Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-19 / 167. szám

4. OLDAL - 2000. JÚLIUS 19., SZERDA HAZAI TŰKOR Becsapták a betegeket Vizsgálják a gyógyászati eszközök sorsát Budapest Rendőrségi vizsgálat folyik két gyógyászati segédesz­közt gyártó, illetve -forgal­mazó cég ellen. Az érintett vállalatok gyakorta az orvo­sokat is megtévesztve be­csapták a betegeket, és több mint 70 millió forinttal károsították meg a társa­dalombiztosítás kasszáját. Dr. Lampé Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója kiemelte, hogy szigorítják az ellenőrzése­ket a gyógyászati segédeszköz el­látása terén. Az eddigi revíziók ugyanis sorozatos visszaéléseket tártak fel, összesen mintegy 850 millió forint értékben. Gyakori probléma, hogy a be­teg nem is azt az eszközt kapja meg, amit az orvosa számára rendelt. Igen sok a jogos minősé­gi kifogás, ami abból ered, hogy egy, a biztosító által elfogadott terméket a gyakorlatban silá­nyabb változatával helyettesítik. Egyes cégek a gyógyászati se­gédeszközökre szánt tb-keretet úgy kurtították meg, hogy tényle­ges szolgáltatás nem történt. Az OEP ellenőrei találtak vényeket, amelyeken olyan betegek neve szerepelt, akik nem is tudtak ar­ról, hogy gyógyászati segédesz­közt váltottak volna ki. Azokban az esetekben, amikor több esz­közt írtak fel egy receptre, igen gyakran csak egy terméket szol­gáltak ki a rászorulónak, míg a többi árát zsebre tette a cég. A leg­nagyobb visszaélésekre a pelen­kák és a speciális betegalátétek esetében bukkantak. A kiugróan magas fogyasztás vált gyanússá a biztosító szakembereinek. Sok orvost is félrevezettek. Ka­ritatív célokra írattak fel velük számos olyan gyógyászati segéd­eszközt, amely aztán soha nem jutott el a bajba jutottakhoz. Csak az eszközök után járó tb-támo- gatás vándorolt a cég kasszájába. A rendőrségnél feljelentett vál­lalatoknál előfordult, hogy egy- egy alkalmazottat kívántak fele­lőssé tenni a történtekért, pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy az „extra haszon” nem a dolgozó pénztárcáját vastagította. Az OEP vezetői csupán az egyik céget, a Perimed Kft.-t ne­vezték meg, mivel velük a szer­ződésbontás már meg is történt. A másik cég esetében az eljárás olyan szakaszban van, hogy a ne­vük nyilvánosságra hozatala jogi problémákat vethetne fel. N.ZS. Keményedik a bérvita Az egészségügyi tárca jövőre több pénzt remél Budapest Alkotmánybírósághoz fordul az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszerveze­te (EDDSZ) a szervezett és a nem szervezett foglalkozta­tottak kérésére a Semmel- weis-napi egyszeri bérjutta­tás ügyében. Az Egészség- ügyi Minisztérium nem érti a szakszervezet tiltakozását. Az EDDSZ aláírás-gyűjtési akció­ba kezdett az ágazat dolgozóit ért erkölcsi és anyagi igazságtalansá­gok miatt. Miként arról már be­számoltunk, a kormánydöntés szerint 15 milliárd forintot oszta­nak szét azoknak az egészség­ügyben dolgozóknak, aldk szer­ződtek az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztárral.- Van, akinek még egyáltalán nem fizettek egy fillért sem, má­soknak pedig 20-25 ezer forinttal akarják kiszúrni a szemét. Nem is beszélve a szociális ágazatról, ahol a bérkiegészítésre szintén ígéretet tett a kabinet, de az ügy­ben egyelőre semmi nem történt - nyilatkozta Cser Ágnes. - Az érintettek ilyen erkölcsi megaláz­tatásnak még nem voltak kitéve. Az elnök asszony úgy véli, most már biztosan nem fizetik ki a beígért 15 milliárd forintot.- Minden fillért a dolgozók­nak kéne adni, ezzel szemben a 15 milliárd forintból kétmilliár­dot visszatart az egészségügyi miniszter - mondta. - Nem cso­dálkoznék azon, ha ezek után tömegesen felmondanának felet­teseiknek az egészségügyi szak­emberek. Az EDDSZ vezetősége úgy döntött, hogy Alkotmánybíróság­hoz fordul a bérjuttatás ügyében. Kérdésünkre, hogy mire szándé­kozik elkölteni Gógl Árpád mi­niszter a visszatartott kétmilliárd forintot, lapzártánkig, a többszö­ri megkeresés ellenére válasz nem érkezett. A szakminisztéri­um ugyanakkor közleményt adott ki, amelyben érthetetlen­nek nevezi és hisztériakeltésnek minősíti Cser Ágnes lépéseit. A tárca arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakszervezeti vezető ko­rábban - az Országos Egészség- biztosítási Pénztár főigazgatója­ként - semmit nem tett az ágaza­tot súlyosan érintő, nagymértékű forráskivonás ellen. A közlemény kiemeli, hogy a mostanihoz ha­sonló, rendkívüli bérkiegészítés­re még nem volt példa, s ez igaz akkor is, ha - mint fogalmaznak - a kézhez juttatott összeg csak szerény elismerése lehet az egészségügyiek tisztességes munkájának. ___________-széf­Nyilvánossá vált az olajügyek jegyzőkönyve Nógrádi Zsolt tanúvallomásának Békés megyei részletei ,A Bács megyei olajmaffiának voltam tagja. 1991-től va­gyunk érintettek olajügyekben. Először édesapám révén ke­rültem kapcsolatba vele, utána önállóan intéztem az egyik olajbáró pénzügyeit” — kezdte vallomását az olajbizottság előtt június 8-án Nógrádi Zsolt. A férfi apja eltűnése miatt — állítása szerint a volt üzlettárs áll a háttérben — vállalta a vallomástételt. telep közé beállhatnak hátul a tankerautók. így a falu népe nem láthatta, hogy mi folyik ott. Tulaj­donképpen a lényeg az volt ezek­nél a telepeknél, hogy ne lássák a tankerautókat, mert mi nem olaj­telepeken, honvédségi telepeken dolgoztunk, ahol az olajezredesek voltak, hanem mi ilyen kisebb te­lepeken dolgoztunk, és nem volt úgy kiépítve, nem voltak úgy elba- rikádozva, mint egy honvédségi terület, és akkor már szem előtt voltunk. Egy idő után, ha bejött napjában 4-5 autó, a 150 ezer liter is kiment, akkor az azért 40-50 tonnás szerelvényeknél ilyen ki­sebb helyeken előbb-utóbb feltű­nik. Ezért voltak a kalamajkáink. Ezen a telepen 1994 március köze­péig szőkítettünk. A mennyiséget nem tudom, hogy mennyit szőkí­tettünk ki. Folyamatosan jött a HTO. Ekkor még úgy oldották meg, hogy N. Mihály vezetésével, mit tudom én milyen jövedéki en­gedélyekkel - a rendőrség az én ügyemben is vizsgálta, hogy hogy Békés megye — Budapest Nógrádi szerint a Bács megyei olajmaffiával több politikus - Lezsák Sándor, Szabó Iván, a je­lenlegi belügyminiszter Pintér Sándor, valamint vezető beosztá­sú rendőrök, vámosok is kapcso­latba kerültek. A vallomásban Bé­kés megyei kapcsolatok is meg- említtetnek. A nyilvánosságra ke­rült anyagból ezeket a részeket idézzük. Vallomása szerint Nógrádi 1993-tól vett részt aktívan olajsző­kítésben, illetve -forgalmazásban. Ezek az olajügyek több százezer liter olajról és több milliárdos be­vételekről szólnak. Állítása sze­rint az az olajbáró, akinek dolgo­zott, 1993 és 1994 között 5 milli­árdos vagyonra tett szert. Nógrádi 1993 és 1998 között, mivel köröz­ték, hamis — a vallomás szerint rendőrségtől szerzett - papírok­kal bujkált az országban. Az ola­jozást azonban egy pillanatig sem hagyta abba. Békés megyei kap­csolatot egy 1994-es ügy kapcsán említ Nógrádi. Ek­kor egy szegedi olajos tár­sasággal, rajtuk keresztül pedig Molnár Lászlóval ke­rült kapcsolatba. „Ezekkel az illetőkkel megismerked­tem, és Békés megyében van egy Békés nevezetű fa­lu, és a szegedi illetőkön keresztül jöttem össze a Molnár László (Az eleki Miller Oil Bt. tulajdonosa, 1996- ban a hivatalos verzió szerint au­tóbalesetet szenvedett és meghalt Elek és Gyula között. - a szerk.) nevezetű illetővel, aki később au­tóbalesetben meghalt. Ezt a tele­pet ő bérelte ki, és mi az apuval le­mentünk oda, és a N. Lacival, a P. Lászlóval, a B. Tiborral és a K. Jó­zsival nekiálltunk szőkítgetni. Ez 1993 decemberétől 1994 márdus közepéig tartott. Nekünk decem­ber 10-én volt az ügyünk, amikor aput letartóztatták. Január 10-én, egy hónap után kiengedték a le­tartóztatásból. Folyamatosan ő is rám vallott, mert abban marad­tak a B. Gyula doktorral, a szege­di ügyvédemmel, hogy mondják azt, hogy én voltam a főnök, mi­vel ez van kiadva utasüásba, és akkor ellene elejtik a vádat, és en­gem köröznek; vagy megtalálnak, vagy nem. De tulajdonképpen sokban nem befolyásol. Mi ez alatt az idő alatt is Békésben egy vasútállomáson... Úgy helyezke­dik el a telep, hogy a vasútállo­más van, és a vasútállomás és a Pallag László, a parlamenti bizottság kisgazda elnöke FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE 800 ezer liter letárolt üzemanya­got. Amikor mi nekiálltunk; tiszta kék színűek voltak a tartályok. Ezt T. Józsefék és Molnárék már 1992 nyarán intézték el. Nem tu­dom, hogy volt ez, de azt tudom, hogy biztosan valami kék színű anyag volt benne. Utána bonyo­dalom is volt ebből a honvédség­ben. A honvédségnek - utána el­magyarázták — volt egy olyan vésztartaléka, hogy akármi, és azt színezték abban az időben kékre. Ebből az üzemanyagból kevere­dett oda 800 ezer liter. Minden tartály csupa kék volt. Onnan tu­dom, hogy nem hazudtak. ” Kérdésünkre Zsíros Géza valótlannak nevezte a Nógrádi-vallomás őt érintő részle­teit. Mint elmondta, sem az eleki Molnár Lászlót, sem Nógrádi Zsoltot nem ismeri. Zsíros Géza az őt érintő kijelentések miatt korábban már feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, ,,hogy tisztázásra kerüljön a rágalmazó és becsületsértő személye és állításai”. (Békés Megyei Hírlap 2000. 06. 15.) —A Budapesti Központi Bíróság a feljelentés nyomán az V. kerületi kapitányságnak az ügyet nyomozásra átadta. Az, hogy a vallomás nyilvánosságra került, semmit nem változtat a dolgon, hiszen to­vábbra sem tudott, hol lehet az idézést átadni - válaszolta kérdésünkre Zsíros Gé­za. Kiemelte: az ügy azért veszélyes, mert ártatlan embereket hurcolnak meg. tudták kihozni - a MÓL kiadta a HTO-t minden további nélkül... Mi 1994 márciusáig voltunk itt. Akkor F-ék (a Bács megyei olajbá­ró — a szerk.) összevesztek. Voll egy 1 millió 300 ezer forintos tar­tozás felénk. Ezek az illetők nem akarták kifizetni, és akkor a Ny. Józsival, akivel az elején olajat szőkítettünk, vagyis folyamato­san mellettünk volt, apuék lemen­tek erre a békési telepre, és a Ny. bement egy kibiztosított kézigrá­náttal, és akkor a cigányok oda­adták. Utána megszűnt a kapcso­lat velük úgy, hogy a továbbiak­ban együtt szőkítettünk volna. Üzleti kapcsolatban maradtunk velük, de közös szőkítésben nem vettünk részt. Ezen a telepen a T. József nevezetű csongrádi illető mint eladó lépett fel. Ők Békés megyét terítették Molnár Lacival, és Pécs környékén a benzinkutak- ra vitték el az üzemanyagot. Ez a telep annyiból érdekes - bluesys- tem telepnek hívták -, hogy 1992 nyarán valamilyen úton-módon kihoztak a honvédségi tartalékból A Békés megyei eset taglalása után Bács megyében bonyolított olajozásokról, illetve szeszkereske­delemről számolt be Nógrádi. A vallomásnak ebben a részében mint egyik vevőjüket említi meg Békés megyéből Molnár Lászlót. Nógrádi beszámolt arról is: az olaj­ügyletek során olyan számítástech­nikusokat is alkalmaztak, akik a mobiltelefonokat átprogramozták. Azokkal minden esetben más számlájára telefonálhattak, illetve a telefonszámok folyamatosan vál­toztak, így a készülékeket nem le­hetett lehallgatni. A tanú elmondta azt is: megrendelőik között nagy- vállalatok, állami cégek, téeszek, Volán-vállalatok is szerepeltek. Emellett szállítottak a honvédség­nek, és Baján ENSZ-hajókba is tan­koltak. Nógrádi vallomásának e ré­szében említi Zsíros Géza volt Bé­kés megyei kisgazda képviselőt. ,A Zsíros Gézáé volt Békés megye, és ott ő 36 tsz-szel volt kapcsolat­ban a Molnár Lacival. Ők elintéz­ték, hogy oda lett adva a szőkítők- nek 60 százalékért. Az olajkúton 70 forint volt, ak­kor 45 forintért ad­tuk a gázolajat. A továbbiakban ők intézték mit tudom én milyen kft.-ken és milyen banki ügyeken keresztül. Amennyi volt az üzemanyag, min­dig 60 százalékot kaptak az olajsző­kítők, és 30-ért le­hetett megvenni. Szóval ennyi volt az árrés. ” Nógrádi ezután számol be arról, hogy 1994 elején a választások előtt állítása szerint 750 millió forintot adtak át a Ma­gyar Szocialista Pált pénztárnoká­nak. A férfi tanúvallomásában be­számolt az E. L. M. Rt.-hez, az Energolhoz és a Conticarhoz, a cé­gek nevei az olajügyek kapcsán merültek fel, fűződő kapcsolataik­ról is. Nógrádi állítása szerint Pin­tér Sándor jelenlegi belügyminisz­ter rendszeresen lejárt a Bács me­gyei olajbáróhoz vadászni, és egy alkalommal a leérkezett társaság­nak 25 millió forintot adtak át. Az olajügyletek mellett orvvadászat­ról és borhamisításról is beszél vallomásában Nógrádi. A borüz­letbe az olajon keresett pénzt fektették be. A bi­zottsági ülésen Kóródi Mária SZDSZ-es képviselő a tanúnál rákérdezett a vallomás Zsíros Gézát és Molnár Lászlót érintő ré­szére. A kérdésre Nógrádi a következő választ adta: ,Molnár László 1996-ban autóbalesetben meghalt, a képviselő urak ezt az ügyet intézik is ott Békésben, hogy most hogy halt meg, mint halt meg. Molnár László több millió li­ter HTO-t hozott ki MOL-telepekről és adott el gázolajat, és Zsíros Géza biztosította Békés megyében a 42 tsz-t. Ezt a nagy mennyiségű olajat el kellett valahová adni. Márciustól dolgoznak a tsz-ekben októberig a mezőgazdasági gépek, a kombáj­nok, a traktorok, és valakinek el kellett adni, leszámlázni, kifizet­ni. Olyan tudta csak, én hiába mentem oda, nekem nem fizették ki soron kívül hamis számlákkal, mert ezeknek a számláknak nincs alapjuk, mert olyan gázolajak let­tek leszámlázva, ami nem is léte­zett. Gázolaj volt, csak nem léte­zett. És ezekhez kellett olyan embe­reket keresni minden megyében, az egész országban ment ez a cir­kusz, meg lehet nézni, a MOL-tól nyáron minek hoznak ki HTO-t, és akkor a Zsíros Géza 42 tsz-ben fel­hajtott telepeket és ahol lehet szőkí­teni, és el is adta az olajat, ami volt, és Molnár Laci voll az össze­kötő, mert ő lakott ott. ” k. a. HÍREK RÖVIDEN Beteg jogok A szocialisták szerint sérti a betegek jogait a kor­mány gyógyszer-ártámogatási politikája, amelyet kizárólag az vezérel, hogy fenn lehessen tartani az alul tervezett gyógyszerkasszát. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának MSZP-s el­nöke a betegjogok semmibe vételének nevezte, hogy azonos hatóanyagcsoportban megvonják a társadalombiztosítási támogatást a legolcsóbb ter­mék áránál 20 százalékkal drágább készítménytől. Gondok a húsboltokban A fogyasztóvédők szerint a boltok és a nagykeres­kedelmi raktárak továbbra sem tartják meg a hús- és húskészítmények forgalmazására vonatkozó szabályokat. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség kilenc megyében és a fővárosban végzett vizsgálata az üzletek és a raktárak 65 százalékánál talált sza­bálytalanságokat. Saját márka A 16 legnagyobb kiskereskedelmi hálózat jelenleg 1445 saját márkás terméket forgalmaz boltjaiban, a kereskedelmi márkák száma a napi fogyasztási cik­kek körében dinamikusan nő - állapította meg a GfK Hungária Piackutató Intézet (GfK). Ezek a ter­mékek egyrészt ismertebbé teszik a bolthálózat ne­vét, másrészt pedig általában olcsóbbak a gyártó cégek márkaneveit viselő termékeknél. Abortuszfelmérés A magyar társadalom mintegy 82 százaléka megen­gedő álláspontot foglal el az abortusz kérdésében, döntő többségük nem erkölcsi, hanem életminősé­gi problémának tartja a terhességmegszakítás kér­dését - derül ki a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) megrendelésére készített Tárki-kutatásból. A vá­laszadók 51 százaléka az anyára bízná a döntést, és nem ért egyet e döntési jog semmilyen külső korlá­tozásával. Katasztrófavédelem Az év első felében több mint 30 ezer alkalommal, naponta átlagban 166-szor vonultak ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által irá­nyított és szakfelügyelt végrehajtó szervezetek. Az események - főként tűzesetek, súlyos közlekedési balesetek - során 311 ember életét nem lehetett megmenteni. A beavatkozások szakszerűségének is köszönhetően 1120 személyt ugyan súlyos álla- potban, de élve sikerült kimenteni. ____________■ MEGMENTETT MADÁRFIÓKÁK. Ritka, sokszor kihalófélben lévő madárfajok tojásait keltetik ki a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az idén ilyen formában megmentett küszvágó csér-, gólyatöcs-, gulipán- és lilefiókák természetvédelmi értéke több mint nyolc és fél millió forint. Képünkön három az eredeti élőhelyükre, a szegedi Fehér-tóra tegnap visszavitt gulipánfiókák közül, fotó: europress/diósi imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom