Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-29 / 150. szám

4. OLDAL - 2000. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK HAZAI TŰKOR Árvízi segélyek - függőben HÍREK RÖVIDEN Hatósági gázár fotói mészáros János Várhatóan újabb hosszú és nehéz hetek elé néznek azok a szerencsétlenül jár­tak, akiknek az árvíz során lakhatat­lanná vált a házuk. A kormány ugyanis még mindig nem döntött arról, hogy kik és milyen feltételekkel kaphatnak az új­jáépítésre szánt állami pénzből. A káro­sultak közül csak kevesen számíthat­nak máshonnan támogatásra, mert csak minden harmadik megsérült magán- tulajdonú épületre kötöttek biztosítást. Budapest Már egy hónapja határoznia kellett volna a kormánynak arról, hogy az ár- és belvízi katasztrófák után kinek és milyen mértékű állami segélyt kell kiutalni. A döntés elma­radt, majd június 7-ét jelölték meg a követ­kező határidőnek, ám a rendezési terv ak­kora sem készült el. Harmadik nekifutásra a keddi kormányülésen foglalkoztak az üggyel: több mint három hónappal az ár­víz után a kormány úgy döntött, hogy 19 milliárdot juttat a károsult önkormányza­tok és magánszemélyek megsegítésére. Az összeg körülbelül egy-két hét múlva juthat el az érintettekhez - közölte Orbán Viktor miniszterelnök. A támogatásból 6 milliárdot a magán- személyek lakásaiban keletkezett károk enyhítésére szánnak, a többi pénzt az ön- kormányzati épületek helyreállítására ad­ják. A kormányfő hozzátette, hogy két év alatt 21 milliárd forintot fordítottak lakás­építések támogatására az ár- és belvíz súj­totta településeken. A két év óta szinte fo­lyamatosan tartó katasztrófasorozat idején összesen 149 milliárd forintot kitevő ká­rokból a kormány így összesen 86 milliárd forint megtérítését vállalta magára. A nyár­ra tervezett véderő- és gátépítések támoga­Télre minden károsult család szeretne fedél alá kerülni tására pedig újabb 6-7 milliárdot akarnak költeni. A minél gyorsabb kárrendezés érdeké­ben a helyreállítási bizottságot is újra felál­lítják, ám a konténerekben és a szükség­szállásokon lakó emberek végre konkrét segítséget szeretnének. A póruljártak már szinte ostromolják a polgármesteri hivata­lokat, de azok csak nagyon szerény támo­gatást tudnak adni. A segélykérők attól fél­nek, hogy a késlekedés miatt nem tudják idejében elkezdeni a helyreállítási munká­kat, és télig nem lesz fedél a fejük felett. Lapunk megkereste a Belügyminisztéri­um helyreállítási osztályát, amelynek veze­tője, Horváth Árpád tűzoltóezredes azt mondta, hogy korai lenne bármit is mon­dani a kiutalásokról, mert a részletek kidol­gozása még hátravan. Egyelőre nem lehet tudni azt sem, hogy mi lesz azokkal, akik­nek nem volt építési engedélyük, így vár­hatóan nem kapnak az állami segélyből. A teljesen lakhatatlan épületek számáról szintén nincsenek adatok. Annyi bizonyos, hogy a települések tulajdonában lévő há­zaknak több mint felére nem kötöttek biz­tosítást, és csaknem 100 esetben még enge- dély sem volt a felhúzásukra. ________-w­Tizenötmilliárdos jutalom Háziorvosok laborbénító demonstrációja 30-40 ezerrel több beteget fogadtak tegnap a rendelőintézeti laboratóriumok a különös orvossztrájk következtében. A szaktárca vezetője ezzel egy időben pénzjutalmat ígért az egészségügyi dolgozóknak. Budapest Július elején a Semmelweis-nap alkalmából 15 milliárd forintot osztanak szét az ország csaknem 150 ezer egészségügyi dolgozója között. Ebből fejenként átlagosan bruttó 63 ezer forint jut egy-egy dolgozóra - jelentette be tegnap rendkívüli sajtótájékoztatóján Gógl Árpád egészségügyi minisz­ter. Az egyszeri, kizárólag bér­ként kifizethető juttatás fedezetét a központi költségvetésből a Pénzügyminisztérium teremtette elő. Lapunk kérdésére az egész­ségügyi miniszter elmondta, hogy az intézmények vezetői dif­ferenciáltan oszthatják szét a ju­talomkeretet. Ezzel idén összes­ségében 16 százalékos keresetnö­vekedés fedezetét biztosította a kormány az ágazatnak - hangsú­lyozta Gógl Árpád. Az egyszeri pénzjuttatást a mi­niszter sztrájkhelyzetben jelen­tette be. A Magyarországi Prakti­záló Orvosok Szövetsége (Maposz) tegnap demonstrációt szervezett, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete pedig pénteken tart megmozdulást. Dr. Kollai Balázs, a Maposz el­nöke szerint a hétköznapokon megszokottnál 30-40 ezerrel több beteget kellett tegnap megvizsgál­niuk a rendelőintézeti laboratóri­umok dolgozóinak. A betegek so­kaságát a Maposz felhívásához csatlakozó háziorvosok utalták be a vizsgálatra, tiltakozásul egy sze­rintük végrehajthatatlan finanszí­rozási rendelet ellen. Az ominó­zus jogszabály a kártyapénz meg­vonását helyezte kilátásba, ha az orvos meghatározott időnként nem ellenőrzi minden betege egészségi állapotát. A demonstrációt a Ma­gyar Orvosi Kamara nem támogatta, bár a rendeletet maguk is el- hibázottnak tartják. Hogy az ország la­boratóriumai előtt mekkora sorok vára­koztak, arról ellent­mondásos hírek érkez­tek a fővárosba. A 4600 tagot számláló Maposz vezetője sze­rint akciójuk bebizonyította, hogy a jogszabály végrehajtha­tatlan. A rendelet elegendőnek tartja a betegek regisztrálását. Ha az orvosok szó szerint értelmez­nék, akkor érdemi munkára nem maradna idejük az adminisztrá­ciós feladatok mellett. Amennyi­ben azonban egy orvos becsüle­tes, és a rendeletet úgy érti: vizs­gálnia is kell, akkor a páciensek­nek órákig kell majd várakozni­uk. Egyébként egy háziorvos je­lenleg átlagosan 1700 beteggel foglalkozik, közülük 400 jár rendszeresen a rendelésekre. A többiek becsábítása többnyire kivitelezhe­tetlen a váltott rendelé­si időkben. Ha azon­ban mégis sikerülne, az orvosoknak napon­ta tíz beteggel többet kellene megvizsgálni­uk. Ez napi plusz 5 órát jelentene. A foly­tonos felülvizsgálatok megbénítanák a szakrendelése­ket. Országosan naponta plusz 50 ezer járóbeteg ellátását kelle­ne megoldaniuk. A Magyar Orvosi Kamara véle­ménye szerint a rendeletben csu­pán az orvosok szankcionálása az elhibázott, a vizsgálatok megkö­vetelése nem. Éppen ezért kezde­ményezték, hogy töröljék el a rendeletnek a kártyapénz megvo­násáról szóló passzusait. A kama­ra úgy véli: az új, módosító egész­ségügyi miniszteri rendelet két héten belül megjelenik. A de­monstráció tehát szerintük feles­leges volt. _________NÉMETH ZSUZSA A miniszterelnök tegnap reggeli rádióinterjújában megindokolta, hogy a kormány miért nem engedte a 6 százalék fölötti gázáremelést, ami végül is a Mól elnökének lemondásához vezetett. Mint mondta, nem lehet megtenni nyugdíjasokkal és gyermekes családokkal, hogy a drasztikus gázáremelés lehetetlen helyzetbe hozza őket. A benzinnél nem, de a gáz árának meghatározásakor az államnak megvan a lehetősége a hatósági ár alkalmazására, és most az emberek érdekeinek figyelembe vételével élt is ezzel az eszközzel. Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy a kormány jövőre sem enged a mostani 6 százaléknál nagyobb arányú gázáremelést. Csökken a munkanélküliség Tovább csökkent a munkanélküliség március és május között. A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint az egy évvel koráb­bi 286 ezer helyett ebben a három hónapban 267 ezer munkanélkü­lit tartottak nyilván. A foglalkoztatottak száma ebben az időszakban átlagosan 3 millió 822 ezer fő volt, ami 27 ezerrel haladja meg az elő­ző év azonos időszakáét. Katolikusok Csillebércen Az emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta Bíró László püs­pök a magyar katolikus családok jubileumi evangelizációjának nyi­tónapján Csillebércen. A Házasok a családért című, pénteken záruló rendezvény utolsó napján felszólal Harrach Péter szociális és család­ügyi miniszter is. Alternatív megélhetés A vidéki lakosság alternatív megélhetését biztosító programok készí­tésére az agrártárca az idén 1 milliárd forintot fordít - jelentette ki Font Erzsébet, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője egy szerdai budapesti rendezvényen. Habsburg Ottó a tagságról Magyarország közel van az EU-tagsághoz, de fenn kell tartania kap­csolatait más barátaival, így az Egyesült Államokkal is - jelentette ki Habsburg Ottó a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara üz­leti ebédjén, Budapesten. Felhívta a figyelmet: Magyarországnak azt ígérték, hogy 2002-re már tag lehet, és ezt Budapestnek nem szabad feladnia; ki kell állnia a tagság 2002, évi elnyerése mellett._______■ Polgármester-randevú Gödöllő A miniszterelnök és a bel­ügyminiszter is részt vesz azon a háromnapos gödöllői találkozón, amelyen a világ minden tájáról összesereglett ezerötszáz polgármester cse­réli ki tapasztalatait. A talál­kozók történetében először tegnap Ezüstlánc-díjat adtak át Székelyudvarhely és Nyírlugos polgármesterének. A Magyar Polgármesterek III. Vi­lágtalálkozójának sajtófőnöke, Boda Ildikó lapunknak elmond­ta: a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgár- mesterek Egyesülete 1996 óta kétévenként hívja tapasztalatcse­rére a határon innen és túl dolgo­zó polgármestereket. Tegnap az államalapítás ezeréves évfordu­lójára emlékeztek a jelenlévők, majd a magyar önkormányzati rendszerről hallgattak meg elő­adásokat. Ma a szekcióüléseké a főszerep. A település- és térség- fejlesztéssel foglalkozó szekció vezetője, Nánási Éva hangsú­lyozta: elsődleges céljuk az, hogy rendezett információkat adjanak a hazai régiók szervezéséről, il­letve arról, hogy e régiók milyen finanszírozás mellett, milyen in­tézményi háttérrel milyen felada­tokat kapnak majd. A települések humánszolgál­tatásaival foglalkozó szekció té­mája a munkanélküli-segélyt fel­váltó közhasznú munka szerve­zésének technikája, az infra­struktúráról tanácskozó szekció pedig egyebek mellett az útépíté­si és a csatornázási gondokra összpontosít. Az idegenforga­lomról, turisztikáról eszmét cse­rélő szekciótagok hasznos infor­mációkat szerezhetnek a magyar kormány fejlesztési elképzelései­ről, és arról is, milyen pályázatok kiírása várható a közeljövőben. Mindhárom napon fogadja lá­togatóit az első önkormányzati szakkiállítás és vásár. Az építő­iparban, a közlekedésben, az ok­tatásban, s bankrendszerijén, az egészségügyben, a mezőgazda­ságban és más területeken hasz­nálatos korszerű eszközök már a nyitónapon nagy tetszést arattak. A kiemelkedő önkormányzati munkáért járó kitüntetést, az Ezüstlánc-díjat egy határon belül és egy határon túl tevékenykedő polgármester, Hovánszky György (Nyírlugos), illetve Szász Jenő (Székelyudvarhely) kapta. _____________TAKÁCS MARIANN Üdültetés Mártélyon A valamikori orosházi üveggyár szocialista bri­gádjai építették azt a két faházat a Tisza partján, Mártélyon, amit az idei ár­víz alaposan megtépázott. A nyaralókat évekkel ezelőtt vá­sárolta meg az Orosházi Üveg­gyár Dolgozóinak Szakszerve­zete. 1994 óta rendszeresen szerveztek a szakszervezeü dol­gozók részére nyári üdüléseket (80-90 százalékos kihasznált­sággal), a szabad kapacitást pe­dig önköltségi áron értékesítet­ték. Az idén levonult árhullám, a magas vízállás komoly károkat okozott mindkét faházban, a belső berendezést teljesen ki kellett cserélni.- A tagság úgy döntött, nem válik meg az ingatlanoktól, igaz, a felújítás 1,5 millió forintba ke­rült. Á berendezésre újabb 500 ezret áldoztunk, de megérte - mondta lapunknak Fórján Lász­ló titkár. csete i. Elődök, véletlenek, tengerek Munkájában — mondja — elsősorban azt szereti, hogy tág, átfogó, térségi szemléletet követelt és eredményezett. Van párhuzam, vagy sem, de amikor leül a tenger partján, valami rabul ejti. „Csak nézem, nézem...” A kitapintha- tatlan horizontok felé a sirályok fehér szárnyán küldi el a távolságoknak szóló vallomását.- Tulajdonképpen véletlenül let­tem vízügyes. A nővérem is ilyen szakiskolába járt, két évvel felet­tem, jó szüleim úgy gondolták, nem baj, ha szem előtt vagyok.- És véletlen volt az is, hogy Pécsre került? — Ez már nem annyira. Mint alföldi, orosházi gyereknek, na­gyon tetszett nekem ez a vidék. Társadalmi tanulmányi ösztöndí­jat kaptam a Baranya Megyei Építőipari Vállalattól, két évig ott dolgoztam. Amikor pedig egy ál­lással szolgálati lakást ígértek a Vízügyi Igazgatóságon, a szak­mámba kerültem. Szépen végig is jártam a szamárlétrát.- Mi volt akkor a szakmai ál­ma? — Különös és izgalmas kor­szak volt. Kezdett kikerekedni az a felfogás, hogy nem csak a vizek elvezetésében kell gondol­kodni, hanem az árvizek meg­előzésében is. Nevezzük a táro- zós szemlélet térhódításának. Többek között a Deseda, a hár- sasberki, a töröcskei, a háromfai víztározók a munkáim ebből az időből. Közben pedig nagyon sokat dolgoztunk már a Balaton vízmi­nőségének megvédése érdeké­ben is. Ezt a korszakot megelő­zően azonban egy nagyon le­pusztult területi vízhálózat volt. Szerencsére ismertük az elődök szép munkáját, volt miből kiin­dulnunk. Az én álmom ebből eredően az elfogadható állapot megteremtése volt.- Hogy van az, hogy Magyar- országnak oly sok jeles vízépítő szakembere volt?- Egy teknő vagyunk. Vizeink döntő többsége kintről felénk fo­lyik. Ilyen körülményeknek egy­szerűen ki kellett termelniük ezeket a nagyszerű szakembere­ket, elődeinket, mint amilyen Vá­sárhelyi, Türr, vagy Lamp Hugó.- És most az álma?- A szakma - elsősorban Bős- Nagymaros révén - megtépázott tekintélyének újjáélesztése.- Sokat fotózik. Szinte mind­egyik felvételén ott a víz.- Nincs köze a szakmámhoz. Egyszerűen: ahol víz van, az a táj már szép. MÉSZÁROS ATTILA Szappanos Ferenc, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igaz­gatója, 1938-ban Orosházán született. A műegyetemen végzett, majd vízgazdálkodási szakmérnöki oklevelet szerzett. Számos díj kitüntetettje. Nős, felesége orvos, nagyobbik fia vállalkozó, kisebbik vízépítő mérnök. Utóbbi a fővárosban, a család Pécsett él.

Next

/
Oldalképek
Tartalom