Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-17-18 / 140. szám
2000. június 17-18.. szombat-vasárnap A Békés Megyei Hírlap Melléklete Tűzhajadonok földjén Hentij-expedíció a nomádok között 8 Terényi Lajos emlékezete Százhetvenöt éve született a negyvennyolcas lovassági honvédszázados Egy fiú édesanyja betegéséről „Köszönöm Istenem, hogy gyermekekkel áldottál meg” „Mihály és Gábor hozta Istvánnak a Szent koronát” Talán nem túlzás azt állítani: történelmi nap szűkebb pátriánknak, a békési tájnak a mai, amikor Szarvason a köztársaság miniszterelnöke millenniumi Szent korona-szobrot avat, Mihály Gábor munkáját. Nekünk, befogadóknak általában nincs módunk végigkísérni az alkotás folyamatát. Talán nem is fontos, hiszen amit elkészülve látunk, úgyis önmagáért beszél. Kivételek persze adódnak... A művész Százados úti műtermében, az utolsó szoborszemlén. Képünkön (szemben, balról jobbra): Babák Mihály és Domokos László, a közgyűlés elnöke A Békés megyéből elszármazott szobrásszal akkor beszélgettünk, amikor még javában dolgozott élete talán leg- megtisztelőbb megbízatásán. Mihály Gábor: „Ennek a csengőnek az eredetijével vezeti Juan Antonio Samaranch a NOB elnökségi üléseit” D-FOTÓ: SUCH TAMÁS — Gábor! Itt állnak a Százados úti műteremben, egy hatalmas csarnokban a kicsinyke szobrok, az igazinak még csak előképei, a ,,gyermekei”. Bizonyára naiv kérdés, de már ilyenkor is képes elhelyezni az „igazit” majdani miliőjében? — Ha rápillant erre az öt munkára, talán érzékelhető, hogy ezek éppen olyan pontosak, precízek, mint az, amelyik majd a végleges helyére kerül. Kétségtelenül az a legfontosabb, hogy hosszú, belső vajúdó töprengés után, ha nem is teljességében, de megszülessen az ember agyában a szobor. Innen kezdve mindkettő egyformán fontos, a kisebb természetesen megelőzi kivitelezésben a véglegest, de már az első hegesztésnél, formázásnál arra gondolok: milyen is lesz, hogyan is mutat ez majd nagyban? — Attól a naptól kezdve dolgozott az agyában a Szent korona-szobor, hogy három éve öt pályázó közül elnyerte a megyei közgyűlés megbízását? — Igen is, meg nem is. Az írókhoz hasonlóan, engem is egyszerre több feladat foglalkoztat. Érdekes módon azonban amikor a zsűri, illetve a megrendelők bizonyos részletekben módosították az általam bemutatott „mintát”, a fejemben azonnal járni kezdett, hogy is legyen akkor... Azt csak mellékesen mondom, hogy Szarvasra egy másik szoborral is pályáztam, de nem azt választották. Természetesen a „Szarvas-variációt” sem akarom elfelejteni. —Ha nem kulisz- szatitok, hogyan pattant ki fejéből a Szent korona-tervezet? — A Szent koronáról kiadott képes albumban, de egyebütt is olvasható — ezt ábrázolások is alátámasztják —, hogy a legenda szerint Mihály és Gábor, a két angyal szállt alá a magasból, s hozták Istvánnak a koronát. Hogy engem történetesen Mihály Gábornak hívnak, az puszta véletlen... Nem történt más, mint ezt az érkezési pillanatot formáztam meg az én ízlésemmel, tehetségemmel, legjobb szakmai tudásommal. Nagyon fontosak az arányok, továbbá, hogy jó anyagismerő legyen az ember. Ezt például aranyból nyilván nem lehetett volna elkészíteni, már praktikus okokból sem, noha tizenegy méter magasan emelkedik ki az oszlop tetejére illesztett korona a Körös vizéből... Igyekeztem olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, hogy a látvány nagyban is hasonlítson a kicsiéhez, beleértve az 1 milliméteres rézlemezből készült angyalokat és a fúvott üveggel helyettesített drágakő-díszeket. Babos László festő-szobrász barátommal egy kicsit statikusokká is váltunk, hiszen különleges feladatot jelentett kitalálni, hogy a szerkezet biztonságosan elbírja önmagát. Gondolni kellett az időállóságra is, ügyelve olyan látszólag apró részletre is, hogy ne tudjon rajta madár megtelepedni. — Nem mehetünk el egy különleges munkája mellett. Az Ón által készített díszcsengő, itt a kezében Pierre Coubertint, a modern olimpiai játékok megálmodóját idézi. Tanúsíthatom, gyönyörű a hangja is... — Amennyire tudom, Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke ezzel vezeti a testület tanácskozásait a világszervezet lausanne-i székházában. Története természetesen ennek is van. Amikor 1998 nyarán Budapesten járt Samaranch úr és felavatta a Népstadion dísztermében Németh Imre olimpiai bajnok mellszobrát, amit történetesen én készítettem, mindvégig a mellszobor- avatóra invitáló'csen- gőről beszélt. Akkor megkért, ha lenne módom rá, készítsek egyet nekik is. — Vízfüggöny, esti megvilágítás. Mint Babák Mihály szarvasi polgármestertől tudjuk, a kormány jelentős összeggel támogatta az emlékmű felállítását. — A szobrásznak az a dolga, hogy alkosson, a szervezőknek, hogy szervezzenek. Természetesen amikor a szarvasi polgármesteri hivatalba kosság is megismerhette a kisebb változatot, még nem vonta be vízfüggöny. Azt hiszem, egy kicsit a régió jelképévé válik majd a szobor, hiszen a Békés megyébe érkezők találkoznak vele, afféle első benyomásként az országrészről. Ezért a jelentősége túlnő egy helyi kezdeményezésen, és az évszázadban bennünket követő utódok számára is jelkép lesz, megérdemli tehát a kiemelt figyelmet. — Ha jól tudjuk, nem a szarvasi az egyetlen ünnepi szobra az idén... — Két másik millenniumi alkotás is készül a megyébe. Az egyik az augusztus 20-án Csorváson felavatásra kerülő, szintén Istváni jelenetet magán hordozó díszkút. A felkérést örömmel vállaltam, hiszen a szomszéd faluban, Csanádapácán gyere- keskedtem. Szintén dolgozom a jövő nyáron, Tótkomlóson felállítandó munkámon, amely a koronázási jelenetet ábrázolja. Fábián István Névjegy Született: 1942-ben, a Nagyvárad melletti Székelyhídón. Pályája: Csanádapácán, majd Orosházán járt iskolába, a Táncsics Gimnáziumba. Elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol Mikus Sándor volt a mestere. Budapesten él, minden jelentősebb hazai és számos külföldi kiállításon szerepelnek munkái. Közel ötven köztéri szobra áll Magyarországon, de Szöulban és Lausanne-ban is gyönyörködhetnek alkotásaiban. Ez utóbbi világhírűvé tette, hiszen a Kerékpárosok című munkája a NOB világmúzeumának kertjében áll. Elismerései: Munkácsy-díj (1979). Róla írták: „Több egyedi vonása mellett van egy, csak rá jellemző: a narratív (elbeszélő) jellegű szobrokat ötvözi a plasztikai elemmé változta-. tott építészeti elemekkel...” (Dr. Bereczky Loránd művészettörténész) ppg HH PPl m PPWP wmmmm ■HM Egy rendőr ezredes letartóztatására Rajk Lászlóval történhetett hasonló. Jöttek a kollégák, fegyveresek és udvariasan felszólították: kövesse őket. A többit tudjuk. Persze ma más világot élünk, nincs „többi”. Csak a sima történet: őrizetbe vették a rendőr ezredest. A fegyveresek, a mostaniak, ha lehet, még udvariasabbak voltak, mint 1949-ben a Rajkért érkezők. Azok nem tudták, ezek sejtették, hogy piszkos ügy részesei. Ma már nyilvánvaló, a Pallag-bizottság munkájának következménye az őrizetbe vétel. Azt is tudni, hogy két bűnöző vallomása-állítása adott alapot a rendőr ezredes elhurcolására. Olyan vád előráncigálása, amelyet már évekkel ezelőtt többször és minden részletre kiterjedően kivizsgáltak és megalapozatlannak találtak. Mostantól félni kell. Jön két tanú, és azt állítja rólam, rólad, róla, hogy másfél milliót... Aztán jönnek a kommandósok. Mert rólunk is feltételezhetik, hogy az utcai harcosok védenek bennünket. A belügyminiszter, az országos főkapitány hallgat. Azt hiszik, egy kisrendőr, egy városi kapitány, egy megyei rendőr ezredes elvesztésével megmenthetik a testület becsületét. Remélik, helyesen cselekszenek, amikor rezzenéstelen arccal tudomásul veszik, hogy magas rangú beosztottjukat bűnöző módjára lefogják, csaknem bilincsbe verve fogdába dugják, s napokat váratják az első kihallgatásig. Politikai játszma ez a javából. Mi mással lenne magyarázható a látványos akció, az indoklásul pofánkba vágott magyarázat: azért kellettek a kommandósok, mert attól lehetett tartani, hogy utcai harcosok védik a rendőr ezredes házát. Miféle rendvédelmi szolgálat, miféle kommandós társaság az, amelyik nem tudja, kik sertepertélnek (sertepertélnek-e egyáltalán) a kiszemelt áldozat háza körül? Erre mondta hajdani kollégám: „Na, ne marháskodjunk már!” És mire volt jó az egész őrizetbe-vételesdi? Mennyivel korrektebb lett volna a rendőr ezredes felrendelése Budapestre, azonnali kihallgatása- maghallgatása, ügyének rövid úton való lezárása! Igaz, annak nincs hírértéke, nem lehet felmutatni látszateredményt, s nem tereli el a figyelmet egyes pártok hónapok óta dagadó botrányairól. A rendőr ezredest hírbe hozták. Lefogásának körülményeit és a hatalom ördögi köreit látva nehéz elhinni, hogy visszatérhet hivatalába. De amíg ellene szóló bizonyítékokat nem látunk, higgyük el, hogy ártatlan. Ennyi joga még egy rendőr ezredesnek is lehet ebben az országban. Árpási Zoltán ' ' ' '' iÜ g£ + g' Mostantól félni kell. Gyula, 1940. Pénzügyigazgatósági palota. A Petőfi tér képen látható részlete nem sokat változott: megnőttek a fák, felállítottak egy szép szobrot, s odakerült az országzászló
