Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-20 / 142. szám

2000. JÚNIUS 20., KEDD ÁRA: 48 FORINT LY ÉVFOLYAM 142. SZÁM === ................... ... -------------------------- Q\ Mint ismeretes, Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok biztosa a biztonságos fegyverhasználat feltételének tartja a rendszeres lőgyakor- latokat. Tegnap az igazgatóság lőterén minden résztvevő 20-20 célzott lövést adott le d-fotó, a szerző felvétele A jól képzett határőrségért A rendészeti szakközépiskolákba még várják a hallgatókat Tanuló határőrökről és tanulni vágyó fiata­loknak szóló lehetőségekről tartottak sajtó- tájékoztatót tegnap az Orosházi Határőr Igazgatóságon. Bodrogi Béla alezredes, az oktatási osztály vezetője (képünkön) azzal kezdte mondandóját, hogy a 2000. esztendő a képzések évének tekintendő az igazgató­ság történetében. Orosháza A most véget érő tanévben 206 határőr fejezi be a tanintézeti képzést a körmendi, a soproni és a budapesti rendészeti szakközépiskolákban. A hagyományos képzési formákon kívül (útle­vélkezelő, járőr, határvadász) többen vettek részt zászlós-, idegenrendészeti és távoktatásos képzésben. Valamennyi hallgató eleget tett ta­nulmányi kötelezettségének, eredményeik 3,3- tól 4,5-ig szóródtak. A határforgalmi kirendelt­ségek közül a Lökösházáról beiskolázottak tűn­tek ki, míg a határőrizeti kirendeltségek állomá­nyából a mezőhegyesieket illeti dicséret. Orosházán ötnapos továbbképzéseket szer­veztek 167 határőrnek. Ők - a szakmai képzé­sen túl — humán tréningen vettek részt, és íze­lítőt kaptak az EU-, illetve a schengeni tudniva­lókból is. Nyomon követték a törvényi változá­sokat, hangsúlyosan foglalkoztak a korrupciós cselekmények megelő­zésével. A vizsgákon 3,6 és 3,9 közötti ered­mények születtek. A határvadászok el­különítve, kötelékki­képzésen vettek részt 140 órában, amit kiegé­szít a lövészet. Itt má­jus-júniusig némi elma­radás volt tapasztalha­tó, hiszen az állomány jelentős része részt vett az ár-, illetve a belvíz elleni védekezésben. Idegen nyelvi képzésben 13 tanfolyamon ös­szesen 168-an tanulnak angol, német, török vagy román nyelvet; a cél az, hogy a résztvevők csaknem 50 százaléka (mintegy 70-80 fő!) ered­ményes nyelvvizsgát tegyen. (Eddig évente 4-10 határőr jutott el idáig.) Befejezésül Bodrogi alezredes kiemelte: a ta­nulni vágyó, érettségizett fiataloknak rendkívül jó előmeneteli lehetőséget kínálnak a július 31- éig pótfelvételit hirdető kétéves rendészeti szak- középiskolák. Az érdeklődők keressék Jámbor Zoltán századost az igazgatóság humán osztá­lyán, vagy forduljanak felvilágosításért középis­kolájukhoz. MÉNESI GYÖRGY Elszállt a tavaszi termésremény Az időjárás viszontagságai miatt a vártnál jóval kevesebb gabonaterméssel kell szá­molni az idén. Megyénkben az őszi árpa 3,2 tonna/hektáros és a búza várható, 3,2-3,5 tonna/hektáros átlaga elmarad a néhány hó­napja becsülttől, illetve az előző évekétől is. Mezőgazdaság Tavasszal a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (FVM) beérkezett összesített ter­mésbecslések országosan még az utóbbi tíz év leg­jobb gabonatermésével kecsegtettek. Mára azon­ban már úgy fest: elképzelhető, hogy az elmúlt tíz év legszűkebb esztendeje lesz az idei. A hatmillió tonnás búzatermés helyett ugyanis már négymillió tonna szerepel a tárca legújabb termésbecslésében. Az aszály miatt — több, mint hetven napja nem esett számottevő csapadék megyénkben sem - a termelők kénytelenek az indokoltnál korábban be­takarítani a kényszerérett kalászosokat. Lipták János, az FVM megyei hivatalának munka­társa tegnap érdeklődésünkre elmondta: Békésben az őszi árpa 13 ezer hektáros vetésterületének 70 százalékán már learattak. A csak 3,2 tonna/hektáros termésátlag miatt viszont nem „kaszálnak” a terme­lők, mivel az említett mennyiség alatta marad az elő­ző évekének. A víznyomott területeken sokaknak be kellett érniük a 2,5 tonna/hektáros terméssel. A bel­víz által nem sújtott és jobb földeken ugyanakkor akadt 4,5-5 tonnás termés is hektáronként. Bár kisebb parcellákon már búzát is arattak, de térségünkben e hét végén, a jövő hét elején indul be a nagyüzem. A felmérések alapján 3,2-3,5 ton­na/hektáros átlagterméssel számolnak. Az egymás melletti táblák különbözősége alátámasztja, hogy a belvíz és az aszály mellett az agrotechnika megfele­lő alkalmazásának hiánya is megmutatkozik a ter­méseredményben. Persze a többség nagyon ponto­san tudja, hogy mit kellett volna elvégezni, de egy­szerűen nem volt pénze a költségesebb talajműve­lésre, növényvédelemre. Az aszálykárokról a minisztériumban és a me­gyei hivatalban sincsenek még pontos összegzések, a falugazdászok ugyanakkor folyamatosan továb­bítják az ezzel kapcsolatban hozzájuk befutó infor­mációkat. Az agrártárcánál kidolgozás alatt áll, hogy milyen mértékű aszálykár-enyhítésben része­sülhetnek majd a termelők. _____nyemcsok László Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu A legkorosabb márka a Porsche A Viharsarok a feketestatisztikák egyik éllovasa Tudományuk apáról... A közvélemény úgy tartja: má­jus a birkanyírás ideje. A vérbeli juhászok nem várnak eddig az időpontig. Szent György napját követően máris hozzálátnak a birka nyírásához. (6. oldal) Egy nemes lelkű... Péter And­rás, a Sárrét nemes lelkű fia vagyona jelentős ré­szét a szeg­halmi gim­názium léte­sítésére hagyta. (7. oldal) Tudta-e ön, kedves olva­sónk, hogy Békés megye legkorosabb autómárkája a Porsche, és hogy a Viharsa­rok a „feketestatisztikák” egyik éllovasa? A Műszaki és Tudományos Egyesüle­tek Szövetsége Békés Me­gyei Szervezetének leg­utóbbi rendezvényén a Központi Statisztikai Hiva­tal mutatkozott be. Az elő­adások között szerepelt né­hány érdekesség Békés me­gyéről is. Békés megye A statisztikai adatok alapján Bé­kés megye népessége 392 ezer fő, közülük 140 ezren részesül­nek nyugdíjban, járadékban, nyugdíjjellegű rendszeres ellá­tásban. 1998-ban Békés a me­gyék rangsorában a 16. helyen állt az egy főre jutó GDP alapján. Területileg a megye legkisebb te­lepülése Magyardombegyház 7,6 négyzetkilométerrel, míg né­pesség szempontjából Újsza- lonta a legkisebb 132 lakossal. A népsűrűséget tekintve a szeghal­mi kistérség a leggyérebben - 42 fő/négyzetkilométer - lakott. A megye lakónépességén belül a 60-69 év közötti korosztály ará­nya a legmagasabb. A férfiak át­lagos életkora - Győr és Veszp­rém után - Békésben a legma­gasabb 66,87 évvel. Békésben a legtöbben 20 és 24 éves koruk között kötnek házasságot, míg válni 30 és 39 éves kor között válnak a legtöbben. A megye ve­zeti az országos „fekete­statisztikákat”. A 10 ezer lakosra jutó öngyilkosok száma Csong- rád után Békés megyében a leg­magasabb, és ezen belül a férfi­ak aránya más megyékhez ké­pest magasabb. Ugyancsak ve­zető helyen áll a régió az 1000 főre jutó halálozási arányt te­kintve. Békés megye személygépko­csi-állományának átlagos életko­ra 12,87 év. A legkorosabb márka 20,25 évvel a Porsche, ezt követi 17,04 évvel a Moszkvics, majd a Mercedes-Benz 15,69 évvel. Utóbbi márka valószínűleg ben­zintankjának méretei miatt ör­vend népszerűségnek. A „veterán” márkák versenyében a Lada következik 15,32 éves átlag­korral. A Togliatti gyár csodájá­ból még mindig sok fut a megye közútjain. A gépkocsipark közel 20 százalékát ugyanis a Ladák te­szik ki. K. A. A kollégium nem hátsó udvar Tegnap kezdődött a kollégiu­mi nevelők országos tanács­kozása a gyulai Hőforrás Ho­telben. A háromnapos ren­dezvényen a szakma képvi­selőinek lehetősége nyílik a tapasztalatcserére és bete­kintést nyerhetnek a minő­ségfejlesztés rendszerébe. Gyula A konferencia annak a 120 órás pedagógiai továbbképzésnek a második fejezete, amely tavaly in­dult el. Jövőre és 2002-ben újabb harmincórás programmal készí­tik fel a kollégiumi nevelőket ko­runk követelményeire. Dr. Tóth Jánosné, a Békés Megyei Pedagó­giai Intézet igazgatóhelyettese megnyitóbeszédében elmondta: a szülők teljes bizalommal fordul­nak a kollégiumi nevelők felé. A nevelés tartalma korunkban meg­változott. A családok egy része nem képes felkészítem a gyerme­keket az életre, ezt a hiányt a pe­dagógiai munka pótolhatja. Dr. Simon István, az Oktatási Mi­nisztérium Közoktatás-fejlesztési és Értékelési Főosztály munkatársa azokról a közeljövőben induló vagy már megkezdődött programokról számolt be, amelyek méltó rangra emelik a kollégiumi nevelés szere­pét. Az Arany János Tehetséggondo­zó Programba 21 iskola és kollégium kapcsolódott be. Ennek célja, hogy azokat a gyerekeket juttassa el a kö­zépiskolába, akik e lehetőség nélkül nem tudnának továbblépni. A prog­ram keretében több mint háromszáz gyermek oktatását végzik. A haté­kony feladatmegoldás az iskola és a kollégium erőteljes együttműködé­sét igényli. Az előadó szerint, aki je­lenleg is kollégiumot vezet, a prog­ram lehetőséget ad annak bizonyítá­sára, hogy a diákotthon nem az okta­tás „hátsó udvara”. b. m. Ha nyár, akkor címerezünk! A diákoknak alig fejeződött be a tanév, máris kezdődnek a nyári címerező táborok. A Hidasháti Mezőgazdasági Rt. évtizedek óta a nagy fog­lalkoztatók közé tartozik. Murony—Bakucz A nagyüzem bakuczi kerületébe teg­nap megérkeztek az első címerezők negyven középiskolás Gyergyó- szentmiklósról jött, a délelőtti órák­ban berendezkedtek, s ebéd után már munkához is láttak - tájékozta­tott Mezei János, a Hidasháti Rt. nö­vénytermesztési igazgatója. Elmond­ta: az idén 800 hektáron húsz-egyné- hány fajta hibrid kukoricát termesz­tenek, s e terület a bakuczi kerület szomszédságában, illetve Csárda- szállás, Bélmegyer, Telekgerendás és Geszt térségében terül el. Mint mondotta, a kukorica is megszenvedi a hőséget, az aszályt. Ott, ahol már megöntözték a nö­vényt — ez a terület kétharmada - biztatóak a terméskilátások, ösz- szességében közepes hozamokra számítanak. A bakuczi címerező tábor egyszerre közel 300 diák fo­gadására és ellátására alkalmas, egy hét múlva Gyergyószent- miklósról újabb 250 diákot várnak, akiket majd a Székelyudvarhelyről érkező 250 címerező vált. Magyar- országról az utóbbi években egyre kevesebb diák vállal munkát a cí­merező táborban, az idén is alig 300 középiskolás jelezte részvétel­ét. A munkanélküliek közül senki sem jelentkezett náluk munkára, viszont van néhány olyan család, akik évek óta, munka mellett, a cí- merezéssel teremtik elő a nyaralás költségeit. Az idei bérek is jónak ígérkeznek, ugyanis átlagosan, na­ponta, nettó 1600 forint kereset várható, az elmúlt évben a legjob­bak napi munkabére meghaladta a 2300 forintot. -sz­A nagyüzem bakuczi kerületébe tegnap megérkeztek az első címerezők, a középiskolások Gyergyószentmiklósról jöttek, délelőtt berendezkedtek, s ebéd után már munkához is láttak D^OTÓ' SUCH TAMÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom