Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-16 / 139. szám

GLASS Kft., Békéscsaba, Lipták A. u. 7. Tel.: (66) 325-482. Műanyag székek ♦ asztalok ♦ napozóágyak széles választékban. /srttn ­mf...,,.­.... Nyitva: hétköznap 8—16 óráig. Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Könyvét úgy őrizték... Márki Sándor Sarkad történe­téről írott mun­kája máig a leg­hitelesebb, leg­átfogóbb tanul­mány a telepü­lés sorsának alakulásáról (3. oldal). Jobbítsd a nemzetöt! Nemcsak a millennium napja, hanem a nemzet ünnepe is lesz 2000. augusztus 20-a Oroshá­zán. Ezen a napon mutatják be Szokolay Sándor: Jobbítsd a nemzetöt! hattételes kamara­kantátáját (4. oldal). Hogyan vélekedik... Mácsai Sándor: - ... az éjjeli vihar sem tudta ledönte­ni a három éve épí­tett itteni fogadó­házunkat (5. oldal). Tűzkárok, mentés Szerdán este, röviddel fél tíz után Füzesgyarmaton kigyulladt egy Ford Escort gépkocsi motor­tere. A tűzoltóknak sikerült megfékezniük a lángokat, a tűz keletkezésének okait vizsgálják, az anyagi kár jelentős. Mozgal­mas napjuk és éjszakuk volt teg­napra virradóra a tűzoltóknak, a megyénkén átvonuló vihar bő­ségesen adott számukra mun­kát. Gyulán két avartűzhöz vo­nultak ki, majd este műszaki mentésre vették igénybe segítsé­güket: az Apor Vilmos téren és a Pap utcában fa dőlt lakóházra, majd nem sokkal később az Oláh utcában villámcsapás miatt gyulladt ki egy lakóépület tető- szerkezete. Lökösházára villám- csapás miatti tűzhöz vonultak ki, a megyeszékhelyen az expo területén a kiállítói sátrat „fogták meg”, Békésen a Rákó­czi és Dráva utcában egy-egy fa dőlt lakóházra, Szarvason a Bu­dai Nagy Antal utcában villám- csapás miatt gyulladt ki egy la­kóház tetőszerkezete. Tegnap délután Békés-Rosszerdőn egy fa dőlt az útra. sz. a. A kisebb múzeumi egységek, tájházak átadását elképzelhetőnek tartja a minisztérium. Felvételünk a békéscsabai szlovák tájházról készült D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Múzeum: minisztériumi elképzelések Átadást, visszafinanszírozást nem biztos, hogy támogatnak Lapunk folyamatosan beszámol a Békés Me­gyei Múzeumi Igazgatóságnál folyó átszer­vezésről. Az országos hírnévre szert tett „békési múzeumügyről” a közelmúltban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumá­nak vezetőjét, Rockenbauer Zoltánt is sze­rettük volna megkérdezni. Kérdéseinkre vé­gül a minisztérium közgyűjteményi főosztá­lyának főosztályvezetője, Kocziánné dr. Szentpéteri Erzsébet válaszolt. Budapest—Békés megye — A hazánkban működő megyei múzeumi szer­vezetek az ön meglátása szerint hatékonyan, a kor kihívásainak megfelelően működnek-e?- Az 1990-es évek politikai, társadalmi és jogi változásai következtében a megyei tanácsi fenn­tartásban működő múze­umi hálózatok műtárgyva- Kicsik gyona, az őrzésre szolgáló x épületek, azok berendezé­sei, a kutatási infrastruk­túra és a szakemberállo­mány a megyei önkor­mányzatokhoz került az egyes állami tulajdonok önkormányzati tulajdon­ba adásáról szóló törvény alapján. A jogszabály a megyei önkormányzatok kötelező feladatai közé emelte a természet és társadalom muzeális emlékeinek, kulturális örökségének gyűjtését, őrzését, tudományos fel­dolgozását és bemutatását, melynek ellátására a megyei önkormányzatnak múzeumi szervezetet kell működtetnie. E múzeumi szervezetekben működő, megyénként általában négy, öt tájmú­zeum (a megyei, a regionális és más besorolású múzeumok), valamint kiállítóhelyek, kisebb gyűjtemények, tájházak a kulturális örökség vé­delmének, az ország egész területére kiterjedő múzeumi feladatellátásnak hatékony intézmény- rendszerét alkotják. Általánosságban elmondható, hogy a megyei múzeumi szervezetek a kor kihívásainak megfe­lelő intézmények. Fenntartásukat a legtöbb me­gyében ma már korszerűen, több forrást bevon­va oldják meg az önkormányzatok, sok telepü­lés is hozzájárul az ott levő, megyei szervezet­hez tartozó múzeum fenntartásához. Számtalan pályázati lehetőséggel is élnek a megyei múzeu­mi szervezetek, amihez a tudományos hátteret, a szakágak komplexitását csak e koncentrált há­lózat tudja biztosítani. A megyei múzeumi szerve­zet tehát a Magyarorszá­gon 1000 éves közigazgatá­si beosztáshoz igazodó, a kultúra területén is több évtizede jól működő szer­vezeti rendszer. A szaktör­vényben is meghatározott múzeumi (közgyűjtemé­nyi, tudományos és köz- művelődési) funkciók ellá­tását e nagyobb közigazga­tási egységre kiterjedő centralizációban sokkal könnyebb ellátni. Az Európai Unióhoz való csat­lakozási törekvésünk is nagyobb egységek, a ré­giók felé mutatnak. (Folytatás a 4. oldalon) igen, nagyok nem? A szakmai egyeztetések során a mi­nisztérium munkatársaiban az a véle­mény alakult ki, hogy a kisebb múze­umi egységek településeknek történő átadásával a megmaradó négy, öt re­gionális múzeumot megyei fenntar­tásban kellene tovább működtetni, bevonva az egyes városok anyagi erőforrásait. Az emberek idegesen kiabáltak Vízhiány a városerdei üdülőtelepen Rosszul sikerült a pünkösdi hosszú hétvége a gyula-vá- roserdei nyaralótulajdono­soknak és az üdülőtelepen pihenőknek. Vasárnap és hétfőn, amikor a hőmérő árnyékban is 37 fokot muta­tott, hosszú órákra meg­szűnt a vízszolgáltatás. Gyula-Városerdő Az üdülőtulajdonosok vasárnap délelőtt észlelték, hogy a víz­nyomás egyre gyengébb, majd végül teljesen megszűnt. A pün­kösdi hosszú hétvégén közel ké­tezren tartózkodtak Városerdőn. A boltokból pillanatok alatt elfo­gyott az ásványvíz, hiszen ivó­vízhez csak a vezetékes rendsze­ren keresztül lehet hozzájutni. Városerdőről többen telefonál­tak a Gyulai Közüzemi Kft. ügyeletére, ahonnan kora dél­után megérkezett a szerelő. A szakember az első körben áram- kimaradásra gyanakodott, így a megyeszékhelyről hívták az áramszolgáltató ügyeleteseit. A Démász szakemberei megállapí­tották, hogy a problémát nem az átmeneti áramkimaradás okoz­ta, így újra átvette a terepet a közüzem. A tényleges hiba elhá­rításához este nyolckor kezdtek hozzá. Az üdülő egyetlen műkö­dő búvárszivattyújának kicseré­léséhez este nyolckor fogtak hozzá és éjjel fél kettőkor indult meg a csapokból a víz. Az öröm hétfő délelőttig tartott, ekkor is­mét kezdődött minden elölről. A karbantartó megállapította, hogy a szivattyú túlterhelt, ezért akadozik, illetve a kúttól távo­labb eső helyeken szünetel a szolgáltatás. Végül este nyolc órára kapott az üdülőtelep egé­sze újból vizet.- Látnia kellett volna, hogy mi volt itt a hétvégén — mondja az egyik üdülőtulajdonos. - Szabá­lyos lincshangulat alakult ki, mindenki idegeskedett, hiszen se inni, se fürödni nem tudtunk, nem beszélve arról, hogy a vécé öblítéséhez a Körösből hordtuk a vizet. A fürdőzők számára kihe­lyezett konténeres mellékhelyi­ség pillanatok alatt megtelt, a kocsmában lévőt a vízhiány mi­att nem használhatták. Sok ven­dég felháborodottan hazament. (Folytatás a 10. oldalon) Ez nem kocsma, ez a parlament! Népszínmű a Tisztelt Házból Este kilenc után a televízió nem közvetíti az országgyű­lés üléseit, az újságírók is hazamennek, mert lapzárta után már semmi nem fon­tos. A vitázók sokszor áttér­nek tegeződésre, a reggel óta tartó munka után egyre lazul a fegyelem. A hét önkormányzati szövet­ség kezdeményezésére és a par­lamenti pártok előzetes egyetér­tésével került a T. Ház elé az a ja­vaslat, hogy szeptember 30-át, az első helyhatósági választások napját a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének 10. évfor­dulója tíszteletére nyilvánítsa az országgyűlés a helyi önkormány­zatok napjává. Az első hozzászóló, a fideszes Básthy Tamás, Kőszeg polgár- mestere még örömmel és meg­nyugvással beszélt arról, hogy a más esetekben tapasztalható he­ves viták helyett ebben a témá­ban teljes az egyetértés. Bauer Tamás (SZDSZ) aztán bedobta a kavicsot az állóvízbe. Szerinte az a kormány javasolja a helyi ön- kormányzatok napjának beveze­tését, amelyik a leghatározottab­ban lépett fel az elmúlt két évben a helyi önkormányzatok ellen. Az a Fidesz, amelyik ellenzékben nem győzött kiállni az önkor­mányzatok önállóságáért és pén­zéért, kormányra kerülve min­den pénzt a kezében tart, és pi- tizteti az önkormányzatokat. Ilyen képmutató előterjesztést az SZDSZ nem támogat! Csurka Ist­ván (MIÉP) szabadkozott ugyan, hogy véleménye közel áll Bauer Tamáséhoz, de nagyon barátian azt tanácsolta a kormánypártok­nak, hogy álljanak el ettől a „nem egészen tiszta dologtól”. Tóth Imre (FKGP), Sarkad pol­gármestere a népfelség elvét kife­jező önkormányzati rendszer erényeiről szólt, amelyeket „nem tompítanak” az iménti „minőségjelzős szerkezetek”. (Folytatás a 4. oldalon) Németh Imre-emléknap Az orosházi Kossuth Lajos Me­zőgazdasági Szakközépiskola diákjai és nevelői idén is meg­emlékeztek az iskola 15 évvel ezelőtt elhunyt pedagógusáról, Németh Imréről, aki tanári pá­lyája során különös súlyt helye­zett az ifjúság környezetvédelmi nevelésére. Az idei Németh Imre-emlék- napot június 15-én, a várva várt vakáció előtti utolsó napon ren­dezték meg Gyopárosfürdőn. A szórakoztató programok előtt if­jabb Németh Imre, az elhunyt pedagógus fia kihirdette a Né­meth Imre Alapítvány pályáza­tának eredményét, amire idén öten nyújtották be dolgozatu­kat. A győztes Nyári Imre, aki a Húscsibetartás gazdaságunkban címmel készített tanulmányt. A nap további részében játé­kos sportvetélkedőkre várták az iskola tanulóit. A győztes osz­tály délben tortával ünnepelt. KOVÁCS ERIKA A vár előtt Millenniumi sokadalom Megyei es országos összefogás eredményeként a Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatala fő támogatásával nagyszabású népművészeti fesztivál helyszíne lesz Gyula. A háromnapos rendezvény egyben a Gyulai Várszínház XXXVII. évadát is megnyitja. Gyula A gyulai nyári millenniumi prog­ramokat nemcsak nyitja, zárja is a néptánc, hiszen augusztus ló­tól 20-ig nemzetközi néptánc- fesztivált rendeznek a Kárpát-me­dence folklórjából. A tegnapi, Gyulán tartott sajtótájékoztatón Pál Miklósné, a megyei művelő­dési központ igazgatóhelyettese, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke elmondta, ta­valy ősszel született a gondolat: középkori vásárokra emlékeztető módon kellene megmutatni a Kárpát-medence élő népművé­szetét. A Millenniumi sokadalom elnevezésű rendezvény hamaro­san Diósgyőrben kezdődik, foly­tatódik a gyulai helyszínnel júni­us 30-tól július 2-ig, a harmadik lesz Pécs városa, a negyedik Ko­márom és Komarno, majd Maros- vásárhelyen s Kolozsváron feje­ződnek be a regionális népművé­szeti ünnepek. A rendezvényt au­gusztus 17-e és 20-a között tartják Budapesten, s a Hősök terén lát­ványos ünnepséggel ér véget. Gyulán, a várnál sátrakat állíta­nak fel, a központi szolgál az Al­föld - beleértve a délvidéki és a romániai bihari részeket is - nép­művészetének „templomaként”. Az emelletti harangláb megszen­telésével fejeződik be a gyulai rendezvény, amint a többi hely­színen is. A Hősök terére vitt ha­rangok az ősi magyar pentaton dallamot szólaltatják meg. Gyu­lán mintegy 150 kézműves lesz jelen Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád, Jász-Nagykun-Szolnok, Haj- dú-Bihar megyékből, a bihari és a délvidéki részekről. Esténként néptánc-gálaműsor lesz a tószín­padon, s a zárónapon ökumeni­kus istentiszteletet tartanak. Mlinár Pál, az ugyancsak rendező Viharsarok Néptáncszövetség el­nökeként elmondta, a néptánc­együttesek 40 perces bemutatóik­kal az esti gáláig vásári hangula­tot teremtenek, zárásként tánc­ház lesz. A millenniumi harango­kat Őrbottyánban öntötték, a gyulai haranglábat a Békés Me­gyei Népművészeti Egyesület fa­faragói készítették. A rendezvé­nyen, melyet a térségnek szán­nak, a népi gasztronómia is meg­jelenik. A MÁV 50 százalékos kedvezményt biztosít az ideuta­zóknak. SZ. M. Záróvizsgák a főiskolán A Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolai Karához április elején csatlakozott a gyulai diplomás ápoló szak, melyen 23 nappali és 22 le­velező tagozatos hallgató tett sikeres záróvizsgát. Békés megye A szarvasi óvodapedagógus sza­kon 107 nappali és 46 levelező ta­gozatos hallgató, óvodapedagó­gusi kiegészítőn 14-en, másod- diplomás szlovák nemzetiségin pedig ketten kezdték meg a záró­vizsgát. A békéscsabai tanítói szakon 113 nappali, 39 levelező, a személyügyi szervezőkén 12 nappali és 23 levelező hallgató kezdi meg a napokban vizsgáit. A pénzügyi szak záróvizsgái­val kapcsolatban a Körös Főisko­lai Kar kari tanácsa rendkívüli ülést tartott, melyet a kormány június 6-ai ülésének egyik dönté­se indokolt. Ennek értelmében a 1999/2000-es és a következő tan­évben az intézményi tanácsok dönthetik el, hogy bizonyos sza­koknál az állami nyelvvizsga megszerzését a záróvizsga elkez­désének feltételévé teszik-e, vagy megengedik a nyelvvizsga nélkü­li kezdést is, s azt annak részévé teszik. A rendelet módosításának indoka: az új nyelvvizsgáztatási rendszerré való átállás a felsőok­tatásban egybeesik a ténnyel, hogy most végeznek azok az év- folyamok-, amelyek az 1996-os felsőoktatási törvény szerint kor­mányrendeletben meghatározott képesítési követelmények alap­ján folytatták tanulmányaikat. A kari tanács úgy döntött, nem kí­ván élni a lehetőséggel, s nem módosítja korábbi záróvizsga­szabályzatát. így csak azok a hallgatók kezdhetik meg záró­vizsgáikat, akik bemutatják a nyelvvizsgát bizonyító doku­mentumot. B. P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom