Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-10-12 / 135. szám
8 HÉTVÉGI MAGAZIN 2000. június 10-12., szombat-hétfő Verselő Tavasz a házsongárdi TEMETŐBEN Apáczai Csere Jánosné, Aletta van der Maet emlékének A tavasz jött a parttalan időben s megállt a házsongárdi temetőben. Én tört kövön és porladó kereszten Aletta van der Maet nevét kerestem. Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom, s tudtam, elmúlt nevét már nem találom. De a vasárnap délutáni csendben nagyon dalolt a név zenéje bennem. S amíg dalolt, a századokba néztem s a holt professzor szellemét idéztem, kinek egyszer meleg lett a vére Aletta van der Maet meleg nevére. Ha jött a harcok lázadó sötétje, fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje. S a dallamot karral kisérve halkan, napsugaras nyugat dalolt a dalban, hol a sötétség tenger-árja ellen ragyogó gátat épített a szellem. Aletta van der Maet nevét susogta, mikor a béke bús szemét lefogta. S mikor a hálátlan világ temette, Aletta búja jajgatott felette, míg dörgő fenséggel búgott le rája a kálvinista templom orgonája. Aztán a dal visszhangját vesztve, félve belenémult a hervadásba, télbe. Gyámoltalan nő - szól a régi fáma - urát keresve, sírba ment utána... A fényben, fenn a házsongárdi csendben tovább dalolt a név zenéje bennem. S nagyon szeretném, hogyha volna könnyem, egyetlen könny, hogy azt a dallamot Aletta van der Maet-nak megköszönjem. Háromszázhetvenöt éve, 1625. június 10-én született Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár, a magyar művelődés- történet egyik legnagyobb nevelő egyénisége, a felvilágosodás előfutára. Leghíresebb műve a Magyar Enciklopédia. Holland feleségével, Aletta van der Maet-tel együtt Kolozsváron, a házsongárdi temetőben nyugszik. Áprily Lajos gyönyörű versével emlékezünk rá. Kunkovács László fotói Békés megyei múzeumokban Akinek megadatott, hogy táltosokkal találkozhasson... A Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba), az Erkel Ferenc Múzeum (Gyula), a Jantyik Mátyás Múzeum (Békés) és a Sárréti Múzeum (Szeghalom) közös vándorkiállítással, Kunkovács László Pásztoremberek című reprezentatív fotósorozatával tiszteleg a Magyar Millennium előtt. Közel két évtizedes kiállító múlt áll a művész mögött. Kultúrhistóriai munkáival a világ számos országában bemutatkozott már Ausztriától Kínáig. Megyénk közönsége pedig legutóbb 1996-ban találkozhatott képeivel Újkígyóson. A Balogh Rudolf-díjas művész, Kunkovács László megyénkben, Endrődön született 1942-ben. Volt tanyai tanító, újságíró, szerkesztő, de leginkább a szabad, művészi pálya vonzotta, s ez illeszkedik leginkább a mára életformává vált szakadatlan országjáráshoz, világjáráshoz is. A mesterség, amit űz, nehezen skatulyázható, újabban kulturális vagy vizuális antropológiának nevezi a tudomány. Lényege azonban az, hogy a fénykép hiteles valóságlenyomatával adjon számot az emberi műveltség alapforrásáról, nevezetesen annak máig fönnmaradt eleven emlékeit számba véve. „Nekem megadatott, hogy táltosokkal találkozhattam — vallja a Mester —, talán gyermekkorom különös alakja, a vénségesen vén gulyás, Hajcsár Imre bácsi is az lehetett. Az O emlékét követve bebarangoltam Szibériát, Közép- és Belső-Ázsi- át, felkerestem az utolsó sámánokat...” Most mégis visszatért a szülőföldre. Bemutatott képei az elmúlt három évtizedben készültek a Nagy alföld törzsö- kös pásztorairól és a pásztoréletről. A nagytekintélyű antropológusnak, dr. Henkey Gyulának köszönhetünk. Ezáltal válik még világosabbá a néző számára, hogy pásztoraink eleven bizonyítékai népünk sokágú eredetének és Eurázsiába ágyazódó műveltségének. Föltehetjük a kérdést, milyenek ezek a pásztorok? Daliásak és megfáradt, közKunkovács László és képei a Rózsahegyi napok keretében megnyílt gyomai kiállításon portrék mellett ott olvashatjuk a képen szereplő pásztor embertani meghatározását is, amelyet a Kecskeméten élő, FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER napi arcúak. Büszkék és elesettek, zaklatott világunkban biztonságot keresők. A fényképek összességének látleletéből kirajzolódik a mai Magyarország képe. Mégis kivételes értéket képvisel ez a pásztori rend. Az arcok, a mozdulatok irdatlan távolságokat átölelő mélyréteg létéről vallanak. A képek a fénykép legalapvetőbb sajátosságával, a megállított pillanat könnyedségével hatnak s az már a kamerát tartó ember érdeme, hogy mégis, a nézőt meg-meg borzongtatják roppant tömörítő erejükkel. Idézve ezzel az emberi és nemzeti lét lényegét, azt, aminek már maga a témaválasztás is forrásvidékét keresi, a nagybetűs Művészetet. A művészetet, amit az emberi lét kezdőpillanatától a vallás, a kultusz és a világkép hordozott. Az a hit, hogy létezik a földön olyan hely, ahol a tér és idő metszéspontja kiadja az örök létezés élményét, olyan pont, ahol összeér múlt és jövő, lent és fönt, időben és időn kívül létező. Ezt a már-már szakrális élményt nyújtják Kunkovács László fényképei. Igen, a teljességre törekvésről van itt szó, hiszen az alkotó egy pillanatra sem törődik bele, hogy létünk teljességét fölszabdalják szakemberré, tudóssá, művésszé. Kamerája előtt, mint egy révülő táltos vízióiban sorra jelennek meg az arcok. Hajdan volt és ma is élő pásztorok arca és a szemek tükrén keresztül az egész eurázsiai pásztorvilág hallatlanul ősi kultúrája. Örökségünk! Harangozó Imre Nyomozónak készült a hetvenéves Bitskey Az „ünnepi” színész Bitskey Tibor hangja senki máséval nem keverhető össze. Ma is épp olyan bársonyosan zengő, mint régen, amilyennek a színpadról és a filmjeiből ismerjük. Friss, mozgékony, sportos, tavaly szeptemberben töltötte be hetvenedik életévét. Idén tavasszal kapta meg a Kossuth-dí- jat. Ha megkérdezik tőle, mi lehetett a hosszú várakoztatás mögött, azzal tréfálkozik, hogy valamilyen tévedés: mindenki azt hihette, hogy neki ez a díj már megadatott, hiszen amikor sok évvel ezelőtt önálló estjével járta az országot, folyvást szabadkoznia kellett, mert úgy konferálták be, hogy Bitskey Tibor Kossuth-díjas színművész... — Mitől maradtam ilyen kortalan? Fiatal koromban sokat sportoltam, és nagy mozgásigényt szereztem. Rosz- szul érzem magam, ha nem mozgok eleget. Az előtt fociztam, a SZÚR, a színészek-újságírók népszerű meccsének egyik alapító tagja voltam, a Vasasban futottam, országos ifibajnoksáBemutatkozó Született: Rákoskeresztúr, 1929. szept. 20. Családi állapota: nős (1981, László Mária), gyermekei: Borbála (1960), Gábor (1961), Máté (1981). Pályája: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1949-53), a Magyar Néphadsereg Színháza (1951-59), Nemzeti Színház (1959-64), Vígszínház (1964-74), Thália, Arizona, illetve a Művész Színház tagja (1974—96). Elismerései: Jászai Mari-díj (1958, 1962), érdemes művész (1984), Kos- suth-díj (2000). Hobbija: tenisz, teke, vadászat, természetjárás. gokat is nyertem, két évtizede viszont már csak teniszezem. Mivel sok sportágba belefogtam, annak idején dekatlonistának, tízpróbázónak akartak felkészíteni, de az életem másfelé kanyarodott: a főiskolára. Eredetileg nem is akartam színész lenni, inkább orvos vagy építészmérnök. Nyomozónak is mentem volna, mivel izgalmas feladatnak tartottam üldözni a bűnt. Sportolóként a hajdani Britannia, későbbi nevén a Béke Szállóban dolgoztam, és az alkalmi kultúrműsorokban mindig szavaltam. Ezt hallotta meg a színész Turgonyi Pál, és szó szerint betuszkolt a főiskolára. 1953-ban kaptam diplomát, de már 1951-ben szerződtetett a Vígszínház, amit akkor Néphadsereg Színháznak neveztek, és ahol olyan szerepeim voltak, mint Ruttkai Évával A néma levente csókért szótlanságot fogadó hadnagya. A hadnagyság igazán bevált rendfokozatom lett, lásd a legsikeresebb filmemet, a Rákóczi hadnagyát, Ruttkai Éva mellett pedig eljátszottam egyik legkedvesebb filmhősömet, az Egy pikoló világos kis- katonáját. Rólam egyébként is köztudott, hogy „ünnepi” színész vagyok. Nem tagadom: a tévében az ilyenkor vetített régi filmjeimet, A kőszívű ember fiait, az Egri csillagokat vagy a többit jómagam is megnézem. Nem sok filmben játszottam, de szerencsére azok mind sikeres alkotások voltak. Az első házasságomból már felnőtt gyerekeim, két fiú és egy lány unokám van, másodszor pedig ötvenévesen nőAz utóbbi időben kicsit visszahú zódott a családi fészekbe sültem, és van egy tizennyolc éves fiam, aki megfiatalít. Jó volt látni, hogy a többi, felnőtt gyerekem mellett a legkisebb milyen meghatódva vette tudomásul: az édesapja Kossuth- d(jas lett. Az utóbbi időben kicsit visszahúzódtam a családi fészekbe, mert eléggé nagy volt a csend körülöttem. A kitüntetés óta mintha felpezsdült volna a levegő. Az Új Színház Othellójában játszom Brabantiót, a József Attila Színházban pedig a Légy jó mindhalálig előadásában Bessenyeivel felváltva az öreg Pósalaki urat. Persze, az általam nagyon sokra becsült Evangélium Színház előadásain játszottam és játszom a Duna-palotában, illetve vidéken Németh László, Tamási Áron és mások igazán örök értékű darabjaiban. Jó érzés igazi színházat adni a közönségnek, minden fölös „bűvészkedés” nélkül. (somos) ZENE! - ZENE! - ZENE! p® a iíuú jejuni! Kedves Fiatalok! Zenei játékunk folytatódik. A kérdésre adott helyes válasszal két darab Ják Show kazettát lehet nyerni, melyet a békéscsabai Rock Island Hanglemezbolt Bon®**“ lvn&"a' ajánlott fel. Kérdésünk: Az Ámokfutók együttes melyik száma található a képen látható albumon? | a) Ezüst eső b) Ne sírj c) Szállj velem A helyes válasz betűjelét írjátok fel a levelezőlapra! A megfejtést legkésőbb június 15-én adjátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! A múlt heti rejtvény megfejtése: a) Crush. Nuertesek: Kis Péter, Békéscsaba, Tóth Beáta, Békés. A nyereményt a Rock Island Hangszerboltban lehet átvenni (Békéscsaba, Andrássy út) . Figyelem! Játékunk már az interneten is olvasható. ___________Keressétek a www.bmhirlap.hu weboldalon! Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. szarvasi vetőmagüzeme agronómust keres. A JELENTKEZES FELTÉTELEI: I—t—v 4- agrártudományi egyetemi végzettség \ 4 angol nyelv ismerete társalgási szinten 0^0 L 4 számítógépes ismeretek (Word, Excel) 4 B kategóriás jogosítvány 4 35 éves korhatár 4 jó terhelhetőség. A magyar és angol nyelvű pályázathoz a végzettségeket igazoló dokumentumok másolatait és fényképet kérünk mellékelni. A pályázat benyújtásának határideje: 2000. június 30. PIONEER Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt., 5540 Szarvas, Pf. 128. 4 )i :3 midßil n;;d iöVífel I
