Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-17-18 / 140. szám

2000. június 17-18., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9 „Köszönöm Istenem, hogy gyermekekkel áldottál meg” Egy tizenegy éves fiú az édesanyja betegségéről Engem Ivánkának hívnak, és tizenegy éves vagyok. Van négy testvérem, kö­zülük Borisz az ikertestvérem. Amikor ez a dolog édesanyámmal történt, még csak hétéves voltam, ó' pedig harminckilenc. Mindig vidám édesanyám egyik pilla­natról a másikra egyszer csak sírni kez­dett, a megszokottnál gyakrabban ölel­getett meg bennünket, és ilyenkor még jobban potyogtak a könnyei. Nem tud­tuk a dolgot mire vélni, kérdően néz­tünk rá: „Csak nem voltunk túlságosan elevenek?”. Válaszként sajnos nem azt kaptuk, amire számítottunk, mert ő va­lami betegségről kezdett el beszélni, ami miatt kórházba kell mennie. Egy teljes napon át csak pakolt, szervezett, hogy a mi iskolába járásunk az ő távol­létében is zavartalan legyen. Szeren­csére mindenről beszélt, amire kíván­csiak voltunk, és úgy magyarázott, hogy mindent meg is értettünk. Sírva, örülve mondta el, hogy nem is gondolta, jelentéktelennek tűnő tü­netei súlyos, veszélyes betegség kez­detét jelentik, ám ha siet a kórházba, jó esélye van a gyógyulásra és a nagy baj megelőzésére. Akkor már értettem, le­het sírva örülni, tehát ha igyekszik, és beleegyezik a méhét eltávolító műtét­be, akkor semmi rossz nem történhet. Úgy fogalmazott, ez az első próba, amit ki kell állni, mint a mesében. Mi már elég nagyok voltunk ahhoz, meg sokat beszélgettünk édesanyával, hogy tudjuk, mit jelent a méh, és sejt­sük, mit jelenthet az egészség és mit a betegség. Láttam, nagyon helyt kell majd áll- nom, és szerettem volna segíteni, hogy édesanyám egy kicsit megnyugodjon, ezért a következőt mondtam neki két ölelés között: — Édesanya! Én odaadom az élete­met neked, csak gyógyulj meg! Erre válaszként az ölébe vett, és ha láthattam volna az arcát, elcsodálkoz­tam volna, milyen hatalmas elszánt­ság, szeretet és hála árasztotta el. Azt súgta a fülembe: meggyógyulok érte­tek, Ivánkám. Azután számoltunk is egy kicsit, kí­váncsiak voltunk, vajon öten hány na­pot laktunk édesanya hasában. Vég­eredményül három év, azaz harminc­hat hónap, tehát körülbelül ezemyolc- van nap jött ki. Megállapítottuk, hogy ez szép teljesítmény. Ennyi idő után vettünk búcsút első ott­honunktól. ’ A „kórházmesétől” teljesen meg voltunk döbbenve, de láto­gatáskor édesanya így fogadott bennünket: — A kórházban jó! Végre meg va­gyok nyugodva, mert jókor vagyok jó helyen! Azt is mondta, már nincs mitől fél­nie, és mosolygott. Úgy láttam rajta, hogy teljesen elhiszi, amit mond, és ez az érdekes fajta biztonságérzés ránk is átragadt. A kérdőjel azonban csak ott maradt a tekintetünkben (hogy lehet jó, felvágott hassal kórházban feküd­ni?), ezért magyarázni kezdett: — Jókor? Az idő! Csak az idő! Nem holnap, nem a jövő héten, nem majd egyszer, nem majd ha ráérek! Az idő egyet jelenthet a gyógyulással. A jókor nem más, mint esély, lehetőség az iga­zán remekül fejlődő orvostudománynak, hogy sikerre tudja vinni a maga dolgát. Jó lehetőség a kegyetlen idővel való „kibánásra” a szűrővizsgálatok sokasá­ga, bár még mindig sokan rettegnek at­tól, ami majd esetleg kiderül. És a kis alattomos apró tünetek... Bizony, nem múlnak el majd maguktól, még akkor sem, ha igyekszünk vele nem foglal­a szemére, nehogy kiégessék!”. Az egész szerkezetet még le is rajzoltattuk vele, hogy tudjuk, biztonságos a do­log. O pedig mosolyogva megnyugta­tott bennünket: ilyen a második próba. Viszont megtudtunk ismét egy sor új dolgot, mire is jó a kobaltsugár, mi a sugárterápia, mi a sugárterápiás bun­ker, és miért van édesanyának mindig hányingere, hasmenése, miért fáj és pi­ros bizonyos helyeken a bőre, miért iszik ginzengteát, Béres-cseppet, miért fáradékony, szóval, világossá vált, hogy sok dolga van a mi édesanyánk­nak a gyógyuláshoz vezető úton. Azt súgta a fülembe: meggyógyulok értetek, Ivánkám (Képünk illusztráció) kozni. Mindezekből már csak a „jó he­lyen” következik, vagyis tudnom kell, hol tudok meggyógyulni, illetve hol tudnak meggyógyítani. Látjátok, ezért vagyok jó helyen! Tudom, jól jön majd a sok gyógytea, a „csodaszerek”, sokat segít az őszinte imádság, a pozitív gon­dolkodás, ezek igen jól kiegészítik a szakszerű orvosi kezelést. No és a család „segítő keze”. Mi­lyen jó volt édesanyának arra ébred­nie, hogy a testvére folyamatosan sut­togja gyógyító szavait, választ nem Édesanya! Én odaadom az életemet neked, csak gyógyulj meg!” várva rájuk. „Meggyógyulsz”, „min­den nap könnyebb lesz” — ezek voltak a varázsigék. S a varázsigék idővel szép lassan komoly elhatározássá ne­velődtek édesanyában: „Meggyógyu­lok, minden nap könnyebb lesz” — is­mételte rendületlenül. A jó helyen és a jó időben történő kezelések sorában a kórház után újabb dolog keltette fel érdeklődésünket. Su­gárkezelés. No, az biztosan valami borzasztó lehet, igen rosszul hangzik. Mi Borisszái édesanyát óvandó, fel is hívtuk a figyelmét, hogy: „vigyázzon A harmadik próba „kiállásában” édesanyáé volt a főszerep, de mindig mondta, hogy ez a műsorszám nélkü­lünk sosem jött volna létre. Úgy látjuk, most már a „kedve is meggyógyult”, igaz, mi mindig vi­gasztaltuk, hogy ne szomorkodjon, amiért nem lehet több kisbabája, azért ő ugyanolyan értékes, mint volt, a pa­pa felesége, a mi édesanyánk. Észrevettük, hogy gyakran van me­lege, ilyenkor tiszta piros volt az arca, és úgy látszott, mintha mérges lenne valamiért. Ijedtségünket látva megnyugtatott bennünket, hogy csak átmeneti kellemetlenségek­ről van szó, és ez olyan hormonok hiányától alakult ki, amelyeket eddig a petefészkei termeltek. A gyógyteák ha lassan is, de ebben is segítettek. Ezt legelőször a nevetésén vettük észre, ami végre a régi volt, és amit már annyira hiányol­tunk. Vidámságát anyukájától, a^ mi Mamócinktól örökölhette, mert Ő is mindig jókedvű. (Milyen sokat segített Mamócika is nekünk! A Papa dolgo­zott ránk, és amíg édesanya gyógyult, nagymamánk volt a második anyu­kánk.) Kezdtük már megszokni édesanyát a gyógyteáival, ám ismét valami szokat­lanra bukkantunk a konyhában. Elő­ször gyanakodtunk, de feltétlenül meg kellett kóstolnunk a készülő újdonsá­gokat, amik nem is néztek ki olyan rosszul. Ettől ti is egészségesebbek lesztek jelszóval mára mindannyian megszerettük és élvezzük a „reformdiétát”. (Kedvenceink a frissen préselt gyümölcslevek, mézes teák, magos zsömlék, barna rizs, barna ke­nyér, fehér husik, párolt zöldségek, sa­vanyú káposzta, és még sorolhatnám.) Még tartott a sugárkezelés, amikor édesanyánk nagy újdonsággal várt bennünket: klubtag lett. Ebbe a klubba édesanyához hasonlóan olyan embe­rek járnak, akik valamikor betegek voltak, és már majdnem vagy teljesen meggyógyultak. Havonta ta­lálkoznak, és megfigyeltük, hogy édesanya mennyire fel­frissülve érkezik haza. Előálltunk az újabb kérdé­seinkkel. — Itt mindig betegségről beszélgettek? — Nem, gyerekek, ellen­kezőleg! Mindig egészség­ről! — És mit csináltok még? — Mindent, ami kell az egészséghez. Életmód-elő­adásokat hallgatunk, gyógy- tomázunk, közös programo­kat szervezünk, finomakat eszünk-iszunk, tombolázunk, sokat nevetünk, és ünnepe­lünk is: névnapot, szülinapot, nőnapot, karácsonyt. Mindez nagyon jól hang­zott ahhoz, hogy boldogan te­gyünk eleget annak a meghí­vásnak, amit édesanyával együtt kaptunk a legutóbbi karácsonyi ünnepségre. De jól éreztük magunkat! Édesanyánk szerencsére nem ment vissza dolgozni, és úgy érezzük, ez bizony mindannyi­unknak igazán jó. Jó neki, mert nem fárad el annyira, és szerinte nagyszerű itthon lenni. Jó nekünk, mert sokat tud velünk beszélgetni, és van ideje mindenre, ami velünk kapcsolatos. És jó a Papának, mert így mindig van vasalt inge, és nem neki kell a csa­lád ügyes-bajos dolgait intéznie. Történetem végén megkértem édes­anyát, hogy írjon valami szép dolgot befejezésül. — Köszönöm Istenem, hogy gyer­mekekkel áldottál meg, és általuk édesanya lehettem. Köszönöm, hogy örömeimben és gondjaimban is velem voltál és velem vagy. Köszönöm, hogy tudást, ügyességet és orvosi hivatást adtál annak az embernek a kezébe, aki világra segítette mind az öt gyermeke­met, és most engem is új élettel aján­dékozott meg. Köszönöm, hogy segí­tettél türelmesnek lennem, és akarat­tal, elszántsággal, őszinte hittel bízhat­tam gyógyulásomban. Köszönöm, hogy továbbra is odafigyelnek rám, és hogy az orvosi ellenőrzések után meg­nyugodva mehetek haza a családom­hoz, és határtalan örömmel léphetek be az ajtón, így ujjongva: MEG­GYÓGYULTAM!!! G. Ivánka, Gyula Ajánló CD-sikerlista 1. Natalia Oricro (filmzene) 2. Bravo Hits 29. 3. Sterbinszky: Megint egy nyár a flörtben I-II. 4. Thalia II. (filmzene) 5. Tommyboy: Boatparty 2000 6. Britney Spears: Oops!...I did it again 7. Bon Jovi: Crush 8. Eric Clapton — B. B. King: Riding With Die King 9. Hobo Blues Band: Gyöngy a sárban 10. Roger Hudgson: Open Hie Door (Rock Island) Film The Story Of Us A magyarul Velem vagy nélküled címre keresztelt romantikus film­ben Bruce Willis és élete párja, Michelle Pfeiffer tizenötévnyi há­zasság után érzi úgy: nincs tovább. Vagy mégis? A film klasszikus gi­tárjáték alapú zenéjét Eric Clapton és Marc Shaiman szerezte és adja elő az azonos című albumon. Könyv Jókai Mór / Jókai és szülővárosa Első hallásra meglepő, hogy szarvasi helytörténész ír Jókai Mór életéről könyvet. Magyarázatképpen: Jókaiban Szarvas a díszpolgárát tiszteli, továbbá a szerző Szilvássy László rajongója az írónak. A nagy mesélő élete kész re­gény, tollhegyre kívánkozó téma. Szilvássy nem életművet elemez, hanem a hús-vér ember élettörténetét írja le, be­mutatva a felnőtté és íróvá érését, a sza­badság eszményéért lelkesedő közéleti embert, s a mélyérzésű férfit, aki a világ ellenében is kitart választottja mellett. Mivel az író egyéni sorsa elválaszthatat­lan a 19. századi magyar történelemtől, így lett a könyv lenyomata a szabadság- harcnak és az azt követő időszaknak. A kötet második fele a Jókai és szü­lővárosa címet viseli. A szerző Ver­mes Gábor arra keresi a választ, Jókai mit ad vissza regényeiben a gyermek- és ifjúkora komáromi színhelyeiből? A kötetet Jókai Mór születésének 175. évfordulójára Komárom Város Önkor­mányzata adta ki. Megvásárolható, il­letve utánvétel megrendelhető a ko­máromi polgármesteri hivatalban. dé • Kedves Fiatalok! Zenei játékunk folytatódik. A kérdésre adott helyes válasszal két darab Tliália kazettát lehet nyerni, melyet a békéscsabai Rock Island Hanglemezbolt ajánlott fel. Kérdésünk: Melyik film zenéjének előadója található az albumon? a) Kamilla b) Vad Angyal c) Rosalinda A helyes válasz betgjeiét írjátok fel a levelezőlapra! A megfejtést legkésőbb június 22-én agátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! A múlt heti rejtvény megfejtése: b) Ne sírj! Nuertesek: Bacsjánszki László, Békéscsaba, Filó Bernadett, Csárdaszállás. A nyereményt a Rock Island Hanglemezboltban lehet átvenni (Békéscsaba, Andrássy út) . Figyelem! Játékunk már az interneten is olvasható. Keressétek a www.bmhirlap.hu weboldalon! Békéscsaba, Andrássy út 42. Tel.: 324-193. Kondoros, Nagyszénási út 2. _ Nyitva: héttőtől péntekig MKAKtB kivi 9-18-jg, szombaton 8-13-ig. ti IMJflKtö-itéUmH hú a szenzációs ❖ 4, 5 m-es padlószőnyegek . már (és még mindig) 490 Ft/m2 (áfás ártól) ❖ 2, 3, 4 m-es padló PVC-k 390 Ft/m2 (áfás ártól) ❖ exkluzív padlószőnyegek (4, 5 m-es) 1790 Ft/m2 helyett 1290 Ft/m2 (áfás áron) ❖ gépi perzsaszőnyegek óriási szín- és méretválasztékban 1590 Ft/m2 (áfás áron) *Ha esz, ka tél oaqy midé, a /Ueíakeml miniig fél jár! ERSTE-közlemény Az ERSTE BANK HUNGARY RT. ezúton tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy a 2000. július 1-jétől beve­zetésre kerülő új számlavezetési rendszerre tör­ténő átállás időszakában bankfiókjai a következő nyitva tartással működnek: 2000. június 30. (péntek) 2000. július 3. (hétfő) 2000. július 4. (kedd) 2000. július 5. (szerda) 2000. július 6. (csütörtök) 2000. július 7. (péntek) 8-12 óráig* bankszünnap bankszünnap 8-14 óráig* 8-14 óráig* 8-15 óráig ■'Bankszünnapnak nem minősülő korlátozott nyitva tartás: korlátozott fizetési forga­lom, készpénzt vehet fel, vagy fizethet be. Azonban nem lesz lehetőség új számla nyitására és betétlekötésre, és egyéb szerződéses kondíciók megváltoztatására. További Információért keresse a bankfiókokban elhelyezett Hirdetményt. Megértésüket és türelmüket köszönjük! Első a biztonság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom