Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-18 / 166. szám

3YE1KÖNYVTÁR 2000. JÚLIUS 18., KEDD ÁRA: 48 FORINT LX. ÉVFOLYAM 166. SZÁM UNIX AUTÓALKATRÉSZEK* Már *\ Q éve az autósok szolgálatóban. Telefon: (B6) 5804340 www.unixtrade.hu Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Az ígérgetések szintjén tartanak A szociális szférában dolgozók nem egyenrangúak az egészségügyiekkel? A város kultúrájáért „Békéscsaba Kultúrájáért” kitüntetést kapott Vári Jánosné, a városi önkor­mányzat főtanácsosa. (5. oldal) Értéket teremt... A békéscsabai központú Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Részvénytársaság (BÁÉV Rt.) Magyarország délke­leti régiójának legjelentősebb építőipari vállalkozása, a jóté­konyság pártfogója is a megyé­ben. (7. oldal) Cigarettacsempészek A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának munkatársai az elmúlt héten 150 esetben szem­besültek szabálysértés­sel, 4 alkalommal csem­pészettel. Lökösháza Lapunk július 11-ei számában írtunk arról, hogy az egészségügyi dolgozóknak ígért egyszeri bérkiegészítésre várnak megyénk kórházaiban. Akkoriban a megyei egészség- biztosítási pénztár finanszírozási osztályán érdeklődésünkre elmondták: az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól napokon be­lül megérkezik a várt pénzösszeg. Azóta egy hét telt el, de pénz nincs. A kormány- rendelet szerint az új határidő: július 21-e. Békés megye Gógl Árpád miniszter június végén jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében 15 milliárd forintnyi egyszeri bérkiegészítést kapnak az egészségügyi ágazat dolgozói. Július negyediké­re, a Semmelweis-napra ígérték a kifizetést. A dolgozók napokig hiába várták a pénzt, mígnem július 11-én az Országos Egészségbiztosítási Pénztár munkatársa közölte: az országos intéze­teknek, egyetemi klinikáknak és a területi ellátá­si kötelezettséggel rendelkező alapellátó orvo­soknak át­utalták az egyszeri bér­juttatást. A megyei kórházakhoz a kormány- rendelet sze­rint július 21- én érkezik a pénz, ezt erő­sítették meg a békéscsabai, a gyulai és az orosházi kór­házban is. Ország­szerte nagy vihart kavart és a dolgozók körében elé­gedetlenséget váltott ki, amikor kide­rült: az ala­csony keresetűek még nettó húszezer forintot sem vihetnek haza egyszeri bérjuttatásként. Még nehezebb helyzetben vannak a szociális te­rületen dolgozók, ők ugyanis egyelőre kimarad­tak a pénzosztásból. — Elkeserítő, hogy a szociális szférában dol­gozókat nem tekintik egyenrangúnak az egész­ségügyben tevékenykedőkkel - mondta Valastyán Pálné, a békéscsabai Egyesített Szoci­ális Intézmények igazgatója. - A mi ápolónőink által végzett munkát a kormányzat nem ismeri el. Munkatársainknak a hosszan tartó ápolási feladat elvégzése fizikai és pszichés megterhe­lést okoz, mindezért minimálbért kapnak. A leg­frissebb adatok szerint a szociális ellátásban dol­gozó fizikai foglalkozásúak nettó átlagkeresete 28 593 forint, a szellemi foglalkozásúaké 38 291 forint. Ez még a szégyenletesnek mondott egész­ségügyi béreknél is alacsonyabb. A nem egyen­rangú elbírálás feszültséget okozhat, ennek elke­rülése érdekében fogott össze az Egészségügy­ben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Bölcsődei Dolgozók De­mokratikus Szakszerve­zete és a Szo­ciális Terüle­ten Dolgozók Szakszerve­zete, hogy kö­zös elvárása­inknak egysé­gesen tud­junk érvényt szerezni. A szociális dol­gozókat érin­tő egyszeri bérjuttatás te­kintetében je­lenleg az ígér­getések szint­jénél tartunk - hangsú­lyozta az igazgatónő. VÁRADI KRISZTINA Bár a szociális dolgozók munkáját nem ismerik el, az élet nem állhat meg: a Csaba utcai szociális otthon külső felújítása folytatódik i^fotó: kovács Erzsébet Megélénkült a lökösházi vasúti határátkelőhely cigaretta-csem- pészforgalma. Július 15-én és 16-án a belépő nemzetközi gyorsvonatok fülkéiben elrejtve 10 alkalommal összesen 200 karton csempészett, értékes füs­tölni valót fedeztek fel az ellen­őrzést végző vámosok. Az elkö­vetők kilétére tett intézkedések nem vezettek eredményre, ettől függetlenül a nyolc alkalommal vámszabálysértésnek, két eset­ben pedig csempészet bűncse­lekménynek minősülő ügyben az 590 ezer forint értékű do­hányárut lefoglalták. ________________________ Hazánkat a kaszaperiek képviselték A kaszaperi ÁMK Széchenyi Ödön Diáktűzoltók csapata, Gaál István vezetésével, a közelmúltban két nemzetközi tűzoltóversenyen vett részt és szerepelt sikeresen. Kaszaper ausztriai Bécsújhelyen tartott, — szintén nemzetközi versenyről, Az Országos Diáktűzoltó Szövet- ahol ezüst fokozattal állhatták a ség elnöke javaslatára a kaszaperi dobogóra. A versenyen 320 csa- tűzoltók a közelmúltban a cseh- pat több mint 3000 résztvevője országi Rozmitalban rendezett mérte össze tudását és állóképes­nemzetközi versenyen képvisel- ségét. A népes gárdát sátortábor- ték Magyarországot, ahol I. helye- ban helyezték el és a szabadidő­zést értek el. ben színes programokról gondos­A napokban jöttek haza az kodtak a szervezők. A több nem­zet között hazánkat egyedül a ka­szaperi delegáció képviselte. Vé­gül a sikeres szereplés mellett Gaál Hella, a csapat tolmácsa a Tűzoltók Nemzetközi Barátságá­ért emlékérmet kapott, amit Wilfried Weissgarber országos tűzoltó-parancsnok adott át. A versenyek költségeit a helyi pol­gármesteri hivatal, a Kaszaper Oktatásáért Alapítvány, a Dél-bé­kési Vízművek Kft. és a Békés Megyei Tűzoltó-parancsnokság támogatta.________________ hj. Megnyílt a nyári alkotótelep Több, mint 30 éve megörökítik a változásokat SOKSZÍNŰ NÉPMŰVÉSZETÜNK. A Megyei Művelődési Központ és Kézmű­ves Szakiskola egy hétig tartó népművészeti találkozója tegnap nyílt meg Békéscsabán. A vászonszövő csoportban Ledzényi Pálné népi iparművész (képünkön) a szövés fortélyai­val ismerteti meg az érdeklődő fiatalokat. (Tudósításunk a 3. oldalon) _____________________________________ ÍVFOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Tóth Tibor budapesti festő­művész irányításával 1969- ben nyílt meg először a vá­rosban a Gyulai Nyári Mű­vésztelep. Á társadalmi ér­deklődésű, realista módon alkotó csoport sajátos stí­lust teremtett. Gyula A város először 1969-ben adott otthont a Gyulai Nyári Művészte­lepnek a Népművelési Intézetnek, a megye vezetésének támogatását is élvezve. A telep Tóth Tibor bu­dapesti festőművész szakkörének fiataljaira épült. A későbbiekben is ők alkották a törzsgárdát, majd az ország különböző részeiből ér­kező alkotók kapcsolódtak be a nyaranként három héten át tartó munkába. A telep szellemiségét a Tóth Tibor és csoportja által létre­hozott irányzat határozza meg ma is, egyéni művészi stílust képvi­selve az országban. Ma már Tóth Tibor tanítványainak tanítványai, sőt azok tanítványai is részt vesz­nek a telep munkájában — vont mérleget Jenei Kálmán, a polgár- mesteri hivatal főtanácsosa. A hosszú évek óta az önkor­mányzat által fenntartott nyári művésztélep tegnap megkezdte munkáját. Egyelőre 15-en érkez­tek, de további résztvevőket is várnak,' például Ditzingenb'ől, Gyula testvérvárosából, a csíksze- redaiak pedig már itt vannak. Az utóbbi évtizedben ugyanis nem­zetközivé bővült az alkotók köre, korábban aradiak, de osztrák és orosz résztvevők is alkottak itt. Tóth Tibor egy ideje átadta a te­lepvezetést, az idén is a budapes­ti szobrászművész, Rácz Katalin és a szegedi festőművész, Bodor Zoltán látják el a feladatot. Műter­meiket a Magvető református is­kolában rendezik be az alkotók, ahol rajzolnak, festenek, mintáz­nak, modell után is. sz. m. Hídverés a jószomszédságért Szakszervezet: átgondolatlan határozatok Szét kellene választani a kulturális és politikai érdekeket Egyre inkább kiderül, hogy szakmai szempontból átgondo­latlan határozatok születtek a múzeumi szervezet átalakítá­sáról — nyilatkozta lapunknak Medgyesi Pál régész, a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete megyei múzeumi tagozatának titkára. A Békés Megyei Mú­zeumi Igazgatóság átszervezéséről véglegesen júniusban döntött a megyegyűlés. Az Északkelet-Békés Me­gyei Kistérségfejlesztő Egye­sület Phare CBC pályázaton még tavaly áprilisban 2 mil­lió 300 ezer forintnak meg­felelő, 9600 eurót nyert a nyelvi hídépítési projekten. Nagyszalonta—Sarkad A határon átnyúló program záró.- akkordjaként a résztvevők, a sarkadi kistérség és a szalontai mikrorégió képviselői négynapos tanulmányi kiránduláson vettek részt Magyarországon, illetve Ro­mániában - tudtuk meg Gulyás Imre kistérségi menedzsertől.- Mindennél fontosabb a kom­munikációs akadályok leküzdése a határokon átnyúló kapcsolatok élénkítése érdekében. Éppen ezért jött kapóra a Phare CBC pá­lyázat, melynek segítségével Sar­kadon a kistérség polgármesterei, önkormányzati tisztségviselői számára román nyelvi és infor­matikai képzést szervezhettünk, s Nagyszalontán a mikrorégió ki­lenc településének képviselőjét magyar nyelvre tanították a szá­mítógépes, internetes ismeretek elsajátítása mellett. A képzés mindkét országban több modul­ban zajlott, s a hazai és a románi­ai kistérség képzésben részt vett képviselői vizsgán adtak számot tudásukról - tájékoztatott Gulyás Imre kistérségi menedzser. Július 10-11-én a romániai helyhatósá­gi választások következtében a régióban megválasztott új polgár- mesterekkel is megismerkedhet­tünk a nevezetességek mellett. A nyelvi hídépítésben szerepet vál­laló Szalonta térségi polgármeste­rek, hivatalnokok a geszti Tisza- kastélyt és Északkelet-Békés me­gye természeti szépségeit csodál­hatták meg - tette hozzá a kistér- ségi menedzser. ________- both ­Békés megye A júniusban hozott határozat csoportos létszámleépítést is el­rendel. A részletekről a közel­múltban tájékoztatta a munkálta­tó az érdekképviseletet. - A lét­számleépítések után az orosházi intézménynél ketten maradnak, de Békésen és Gyulán is kérdé­sessé válik: ki dolgozik majd a múzeumokban? A szeghalmi múzeum és gyűjtemény sorsa tel­jesen bizonytalan - állítja Medgyesi Pál. - Az ott dolgozók­nak már felmondtak, úgy tudjuk, a múzeumot és a gyűjteményt már átadták a helyi önkormány­zatnak. Hová kerül, mi lesz a sor­sa az ottani néprajzi vagy a me­gyében egyedülálló korabeli tűz­oltó eszközöket bemutató gyűjte­ménynek? Ki fogja működtetni az orosházi múzeumot, hiszen hét fő elbocsátása után ott csak ket­ten maradnak. Nagyarányú lét­számleépítés lesz Békésen és Gyulán is, mivel a helyi önkor­mányzatok nem veszik át a jelen­legi létszámot. Kérdés persze, hogy akkor kivel oldják meg az intézményekkel együtt átkerülő feladatokat? Visszaveszik azokat, akiket a megyei önkormányzat már egyszer elbocsátott? Az átszervezés indokául felho­zott költségmegtakarítást sem lá­tom biztosítottnak. A múzeumi igazgatóságon dolgozó 137 mun­katárs majd fele négyórás terem­őr, többük fizetése bruttó 13 ezer forint. Elküldésük nem jelent megtakarítást. A 2001-től életbe lépő megyei tervek szerint ugyan­akkor a szakapparátust meg kelle­ne tartani. Ami azt jelenti, hogy most olyan embereket küldhet­nek el, akiket jövőre vissza kell venni. A júniusi megyegyűlésen fel­merült a múzeumi igazgatóság Gyulára helyezése. Erről ellent­mondó dolgokat hallani. A teljes apparátus áthelyezésének gondo­lata „agyrém”. Gyulán nincs meg­felelő raktárkapacitás, az épüle­tek beáznak, a technikai feltételek hiányosak. Ha csak az „igazgatói irodát” akarják áttelepíteni, az nem szakmai vagy gazdaságossá­gi kérdés, hanem politikai. Szét kellene már választani a kulturá­lis, tudományos érdekeket a poli­tika érdekeitől. Nem szabad kul­turális értékeket feláldozni csak azért, hogy politikai érdekek ér­vényesüljenek - mondja a szak- szervezeti vezető. k. a. 977121510602300166

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom