Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-05 / 130. szám

KÖRKÉP 2000. JÚNIUS 5., HÉTFŐ - 3. OLDAL MEGYEI JOGI TANÁCSADÁS, (u) A Békéscsabai Városi Nyugdíjas Egyesület szervezésében ingye­nes jogi tanácsadást tart június 5-én 16 órától dr. Rutiné dr. Stefanovics Katalin ügyvéd, a Dózsa György út 35. szám alat­ti nyugdíjasházban, Békéscsa­bán. A tanácsadást az egyesüle­ti tagságtól függetlenül minden nyugdíjas igénybe veheti. VÉRADÁS. (1) A Magyar Vö­röskereszt mezőkovácsházi te­rületi szervezete június 7-én délelőtt 8-tól 12 óráig tartja az éves programja szerinti nyári első véradást a művelődési köz­pontban. Az eseményre várják a régi és új véradókat. SPORTBARÁTSÁG, (r) Több száz gyermek és felnőtt vett részt a Békés Megyei Cigányla­kosok 17. Sportnapján. A talál­kozót a hétvégén Gyoma- endrődön tartották. A labdajá­tékoknak és az atlétikai verse­nyeknek sok nézője is akadt. Az eredményes szereplésért ér­tékes díjak jártak. így a gyer­meklabdarúgásban jeleskedő- ket labdákkal, mezekkel továb­bá sporttáborba való meghívás­sal jutalmazták. A nagy múltú rendezvény célja az egészséges életmód népszerűsítése mellett a megyei települések baráti kapcsolatának erősítése. Az idei találkozón tizenöt telepü­lés képviseltette magát sporto­lóival. VONAT ELÉ UGROTT, (z) Szombaton 22 óra 55 perckor Szabadkígyóson, az áthaladó nemzetközi gyorsvonat elé ve­tette magát egy 29 éves helyi fi­atalember, akit a szerelvény ke­rekei halálra gázoltak. AVARTÜZEK. (z) A száraz, csapadékmentes idő kedvez az avartüzeknek. Szombaton Bé­késcsabán, Orosházán, Szarva­son és Mezőhegyesen, vasár­nap Békéscsabán, Kertészszige­ten és Gyulán riasztották a tűz­oltókat avartüzek eloltásához. KIGYULLADT, (z) Szombaton Orosházán, a Petőfi utcából ri­asztották lakástűzhöz a tűzol­tókat. A gáztűzhelyen felejtett étel kozmáit oda, majd okozott tüzet, mely során kiégett a konyha. „AZ A TÁRSADALOM SZA­BAD, AHOL BIZTONSÁG­BAN LEHETSZ NÉPSZE­RŰTLEN.” (Adlai Stevenson) Mi lett az ígéretekből? A megye gyorsuló leszakadására hívták fel a figyelmet a Bé­kés megyei szocialisták hét végén Gyomaendrődön megtar­tott küldöttértekezletükön. A kormányzati ciklus félidején, a gazdasági, társadalmi helyzettel kapcsolatos megállapítá­saikat közleményben összegezték. «megyében vajmi kevés valósult------------------------------------------ meg. A közlemény tartalmazza A tanácskozást követő sajtótájé- azt is, hogy a gazdasági, személyi koztatón bemutatott közlemény és szervezeti döntések tekinteté- leírja, Békés megyében a gazda- ben egyre erőszakosabb a megyei ság szinte minden fontos mutató- közgyűlést irányító Fidesz-kis- ja messze elmarad az országos át- gazda koalíció politikája. A mú- lagtól, sőt, még a dél-alföldi régi- zeumi hálózat tönkretétele, a me- ón belül is a legrosszabbak közé gyei intézmények felesleges szer­tartozik. A kormányzati ciklus vezeti összevonása jóvátehetetlen félidejére a kormányzó pártok károkat okoz. A közleményben a hangzatos választási ígéreteiből a szocialisták szolidaritásukról biz­tosítják a döntések kárvallottjait. Lapunk kérdésére, hogy a megol­dás müyen lehetőségeit látják a szocialisták, Vastagh Pál ország- gyűlési képviselő, az MSZP me­gyei elnöke így válaszolt:- Mindezeken szeretnénk vál­toztatni, ha ennek meglesz a poli­tikai lehetősége a 2002-es válasz­tásokon. Addig nincs más, mint hogy felhívjuk a közvélemény fi­gyelmét: az ilyen döntésekből sú­lyos károk származnak a jövőre vonatkozóan is. Ha párbeszéd alakulna ki a kormányzó pártok és az ellenzék között, akkor le­hetne változtatni, ám ez elől me­reven elzárkóznak. iri Vegyék figyelembe a fájdalmunkat! Szarvason, a történelmi Magyarország közepét jelző emlékműnél a programot a tiszanánai gyermek- és felnőttkórus műsora keretezte motó, such tamás A nemzetgyalázó bűnöket megbocsátani lehet, de elfe­lejteni nem. Az európai uni­ós felvételről tárgyalva Eu­rópa enyhítheti a népek ke­serűségét. Békét, szeretet kell teremteni a szívekben. Megvalósítani a határok nélküli Európát - mondotta Babák Mihály polgármester tegnap Szarvason, a törté­nelmi Magyarország köze­pét jelző emlékműnél. Szarvas—Orosháza A történelmi Magyarország köze­pét jelző emlékműnél Babák Mi­hály polgármester köszöntötte azokat, akik eljöttek, hogy emlé­kezzenek hazánk történelmének szomorú eseményére, 1920. júni­us 4-re, a trianoni békeszerződés aláírására. Az emlékműnél Deme Zoltán evangélikus lelkész mondott imát. Pallagh László, a függeüen kisgaz­dapárt alelnöke, országgyűlési képviselő a békediktátum máig ható következményeiről beszélt. Területben és népességben meg­csonkított hazánk a gazdasági fej­lődés minden feltételétől megfosz- tatott, a határon túli magyaroknak az elnyomatás jutott osztályré­szül. Az alelnök üdvözölte, hogy az új kormány felvállalta: törvé­nyileg szabályozottan foglalkozik a határon túli magyarok sorsával. Dr. Fenyvessy Zoltán, a Magyar Igazság és Élet Pártjának alelnöke, országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nemzet máig nem kapta meg az igazságát. A magyar probléma nem megoldhatatlan, ám azt ne várjuk, hogy azzal a nagyhatal­mak majd maguktól foglalkoz­nak. Az igazságtalanság helyzeté­nek rendezését nekünk kell felvet­ni a nemzetközi fórumok előtt. Az emlékezést a üszanánai gyermek- és felnőttkórus műsora keretezte. * A fiatalok talán tovább viszik azt az álmot, hogy volt egy ország, ami nagy volt és erős, kiváló poli­tikusokkal. Igaz, ennek az ország­nak voltak vesztes csatái is, de a nagy vész ideje alatt is a vezér- egyéniségek nagy dolgokra voltak képesek - mondta Orosházán a trianoni megemlékezés alkalmá­ból a fiatalok láttán dr. Varga Ist­ván országgyűlési képviselő. A történelmi emlékpark 1920- as kövénél gyülekeztek az emlé- kezők szombaton este. A szónok tényeket sorolt: a világháború előtt 321 ezer négyzetkilométer volt Magyarország területe, 20 millió ember lakta. Trianon óta mindennek csak a harmada van meg.- Nem csak területeket, népes­séget, de nagy városainkat - Kas­sát, Lőcsét, Késmárkot, Kolozs­várt — is elvettek. Csoda-e, hogy 80 éven át ez a dolog foglalkoztat­ta a magyarságot? Ennyi évtized után nem kellene félszegen emlé­kezni arról a hazáról, ami a mi­énk volt. Legalább annyi illenék, hogy figyelembe vegyék a mi fáj­dalmunkat - fogalmazott dr. Var­ga István, majd a 3,5 millió elsza­kított magyar további sorsáról, a magyar kormány terveiről szólt. Az ünnepségen a történelmi egyházak képviselői mondtak imát, végül a jelenlévők gyertyát gyújtottak az emlékkőnél. CS. I.-CS.R. Az agrárium és az ország javára (Folytatás az 1. oldalról) - Mi az általánosítható tanul- került pontosan megfogalmaz­- Kiemelkedő színfolt volt a sága a rendezvénynek? nunk igényeinket. Hadd emeljem képzőművészed alkotótábor. Úgy - Senki sem vitatja a mező- ki, amit az öntözővíz ingyenessé gondolom, nem kezdő nyeretle- gazdaság válságos helyzetét, a tételéről mondott. Ez és a hason- nek jöttek ide. Ezt bizonyítja, kormányzati beavatkozás szűk- ló elképzelések egyaránt a mező- hogy az egyik, nyugat-európai ségességét. Nem véletlenül vá- gazdaság és az ország javát fog­művészek alkotótáborát szervező lasztottuk mottóként az öntözést ják szolgálni - mondotta dr. Me- résztvevő jelezte: szívesen hozná és a vetőmagtermesztést, gyeri Zsolt, kollégáit Mezőhegyesre. Torgyán miniszter úr számára si- _________________ménesi oy6roy VÉLEMÉNYEK LÁSZLÓ ERZSÉBET Könyv született - hála a sorsnak, most, az ünnepi héten keresgél­hetjük is a friss alkotások között - egy elítéltről. Nem az első eset, jóllehet csemege, hogy éppen akkorra készült el, amikor a főszerep­lő, tíz évi börtönélet után, kiléphet a rács mögül. S kérem, most ne ránduljanak össze a gyomrok a félelemtől, nem megrögzött bűnöző­ről van szó. Nem ám! Jó emberről! Az író a hétvégén megtartotta fő­hőse védőbeszédét, természetesen nem a bűntett alól mentve fel az illetőt (fura is lett volna egy jogerős ítélet után), hiszen azt az elítélt sem tagadta, hogy megölt egy embert. Nem nagyon akarta, de úgy •sikerült a gégéjére csapni, hogy nem élte túl a szerencsétlen áldo­zat. Következtek a sötét börtön­évek, majd a megdicsőülés. Megje­lent a fiatal író, és kötetbe foglalta, milyen rendkívüli, barátságos, ked­ves, jóravaló férfi is az ő embere. Felmentést kért számára a társada­lomtól. Most kezd előttünk világossá válni, hogy a viszkis köré szőtt le­genda nem egyedi eset nálunk. Mondhatni, Rinaldo Rinaldini, Zorro, Rózsa Sándor után itt sorakoznak korunk hősei, akik bűnöznek ki­csit, majd alig várják, hogy egy ország zokogjon értük, amikor kattan a csuklójukon a bilincs. Nem rossz taktika. Néhány korty whiskyvel, pici szökéssel megindítható a romantikára áhítozó közönség, forga­tókönyvszerűén előkerül a semmiből a pótanya, az utolsó kedves, és tudtára adják a világnak, hogy a legnagyszerűbb, legérzékenyebb, leggyöngédebb fickó senyved a tömlöcben. Aki egyébiránt megüzen­te, ha szigorúbb büntetést kap, mint azt maga elképzelte, holtbiztos, hogy nem élve látja őt meg a gyászba borult nemzet (más szóval: vi­gyázz, bíróság, nagy a tét, amikor kihirdeted az ítéletet!). Ha lenne némi bátorságunk, és a hősregényekből kiragadnánk azt az apró betűs lábjegyzetet, miszerint emlegetett fiaink egyike életet oltott ki, másika bankokat rabolt ki tisztességes embereket - akár halállal - fenyegetve, értéküket, pénzüket elvéve, talán más­képp látnánk a világot. Esetleg még gyermekeink sem az ő életüket tekintenék példaképnek. ______________■ MÉNESI GYÖRGY Trianoni csirkefarhát A hatvanas évek végén - legalább is az idősebb korú falusiak kö­zött - makacsul tartotta magát az a tévhit (?), hogy a trianoni béke- szerződést ötven évre kötötték. Kádár 1970 táján talán először, és talán utoljára vizitált Ceausescunál. A környezetemben élő nagy­papa korú parasztemberek közül többen csalódottan megjegyez­ték: föl sem vetette Trianon kérdését! (Erdélyi utazásaim során ta­pasztaltam, hogy az ottani öregek is hasonló reményekkel tekintet­tek a látogatás elé.) Most, a nyolcvanadik évfordulón ismét számba vesszük az égbe kiáltó igazságtalanságokat: szóno­kok és műsorvezetők megrendül­tén emlékeztetnek a fájdalmas veszteségekre. „Mint aki a sínek közé esett” - kattan be egy verssor Kosztolányitól. Mit jelent egy konkrét, hús-vér emberre vonat­koztatva a kétharmadával meg­csonkított ország? Két, tőből levá­gott végtagot, összeroncsolt belső részeket? Buta kérdés. Sokkal helyénvalóbb lenne, ha a miértre keresnénk a választ. A felelőtlen lökdösődéstől a figyelmetlenségig, a részegségig, az öngyilkossági szándékig sok oka lehet egy gázolásnak. A szenvedésből kijut a masinisztának, a baleset haszonélve­zőinek, sőt még a bámész tömegnek is. Itt van például Stefan P. úr, a regáti születésű, de Temesváron élő nyugalmazott hajóska­pitány. Újságíróként Erdély és a Bánát autonómiájának (vagy tel­jes önállóságának) kivívásában kellene őt segítenem. Széthullt a Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia, sorolja latinos tempe­ramentummal. Ez vár Romániára is, mert az Ausztria-Magyaror- szágtól elrabolt részek tartják el az egész „valach maffiát” - mondja. Milyen jól megértenék egymást a revíziót követelő Gi­dai Erzsébettel! Ennek a találkozónak azonban most nincs sem­mi esélye. Az öregúr fölkerekedik, siet haza, de előtte szeretne bevásárolni. Tíz kiló fagyasztott csirkefarhátat vett a diszkont­ban. Széthullt a Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlo­vákia. A földet nem lehet becsapni Ismét ballagtak az öregdiákok Szabadkígyóson Évtizedek után ismét ballagtak Szabadkígyóson az öregdi­ákok: a mai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet — neve az évtizedek során többször is változott — elődjét nyolcvan esztendővel ezelőtt alapították. Szombaton az iskola születésnapja és a millennium jegyében találkoz­tak az öregdiákok, akik 52, 50,45,40 és 30 esztendővel ez­előtt intettek búcsút az alma maternek. Szabadkígyós A második világháborút követően Békéscsabáról költözött Ókí­gyósra, a Wenckheim-kastélyba az iskola, mely akkorra már ran­got, elismerést vívott ki magának. — Az elmúlt öt évtizedben az is­kola egykori diákjai részesei vol­tak a magyar mezőgazdaság törté­nelmi sorsfordulóinak. Gondol­junk csak a földosztásra, a kollek­tivizálásra, vagy a rendszerváltás­ra. Az iskola oktató és nevelő munkájáról mindig híres volt, a fa­lai közül kikerültek megállták he­lyüket az életben, őrzi meghatáro­zó rangját a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari képzésben. Az agráriumban szép eredményeket értek el, s számos egykori kígyósi diák vált a mezőgazdasági tudo­mányok elismert szakemberévé, professzorává — emelte ki égye- bek között ünnepi köszöntőjében dr. Jeszenszky Géza, a megyei közgyűlés alelnöke. Ezután felol­vasták a 103 esztendős Hankó Má­tyás egyéni gazdálkodó köszöntő levelét, aki 1913-ban végzett az is­kolában, melynek azóta is figye­lemmel kíséri életét. Kérte a taná­rokat: tegyék még híresebbé a tan­intézetet, vigyázzanak a termő­földre, mert, mint írta, a földet nem lehet becsapni. Dr. Komáromi Sándor igazgató az iskoláról elmondta: az elmúlt nyolcvan évben nappali és levele­ző tagozaton 6-6 ezren szereztek képesítést, 50 hektáros tangazda­sággal és állattenyésztési teleppel rendelkeznek, s az élelmiszeripari menedzser szakon megkezdődött a felsőfokú szakemberképzés. A millenniumi találkozón az öregdiákok kopjafát avattak. Az az ünnep kapcsán több kiállítás nyílt a szabadkígyósi mezgében.-sz­Az iskola falai közűi kikerültek megállták helyűket az életben !VFOTÓ:SUCH TAMÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom