Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-29 / 150. szám
4. OLDAL - 2000. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK HAZAI TŰKOR Árvízi segélyek - függőben HÍREK RÖVIDEN Hatósági gázár fotói mészáros János Várhatóan újabb hosszú és nehéz hetek elé néznek azok a szerencsétlenül jártak, akiknek az árvíz során lakhatatlanná vált a házuk. A kormány ugyanis még mindig nem döntött arról, hogy kik és milyen feltételekkel kaphatnak az újjáépítésre szánt állami pénzből. A károsultak közül csak kevesen számíthatnak máshonnan támogatásra, mert csak minden harmadik megsérült magán- tulajdonú épületre kötöttek biztosítást. Budapest Már egy hónapja határoznia kellett volna a kormánynak arról, hogy az ár- és belvízi katasztrófák után kinek és milyen mértékű állami segélyt kell kiutalni. A döntés elmaradt, majd június 7-ét jelölték meg a következő határidőnek, ám a rendezési terv akkora sem készült el. Harmadik nekifutásra a keddi kormányülésen foglalkoztak az üggyel: több mint három hónappal az árvíz után a kormány úgy döntött, hogy 19 milliárdot juttat a károsult önkormányzatok és magánszemélyek megsegítésére. Az összeg körülbelül egy-két hét múlva juthat el az érintettekhez - közölte Orbán Viktor miniszterelnök. A támogatásból 6 milliárdot a magán- személyek lakásaiban keletkezett károk enyhítésére szánnak, a többi pénzt az ön- kormányzati épületek helyreállítására adják. A kormányfő hozzátette, hogy két év alatt 21 milliárd forintot fordítottak lakásépítések támogatására az ár- és belvíz sújtotta településeken. A két év óta szinte folyamatosan tartó katasztrófasorozat idején összesen 149 milliárd forintot kitevő károkból a kormány így összesen 86 milliárd forint megtérítését vállalta magára. A nyárra tervezett véderő- és gátépítések támogaTélre minden károsult család szeretne fedél alá kerülni tására pedig újabb 6-7 milliárdot akarnak költeni. A minél gyorsabb kárrendezés érdekében a helyreállítási bizottságot is újra felállítják, ám a konténerekben és a szükségszállásokon lakó emberek végre konkrét segítséget szeretnének. A póruljártak már szinte ostromolják a polgármesteri hivatalokat, de azok csak nagyon szerény támogatást tudnak adni. A segélykérők attól félnek, hogy a késlekedés miatt nem tudják idejében elkezdeni a helyreállítási munkákat, és télig nem lesz fedél a fejük felett. Lapunk megkereste a Belügyminisztérium helyreállítási osztályát, amelynek vezetője, Horváth Árpád tűzoltóezredes azt mondta, hogy korai lenne bármit is mondani a kiutalásokról, mert a részletek kidolgozása még hátravan. Egyelőre nem lehet tudni azt sem, hogy mi lesz azokkal, akiknek nem volt építési engedélyük, így várhatóan nem kapnak az állami segélyből. A teljesen lakhatatlan épületek számáról szintén nincsenek adatok. Annyi bizonyos, hogy a települések tulajdonában lévő házaknak több mint felére nem kötöttek biztosítást, és csaknem 100 esetben még enge- dély sem volt a felhúzásukra. ________-wTizenötmilliárdos jutalom Háziorvosok laborbénító demonstrációja 30-40 ezerrel több beteget fogadtak tegnap a rendelőintézeti laboratóriumok a különös orvossztrájk következtében. A szaktárca vezetője ezzel egy időben pénzjutalmat ígért az egészségügyi dolgozóknak. Budapest Július elején a Semmelweis-nap alkalmából 15 milliárd forintot osztanak szét az ország csaknem 150 ezer egészségügyi dolgozója között. Ebből fejenként átlagosan bruttó 63 ezer forint jut egy-egy dolgozóra - jelentette be tegnap rendkívüli sajtótájékoztatóján Gógl Árpád egészségügyi miniszter. Az egyszeri, kizárólag bérként kifizethető juttatás fedezetét a központi költségvetésből a Pénzügyminisztérium teremtette elő. Lapunk kérdésére az egészségügyi miniszter elmondta, hogy az intézmények vezetői differenciáltan oszthatják szét a jutalomkeretet. Ezzel idén összességében 16 százalékos keresetnövekedés fedezetét biztosította a kormány az ágazatnak - hangsúlyozta Gógl Árpád. Az egyszeri pénzjuttatást a miniszter sztrájkhelyzetben jelentette be. A Magyarországi Praktizáló Orvosok Szövetsége (Maposz) tegnap demonstrációt szervezett, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete pedig pénteken tart megmozdulást. Dr. Kollai Balázs, a Maposz elnöke szerint a hétköznapokon megszokottnál 30-40 ezerrel több beteget kellett tegnap megvizsgálniuk a rendelőintézeti laboratóriumok dolgozóinak. A betegek sokaságát a Maposz felhívásához csatlakozó háziorvosok utalták be a vizsgálatra, tiltakozásul egy szerintük végrehajthatatlan finanszírozási rendelet ellen. Az ominózus jogszabály a kártyapénz megvonását helyezte kilátásba, ha az orvos meghatározott időnként nem ellenőrzi minden betege egészségi állapotát. A demonstrációt a Magyar Orvosi Kamara nem támogatta, bár a rendeletet maguk is el- hibázottnak tartják. Hogy az ország laboratóriumai előtt mekkora sorok várakoztak, arról ellentmondásos hírek érkeztek a fővárosba. A 4600 tagot számláló Maposz vezetője szerint akciójuk bebizonyította, hogy a jogszabály végrehajthatatlan. A rendelet elegendőnek tartja a betegek regisztrálását. Ha az orvosok szó szerint értelmeznék, akkor érdemi munkára nem maradna idejük az adminisztrációs feladatok mellett. Amennyiben azonban egy orvos becsületes, és a rendeletet úgy érti: vizsgálnia is kell, akkor a pácienseknek órákig kell majd várakozniuk. Egyébként egy háziorvos jelenleg átlagosan 1700 beteggel foglalkozik, közülük 400 jár rendszeresen a rendelésekre. A többiek becsábítása többnyire kivitelezhetetlen a váltott rendelési időkben. Ha azonban mégis sikerülne, az orvosoknak naponta tíz beteggel többet kellene megvizsgálniuk. Ez napi plusz 5 órát jelentene. A folytonos felülvizsgálatok megbénítanák a szakrendeléseket. Országosan naponta plusz 50 ezer járóbeteg ellátását kellene megoldaniuk. A Magyar Orvosi Kamara véleménye szerint a rendeletben csupán az orvosok szankcionálása az elhibázott, a vizsgálatok megkövetelése nem. Éppen ezért kezdeményezték, hogy töröljék el a rendeletnek a kártyapénz megvonásáról szóló passzusait. A kamara úgy véli: az új, módosító egészségügyi miniszteri rendelet két héten belül megjelenik. A demonstráció tehát szerintük felesleges volt. _________NÉMETH ZSUZSA A miniszterelnök tegnap reggeli rádióinterjújában megindokolta, hogy a kormány miért nem engedte a 6 százalék fölötti gázáremelést, ami végül is a Mól elnökének lemondásához vezetett. Mint mondta, nem lehet megtenni nyugdíjasokkal és gyermekes családokkal, hogy a drasztikus gázáremelés lehetetlen helyzetbe hozza őket. A benzinnél nem, de a gáz árának meghatározásakor az államnak megvan a lehetősége a hatósági ár alkalmazására, és most az emberek érdekeinek figyelembe vételével élt is ezzel az eszközzel. Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy a kormány jövőre sem enged a mostani 6 százaléknál nagyobb arányú gázáremelést. Csökken a munkanélküliség Tovább csökkent a munkanélküliség március és május között. A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint az egy évvel korábbi 286 ezer helyett ebben a három hónapban 267 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. A foglalkoztatottak száma ebben az időszakban átlagosan 3 millió 822 ezer fő volt, ami 27 ezerrel haladja meg az előző év azonos időszakáét. Katolikusok Csillebércen Az emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta Bíró László püspök a magyar katolikus családok jubileumi evangelizációjának nyitónapján Csillebércen. A Házasok a családért című, pénteken záruló rendezvény utolsó napján felszólal Harrach Péter szociális és családügyi miniszter is. Alternatív megélhetés A vidéki lakosság alternatív megélhetését biztosító programok készítésére az agrártárca az idén 1 milliárd forintot fordít - jelentette ki Font Erzsébet, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője egy szerdai budapesti rendezvényen. Habsburg Ottó a tagságról Magyarország közel van az EU-tagsághoz, de fenn kell tartania kapcsolatait más barátaival, így az Egyesült Államokkal is - jelentette ki Habsburg Ottó a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti ebédjén, Budapesten. Felhívta a figyelmet: Magyarországnak azt ígérték, hogy 2002-re már tag lehet, és ezt Budapestnek nem szabad feladnia; ki kell állnia a tagság 2002, évi elnyerése mellett._______■ Polgármester-randevú Gödöllő A miniszterelnök és a belügyminiszter is részt vesz azon a háromnapos gödöllői találkozón, amelyen a világ minden tájáról összesereglett ezerötszáz polgármester cseréli ki tapasztalatait. A találkozók történetében először tegnap Ezüstlánc-díjat adtak át Székelyudvarhely és Nyírlugos polgármesterének. A Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozójának sajtófőnöke, Boda Ildikó lapunknak elmondta: a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgár- mesterek Egyesülete 1996 óta kétévenként hívja tapasztalatcserére a határon innen és túl dolgozó polgármestereket. Tegnap az államalapítás ezeréves évfordulójára emlékeztek a jelenlévők, majd a magyar önkormányzati rendszerről hallgattak meg előadásokat. Ma a szekcióüléseké a főszerep. A település- és térség- fejlesztéssel foglalkozó szekció vezetője, Nánási Éva hangsúlyozta: elsődleges céljuk az, hogy rendezett információkat adjanak a hazai régiók szervezéséről, illetve arról, hogy e régiók milyen finanszírozás mellett, milyen intézményi háttérrel milyen feladatokat kapnak majd. A települések humánszolgáltatásaival foglalkozó szekció témája a munkanélküli-segélyt felváltó közhasznú munka szervezésének technikája, az infrastruktúráról tanácskozó szekció pedig egyebek mellett az útépítési és a csatornázási gondokra összpontosít. Az idegenforgalomról, turisztikáról eszmét cserélő szekciótagok hasznos információkat szerezhetnek a magyar kormány fejlesztési elképzeléseiről, és arról is, milyen pályázatok kiírása várható a közeljövőben. Mindhárom napon fogadja látogatóit az első önkormányzati szakkiállítás és vásár. Az építőiparban, a közlekedésben, az oktatásban, s bankrendszerijén, az egészségügyben, a mezőgazdaságban és más területeken használatos korszerű eszközök már a nyitónapon nagy tetszést arattak. A kiemelkedő önkormányzati munkáért járó kitüntetést, az Ezüstlánc-díjat egy határon belül és egy határon túl tevékenykedő polgármester, Hovánszky György (Nyírlugos), illetve Szász Jenő (Székelyudvarhely) kapta. _____________TAKÁCS MARIANN Üdültetés Mártélyon A valamikori orosházi üveggyár szocialista brigádjai építették azt a két faházat a Tisza partján, Mártélyon, amit az idei árvíz alaposan megtépázott. A nyaralókat évekkel ezelőtt vásárolta meg az Orosházi Üveggyár Dolgozóinak Szakszervezete. 1994 óta rendszeresen szerveztek a szakszervezeü dolgozók részére nyári üdüléseket (80-90 százalékos kihasználtsággal), a szabad kapacitást pedig önköltségi áron értékesítették. Az idén levonult árhullám, a magas vízállás komoly károkat okozott mindkét faházban, a belső berendezést teljesen ki kellett cserélni.- A tagság úgy döntött, nem válik meg az ingatlanoktól, igaz, a felújítás 1,5 millió forintba került. Á berendezésre újabb 500 ezret áldoztunk, de megérte - mondta lapunknak Fórján László titkár. csete i. Elődök, véletlenek, tengerek Munkájában — mondja — elsősorban azt szereti, hogy tág, átfogó, térségi szemléletet követelt és eredményezett. Van párhuzam, vagy sem, de amikor leül a tenger partján, valami rabul ejti. „Csak nézem, nézem...” A kitapintha- tatlan horizontok felé a sirályok fehér szárnyán küldi el a távolságoknak szóló vallomását.- Tulajdonképpen véletlenül lettem vízügyes. A nővérem is ilyen szakiskolába járt, két évvel felettem, jó szüleim úgy gondolták, nem baj, ha szem előtt vagyok.- És véletlen volt az is, hogy Pécsre került? — Ez már nem annyira. Mint alföldi, orosházi gyereknek, nagyon tetszett nekem ez a vidék. Társadalmi tanulmányi ösztöndíjat kaptam a Baranya Megyei Építőipari Vállalattól, két évig ott dolgoztam. Amikor pedig egy állással szolgálati lakást ígértek a Vízügyi Igazgatóságon, a szakmámba kerültem. Szépen végig is jártam a szamárlétrát.- Mi volt akkor a szakmai álma? — Különös és izgalmas korszak volt. Kezdett kikerekedni az a felfogás, hogy nem csak a vizek elvezetésében kell gondolkodni, hanem az árvizek megelőzésében is. Nevezzük a táro- zós szemlélet térhódításának. Többek között a Deseda, a hár- sasberki, a töröcskei, a háromfai víztározók a munkáim ebből az időből. Közben pedig nagyon sokat dolgoztunk már a Balaton vízminőségének megvédése érdekében is. Ezt a korszakot megelőzően azonban egy nagyon lepusztult területi vízhálózat volt. Szerencsére ismertük az elődök szép munkáját, volt miből kiindulnunk. Az én álmom ebből eredően az elfogadható állapot megteremtése volt.- Hogy van az, hogy Magyar- országnak oly sok jeles vízépítő szakembere volt?- Egy teknő vagyunk. Vizeink döntő többsége kintről felénk folyik. Ilyen körülményeknek egyszerűen ki kellett termelniük ezeket a nagyszerű szakembereket, elődeinket, mint amilyen Vásárhelyi, Türr, vagy Lamp Hugó.- És most az álma?- A szakma - elsősorban Bős- Nagymaros révén - megtépázott tekintélyének újjáélesztése.- Sokat fotózik. Szinte mindegyik felvételén ott a víz.- Nincs köze a szakmámhoz. Egyszerűen: ahol víz van, az a táj már szép. MÉSZÁROS ATTILA Szappanos Ferenc, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, 1938-ban Orosházán született. A műegyetemen végzett, majd vízgazdálkodási szakmérnöki oklevelet szerzett. Számos díj kitüntetettje. Nős, felesége orvos, nagyobbik fia vállalkozó, kisebbik vízépítő mérnök. Utóbbi a fővárosban, a család Pécsett él.