Békés Megyei Hírlap, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-30 / 125. szám

KÖRKÉP 2000. MÁJUS 30., KEDD — 3. OLDAL MEGYEI BÖRTÖNKÖNYV, (f) Ezzel az alcímmel írt könyvet két jogász végzettségű kollega, Arató Lász­ló és Bátyi Zoltán. A csillag című kötet közös kiadója a Dél-Ma- gyarország Kft. és a Szegedi Fegyház és Börtön. A mai, szege­di bemutatón dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter méltatja a Dél-Magyarország újságíróinak alkotását. CIGÁNY ZENÉSZEK, (r) A Bé­kés Megyei Cigány Zenészek ta­lálkozóját rendezik meg a gyomaendrődi Roma Közösségi Házban június 24-én. A találkozó szervezője a Művelt Cigány Ifjú­ságért Alapítvány. A jelentkezési határidő június 10. A részvétellel kapcsolatos bővebb tájékoztatást a közösségi házban a 282-974-es telefonszámon kérhetnek. VAGYONGAZDÁLKODÁS, (cs) Orosháza képviselő-testülete ma 15 órától tartja soros ülését a vá­rosháza nagytermében. Napi­rendre kerül az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelet módosítása, az időszerű területfejlesztési pályá­zatok, a városi televízió 1999. évi beszámolója és a vagyoni ügyek. Zárt ülés keretében intézmény- vezetők megbízásáról döntenek a képviselők. HATÁSKÖRÖK, (cs) Csorvás ön- kormányzatának képviselő-testü­lete május 31-én, szerdán 16 óra­kor tartja a községházán követke­ző testületi ülését. A képviselők előtt beszámol az egyesített szoci­ális intézmény működéséről Náfrádi Ferencné intézményveze­tő, de napirendre kerül az átruhá­zott hatáskörökről szóló anyag is. ÁRVERÉS, (fm) Budapesten a Petőfi Rádióban ma reggel ki­lenctől este nyolc óráig árverést tartanak, melynek bevételét az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. A képek, szobrok, ke­rámiák az árverés előtt megte­kinthetők a Magyar Rádió Pollack Mihály téri aulájában. ÁROKBA BORULT, (u) Tegnap a délutáni órákban Dobozon, a Vésztői úton az árokba borult egy Volvo típusú tehergépkocsi. Az autóból a tűzoltók egy súlyos sérültet emeltek ki. KETTÉTÖRT FA. (u) Hétfőn délután öt óra körül Békéscsa­bán, a Nagy Imre téren kettétört egy fa, amelynek egyik fele a vi­lágító kandeláberre borult, majd onnan a földre zuhant. A tűzoltó­ság szakemberei a helyszínen feldarabolták a fatörzset. „A TÖRVÉNYTELENT AZON­NAL SZÁLLÍTJUK. AZ AL­KOTMÁNYELLENESRE KI­CSIT VÁRNI KELL.” (Henry Kissinger) Költözik a „Fészek”, ha nyer a megye Biztos beruházástól esett el a fürdőváros? VÉLEMÉNYEK B. PÁRKÁNYI ADRIENN Békés megye képviselő-testülete februárban kezdeményezte a Gyulán működő Fészek gyermekotthon kiköltöztetését az Almásy- kastély épületéből. Áprilisban — Eleket je­lölve — döntöttek az új gyermekotthon hely­színéről is. Gyulán értetlenség fogadta, hogy a fürdőváros lemaradt a tervezett 800 milli­ós beruházásról. Elek ugyanakkor már ha­tározott arról: a kértnél nagyobb telket is a megye rendelkezésére bocsátanak, ha kell. Békés megye döntés volt, hiszen a városban működik megyei fenntartású gyermekintézmény, melynek ugyan­csak napirenden lévő elhelyezése a gyermekott­hon „áttelepítésével” oldódna meg. Információ­ink szerint azt, hogy Gyula nem reagál, a megyé­nél is értetlenül fogadták. Nem hivatalos körök­ből úgy értesültünk: március 22-én Gyula egyik alpolgármestere és jegyzője a megyeházán tár­gyalt más ügyben. Ekkor a megyei önkormány­zat munkatársai felhívták a gyulaiak figyelmét arra: ha lépni akarnak a csecsemőotthon ügyé­ben, úgy azt időszerű lenne megtenni. A megbe­szélést követően gyulai részről szóban felajánlot­tak négy ingatlant, melyek nem feleltek meg a megyei önkormányzatnak. Erre a megye fel is hívta a város figyelmét. Ezután ismét „csend” következett, egészen a megyei képviselő-testület szociális és egészségügyi bizottságának április 25-ei üléséig. A bizottság tárgyalta előterjesztés­ben Elek volt megjelölve az új csecsemőotthon székhelyéül. A gyulai ta­gok ezt kifogásolták is, épp ezért a megyei ön- kormányzat ismét felhív­ta a gyulai önkormány­zat figyelmét arra: május 5-én be kell adni a cím­zett támogatásra a kérel­met, ha a fürdőváros szeretné a beruházást, cselekedjen. Ennek hatá­sára április 26-án érke­zett meg a gyulai önkor­mányzattól az első hiva­talos válasz a megyei ön- kormányzat március ele­jén tett megkeresésére. A faxban Gyula ismét fel­ajánlotta azt a négy ingatlant, melyeket egyszer már szóban ajánlott, és a megyei önkormányzat kívánalmainak nem feleltek meg. Ennek ellenére a megyei önkormányzat a májusi határidő miatt sürgősséggel vizsgáltatta meg a telkeket. A szak­értő azonban ugyanazt állapította meg, amit a megye már korábban is megtett: az ingatlanok nem felelnek meg a tervezett beruházásnak. A megyei önkormányzat ekkor már nem húz­hatta tovább az időt a május 5-ei határidő miatt. Annál is inkább, mivel tudomásunk szerint a 800 milliós címzett támogatás elnyerésére esély- lyel pályázik Békés megye. Lemaradni pedig kár lett volna. KOVÁCS ATTILA A Fészek gyermekotthon „kitelepítése” az Almá- sy-kastélyból nemcsak a megyei, de a gyulai ön- kormányzatnak is érdeke. A fürdőváros ugyanis idegenforgalmi célokra szeretné hosszú távon hasznosítani az ingatlant. Gyulának ugyanakkor érdekében állt volna az is, hogy az új gyermek- otthon városhatáron belül maradjon. A megyei önkor­mányzatnál igyekeztünk Felajánlott ingatlanok utánajárni: miért Elekre „viszik” a gyermekott­hont, és milyen határ­időkkel kértek a két ön- kormányzattól ingatla­nokat a tervezett beru­házáshoz. Kérdéseink többségére nem kap­tunk választ. A megyei önkormányzat közlemé­nye pusztán annyi érde­mi információt tartalma­zott, hogy a gyulai ön- kormányzat által április végén a csecsemőotthon új helyéül felajánlott in­gatlanokról megállapították: azok alkalmatlanok a beruházásra. Más forrásokból úgy értesültünk: első körben, március elején a megye csak Gyulától kért ingat­lant a csecsemőotthon elhelyezésére. Ez azt su­gallja: a beruházást eredetileg a fürdővárosban képzelték el. A telefonos megkeresésre azonban Gyuláról nem érkezett válasz. Ezért március vé­gén - több héttel a gyulai önkormányzat megke­resése után - ugyancsak telefonon kértek telket a csecsemőotthon elhelyezésére Elektől. Erre március 20-a körül került sor. Elek azonnal „rámozdult” az ügyre. Pár napon belül három, a megyei önkormányzat kívánalmainak megfelelő telket ajánlottak fel. Helyszínként Elek logikus A csecsemőotthon építéséhez felajánlott gyulai ingatlanok közül egy kicsi volt, kettő felhasználásához pedig módosítani kellett volna a városrendezési tervet. A negyedik telek a Munkácsy Mihály kollégium sport­pályája lett volna. Ennek beépítése azon­ban közel ezer gyermek szabadidős tevé­kenységét korlátozná. Az eleki önkormány­zat ugyanakkor a megye igényeinek meg­felelő ingatlanokat ajánlott fel, a szükséges dokumentációval és szakhatósági engedé­lyekkel együtt, határidőre. Múzeum: szeptemberig döntenek Szeptemberig a mezőberényi képviselő-testület dönt az Orlai Petries Soma Múzeum működte­téséről: ha változatlan feltételek­kel maradhat fenn, akkor a város átveszi és üzemelteti, amennyi­ben létszámot kell csökkenteni, megfontoljuk döntésünket - kezdte tegnap sajtótájékoztatóját Cservenák Pál Miklós, a város polgármestere. A polgármester ezután szólt a felújítások ütemezéséről, s arról, hogy pályázat útján a helyi Gu­lyás Szaki Bt. nyerte el a munká­kat. A jövőben - a rendelkezésre álló összeg 8,5 millió forint - több intézmény tetőszerkezet­ének felújítására kerül sor, így egyebek között a Luther és a Ko­dály utcai óvoda, majd a művelő­dési központ, a gyermekkönyv­tár tetőszerkezete következik, amit a piac és közvetlen környé­kének vízelvezető rendszere kö­vet. Véglegessé vált, hogy a helyi gimnázium Arany János tehet­séggondozó osztálya az új tanév­ben tizenkilenc Békés megyei ta­nulóval indul. A város pályázatot nyújtott be a rendkívüli közmun­kaprogramra, mely keretében - beleépítve a roma programot - kicsit „fűszerezve” 105, többsé­gében cigány munkanélkülit fog­lalkoztatnának július elsejétől december közepéig. A polgármester elmondta még: a bíróságon „levelező part­nerének” ma kezdődik a tárgya­lása. Ismeretes: korábban egy he­lyi lakos névtelen, becsmérlő le­velekkel zaklatta a város vezetőit és az önkormányzat néhány tag­ját, akinek a rendőrség a nyomá­ra bukkant. -sz­Csak szülőföld Nem is kezdődhetett volna mél­tóbb gesztussal a millenniumi év könyvünnepe, mint a letűnt bal­oldali rendszerek legfojtóbb szo­rításban élő magyarság képvise­lőinek, a kárpátaljai íróknak meghívásával. Tegnap a Békés Megyei Könyvtárban négy, a mai Ukrajna területén élő költőt, írót látott vendégül a Körös Irodalmi Társaság, ezzel elkezdődtek Bé­késcsabán a könyvheti rendez­vények. Bár a beszélgetésen in­kább szerényen, mint büszkén álltak ki érdemeik mellett, a há­zigazda szerint igen sokat tettek az egyetemes magyar irodalo­mért. Balla D. Károly a honi ma­gyar és a határon túli testvériro­dalom egyesülésének nehézsé­geiről szólt, Füzesi Magda pedig a haza helyett „csak szülőföld­del” rendelkezők bátor önértéke- lésének adott hangot, (vandukj Indul a nyár! ...zsivajtól o zsongnak a strandok... 1 # A. A nehezen lélegzős kánikula pillanatnyilag ugyan elvonulni lát­szik, ám megállíthatatlanul itt toporog a küszöbön a nyár. Szabad­ságukat egyeztetik a pihenni vágyók világszerte, s a felszusszanós lazítás mellett izgatott a készülődés a hannoveri világkiállítás előtt. A kapuit június elsején kitáró 62. világkiállítás öt hónapon keresz­tül várja a látogatókat, akik szinte az összes ország standján ven­dégeskedhetnek a hatalmas területen. A szervezők kerek negyven- millió látogatóval számolnak, s a nagyszabású program fő témája a fejlett technikával együtt élő em­ber természettel való egyensúlyá­nak megteremtése lesz. Óriási játé­kok, művészeti alkotások fogal­mazzák _ meg a jövő kérdéseit, hogy például hogyan tud 40 millió ember együtt élni egy megaváros­ban, vagy hogyan is alakul majd az évezred munkaerőpiaca. A szerve­zők a ritka színes nemzetközi ka- valkádot nyakon csípve közel 700 koncerttel, tánc- és színházi fesztivállal, s egyéb kulturális programokkal fűszerezték meg az egyedülálló eseménysorozatot. Akik ilyen-olyan okokból nem jut­hatnak el Németországba, azoknak is rengeteg programot tartogat idehaza a nyár. A hét végén kezdődnek a környék lakóit megmoz­gató, koncertektől hangos Elektroház-napok, ahol a tini kedven­cektől a Lajesi-estig minden rajongó talál kedvére való csemegét. A Csaba Expo szakmai vásárt a Városházi Esték árnyas udvarban tar­tott programjai követik, ahol a kellemes éj hűvösében trécselhet- nek a társaságok a produkciók után. A Gyulai Vár színházi külön­legességekkel csábítgat bennünket, zsivajtól zsongnak a strandok, pecások pisszegnek a folyópartokon, berobog a vakáció, görkoris kölykök cikáznak a kockaköveken. Nem panaszkodhatunk, ked­vünkre való időszak következik. Napközben talán kissé bosszan­kodva törölgetjük homlokunkat, ám az esti felpörgött hangulatok­ban zseniális tervek, vidám vagy olykor éppen mély-lelkizős esz- mecserék hozzák közelebb egymáshoz a fesztiválozókat. ______m __________KISS A. JÁNOS ________ Rendőrökről, békési tájszólásban Nyilván nem beszélem elég jól a vasi tájszólást, mert egy sor dol­got egyszerűen nem értek abból, amit az országos rendőrfőkapi­tány beszél. Mellé. Ázt mondja, a rendőrségnek nem kellene teljesítenie a költség- vetésébe beleerőszakolt hatmilliárdos bevételi tervét. Igaza van, marhaság a rendőröket a tervezhetetlennel hülyíteni. Igen ám, de a főkapitány hozzáteszi: mert akkor a bevételt a rendőrség más cé­lokra költhetné. Az állami fusi, az államigazgatási eljárási díjak rendőrségi kasszába folyatása arra ösztönzi a rendőröket, hogy ­__________________________ ha kell, ha nem - büntessenek. Arra már nem kívánt válaszolni Orbán Péter, hogy a rendőrség mi­ből tudná kiváltani a kiesést. Ami­kor meg azt tudakolták tőle, lesz-e pénz a rendőrök irdatlan nagysá­gú, évek során felgyülemlett, el­maradt szolgálati pótlékainak kifi­zetésére - jó napot, sógor! -, arról kezdett értekezni, hogy az év második felére az ilyen célú, idei ki­adások fedezetének átutalását a miniszterelnök megígérte. Afölött is értetlenkednek az emberek, hogy honnan lenne 100- 150 ezer forintja az átlagmagyarnak egy szabálysértési bírság kifi­zetésére. Mindenkit „megnyugtatott” a főkapitány: ez csak lehető­ség, egyelőre nem élnek vele. Egyelőre... Ha ehhez hozzávesszük a közlekedésrendészet 16 pontját, a jogosítvány visszaszerzése érde­kében kifizetendő, hasonló nagyságú összeget, máris elenyésző­nek tűnik a MÓL (és az állam) üzemanyagárakban testet öltő, gát­lástalan mohósága. S akkor még nem is számoltunk a rendőri bé­rekkel, a korrupció várható fellendülésével. De miért egyszerűsítenénk le a rendőri korrupciót a közrend­őrök által elkövethető ügyre?! Ha nem butult el az alvilág, hatéko­nyabb vesztegetésekbe öli a forintjait. A múlt héten már tudósíthat­tunk is arról, hogy egy békéscsabai nyomozótiszt - gondolom, nem önszántából — kiugrott a rendőrségről, mivel kábítószeresnek látszó ügyben csintalankodással gyanúsítják. Persze, ha betartja a KRESZ-t, nincs miért idegeskednie... ________________________■ Mindenkit „megnyug­tatott” a főkapitány... Élet a „bebútorozott utcán” Szombaton drasztikus módon véget ért „hajlékos” életsza­kasza B. M. István békéscsabai illetőségű, középkorú férfi­nak. A házat elárverezték feje felől, unokaöccse pedig — a szó legszárazabb érteimében — az utcára tette székestől, asztalostól... Termelők, tápgyártók szorító cipőben Békéscsaba Amikor kiszálltunk az Egység ut­cai ház előtti árokparton álló bú­torkupac mellett, azt gondoltuk, a kipakolt megunta, hogy a visz- szaengedésre várjon — elment. Egyszer csak egy homályos te­kintet jelent meg a törött üvegvit­rin mögül. Közelebb mentünk, nyomasztó látvány fogadott ben­nünket: rossz bőrben lévő ötve­nes férfi feküdt az össze-vissza kirakott bútorok, könyvek közt egy pamlagon, sebes lábbal. - Biztos az elfekvőre akartak be­tenni... — mondta, miután meg­tudta, kik vagyunk. Nem volt könnyű eligazodni a szavain. Mondta a nevét és akadozva vá­zolta a történetet: az unokaöccse meg a saját leánytestvére egysze­rűen kidobták szombaton min­den holmijával, és ő nem tudja mi lesz ezután. A leszázalékolt ember barátságosnak mutatko­zott, de nehéz volt beszélni vele. Becsöngettünk az egyszerű ház­ba. Két fiatalember került elő, ha­tározottan álltak a látogatók elé: — Honnan kezdjem, az elejéről? — érdeklődött a military- nadrágos, akiről kiderült, hogy ő az unokaöcs. - Ez egy szülői ház volt, az anyám és ő - mutat a ku­pacra - örökölték, ketté lett oszt­va. Aztán „ez” felvett 150 ezer fo­rint kölcsönt, persze nem fizette, és így a részét elárverezték. Nem kell egyébként annyira sajnálni - szúrta közbe -, van ennek 37 ezer forint nyugdíja, csak az mindjárt, ahogy kihozzák, itt megy le... - tett egy félreérthetet­len, italra utaló mozdulatot. - Én vettem meg a házat az árverezé­sen, az ügyvédem azt mondta: szólítsam fel a kiköltözésre meg a lakbér fizetésére, aztán egy hó­nap múlva kilakoltathatom. így is történt — részletezte az új tulajdo­nos. Hozzátette, bármikor ingyen elszállíttatná a cuccait bárhová, lenne például egy barát, aki befo­gadná tanyára, sőt szociális ott­hon is akadna, de ő nem akar menni. Kiderült, hogy már majd egy évtizede nincs se áram, se víz a lakrészben - kikapcsolták, mert nem fizetett a lakó. Pedig állítólag család is volt, a jó munkahely sem hiányzott. Megkérdeztük a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot az esetről (ők gyámolítják a hajlék­talanokat is), ahol már értesültek a történtekről. Felajánlják a kilakoltatottnak a hajléktalan- szállón való elhelyezést, ideigle­nesen raktározási lehetőséget biztosítanának a bútorainak, szükség esetén pedig ingyenes jogi tanácsadásban is részesülhet - hangsúlyozta az intézmény képviselője, utalva a szolgáltatá­saik elfogadásának önkéntessé­gét. Amennyiben valaki nem tart igényt segítségükre, nem kötelez­hető például a szállóra költözés­re.- Kaptunk egy levelet - zárta rövidre az unokaöcs — az önkor­mányzattól, a jövő héten lomtala­nítás lesz: ha más nem, azok majd eltakarítják innen... VANDLIK JÁNOS (Foyltatás az 1. oldalról) A baromfi- és sertéstartók ezt még kénytelen-kelletlen „lenyel­nék” - mert ők is tisztában van­nak az okokkal -, ha nőnének az állatfelvásárlási árak. Ezek azonban hosszú ideje stagnál­nak. Balázs Mátyás, a dobozi Pe­tőfi Mezőgazdasági Szövetkezet és az országos sertéstenyésztői érdekképviselet elnöke tegnap kérdésünkre elmondta: a hízók átvételi ára januártól nem emel­kedett. Míg a sertéshizlalás ön­költsége eléri kilóra vetítve a 250- 260 forintot, addig a támogatás­sal kiegészített felvásárlási árak 230-240 forint között megálltak. Nem csoda, hogy nullára vagy veszteséggel senki nem akar ter­melni. A néhány kocás tenyész­tők - akik jövedelem-kiegészítés céljával kezdtek sertéstartással foglalkozni - könnyebben fel­számolhatják az állományt, a na­gyobb, telepek viszont ezt nehe­zebben tehetik meg. így remény­kednek, hogy a hullámvölgyből — például az exportra történő ér­tékesítés növekedésével — lesz kiút. Egy csirkefarm - a méhkeréki Hegimpex Kft. - ügyvezető igaz­gatóját is megkerestük. Hegedűs József elmondta: ők is csak a fel- vásárlási árak növekedésében re­ménykedhetnek. Tőlük kilón­ként 157 forintért szállítják el a csirkét, de akitől. 163-ért veszik, az sem boldog, mert a legoptimá­lisabb esetben is csak nullára jön ki, vagy szerény nyereséget1 mu­tathat fel. A többség azonban - mivel nem futja nekik a legkor­szerűbb technológiára — a ba­romfifronton is veszteségesen termel jelenleg. NYEMCSOK LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom