2000-ben: 735 ezer tő ártalmatla- nított parlagfű! ______csete hona Harangláb-avatóval zárták a tábort Harangláb-állítással zárult szombaton Békéscsabán a július 17-én kezdődött felnőtt és ifjúsági népművészeti táborok programja. A hagyományosan megrendezett programsorozat országos szinten évek óta a legnagyobb szabású találkozója a népi iparművészeknek. Békéscsaba Békéscsabán, az ifjúsági tábor mögötti szabadtéri kapumúzeum most egy haranglábbal lett gazdagabb. A népművészeti táborok zárásaként Tóth Sándor, mezőberényi fafaragó alkotását állították fel a Fenyves Szálló előtt. A tábor támogatói nevében a haranglábat Vozár Márton, a Garzon Kft. képviselője vette át. - Családias, csendes, beszélgetős tábort zártunk, csodálatos alkotásokkal - értékelte az elmúlt napokat Pál Miklósné táborvezető. A népművészed táborokon belül hetedik alkalommal volt a nemzetközi fafaragó találkozó, negyedik alkalommal a határok nélküli néprajzi főiskola és tizedik alkalommal a Békés megyei népművészeti tábor, ahol bőrművesek, fazekasok, gyapjúszövők, gyékény-, szalma- és csuhé- tárgy-készítők, kosárfonók, népviselet-készítők és vászonszövők csiszolhatták mesterségbeli tudásukat. — A táboron kívül mennyire él a népi iparműves- ség? — kérdeztük a tábor vezetőjét. — 1992-ben a szakképzési törvény elismert szakmává emelte a kézműves mesterségeket. Napjainkban sokan tanulják azokat. A beinduló falusi turizmus is segíti a népi kismesterségek elterjedését. A fő feladat most a művészi szint megtartása. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy sokan az alkotás öröméért nyúlnak a népi iparművességhez, és ez is nagyon fontos. A tárgyak, a tárgykészítés a mögötte lévő kultúrát is előhozza, közösséget épít, ami nagyon fontos az embereknek. A táborban is tapasztalható, hogy nemcsak az alkotás öröme, hanem a közösségi lét is fontos. A Fenyves Szálló előtti harangláb Tóth Sándor fafaragó keze- munkáját dicséri motó. kovács Erzsébet A népművészeti táborok nem létezhetnének önzetlen támogatók nélkül. Mint Pál Miklósné elmondta, azt nem értik, hogy Békéscsaba önkormányzata miért nincs a támogatók között, hiszen az ott készült alkotások a városban maradnak. A kapumúzeum már idegenforgalmi nevezetességnek számít a látnivalókban nem igazán bővelkedő megyeszékhelyen. ______ka. VÉLEMÉNYEK CSETE ILONA Fürdők a boldogságban! Emlékszem, a télen, amikor a fogcsikorgató hideg beköszöntött, két zoknit húztam a lábamra, az ajtó alatti kis résnek is útját álltam apró trükkökkel. A szellőztetést percek alatt megoldottam, hogy ne bömböljön fel a hőmérsékletingadozás hatására a konvektorom. Ahol nem volt muszáj, nem fűtöttem. Megtehettem. Egyedi minden. A villannyal való beosztó életmód is megadatott, ha nem volt mit csontra hűteni, hát nem „etettem” az áramot a hűtőgéppel. Egy szó, mint száz, tudtam spórolni. Mígnem az •energiaszolgáltatók igyekeztek meggyőzni új számlázási praktikáikról. Gyanús volt a dolog, mert hogy járnék én jól, ha valakik, valahol hasra ütéssel, bocs', becsült értékű részszámlákkal bombáznak le?! Tisztességes, beosztással élő és rendszeresen számláikat kiegyenlítő fogyasztó- társaimmal együtt morgolódtam egy sort, majd elballagtam, a postára és fizettem. A részszámla után jött a tényleges számla, a végén már azt sem tudtam, hol tartok a fizetnivalókkal. A kísérletezgetés hónapjaiban nem a gázom, nem az áramom, hanem a toleranciám fogyott, de piszkosul! És ekkor jött a hír: a bíróság elmarasztalta a gázosokat! Megérte a kitartás! Most viszont egy újabb, a vizesek által küldött levél borzolja sokunk idegeit. Kiderült, egy „bekötési vízmérő-főmérő” mögött többen vagyunk mellékmérősök (egyedi vízórások). S ha a főmérőn átcsorgatott vízmennyiség nem egyezik az összes mellékmérőn mért (mérés hiányában számított) mennyiséggel, a különbözetet a fogyasztókra egyenlő arányban szétosztja a vízmű. De boldog vagyok! Ha tehát a szomszédom nem jó adatot mond be, a vízóra-leolvasó a negyedik emeleten nem talál valakit otthon, akkor fizethetek mások helyett (is), mint a katona! Esténként pedig a spórolós tusolás helyett fürdők majd - a boldogságban! MÉNESI GYÖRGY Kömyezetrehabilitáció Olvasom, hogy a 2,5 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodó várpalotai önkormányzat 3,4 milliárd forinttal adósa a magyar államnak. Az egykori bányászváros polgármestere elmondta, hogy 2019-ig harminckét részletben, alkalmanként 91,2 millió forintot kellene befizetniük az államkasszába. Ez a pénzügyi teher hosszú évekre megfosztaná Várpalotát a fejlesztési lehetőségektől, sőt még az intézmények működtetését is veszélyeztetné. A polgármester és a körzet országgyűlési képviselője egyaránt bízik abban, hogy a parlament részben vagy teljes egészében elengedi a tartozást. A Veszprém megyei város, valamint vele együtt öt másik település (Balatonalmádi, Berhida, Ősi, Öskü és Tés) 1994-ben hétmilliárd forintnyi japán hitelből gáz-, ivóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózatot épített, Várpalotán egy gázturbinás erőmű is létesült. A kormány tavaly visszafizette a környezeti rehabilitációra fordított kölcsönt, így most az érintett önkormányzatok az államnak tartoznak. Maradva Várpalotánál, a hitelfelvétel időpontjában az adóbevételek 55 százalékát produkáló Pétfürdő is a városhoz tartozott. A pétiek 1997-es önállósodásával mintegy 400 millió forinttal lett kurtább a palotai költségvetés, s elsősorban ennek tudható be, hogy most az adósság mérséklését vagy elengedését szorgalmazzák a város vezetői. Készséggel elismerem: önhibáján kívül került kutyaszorítóba az egykor jobb napokat látott dunántúli város. Battonyán azonban szinte a rendszerváltozással egy időben csukták be az ipari üzemeket: az önkormányzatnak szinte a kezdetektől fogva számottevő iparűzési adó nélkül kell ellátnia feladatát. Arányaiban a mezőhegyesi és a sarkadi cukorgyár bezárása is okozott akkora adóbevétel-kiesét a helyi költségvetésben, mint a várpalotaiban Pétfürdő kiválása. Ennek ellenére errefelé is kapizsgáljuk, mi fán terem(ne) a rehabilitáció. ■ Az adósság elengedését szorgalmazzák. NÉMET SEGÍTSÉG, (k) Százmilliós nagyságrendű kiadástól mentesül Gyula városa a németországbeli, Frankfurt melletti Bad Vilbel tűzoltóinak ajándéka eredményeként. Egy használt, ám kifogástalan állapotú, 30 méteres létrahosszú gépezetes tolólétrát adott át szombaton Gerhard Stengel a két tucatnál több német tűzoltó jelenlétében és nevében Duda- szeg József gyulai tűzoltóparancsnoknak. A város nevében Danes László polgármester köszönte meg az ajándékot. Képünkön: ezúttal a népes érdeklődő közönség kipróbálhatta a hamarosan - szó szerint - élet- fontosságúvá váló speciális létrát Logikátlan kereszteződés Nyűt lábszártörést szenvedett az az ecsegfalvi férfi, aki szombaton délután Köiös- ladányban, a Hunyadi és a Kossuth utcák kereszteződésében vált közlekedési baleset szenvedő alanyává. A helybéliek szerint ez a kereszteződés különösen veszélyes, mert a józan ész könnyen másmilyen elsőbbségadást „diktál”, mint a kihelyezett KRESZ-táblák. Körösladány Súlyos közlekedési baleset történt Körösladányban, a Hunyadi és Kossuth utcák kereszteződésében - kapta a jelzést szombat délután lapunk munkatársa, aki az emlí-. tett helyre érve valóban balesetre utaló körülményekkel és helyszínelő rendőrökkel találkozott. Az ütközés környékének helyszínén összegyűlt helybéliek mindannyian a súlyos sérüléssel végződött balesetről beszélgettek. A sajnálatos esemény pontos körülményeit kisebb-nagyobb eltérésekkel „ecsetelték”. Egy dologban viszont mindenki egyet értett, hogy a Hunyadi és Kossuth utcák kereszteződésében jelenleg érvényben lévő elsőbbségadási kötelezettség nagyon logikátlan. A kihelyezett KRESZ-táblák szerint a Hunyadi utcából érkezőknek kell elsőbbséget adniuk a Kossuth utcában haladóknak. A ladányiak szerint a józan ész azt diktálná, hogy a forgalmas 47-es főúttól a Dévaványa felé tartó forgalmat átvevő Hunyadi, utcában haladóknak legyen elsőbbségük a kereszteződésben, ne a Kossuth utcában haladó járműveknek. Mint mondják: a táblák kihelyezésénél az illetékesek bizonyára azt a tényt vették figyelembe, hogy a Kossuth utcának volt hamarább szilárd útburkolata. Ám ma már ezt csak a helybéliek tudják. -iAzt se tudtam hol tartok a fizetnivalókkal.
