Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-19 / 141. szám

KÖRKÉP 2000. JÚNIUS 19., HÉTFŐ - 3. OLDAL MEGYEI EMLÉKGYŰRÜ. (i) A közel­múltban autóbalesetben el­hunyt önkormányzati képviselő emlékére Szabó Ferenc Emlék­gyűrű kitüntetést alapított a dévaványai önkormányzat. Az elismerést minden esztendőben május elsején (Szabó Ferenc ha­lálának napján) adják majd át annak a vállalkozónak, aki az adott évben a legtöbbet tette a településért. HALÁLOS BALESET, (y) Gyu­lán a 44-es főút és a Temesvári út kereszteződésében egy skót kamionos elütött egy román ál­lampolgárságú kerékpáros nőt. Az asszony az elsőbbségadást jelző tábla ellenére figyelmetle­nül hajtott fel a főútra. A kerék­páros a balesetben életét vesz­tette. A zene ünnepe — huszonnegyedszer Bozay Attila Pezzo Sinfonico No. 3. művét a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a bariton Ambrus Ákos szólaltatta meg D^OTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET ÖNAKASZTÁS, (y) A hétvégén ketten is önkezükkel vetettek vé­get életüknek. Gyulán egy 43 éves, míg Békéscsabán egy 46 éves férfi akasztotta fel magát. VÍZBEFULLADT, (y) Szomba­ton este találták meg annak a 16 éves mezőberényi fiúnak a holt­estét, aki pénteken éjszaka bará­taival a gyomaendrődi szabad strandon fürdőzött. A fiú eltűné­sét ismerősei jelezték, miután pénteken éjszaka a fürdőzés után nem jött ki velük a Körös­ből. FELBORULTAK, (y) Szomba­ton Dobozon egy személygép­kocsi árokba szaladt és felbo­rult. A balesetben egy személy súlyosan megsérült. Néhány órával később Szeghalom belte­rületén futott útpadkára és bo­rult fel egy személyautó. „A TUDOMÁNY NEM MÁS, MINT SIKERES RECEPTEK GYŰJTEMÉNYE." (Paul Valéry) Amikor ’46-ban felavatták a tarhosi zenepa­vilont, kevesen gondolták, hogy néhány esz­tendő múlva egy tollvonással megszüntetik az énekiskolát, melyet létrehozói a magyar zene szentéjének szántak. Az évtizedek so­rán aztán bebizonyosodott, hogy Kodály Zoltán és Gulyás György elképzelései, erőfe­szítései nem voltak hiábavalóak: tegnap es­te a szebb napokat látott zenepavilon falai között ismét felcsendült az ének és muzsi­ka, ünnepélyes külsőségek között, dísz- hangversennyel megnyílt a XXIV. Békés- Tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozata. Békés A város igazán magáénak érzi a zenei napokat, mely az utóbbi néhány esztendőben fesztiváljel- legű, s nemcsak határainkon innen, hanem azon túl is rangot vívott ki magának. Hat órakor a református műemlék templom tornyában megszólaltak a fanfárok, jelezve a zenei napok kezdetét. A zenepavilonban Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke megnyitóbeszédében kiemelte:- Lassan negyed százada, hogy ezen a he­lyen három hetet átfogva muzsika szól minden év június-júliusában, s ad érzelmi töltést sok­sok embernek. Államiságunk ezeréves fordulója és az évezredváltás különös pátosszal tölti el minden ember szívét, áthatja gondolkodásun­kat, erre nemzeti kultúránk értékei és hagyomá­nyai köteleznek - mondotta, majd megemléke­zett Bozay Attila Kossuth-díjas zeneszerzőről, az egykori tarhosi diákról, aki innen indult a vi­lághírnév felé.- Bozay Attila művészete közöttünk van, zenéje, üzenete nekünk szól. Gulyás Györg­gyel együtt vallotta: Békésről és Tarhosról is le­het az országgal, Európával együtt lépni... Na­gyon sokan várják, hogy a tarhosi zenepavilon sorsa véglegesen rendeződjék. Megnyugtatha­tom önöket: a zenepavilon jövőjét érintő tár­gyalásokon a legfontosabb szempont, hogy a zenei nevelés jelképének számító épület a to­vábbiakban is teret biztosítson Gulyás György szellemiségének. Amíg ez nem történik meg, addig a megyei önkormányzat elősegíti és támogatja a zenei napok méltó megrendezését - fejezte be Domokos László, majd a jelenlé­vők egyperces felállással adóztak Bozay Attila emlékének. A nyitóhangverseny első felében a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a bariton Ambrus Ákos szólista nagy sikerrel mutatta be Bozay At­tila Pezzo Sinfonico No. 3. művét. A koncert má­sodik részében Liszt Ferenc Koronázási miséje került közönség elé, szólistaként közreműködött Jónás Krisztina (szoprán), Megyesi Schwartz Lú- cia (alt), Ocsovai János (tenor) és Szécsi Máté (basszus), vezényelt Kesselyák Gergely.- SZEKERES ­Országos tervezőgrafikai biennálé A képzelet valósága a XXI. század hajnalán (Folytatás az 1. oldalról) A XII. Országos Tervezőgrafi­kai Biennálén a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma fődíját a Grotesque Desing Stúdió tagjai, Marcell Tamás és Simon József grafikusművészek, Békéscsaba városa fődíját Orosz István grafi­kusművész, Békés Megye Képvi­selő-testületé fődíját Rozzmann Ágnes grafikusművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egye­sülete díját Gráféi Judit grafikus- művész, a Magyar Reklámszövet­ség díját Tóth Yoka Zsolt grafi­kusművész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megosz­tott díját Hegyi Béla, Hódi Rezső és Szabó Andrea grafikusművé­szek, míg a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Terve­zőgrafikus Szakosztálya Konecs- ni György-díját Darvas Árpád grafikusművész kapta életművé­ért. A július 23-áig látható tárlat rendezője Szepes Hédi művé­szettörténész. A szombaton megnyitott tárlat hagyományaihoz hűen a hazai tervezőgrafika színe-javát vonultatja fel. A kiállítás július 23-áig tekinthető meg ívfotó: kovács Erzsébet VÉLEMÉNYEK CSATH RÓZA Gyermekáldozat a családban A kétéves kisembernek nem volt maradása a szülei előtt. Az apja nem ismerte el sajátjának, azért ütötte, az anyja meg azért, mert miatta érte a bántás. A két felnőtt összes haragját a csöppségre zú­dította. Ütötték-verték, éheztették, s mert nem volt szobatiszta, órákig a tűző napon biliztették. A kisfiú az egész testét beborító sé­rülésekkel az utoljára kapott verés másnapján, válságos állapotban került kórházba. Utóbb kiderült, a sorozatos ke- gyeüenkedésnek a szomszédok ta­núi voltak, ám a rendőröknek már csak azután beszéltek erről, ami­kor az eset kitudódott. Szánták a gyermeket, de nem tettek semmit, hogy a sorsán változtassanak. Lehet, félelemből hallgattak, vagy egyszerűen azért, mert a csa­lád magánügyének tartották. A gyermekek elleni erőszak többsé­ge a lakásban, a csukott ajtó mögött történik. S ami felfoghatatlan: az tör a gyermek vesztére, akitől az a melegséget, az oltalmat re­mélné. A szörnyűségről a hatóság többnyire védőnőktől, gyer­mekintézménytől szerez tudomást, vagy akkor, ha az áldozat a sé­rüléssel orvoshoz kerül. A terrornak azonban sok módja van, lát­hatatlan is. Amitől nem a kar vérzik, nem a hát sajog, hanem a lé­lek fáj. Sajnos sok családban ma is tartja magát az a nézet, hogy a fel­nőttnek a tulajdona a gyermek, akivel azt tehet, amit akar. Mint Ál­lami Árvácskával a nevelőszülei. A Móricz-regényben egyik pa­rasztcsaládtól a másikig hányódó, megaláztatást, erőszakot, ütle- geket elszenvedő lelencgyerek története akár ma is játszódhatna. Olvasom, a kitudódott esetek között egyre több az olyan, ami­kor a szülő kegyetlenül bünteti, kínozza a gyermekét, sokszor ön­maga másutt elszenvedett sérelmét torolva meg a gyengén. Bár­hogy is, a tettükre nincs mentség, de arra sincs, ha valaki csöndes szemlélője a szörnyűségnek. Az elkövetőkre csak a környezet lel­kiismerete vethet féket. A terrornak sok módja van, láthatat­lan is. MENESI GYÖRGY Mennyi földolgozat- lan emberi Szabadság aszályban Mielőtt az ember megkezdi szabadságát, igyekszik elrendezni a függőben lévő ügyeket. így vagyok ezzel jómagam is: átlapozom jegyzetfüzeteimet, belehallgatok a magnókazettákba, megnyitoga- tom a számítógépben tárolt fényképeket. Mennyi megíratlan eset, mennyi földolgozatlan emberi sors! Portrék, interjúk, riportok. Amikor az érintettekkel beszélgettem, nagy reményeket fűztem valamennyi témához; akkora lehetett a bizakodásom, mint a kenyérgabona- és kukoricatermelő gazdáké az idei tavaszon. Mára kiderült, hogy hiába „vetettem”, hiába zöl­dellt a vetésem, az „aszály” miatt nem, vagy csak nagyon keveset fo­gok „aratni”. Aranyat érő májusi eső helyett tikkasztó hőség, perzselő kániku­la, jégverés: mindez legbelül, a lé­lek, az érzelmek, a gondolkodás régióiban. Egyáltalán megírhatók- e ezek az anyagok? Megírható-e, hogy az iskolás gyermek fölfalta kistestvérei csecsemőtápszerét, mert a szülőknek kenyérre sem futja? Hogy a szigorú szabályok miatt a háziorvos nem írhatja föl újból a bébiételt, s hogy az önkor­mányzat - hasonló okból - nem adhat újabb segélyt? Megírható- e a városi nyomorból falura menekült családoknak a kiközösítés­ről, zaklatásról szóló panaszáradata? Megírható-e a bevert ablakok, az obszcén falfirkák, a másságuk miatt lemészárolt csüngős hasú malacok története? Megírható-e a gyermeke osztálytársait agyba- főbe verő anyuka „igazsága”, s az, hogy tettéért négy hónapos fel­függesztett börtönbüntetéssel sújtották, de erről „bölcsen” hallga­tott? És a felelőtlen kölcsönfelvevők, a nyakló nélkül kezességet vállalók vesszőfutása megírható-e? Bizonyára igen, miképpen a kényszerérett, töppedt szemeket hozó gabona is betakarítható. Csak hát egyik sem deríti jókedvre az embert, egyik sem adja meg a jól végzett munka örömét. Sem a szabadságét. Talán jövőre, ha kellő időben jönnek a kiadós esők... sors! Akiknek fontos az expo Szakmai napot tartott a Csaba Expo alkalmából a Schenderlein és Társai Kft. A vásári különdíjjal kitüntetett Viesmann és Wolf termékeket forgalmazó, szervizelő és telepítő vállalkozás vendégeit - Klaus Schenderlein többségi tulajdonos sajnálatos betegsége miatt - Sán­dor István ügyvezető köszöntöt­te. Szólt arról, milyen ma egy kül­földi vállalkozásnak Békés me­gyében beruházni és működni. Az biztos, hogy csak hosszú tá­von szabad gondolkodni. Az ala­kulástól eltelt négy év alatt sok partnere, ügyfele és segítője volt a cégnek, legtöbbjüket külön is üdvözölhette az ügyvezető. Nem könnyű a piacon előre jutni, hi­szen egy olcsó, de pazarló fűtési rendszer felváltását kell megolda­niuk. Az expo minden évben je­lentős az életükben, lényegében meghatározza egész éves gazdál­kodásukat. TOMI Veszélyeztetett fiatalok A gyulai rendőrök olyan esetekben indítottak eljárá­sokat, amikor fiatalkorúa­kat alkohollal szolgáltak ki. A napokban egy gyula belvárosi és egy románvárosi vendéglátóhe­lyen tapasztalhatták, fiatalkorúa­kat vörösboros kólával szolgálnak ki. Az üzletvezető, illetve a csapos ellen eljárás indult. Pünkösdkor két csabai fiatalt kellett előállítani, egy 19 éves lányt, B. B.-t és az ugyancsak ilyen korú fiút, L. B.-t. A Budrió lakótelep egyik ház­tömbje előtt fecskendővel feltehe­tően kábítószert használtak. -ö­Sokoldalúság rendkívüli rajztudással Tizenegy esztendő után ismét hazai pályán mutatkozik be a zenei napok ünnepi program- sorozatának láncszemeként Kállai Júlia grafikusművész. A városhoz megannyi szállal kötődő Banner Zoltán író, művészettörténész nyitotta meg tegnap délelőtt a Béké­sen élő és Békéscsabán, a vi­lághírű Kner Nyomdában dol­gozó Kállai Júlia kiállítását. Békés Művészetével, munkájával, több területtel teremtett hidat Kállai Jú­lia ebben a történelmi és hagyo­mányőrző kisvárosban — emelte ki többek között Banner Zoltán, majd a grafikusművész munkássá­gát méltatta. Mint mondotta, szin­te mindenben az elsők között volt: az elsők között végzett a szegedi „Tömörkényben”, ugyancsak az elsők között diplomázott az Ipar- művészeti Főiskola típográfiai és reklámgrafikus szakán, s az évek során soha nem elégedett meg az­zal, hogy formatervező legyen. Be­mutatott munkái is ezt bizonyít­ják, a fotókat saját maga készítette, s fotóművészi indíttatásából is íze­lítőt adott mind a szakmának, mind a nagyközönségnek. Banner Zoltán kiemelte Kállai Júlia aprólé­kosságát, rendkívüli rajztudását, s azt, hogy minden anyagnak a tit­kát kutatja, s igyekszik megfejteni. Az igények sokaságát álmodta meg, több munkáját, alkotását a nemzetközi szakmai megmérette­tésben aranyéremmel ismerték el.- Kállai Júlia személyében egy szerény művészt ismerhettünk meg, akinek művein keresni kell az aláírását, szignóját. Életműki­állításának minden darabja ezt igazolja - mondotta végezetül Banner Zoltán. A kiállítás hétfő kivételével, na­ponta 10-18 óráig várja a látogató­kat. -SZ­Kállai Júlia grafikusművész (jobbról) kiállítását tegnap Banner Zoltán művészettörténész nyitotta meg owró: kovács Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom