Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-19 / 167. szám

OTTHONUNK 2000. JÚLIUS 19., SZERDA - 7. OLDAL iBÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP Ml Magyar formatervező Gulyás Judit A fiatal szőnyegtervező textilmű­vészek sorából Gulyás Judit az­zal tűnik ki, hogy szakítva a ha­gyományos - téglalap, négyszög, kör - formákkal, amorf alakú padlóra valókkal lepte meg a szakmát és a közönséget.- Gondolom, ez a meghökken­tő formaváltás nem ment egyik napról a másikra. Mi ösztönzött erre a lépésre?- Már főiskolás koromban pró­bálkoztam a klasszikus formák­tól megszabadulni. Eleinte úgy­nevezett illuzionisztikus hatást igyekeztem elérni saját­ságos szí- n e k k e 1, mintákkal. A diplomá­in u n k á m például két olyan sző­nyeg volt, amelyen a lilás-kékes árnyalatoka középpont felé haladva egyre vi­lágosodnak. Ismeretes, hogy a földön lévő sötét színek a bizton­ság illúzióját keltik. Nos, én az egyre világosodó színekkel épp az ellenkezőjét igyekeztem elér­ni, vagyis a lebegés, a „vízen já­rás” képzetét. Az egyik szőnye­gemen a könnyed érzést a bele­szőtt szürke háromszögek csak növelik - síkbeli viszonyítási pontokat jelölve ki a felületén. A másikon, az ún. flórmagasság változtatásával kiléptem a har­madik dimenzióba.- Mikor és mi volt a következő állomás az igazi amorf felé?- Az Iparművészeti Főiskolán 1990-ben kaptam diplomát, majd három évvel később megszerez­tem a mesterdiplomát is. S mint- 'tóögy változatlanul a szőnyeg iz­gatott leginkább, természetesen ezúttal is azt választottam. A szí­nek, minták után most már a szőnyeg rendhagyó formájával kísérleteztem. Ennek eredmé­nyeként a mesterdiploma-mun- kám három darabból álló, amorf szőnyeg lett.- Mindez rendkívül izgalmas és érdekes kísérlet. De nem csor­bítja az amorf, azaz szabálytalan forma a szőnyeg klasszikus szere­pét a lakásban?- Egyáltalán nem. Ugyanúgy meleg, puha és rendteremtő, helykijelölő, mint klasszikus ro­konai, szőnyegeim nem öncélú­an alaktalanok. A három, vagy x mennyiségű darabnak akkor van értelme, ha a legkülönbö­zőbb értel­mes variáci­ókba ren­dezhetők, vagyis egy­mással töké­letesen il­leszkedve, számtalan alakzatba sorolhatók. A mesterdiploma-munkám há­rom darabjával például 33-35 használható variációt lehet ösz- szerakni. Az amorf szőnyegek­nek tehát az az óriási előnyük a hagyományosokkal szemben, hogy velük az enteriőrt újra és új­ra, tetszés szerint változtathatom alkalom, nap- és évszak, hangu­lat stb. szerint. S hogy a funkció­juk még tökéletesebb legyen, a szőnyeg hátán elhelyezett kari­kákkal és zsinórokkal az illesz­tett darabokat egymáshoz lehet erősíteni, rögzíteni, hogy még vé­letlenül se csússzanak széjjel.- Miért, hogy csak a mesterdip- loma-munkád három amorf da­rabja fémjelzi ezt az újszerű, iz­galmas törekvést?- Ezeket a szőnyegeket nem a hagyományos, négyzetes szövő­széken lehet elkészíteni. A tech­nikát a közelmúltban, egy fran­ciaországi ösztöndíj kapcsán is- merhettem meg behatóan. ■ Három szobából négyet Okos ötletek, megvalósítható jó tanácsok Egy most épülő, tetőtéri lakás be­rendezésére kértünk rajzos javas­latot Greiner Frigyes belsőépí­tésztől. Az eredeti terven három szoba és a konyha-étkező szere­pel, de az időközben megszapo­rodott család szeretné négyszo­básra bővíteni leendő otthonát. Egyetlen megkötést adtunk a ter­vezőnek: lehetőleg a család már meglévő bútorait próbálja „hasz­nosítani”. Van-e erre mód? A lakás alaprajzát két részlet­ben ábrázoltam, az egyik a nap­pali szoba és a konyha-étkező be­rendezését mutatja, a másikon a két gyerekszoba és a szülői háló látható. Egyetlen mód nyílik a három szoba négy szobává változtatásá­ra: az eredetileg nappalinak el­képzelt helyiséget középen ketté kell osztani. Ez lesz a két gyerek szobája (a közlekedőfolyosó felől nyílóan), a fürdőszoba mellett pedig a szülői háló. A sarokszoba vált nappalivá, végül is megfelelő nagyságú, használhatóan beren­dezhető, itt is közvetlen kapcso­latban áll a konyha-étkezővel. A meglévő sarok-ülőgarnitúra (1) helye egyértelmű az alacsony belmagasságú sarokban. (A 140 cm-es térdfal elég magas ahhoz, hogy az ülőgarnitúrát kényelme­sen használni lehessen.) Kár, hogy a pontos méretét nem kö­zölték, az volna ideális, ha nem nyúlna bele az ablakfülkébe. Ke­rek lerakóasztalkát (2) javasolok hozzá, felette lógjon a helyi vilá­gítást adó lámpatest. A meglévő Réka-elemekből négyet állítanék ide: az üveges és nyitott könyv- szekrényt (3, 4), a tévés szek­rényt (5) és az üveges bárszek­rényt (6). Az örökölt intarziás szekreter (7) és a vitrin (8) java­solt helyét is jelöltem. A kiugró, alacsony téglapadkán növény állhat. A konyhával egy légterű étke­ző berendezése szinte magától adódik, még­pedig a 85 cm magas elvá­lasztó falra merőlegesen állított, négy­személyes ét­kezőasztallal (9). Ha meg­nagyobbítha­tó asztalt vesznek, és a tér közepére helyezik, akár tíz sze­mély is körül­ülheti. A maradék Réka-eleme- ket a szülői hálóba he­lyezném (ott elférnek), sö­tét, komor fe- lületükkel nem zavar­nám meg a gyerekszobák egységét. A meglévő, 150 cm szé­les franciaágy (10) mellé állítot­tam az akasztós-szekrényt (11), valamint a „félig nyitott, félig zárt részt” (12) és az egyik könyv- szekrényt (13). Az ágy másik ol­dalán - ha igény van rá - pipere­asztal (14), vagy akár otthoni munkahely, dolgozóasztal is ki­alakítható. Az olvasólámpák az ágy fölötti falipolcra kerülnének. A két gyerek szobája lényegé­ben egyforma méretű, ennek elle­nére más-más változatban ren­deztem be azokat. Ezt részben a gyerekek nembeli különbözősége indokolja, részben alternatív bú­torozási javaslatnak is tekinthető a két eltérő megoldás. A konyha melletti szoba a leá­nyé lenne, tanulóasztalát (15) az ablak előtti falmélyedésbe tervez­tem, így maradt hely egy kis sa­rok-ülőgarnitúrára (16) (akár sa­ját gyártmányú is lehet, habszi­vacsból barkácsolva), ahol a ba­rátnőkkel beszélgethetnek, tévét nézhetnek. Szemben, az ágy (17) mellett IKEA Kubist nevű tárolópolcokat ábrázoltam (18), rajtuk kisképernyős tévével. Éjje­liszekrény (19), akasztós ruhás- szekrény (20) és további Kubist játékpolcok (21) egészítik ki a be­rendezést. A fiú szobájába nagyobb mére­tű, számífógépes tanulóasztalt ja­vasolok (22), L-alakban elhelye­zett, kihúzható, alacsonyabb asz­talkával kiegészítve. Szemben Akrobat márkanevű, lépcsőzetes, dobozos polcelemeket ábrázol­tam (23), mellette van a kihúzha­tó fiókos-ágyneműtartós heverő (24), felette falipolcon az olvasó­lámpa. Az akasztós ruhásszek­rényt (25) az ajtó mögé „dug­tam”, mellette Endel falipolcok (26) futnak végig az íróasztal fe­lett is. ■ A függöny: szolgálja és díszíti a lakást Ha a függönyözés mellett dön­tünk, azt is mérlegelnünk kell, elegendő-e az úgynevezett fény­áteresztő, vagy még sötétítő is szükséges mellé. Egyszerre több szempontot figyelembe véve ke­ressük az igazit, hogy egységes enteriőrt teremthessünk ottho­nunkban. Különösen a sötétítő függöny esetében ajánlatos a fes- tés/tapéta, a már meglévő lakás­textilek (bútorszövet, szőnyeg, falikárpit stb.) színvilágához, a ház (kúria, parasztház stb.) és a bútor stílusához, az ablak és a helyiség méretéhez, belmagassá­gához - valamint az uralkodó fényviszonyokhoz - igazítani a választást. Ha a helyiségben szín- és mintakavalkád uralko­dik, kevés természetes fény árad be, érdemes az egyszínű, lehető­leg fehér és árnyalatai, esetleg pasztellszínű, minta nélküli fényáteresztő mellett dönteni, a sötétítő pedig jó, ha az enteriőr valamelyik domi­náns tónusát képviseli. Ám ha illenék, akkor se használjunk kis térben nagy­mintás függönyt, mert tovább csökkenti a tágasság érzetét. Csínján kell bánni a színes fényát­eresztőkkel is, mert alaposan megváltoz­tatják a szoba színeit. A kis belmagassá­gú teret jótékonyan növelik a mennye­zettől földig érő, dús redőzésű (ehhez a karnishossz minimum kétszeresét kell számolni!), nagy felületen elhelyezett függönyök. Anyagok és színek A színek, anyagok, minták végtelen vari­ációjából választhatunk, a könnyű csip­kétől, a selymen, a vásznon át a brokátig és bársonyig. E tekintetben talán egyet­len alapszabályt érdemes mérlegelni: ré­gi bútoroknál a modern mintájú, rajzola­tú, struktúrájú függöny épp úgy disszo­náns hatást okoz, mint a csupa modern berendezésű térben alkalmazott túldíszí­tett, nehéz brokát vagy bársony. A ve­lévő ablakokra külön-külön fölrakott tex­tíliák - mivel megbontják a felület egysé­gét - nyugtalanságot sugároznak. Sokszor okoz gondot az ablakok alatt elhelyezett fűtőtest. Célszerű az ablakpár­kányt meghaladó, ám a mennyezeti kar­nissal a fűtőtest síkja elé, annak magassá­gáig vezetett függönyt használni, vagy textilrolót, két oldalt földig érő, redőzött „szárnyakkal” díszítve. Egyébként pedig a teljes belmagasságot átfogó sötétítő és áttetsző függöny a legdekoratívabb. Kivé­tel ez alól az ablakkal rendelkező fürdő­szoba és konyha, s részben a gyerekszo­ba is, ahol legcélszerűbb a gondosan gyes bútorzatú, eklektikus enteriőrben a függöny közelében elhelyezett és/vagy az uralkodóbb stílusú elemekhez érde­mes igazítani a függöny stílusát. Minthogy többnyire berendezett la­kásba vásárolunk függönyt, különösen a sötétítő színét - a már említett szem­pontok mellett - elsősorban a bútorszö­vet, a szőnyeg és a fal színével kell egyeztetni. Ablak és takarója A függönnyel tetszés szerint alakíthatjuk az ablak látványát is. Az aránytalanul nagy felületű ablakon, ha a függönyszár­nyak fölül, a középpontban összeérnek, s két oldalt, kellő magasságban lazán összekötjük őket, csökken a zavaró felü­let. S hogy az aránytalanul magas ablak alacsonyabbnak tűnjön, tegyünk föl mé­lyen lelógó keresztdrapériát vagy fodrot. Ha pedig magasítani szeretnénk az abla­kot, akkor mindezt fölé helyezzük el. Re­mekül szélesít az ablak méreténél hosz- szabb karnisra fölrakott textília. Az egy­más melletti, viszonylag kis távolságban megválasztott textilroló, amelyet fölül és/vagy oldalt elrendezett drapériával dí­szíthetünk. A hálószobában jól mutat, ha az ágyta­karóhoz igazítjuk, vagy annak anyagából készítjük a függönyt. Eldöntendő kérdés Egyáltalán szükség van-e függönyre? Pél­dául egy északi fekvésű, kellemes pano­rámát láttató, kandi szemektől távoli ab­lak - különösen, ha szép is - szinte tilta­kozik az effajta ruha ellen, feltéve, hogy nem valamilyen dekorációs szerepet szá­nunk neki az adott enteriőrben. Ebben az esetben elegendő, ha csak magát az ablakot keretezzük oda illő, lágyan eső anyagból készült fölső és/vagy oldalsó drapériával. A nagy hideget és erős mele­get pedig esetleg redőnnyel, spalettával stb. zárhatjuk ki. Karnisok és díszítések A függönytartónak kétféle fölszerelési módja van: látható és rejtett. Az utóbbi­nál már a kőművesmunkáknál gondos­kodni kell a helyéről, külön negatív vája- tot képezve a mennyezeten. Emellett le­het a mennyezetről lelógó, ún. köpeny­sáv vagy gipszstukkó is a „rejtekhely”. A függönytartót is érdemes körülte­kintően megválasztani, hiszen az össz­hatást lényegesen befolyásolja. Fontos, hogy a karnisok anyaga, színe, formája illeszkedjen az ablak, a berendezés és a kiszemelt kelme stílusához. A visszafo­gottabb megoldások jobban ki­emelik a függönyözést. Alapvetően kétféle karnis léte­zik: rúd-, illetve fali (mennyezeti) sínkarnis. A rúdkarnisok készül­hetnek fából, rézből, kovácsolt­vasból, valamint krómozott és festett fémből, két végüket lezá­ró, szellemes díszítéssel is. Az igazán dekoratívak előnye, hogy jelzésszerű függönyözéssel is „beérik”, különösen a nagy bel­magasságú terekben mutatnak igazán jól. A drapériát tovább díszíthetjük kü­lönféle beszegőkkel, rojtokkal, díszes paszománnyal. A variációs lehetőség tehát óriási, ám fontos, hogy mindig összhangban legyen a függönnyel, a szűkebb és tágabb környezetével, s eset leges túlburjánzásával ne „nyomja” a teret, ne legyen színpadias. A különösen díszes drapériák a kastélyszerű terek régi bútoraihoz il­lenek maradéktalanul. A modern bú- torozású enteriőrökbe a króm, a rat­tan bútorokhoz a kovácsoltvas rúdkar- nist ajánlják a lakberendezők. A régi bú­torokhoz a visszafogottan rojtozott-boj- tozott, drapériás függönyű karnisok illenek. Bármilyen karnisra tettük is föl a söté­títőt, vagy a dekorációs függönyt, egy szép kikötővel - a rögzítésen kívül - egy­ben díszíthetjük is. _________________■ Tippturm ix Elegáns és kényelmes A pihenésnek, még ha csak pár perces kikapcsolódásról, eset­leg rövid, délutáni szundikálás­ról van is szó, adjuk meg a módját. Legalábbis ami a bútort illeti. A Porada világos körtefá­ból készített, kárpitozott felüle­tű, karcsú formájú pihenőszéke mindenesetre ezt sugallja. Gyertyák fénykora Bár az elektromosság elenged­hetetlen része az életünknek, a régi világítóeszközök is fényko­rukat élik. A gyertya nemcsak az ünnepek, hanem az egyszerű hétköznapok rangját is emeli, különösen ha egy-egy szép tar­tóval is társul. A design termé­szetesen'ézt a műfajt sem kerül­hette el. ■ Ha itt a nyár, mienk a kert Kikapcsol, megnyugtat, feledteti problémáinkat. Színesen virág­zó cserjék, dúsan burjánzó nö­vényzet, no és a tökéletesen nyírt pázsit... Ugye, mindannyi­an álmodunk róla. Persze azt is tudjuk, sok időt, türelmet igé­nyel, hiszen csak az odaadó gondoskodás hozza meg a kí­vánt eredményt. A kertészke­dést tehát érdemes kis lépések­kel kezdeni, például egy balko­non vagy a verandán, ahol azok is próbálkozhatnak, akiknek nem áll nagyobb tér a rendelke­zésükre. ■ Kőburkolat - utólag Ezek a görög burkolatok újrafeldolgozott kőből készül­nek, méghozzá úgy, hogy alak­juk, színük a természetben fel­lelhető, de a még megmunká- latlan kőalakzatokat utánozza. A különböző szerkezetű, 4-5, il­letve 7-8 centiméter vastagsá­gú, dekoratív eleme­ket - attól függően, hogy kül- vagy beltéri falakon hasz­nálják - cementtel, illetve fagy­álló habarccsal rögzítik. Alkal­masak nagy felületek és kisebb részletek - például kandallók - fedésére, vagy kerítések készí­téséhez. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom