Békés Megyei Hírlap, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-05 / 104. szám

2000. MÁJUS 5., PÉNTEK - 3. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP HIDROTECHNOLÓGIÁRÓL. (cs) A magyar érdekű kutatás ered­ményeiről tart előadást gróf Spa­nyol Zoltán, a Münchenben élő kutató, a hidrogéntechnológia feltalálója Tótkomlóson, a J. G. Tajovsky Művelődési Központ­ban ma 18 órakor. DIMENSIO 2000. (ö) Az érdé lyi származású, Stockholmban élő Éva Dániel festőművész többdimenziós képeiből nyit meg kiállítást ma 17 órakor Gyu­lán, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban Takács Gábor művészettörténész. CSÍKSZEREDÁBÓL, (ö) A gyulai Erkel Ferenc Múzeum, a Magyarok Világszövetsége Bé­kés megyei szervezete, a gyulai önkormányzat és az Erkel Fe­renc Múzeum Barátainak Egye­sülete rendezésében ma 15 óra­kor, a Dürer-teremben millenni­umi kiállítást nyit meg Erdei Ist­ván, Csíkszereda városának al­polgármestere. A május 28-áig látható tárlaton Gaál András és Márton Árpád Csíkszeredái kép­zőművészek mutatkoznak be. KÖZLEKEDÉSIGAZGATÁS, (b) A békéscsabai rendőrkapitány­ság igazgatásrendészeti osztálya közlekedésigazgatási munkatár­sai május 15-étől hétfőnként 8— 12 és 13-17 óra között tartanak ügyfélfogadást. Kedden és pén­teken nincs ügyfélfogadás, szer­dán és csütörtökön 8-12, illetve 13-16 óra között zajlik az ügy- félfogadás. LÁNGOLT, (b) Csütörtökön délelőtt Békéssámson külterüle­tén a Csókás-tanyán egy mellék- épületben okozott tüzet a fűtés. Az anyagi kár jelentős. ZÁRKÁBAN, (b) .Elfogatópa­rancs alapján két megyeszékhe­lyi férfit vettek őrizetbe a Békés­csabai Rendőrkapitányság mun­katársai az eltelt 24 órában. ÜTKÖZTEK, SÉRÜLTEK, (b) Szerdán este Békéscsaba külte­rületén két személygépkocsi üt­között. A baleset során egy sze­mély súlyosan, egy pedig köny- nyebben sérült. A megyeszék­hely belterületén a Békési, Berényi és Szarvasi utak keresz­teződésében tegnap 9.40-kor há­rom személygépkocsi ütközött. Itt is egy személy súlyos, míg egy másik könnyebb sérülése­ket szenvedett, a keletkezett összkár 1 millió 200 ezer forint. „A TÉNYEK NEM SZŰN­NEK MEG LÉTEZNI CSU­PÁN AZÉRT, MERT FI­GYELMEN KÍVÜL HAGY­JUK ŐKET.” (Aldous Huxley) Automatizálás a Wienerbergernél Hat családi házat „csomagolnak be” naponta Jelentős, 200 milliós beruházást kezdtek hetekkel ezelőtt az osztrák központú Wienerberger multinacio­nális cég békéscsabai telephelyén. Bottá D. Mihály gyárigazgató (ké­pünkön) elmondta, a modern tech­nológia bevezetésével Kelet-Magyar- ország második legnagyobb teljesít­ményű téglaipari üzemévé lépnek elő. Békéscsaba Még hogy nincsenek Békés megyében „multik”! Nem éppen iparáról híres térségünkben azért je­len van a nemzetközi nagytőke is, itt van példá­ul a régi csabai téglagyár, mely ma már világmé­retű, több száz gyárat összefogó nemzetközi tár­sulás egyik „téglája”.- Sokszor hallom a panaszt - veti fel Bottá D. Mihály -, hogy nem iparosítanak vidékün­kön, nem jön a külföldi tőke. Kell ennél nagyobb cég? A Wienerberger az összes földrészen jelenlé­vő, gyakorlatilag Európa téglagyártását jelentő vál­lalat. A fiatal igazgató (az egyetem után gépészmér­nök végzettséggel 1995- ben került a céghez, 1997 óta áll a gyár élén) elárul­ta, ilyen háttér nélkül ne­héz lett volna időre vég­hez vinni a beruházást, amelyet március végén kezdtek teljes leállással (öt éve nem volt ilyen) és a héten fejeztek be. A szalag újra fut, a ke­mencét április 28. óta fűtik: beindult az új auto­mata ürítő és csomagoló berendezés. A gyártási folyamat ezzel a lépéssel vált teljesen gépesítetté az üzemben, emberi kéz nem érinti a téglát az agyagbányászattól a becsomagolt, raktározott kész építő­elemig. Az új szerkezet úgy mozgatja az égető kemencéből kikerülő terméket, hogy a rakomány minden egyes eleme ellenőrizhetővé válik közben, majd pán­tolja és zsugorfóliával borítja a raídap- nyi egységet. A módszerrel napi hat na­gyobb, többszintes családi házat „gyártanak és csomagolnak” majd, vagyis az ehhez szükséges 26 ezer darab téglát. A vezető szerint jellemző adat, hogy az újítással az eddigi évi 90 millió kisméretű tégla egység teljesítményt képesek lettek 100 milliós nagyságrendre emelni. Ezáltal nem a termelési gyorsaság javult: egy tégla két és fél napos útja gyáruk „zsigerein” keresztül már így is világelsőnek számít. Bottá D. Mihály büsz­ke: az egész munkát sa­ját dolgozóikkal hajtották végre az olasz csomagoló berendezés két itáliai szerelőjén és az osztrák beruházásvezetőn kívül. A bécsi Josef Huber kivi­telezőt megkérdeztük ta­pasztalatairól és a ma­gyar munkatársairól:- Ez már a harmadik beruházásom itt Békés­csabán 1995 óta - mondja Huber -, de többször is dolgoztam cé­gem más magyarországi üzemeiben. Tíz éve alapvetően ebben az ország­ban kapok feladatokat, jó viszonyban vagyok az itteni kollégákkal - tudnak a magyarok, ha akarnak... vandlik jános A múlt - dióhéjban A gyárat 1979-80-ban cseh szakembe­rek építették nyugatnémet licensz alap­ján, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat, akkori szocialista nagyüzem ré­szeként. Az induláskor évi 40 millió kis­méretű tégla egység teljesítményt pro­dukáltak. A kilencvenes évek elején a Jamina Rt. tulajdonába került az üzem, majd 1994-ben vásárolta meg a Wienerberger Rt. Azóta - a mostani fej­lesztéssel együtt - több, mint egymilli- árd forintot költött rá a tulajdonos, így ér­ték el a teljes automatizáltságot és a kezdethez képest kétszeresnél is maga­sabb előállítási mennyiséget. Szakszervezetieknek a csatlakozásról Szarvas A köztisztviselői törvény tervezett módosításáról, a Környezetvédel­mi Minisztérium környezetvédel­mi és természetvédelmi stratégiá­járól, az Európai Unió szociálpoli­tikájáról rendezett háromnapos továbbképzést Szarvason a Ma­gyar Köztisztviselők és Közalkal­mazottak Szakszervezete Környe­zetvédelmi és Természetvédelmi Dolgozók Országos Szakmai Ta­nácsa. A tegnapi megnyitón az Ár­pád Szálló dísztermében Tirják László, a házigazda Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója köszön­tötte a továbbképzésen résztvevő munkahelyi szakszervezeti tiszt­ségviselőket. Örvendetesnek tar­totta, hogy a képzés kiemelten foglalkozik az európai uniós csat­lakozás feltételeivel. A nemzeti park az uniós csatlakozást tekinti a legnagyobb kihívásnak, sokat tesz azért, hogy megismerje az in­tegrációs feltételeket, s felkészül­jék azok teljesítésére. Ezt követően dr. Gyulaváry Ta­más, a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium Európa Integrációs Fő­osztályának jogi szakértője tartott előadást a közösségi szociálpoliti­káról. Pénteken többek között a Környezetvédelmi Minisztérium EU-csatlakozással összefüggő stratégiájáról, továbbá a közszol­gálati életpálya programról halla- nak a képzés résztvevői. cs. r. Rókatetem a villanyoszlopon (Folytatás az 1. oldalról) — Sajnálatos, hogy az Alföld nem részesül az úgynevezett rókavakcinációs programban. A Dunántúlon 1992-től „oltják” a rókákat oly' módon, hogy heli­kopterről tápkockákban elhelye­zett veszettség elleni oltóanyagot dobnak le. A Dunáig eljutottak 1997-re. Jó lenne, ha nálunk is az országgyűlési képviselők lobbiz­nának ezért. Az ANTSZ országos intézetének adatai bizonyítják, a dunántúli védelem miatt az erdei veszettség a rókák és más állatok körében a harmadára csökkent Magyarországon az utóbbi há­rom évben. A veszettség az idő­ben adott oltási sorozattal kivéd­hető, ezért jelentkezzen házior­vosánál, aki bármilyen módon érintkezett a villanyoszlopi te­temmel. A veszettség elleni oltó­anyag rendelési módja most megváltozott május elsejétől kez­dődően, amelyről az ÁNTSZ vá­rosi intézetei körlevélben hívták fel valamennyi háziorvos és házi gyermekorvos figyelmét. Mivel nem akármilyen betegség a ve­szettség, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ az Epinfo sorozatban kézikönyvsze­rűen használható, külön számot szentelt valamennyi elméleti és gyakorlati tudnivaló összefogla­lásának — mondta dr. Megyeri Valéria, aki lapunk kérdésére hozzátette: az állatok havi egy veszettsége összefüggő területen jelentkezett, számszerűen nem sok, de mivel e betegség ma még gyógyíthatatlan, ebből egy is túl sok. SZŐKE MARGIT VÉLEMÉNYEK NIEDZIELSKY KATALIN Megúsztuk Torgyánt Kicsit soká tartott a színjáték, de végül megnyugtatóan végződött. Ma már valószínűnek látszik, hogy Mádl Ferenc személyében sike­rült a többség számára elfogadható, megválasztható jelöltet találni a köztársasági elnöki posztra. A jó nép persze nem ostoba; régen és helyesen látta az igyeke­zetét, a tülekedést, a gorombaságot. Látta és elég okosan ítélte meg, hogy a rosszindulatú találgatások hasztalanok, a titokzatos­ság és a bizonytalanság gerjesztése értelmetlen, a politikai hangu­latkeltés, „a lebegtetés” ártalmas és bűnös dolog. Kezdettől az is nyilvánvaló volt, hogy bármelyik jelölt győz majd, a döntés pártalku tárgya lesz; csak arról tudunk ke­veset, hogy vajon minek (kinek) mi az ára, milyen megállapodások és megalkuvások rejtőznek a ku­lisszák mögött. Arról, hogy pártokon felül'álló, a nemzeti egységet itthon és külföldön hitelesen képviselő személyi­ség legyen Göncz Árpád utódja, nem volt vita. Bár Torgyán József nem ezen erények hiányára hivatkozott, amikor bejelentette, hogy (most még) nem kíván köztársasági elnök lenni. Ázt mondta: fel­adatai vannak az aktív politizálásban, és azt nem cserélheti fel egy pusztán protokolláris szerepkörrel. Gondolják, hogy Torgyánnak jutott volna eszébe Mádl? Mert én nem; még ha így utólag a közös jelölt nemzeti elkötelezettségét, jogi jártasságát és nyelvtudását méltatja is. Korábban, az Antall-kormány idején a kisgazdavezér so­sem állt azonos oldalon az ismert tudós, akadémikus, jogászpro­fesszor miniszterrel. (Meg '95-ben sem, amikor Mádl már egyszer volt jelölt az államfői posztra, jóllehet, nem a kisgazdáké.) Ami volt, elmúlt, végre! Minden jó, ha a vége jó. Megúsztuk Torgyánt! Sőt, Orbán Viktor még ennél is többet könyvelhet el si­kerként. A fideszes-kisgazda ötlettel, jelölttel mindenki elégedett, még az MDF és a kereszténydemokraták is. Csak maradna minél tovább ez az egyetértés... _______________________________■ NYEMCSOK LÁSZLÓ Az összefogás ereje Tavaszi szünet vizet áraszt — költhette át a népdalt a Szolnok me­gyei falucskába, Szelevénybe hazatérő Csercsinszki Ferenc. A bé­késcsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola érettségi előtt álló diákját a vonatról leszállva a vasútállomáson homok- és só­derhegyek fogadták. Ezek már jelezték, hogy valami nincs rend­jén. Aztán otthon rá is ébredt: a magyar és matek érettségire ké­szülés helyett homokzsáktöltés és -pakolás teszi ki a tavaszi szü­netét. Késő estig dolgoztak hasonkorú barátaival a gátakon, aztán le­fekvés előtt fohászkodtak, hogy Tiszasasnál ne szakadjon át a gát. Mert igaz, hogy Szelevény a Hár­mas-Körös partján fekszik, és itt is megrepedt, megcsúszott a gát, de a legnagyobb veszélyt az jelentette volna, ha néhány kilométerrel odébb a Tisza gátja adja meg ma­gát. Csercsa - mert a fiatalembert csak így szólítják az iskolában és a Jókai kollégiumban is - hamar rádöbbent, hogy véresen, jobban mondva vizesen komoly a helyzet. Hol volt már az első pillanatok viccelődése, hogy legfeljebb majd csónakkal közlekednek az utcá­kon, és ez „buli”. Embereknek kellett elhagyniuk otthonukat, éle­tek munkája került végveszélybe. Csercsa eközben olyan közössé­gi élmény részese is lehetett, amely soha nem feledhető. Betegek, idősek, lányok és asszonyok is segítettek, hívás nélkül. Még olya­nok is lapátot ragadtak, akikről el nem tudta képzelni ezt. Egyszó­val, megtapasztalta az összefogás erejét. Csak hát az érettségire készülés szenvedett csorbát. Főként, hogy még a tavaszi szünet után is otthon kellett maradnia, segíteni a védekezésben. Amikor e héten kedden visszatért a koleszba, csak bezuhant az ágyba, és egy napig aludt. Társai, akik tudták, min ment keresztül, őrséget szerveztek, hogy senki ne zavarhassa. És szerencsére álmából most nem is félrevert harang árvizet jel­ző zúgása ébresztette. Tanulás helyett ő is pakolta a fjp zsákokat. Vajon minek (kinek) mi az ára? vf.| Kevesen vannak, de hatékonyak Csorváson a pénzügyi bizottság 1999. évi munkájáról, ellenőrzéseiről is szó volt, de napirendre került a polgármesteri hivatal és intézményeinek 2000. évi ellenőrzési programmeghatározása is a napokban tar­tott testületi ülésen. _____________________ Csorvás Az Állami Számvevőszék jelentését is megismer­ték a képviselők: a pozitív megállapítások közül kiemelendő, hogy a vizsgálódók elégedetten nyugtázták az országos átlagtól eltérő létszámú (fele annyian dolgoznak a hivatalban) kollektíva munkáját. A kis létszám viszont felkészült, kép­zett, tapasztalt, hozzáértő apparátust jelent. A jelentésben egy javaslat is megfogalmazó­dott arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat a 38 millió forintos költségvetési hiány ellensúlyo­zása érdekében készítse el válságkezelési tervét. Pályázatok benyújtásáról is döntöttek a képvi­selők: a Mobilitás Ifjúsági Szolgálathoz a piactéri játszótér építéséhez, az Ifjúsági és Sportminiszté­riumhoz pedig a sportpálya öltözőjének felújítá- sára remélnek támogatást. ______________icsete) Dél-Alföld: napsütés és minőség Minőség, innováció, napsütés. E fogalmak köré szerveződhet a dél-alföldi régió — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye — ké­szülő marketing stratégiája. A tét, hogy az egyre erősödő régi­ós versenyben milyen arculattal, jövőképpel, milyen imázzsal tud megjelenni a Dél-Alföld. A régió marketing stratégiájáról tegnap Békéscsabán tartottak szakmai megbeszélést. Dél-Alföld A Dél-Alföld területileg Magyaror­szág legnagyobb kiterjedésű régió­ja, az ország egyötödét foglalja el. A három megyében 252 település - közülük 37 város - található. A népességet tekintve a népsűrűség az országos átlag alatti. 1990 és 1997 között 38 ezer fővel csökkent a régió lakóinak száma. 1996-ban 467 ezer aktív kereső élt a három megyében, 13 százalékkal keve­sebb, mint az évtized elején. Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megye 1996-ban összesen 751 milliárd fo­rint GDP-t állított elő, az országos GDP 10,9 százalékát. Az adatok sok mindent elárulnak a régióról, ám azt, hogy a térség magából mit akar a külvilág felé megmutatni, a készülő dél-alföldi régió marke­ting stratégiája tartalmazza. Az ar­culatterv kidolgozását a Regioná­lis Phare Kísérleti Program Alap keretében kezdték meg. A békés­csabai megbeszélésen — melyet Szegeden és Kecskeméten követ hasonló - a Békés megyei kistér­ségi elnökök, a Békés Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara, az Ag­rárkamara és a terület-fejlesztési tanács képviselői vettek részt. — Melyek azok az előnyök, po­zitív adottságok, amelyekkel a kül­világ előtt pozitív képet sugározva jelenhet meg a régió? - vetődött fel a tanácskozáson. A készülő ar­culatterv szerint a régiót az erős felsőoktatás, a régiószervezésben betöltött úttörő szerep, a hagyo­mányos magyar termékek - hungaricumok - megléte, a jelen­tős kutatási, fejlesztési háttér, a ki­emelkedő mezőgazdasági adottsá­gok, valamint a kultúra és a műve­lődés területén egyedülálló érté­kek jellemzik. Mindez együtt ad­hatja meg annak a hátterét, hogy a Dél-Alföld a minőség, az innová­ció és a napsütés régiója lehessen. A békéscsabai tanácskozáson elő­térbe került, hogy a készülő arcu­lattervben ne a tradíció és a hagyo­mány, hanem egy pozitív jövőkép kerüljön felvázolásra. Emellett meg kell keresni, hogy a Dél- Alföld miben lehet más, mint az ország többi régiója. A dél-alföldi régió arculatterve várhatóan július végére készül el. ____________ila. Magyar nyelvi napok Békés A békési Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Gimnáziumban mozgalmasan telt a hét. A hagyományteremtés szándékával az idén először rendezték meg a ,,Magyar nyelvi napok" rendezvénysorozatát, mely szervesen illeszke­dett, kapcsolódott a napi iskolai oktatáshoz. A di­ákok tanulmányi verseny keretében a magyar nyelv területén irodalmi, történelmi, földrajzi és biológiai tesztlapok kitöltésével adtak számot tu­dásukról, felkészültségükről, évfolyamonként mintegy harmincán. Az elért pontszámok össze­sítése után alakult ki a végső sorrend. Az első osztályosok közül Püski Nikolett vég­zett az élen. A másodikosok közt Marton Julian­na bizonyult a legjobbnak. A harmadikosok kö­zött Gazsó László szerezte meg az első helyet. A negyedikesek között azonos pontszámmal Sza­mosi Dóra és Balogh Tamás végzett az élen. A győztesek és a helyezettek könyvjutalomban ré­szesültek, melyet tegnap délután, rövid műsor és játékos nyelvi vetélkedő keretében nyújtottak át, majd a stílszerűen magyaros ételekkel — lekváros papuccsal, túrós táskával és pogácsával — vendé- gelték meg a verseny résztvevőit. ________-sz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom