Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-10-12 / 135. szám

8 HÉTVÉGI MAGAZIN 2000. június 10-12., szombat-hétfő Verselő Tavasz a házsongárdi TEMETŐBEN Apáczai Csere Jánosné, Aletta van der Maet emlékének A tavasz jött a parttalan időben s megállt a házsongárdi temetőben. Én tört kövön és porladó kereszten Aletta van der Maet nevét kerestem. Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom, s tudtam, elmúlt nevét már nem ta­lálom. De a vasárnap délutáni csendben nagyon dalolt a név zenéje bennem. S amíg dalolt, a századokba néztem s a holt professzor szellemét idéztem, kinek egyszer meleg lett a vére Aletta van der Maet meleg nevére. Ha jött a harcok lázadó sötétje, fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje. S a dallamot karral kisérve halkan, napsugaras nyugat dalolt a dalban, hol a sötétség tenger-árja ellen ragyogó gátat épített a szellem. Aletta van der Maet nevét susogta, mikor a béke bús szemét lefogta. S mikor a hálátlan világ temette, Aletta búja jajgatott felette, míg dörgő fenséggel búgott le rája a kálvinista templom orgonája. Aztán a dal visszhangját vesztve, félve belenémult a hervadásba, télbe. Gyámoltalan nő - szól a régi fáma - urát keresve, sírba ment utána... A fényben, fenn a házsongárdi csendben tovább dalolt a név zenéje bennem. S nagyon szeretném, hogyha volna könnyem, egyetlen könny, hogy azt a dalla­mot Aletta van der Maet-nak megkö­szönjem. Háromszázhetvenöt éve, 1625. jú­nius 10-én született Apáczai Cse­re János filozófiai és pedagógiai író, tanár, a magyar művelődés- történet egyik legnagyobb nevelő egyénisége, a felvilágosodás elő­futára. Leghíresebb műve a Ma­gyar Enciklopédia. Holland fele­ségével, Aletta van der Maet-tel együtt Kolozsváron, a házson­gárdi temetőben nyugszik. Áprily Lajos gyönyörű versével emléke­zünk rá. Kunkovács László fotói Békés megyei múzeumokban Akinek megadatott, hogy táltosokkal találkozhasson... A Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba), az Erkel Ferenc Múzeum (Gyula), a Jantyik Mátyás Múzeum (Békés) és a Sárréti Múzeum (Szegha­lom) közös vándorkiállítással, Kunkovács László Pásztoremberek című rep­rezentatív fotósorozatával tiszteleg a Magyar Millennium előtt. Közel két évtizedes kiállító múlt áll a művész mögött. Kultúrhistóriai munkáival a vi­lág számos országában bemutatkozott már Ausztriától Kínáig. Megyénk kö­zönsége pedig legutóbb 1996-ban találkozhatott képeivel Újkígyóson. A Balogh Rudolf-díjas művész, Kun­kovács László megyénkben, Endrődön született 1942-ben. Volt tanyai tanító, újságíró, szerkesztő, de leginkább a szabad, művészi pálya vonzotta, s ez il­leszkedik leginkább a mára életformá­vá vált szakadatlan országjáráshoz, vi­lágjáráshoz is. A mesterség, amit űz, nehezen skatulyázható, újabban kultu­rális vagy vizuális antropológiának ne­vezi a tudomány. Lényege azonban az, hogy a fénykép hiteles valóságlenyo­matával adjon számot az emberi mű­veltség alapforrásáról, nevezetesen an­nak máig fönnmaradt eleven emlékeit számba véve. „Nekem megadatott, hogy táltosokkal találkozhattam — vallja a Mester —, talán gyermekko­rom különös alakja, a vénségesen vén gulyás, Hajcsár Imre bácsi is az lehe­tett. Az O emlékét követve bebarangol­tam Szibériát, Közép- és Belső-Ázsi- át, felkerestem az utolsó sámánokat...” Most mégis visszatért a szülőföldre. Bemutatott képei az elmúlt három évti­zedben készültek a Nagy alföld törzsö- kös pásztorairól és a pásztoréletről. A nagytekintélyű antropológusnak, dr. Henkey Gyulának köszönhetünk. Ezál­tal válik még világosabbá a néző szá­mára, hogy pásztoraink eleven bizo­nyítékai népünk sokágú eredetének és Eurázsiába ágyazódó műveltségének. Föltehetjük a kérdést, milyenek ezek a pásztorok? Daliásak és megfáradt, köz­Kunkovács László és képei a Rózsahegyi napok keretében megnyílt gyo­mai kiállításon portrék mellett ott olvashatjuk a képen szereplő pásztor embertani meghatáro­zását is, amelyet a Kecskeméten élő, FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER napi arcúak. Büszkék és elesettek, zak­latott világunkban biztonságot keresők. A fényképek összességének látleleté­ből kirajzolódik a mai Magyarország képe. Mégis kivételes értéket képvisel ez a pásztori rend. Az arcok, a mozdu­latok irdatlan távolságokat átölelő mélyréteg létéről vallanak. A képek a fénykép legalapvetőbb sajátosságával, a megállított pillanat könnyedségével hatnak s az már a ka­merát tartó ember érdeme, hogy még­is, a nézőt meg-meg borzongtatják roppant tömörítő erejükkel. Idézve ez­zel az emberi és nemzeti lét lényegét, azt, aminek már maga a témaválasztás is forrásvidékét keresi, a nagybetűs Művészetet. A művészetet, amit az emberi lét kezdőpillanatától a vallás, a kultusz és a világkép hordozott. Az a hit, hogy létezik a földön olyan hely, ahol a tér és idő metszéspontja kiadja az örök létezés élményét, olyan pont, ahol összeér múlt és jövő, lent és fönt, időben és időn kívül létező. Ezt a már-már szakrális élményt nyújtják Kunkovács László fényképei. Igen, a teljességre törekvésről van itt szó, hi­szen az alkotó egy pillanatra sem törő­dik bele, hogy létünk teljességét föl­szabdalják szakemberré, tudóssá, mű­vésszé. Kamerája előtt, mint egy révü­lő táltos vízióiban sorra jelennek meg az arcok. Hajdan volt és ma is élő pásztorok arca és a szemek tükrén ke­resztül az egész eurázsiai pásztorvilág hallatlanul ősi kultúrája. Örökségünk! Harangozó Imre Nyomozónak készült a hetvenéves Bitskey Az „ünnepi” színész Bitskey Tibor hangja senki máséval nem keverhető össze. Ma is épp olyan bársonyosan zengő, mint régen, amilyennek a színpadról és a filmjeiből is­merjük. Friss, mozgékony, sportos, tavaly szeptemberben töltötte be hetve­nedik életévét. Idén tavasszal kapta meg a Kossuth-dí- jat. Ha megkérdezik tőle, mi lehetett a hosszú várakoztatás mögött, azzal tré­fálkozik, hogy valamilyen téve­dés: mindenki azt hihette, hogy neki ez a díj már meg­adatott, hiszen amikor sok évvel ezelőtt önálló est­jével járta az or­szágot, folyvást szabadkoznia kellett, mert úgy konferálták be, hogy Bitskey Ti­bor Kossuth-díjas színművész... — Mitől ma­radtam ilyen kor­talan? Fiatal ko­romban sokat sportoltam, és nagy mozgásigényt szereztem. Rosz- szul érzem magam, ha nem mozgok eleget. Az előtt fociztam, a SZÚR, a színészek-újságírók népszerű meccsé­nek egyik alapító tagja voltam, a Va­sasban futottam, országos ifibajnoksá­Bemutatkozó Született: Rákoskeresztúr, 1929. szept. 20. Családi állapota: nős (1981, László Mária), gyermekei: Borbála (1960), Gá­bor (1961), Máté (1981). Pályája: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1949-53), a Magyar Néphad­sereg Színháza (1951-59), Nemzeti Színház (1959-64), Vígszínház (1964-74), Thália, Arizona, illetve a Művész Színház tagja (1974—96). Elismerései: Jászai Mari-díj (1958, 1962), érdemes művész (1984), Kos- suth-díj (2000). Hobbija: tenisz, teke, vadászat, ter­mészetjárás. gokat is nyertem, két évtizede viszont már csak teniszezem. Mivel sok sport­ágba belefogtam, annak idején dekatlonistának, tízpróbázónak akartak felkészí­teni, de az életem másfelé kanyaro­dott: a főiskolá­ra. Eredetileg nem is akartam színész lenni, in­kább orvos vagy építészmérnök. Nyomozónak is mentem volna, mivel izgalmas feladatnak tartot­tam üldözni a bűnt. Sportoló­ként a hajdani Britannia, későb­bi nevén a Béke Szállóban dol­goztam, és az alkalmi kultúrműsorok­ban mindig szavaltam. Ezt hallotta meg a színész Turgonyi Pál, és szó szerint betuszkolt a főiskolára. 1953-ban kaptam diplomát, de már 1951-ben szerződtetett a Víg­színház, amit ak­kor Néphadsereg Színháznak nevez­tek, és ahol olyan szerepeim voltak, mint Ruttkai Évá­val A néma leven­te csókért szótlan­ságot fogadó had­nagya. A hadnagy­ság igazán bevált rendfokozatom lett, lásd a legsike­resebb filmemet, a Rákóczi hadna­gyát, Ruttkai Éva mellett pedig elját­szottam egyik leg­kedvesebb film­hősömet, az Egy pikoló világos kis- katonáját. Rólam egyébként is köz­tudott, hogy „ün­nepi” színész va­gyok. Nem tagadom: a tévében az ilyenkor vetített régi filmjeimet, A kőszívű ember fiait, az Egri csillago­kat vagy a többit jómagam is megné­zem. Nem sok filmben játszottam, de szerencsére azok mind sikeres alko­tások voltak. Az első házasságomból már felnőtt gyerekeim, két fiú és egy lány unokám van, másodszor pedig ötvenévesen nő­Az utóbbi időben kicsit visszahú zódott a családi fészekbe sültem, és van egy tizennyolc éves fi­am, aki megfiatalít. Jó volt látni, hogy a többi, felnőtt gye­rekem mellett a legkisebb milyen meghatódva vette tudomásul: az édesapja Kossuth- d(jas lett. Az utóbbi idő­ben kicsit visszahú­zódtam a családi fészekbe, mert eléggé nagy volt a csend körülöttem. A kitüntetés óta mintha felpezsdült volna a levegő. Az Új Színház Othellójában ját­szom Brabantiót, a József Attila Szín­házban pedig a Légy jó mindhalálig előadásában Bes­senyeivel felváltva az öreg Pósalaki urat. Persze, az általam nagyon sokra becsült Evangélium Színház előadása­in játszottam és játszom a Duna-palo­tában, illetve vidéken Németh László, Tamási Áron és mások igazán örök ér­tékű darabjaiban. Jó érzés igazi szín­házat adni a közönségnek, minden fö­lös „bűvészkedés” nélkül. (somos) ZENE! - ZENE! - ZENE! p® a iíuú jejuni! Kedves Fiatalok! Zenei játékunk folytatódik. A kérdésre adott helyes válasszal két darab Ják Show kazettát lehet nyerni, melyet a békéscsabai Rock Island Hanglemezbolt Bon®**“ lvn&"a' ajánlott fel. Kérdésünk: Az Ámokfutók együttes melyik száma található a képen látható albumon? | a) Ezüst eső b) Ne sírj c) Szállj velem A helyes válasz betűjelét írjátok fel a levelezőlapra! A megfejtést legkésőbb június 15-én adjátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! A múlt heti rejtvény megfejtése: a) Crush. Nuertesek: Kis Péter, Békéscsaba, Tóth Beáta, Békés. A nyereményt a Rock Island Hangszerboltban lehet átvenni (Békéscsaba, Andrássy út) . Figyelem! Játékunk már az interneten is olvasható. ___________Keressétek a www.bmhirlap.hu weboldalon! Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. szarvasi vetőmagüzeme agronómust keres. A JELENTKEZES FELTÉTELEI: I—t—v 4- agrártudományi egyetemi végzettség \ 4 angol nyelv ismerete társalgási szinten 0^0 L 4 számítógépes ismeretek (Word, Excel) 4 B kategóriás jogosítvány 4 35 éves korhatár 4 jó terhelhetőség. A magyar és angol nyelvű pályázathoz a végzettségeket igazoló dokumentumok másolatait és fényképet kérünk mellékelni. A pályázat benyújtásának határideje: 2000. június 30. PIONEER Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt., 5540 Szarvas, Pf. 128. 4 )i :3 midßil n;;d iöVífel I

Next

/
Oldalképek
Tartalom