Békés Megyei Hírlap, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-16 / 113. szám

6. OLDAL - 2000. MÁJUS 16., KEDD G A Z P A S Á G QUANTUM BRÓKER Rt., V ÁfI J Békéscsaba, Andrássy út 12. Telefon: (66) 520-940. BUX8978 +0,62% Legjobb három: OTP els. 4,51% FOTEX 4,08% MÓL 4,04% A tegnapi napon 11,9 mrd Ft árfolyamértékű kötés született az értékpapír szekcióban. A gyorsjelentésével kellemes meglepetést okozó MÓL volt a nap sztárja, csaknem 3 mrd Ft- os forgalmat generálva árfo­lyama 4%-ot erősödött. Az in­dex napon belül nagymértékű változékonyságot mutatott, záráskor az eladók kerültek túlsúlyba. Nyerő részvény A Quantum Bróker Rt. és la­punk múlt heti tőzsdejátékára beérkezett játékszelvények kö­zül 28 akadt, amelyiken eltalál­ták, melyik részvény emelkedik legtöbbet a héten. A nyerő rész­vény: OTP Törzs. A sorsolás megtörtént. 3000 forint értékű ajándék- utalványt nyert: Diós Zsolt, Bé­késcsaba. 500 forint értékű ajándékutalványt nyert: Deák Andrea, Mezőkovácsháza, Má­té Sándor, Szeghalom, ifj. Streit János, Békéscsaba, Zahorán Erika, Gerendás. Az ajándék- utalványokat kiküldjük. Várjuk újabb tippjeiket! Röviden ÁLLAGMEGÓVÁSRA. (1) A nagybánhegyesi általános iskola építése tavaly szerkezetkész álla­potba került, ám a továbblépés­hez beadott központi pályázat pénzhiány miatt nem nyert. A legutóbbi testületi ülésen el­hangzott: az idő kedvezőtlenül hat a félig kész épületre, így a parketta, a vizesblokk falai és az ajtók javításra szorulnak. Az ál­lagmegóvás érdekében felülvizs­gálják a tetőszerkezetet, ajánla­tot kérnek a tetőtér burkolására, valamint egy közvilágítási pályá­zat részeként szeretnék a belső elektromos hálózatot beszerelni. További pályázatokkal keresik a pénzügyi forrás lehetőségeit. FÉNYRE TÖBBET, (i) A körös- ladányi önkormányzat az elmúlt esztendőben 2 millió 789 ezer forintot költött közvilágításra. Ez az összeg az eredetileg terve­zetthez viszonyítva 3 százalék­kal több, de ez a kismértékű túl­lépés nem rótt erőn felüli terhet az önkormányzatra. TÍZEN DOLGOZNAK, (i) A zsadányi polgármesteri hivatal munkájáról dr. Makai Sándor jegyző számolt be a helyi képvi­selő-testület legutóbbi ülésén. Elhangzott: jelenleg a hivatal dolgozói létszáma tíz. A felme­rülő ügyek többsége szociális jellegű, ami elsősorban a magas munkanélküliség „eredménye”. TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.16. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búra 99 Ingadozó Tartott FOB francia kikötő Kukorica 99-101 Ingadozó Tartott FOB Mexikóiöböl Tak.-árpa 105-106 Emelkedő Tartott FOB európai kiköti Napraforgó 430-435 lanyha Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 200 Tartott Emelkedő 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 428,71 Cseh korona 7,03 Euró 259,07 Német márka 132,46 Osztrák schilling 18,83 Szlovák korona 6,03 USA-dollár 283,11 Közösen keresik a kiutat A térség a leghátrányosabbak közé tartozik A szeghalmi térséghez tartozó tizenhárom település közül tavaly hét település önkor­mányzata küzdött forráshiánnyal. Idén ugyanez a szám már kilencre emelkedett — tudtuk meg Vígh Honától, a félszázezer em­ber lakta észak-békési térség országgyűlési képviselőjétől. Ez a vidék az ország hét leg­hátrányosabb kistérségeinek egyike, de biz­tatóak azok a próbálkozások, amelyek a fel­zárkózás érdekében történnek. Észak-Békés- A gazdasági, társadalmi, infrastrukturális, de­mográfiai és foglalkoztatási mutatók alapján tér­ségünk országosan is a leghátrányosabbak közé tartozik. Ám ezek felszámolása érdekében az Észak-Békés Me­gyei Önkormányzatok Térségfej­lesztési Társulása nagyon sokat tesz. Például már 1996-ban elké­szült a térség gazdaságfejlesztési programja, továbbá számtalan helyzetfelmérési tanulmány szü­letett - fogalmazott Vígh Ilona. A legnagyobb problémákkal a kistelepülések küszködnek, mert itt nagy gondot jelent az oktatási intézmények működte­tése a kevés tanulói létszám mi­att. De egyes esetekben az egészségügyi ellátás, a közleke­dés, a különböző szolgáltatás színvonala sem éri el a kívánt mértéket. Mindezek mellett az utóbbi időszak­ban a belvíz is jelentős mértékben sújtotta a tér­séget. Az 1999-es esztendőben az észak-békési települések önkormányzatai összességükben 500 millió forintot kaptak a belvízkárok enyhíté­sére és a védekezési munkálatokra. Ám minden hátrányos helyzet ellenére az el­múlt esztendőben jelentős értékekkel gyarapo­dott az észak-békési térség. A nagyobb intézmé­nyi fejlesztések közül kiemelkedik a vésztői szociális otthonnál történt 350 millió forintos (pályázati és megyei pénzen), az okányi szociá­lis otthonnál megvalósult 250 millió forintos (szintén pályázati, megyei pénzen), a dévaványai gimnáziumnál létrejött 200 millió forintos (pályázati és önkormányzati forrásból) és a zsadányi iskolánál valóra vált 20 millió fo­rintos (pályázati és önkormányzati forrásból) beruházás. A közeljövő nagyobb fejlesztési elképzelései között szerepel a Körösnagyharsány- Körösszeg közötti vasúti és közúti magyar­román határátkelő megnyitása (aminek terve­zett költsége 320 millió), és az ecsegfalvi kó- ser-vágóhíd befejezése, termelésbe helyezése (ez utóbbi beruházási költsége 600 millió fo­rint). MAQYARI BARNA A 820 MILLIÓ FORINTOS INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉS MEGOSZLÁSA Legjobb befektetés az ember Békéscsabára látogat az Európai Képzési Alapítvány országmenedzsere Szeged A közelmúltban Szegeden ren­dezték meg a humánerőforrás­fejlesztés és az Európai Szociális Alap összefüggéseit taglaló regio­nális konferenciát. A kétnapos szemináriumon az Európai Bizottság és különbö­ző intézményeinek neves szak­értői, a hazai minisztériumok ve­zető munkatársai mellett a dél­alföldi régió foglalkoztatáspoliti­kai és oktatási-képzési szakem­berei vettek részt. A rendezvény célja az volt, hogy a tagországok tapasztalatainak közreadásával elősegítse a felkészülést az Euró­pai Unióhoz történő csatlakozás­ra és az Európai Szociális Alap pénzügyi forrásainak fogadásá­ra. Négy szekcióban folyt párhu­zamos műhelymunka, ahol a kül­földi szakértők és a régió illetékes szakemberei tartottak vitaindító előadásokat. Békés megye képvi­selői különösen aktív szerepet vállaltak a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóké­pességének fejlesztésével foglal­kozó megbeszélésen, ahol Mol­nár György, a Békéscsabai Regio­nális Munkaerő-fejlesztő és Kép­ző Központ igazgatója ismertette a munkaerő-piaci igényekkel adekvát regionális szakképzési rendszer operatív fejlesztési prog­ram elkészítésének jelenlegi állá­sát. A kis- és középvállalkozások fejlesztését tárgyaló munkacso­portban dr. Kibédi-Varga Lajos térségfejlesztési és marketing fő­tanácsadó fejtette ki a hálózati munkaerő-fejlesztés és a regioná­lis gazdaságpolitika összehango­lásával kapcsolatos elméleti és módszertani kutatás eddigi ered­ményeit. Mindkét prezentáció összegzése és ajánlásai bekerül­tek a konferencia záródokumen­tumába. A rendezvény befejezése után Giulia del Brenna, az Európai Bi­zottság Foglalkoztatási és Szociá­lis Ügyek Főigazgatóságának ve­zető munkatársa felkereste a Bé­késcsabai Regionális Munkaerő­fejlesztő és Képző Központot, ahol megismerkedett a regionális felnőttképzési és a regionális programalkotó tevékenységgel. Elismeréssel szólt a gazdaságfej­lesztéssel összehangolt humán­erőforrás-fejlesztés dél-alföldi modelljéről, amelyet a nemzetkö­zi pályázatok pénzügyi forrásai által támogatva az Európai Unió­ban is terjesztésre alkalmasnak ítélt. A konkrét együttműködés kialakítása érdekében a közeljö­vőben Békéscsabára látogat az Európai Képzési Alapítvány országmenedzsere. HOVÁ VEZET? (gh) No, nem a képen látható, kb. 2 km hosszúságú „háromnyomos” kocsiút, hanem a mezőgazdasági kemikáliák felelőtlen használata. Az otthon feltankolt rissz-rossz permetezőgépekből igen gyakran a gazda házától a több kilométerre lévő kül­területi szántóig csorog a méreg. S utána? Az „üres” tartállyal beáll az udvarra, a gyere­kek jót bújócskáznak-fogócskáznak a szivárgó masina alatt, rajta vagy körülötte. Felvéte­lünk a Kunágota és Battonya közötti úton készült, a (lassan elkopó) Cikó-halom közelében ÍVFOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE Gombatermesztés A mezőgazdaság egyik legdina­mikusabban fejlődő ágazatának tekinthető a gombatermesztés, hiszen az utóbbi évtizedben 34 ezer tonnáról 35 ezer tormára nőtt a termelés - közölte Rácz József, a Magyar Gombatermesz­tők Országos Szövetségének el­nöke a II. Nemzetközi Gombater­mesztési konferencián. Tavaly az ágazat 16 milliárd forint árbevételt ért el, amely az idén várhatóan 15 százalékkal növekszik. A termékek 65 szá­zaléka exportra kerül, amelyből 1999-ben 30 millió dollár folyt be. A kivitel döntő hányada Ausztriában és Németországban értékesül. Az idén várhatóan 40 ezer tonnára nő a termelés. Rácz József szerint sajnálatos tény, hogy 700 millió forint ér­tékben kínai importgomba is megjelenik, amely rosszabb mi­nőségű a hazainál. A gombater­mesztés ígéretes jövő elé néz, hi­szen olcsó a munkaerő, jók a ter­melési adottságok. A termesztés­hez szükséges komposzt nagy mennyiségben áll rendelkezés­re, így reális esély van arra, hogy tíz éven belül gombatermesztő nagyhatalommá válunk. ■ Vízrendezés — csatlakozás Az orosházi képviselő-tes­tület a legutóbbi ülésén ar­ról is döntött, hogy részt kí­ván venni Békés Megye Képviselő-testülete Békés Megyei Vízrendezési Integ­rációs Bizottsága által kez­deményezett megyei vízren­dezési komplex programjá­ban. Orosháza A testület egyetértett és támogat­ta a megye integrált és komplex vízrendezési programjának meg­valósítását, ami Megalapozza Bé­kés kül- és belterületének - a ter­vekben meghatározott részének — belvízmentesítését, valamint az értékes mezőgazdasági terüle­tek vízutánpótlási lehetőségeinek biztosítását. Hozzájárult ahhoz is, hogy a település belterületi belvízmentesítés megvalósításá­ra a megyei képviselő-testület címzett központi támogatás el­nyerésére beruházási koncepciót nyújtson be a központi szervek­hez. A központi címzett támogatás elnyerése esetén az Orosházára eső belterületi belvízmentesítés­sel kapcsolatos költségek 10 szá­zalékát pályázati saját forrásként biztosítja a jóváhagyásra kerülő alternatíváknak megfelelően. (Si­keres pályázat esetén a megyei képviselő-testület együttműkö­dési megállapodást köt a címzett támogatás településre vonatkozó felhasználására.) ____________ _____________1«Í A lakosság véleményét is kikérik Az állattartás nagyon sok dévaványai családot érint. Ezért a helyi állattartásra vonatkozó rendeletet való­színűleg a művelődési ház­ban tartandó nyilvános ülé­sen alkotja meg a képvise­lő-testület. Ott a lakosság is elmondhatja véleményét, észrevételét, így a rendelet ésszerűbbé, elfogadhatóbbá válhat. Dévaványa A legutóbbi ványai képviselő-tes­tületi ülésen felvetődött: a csapa­dékvíz-elvezető árkokat lakása előtt nem mindenki tartja kellően karban. Ezért egyes képviselők úgy vélik: ha a szabálysértési bír­ság mértéke emelkedne, akkor az talán nagyobb visszatartó erő­ként hatna. Ugyanez a vélemény hangzott el a szennyvíz utcára történő illegális kiszippantásáról is. Az állattartással kapcsolatban is több negatív észrevételt tettek a képviselők. Az egyik legna­gyobb gondot a szabadon kószá­ló, harapós kutyák jelentik. Kifo­gás érte a nagy számú méhcsalá­dot tartó helyeket, mert előfor­dul, hogy a méhek a szomszédo­kat riogatják. Bak Elekné jegyzőnő mind­ezek ismeretében javasolta, hogy a helyi állattartási rendeletet megalkotó testületi ülést a képvi­selők tartsák a művelődési ház­ban. Az ottani lehetőségek adot­tak ahhoz, hogy a lakosságot is párbeszédre hívják. ____ 1. B. „AMIKOR FIATAL VOLTAM, AZT HITTEM, HOGY A PÉNZ FONTOS AZ ÉLETBEN. MOST, HOGY MÁR ÖREG VAGYOK, TUDOM, HOGY ÍGY VAN.” (Oscar Wilde) Nem kíván nagy saját erőt Az erdőtelepítésről szóló soroza­tunk mai részében a megtérülés­ről, a lehetséges haszonról írunk. Itt ugyanis a be­fektetés nem úgy té­rül meg, mint más művelési ágakban, hanem összetett módon. Az a támo­gatás - így látja az Állami Erdészeti Szolgálat -, ame­lyet az állam ad — ha a saját vagy csa­ládi munkát nem számítjuk —, szűkén bár, de fede­zi a telepítéskori közvetlen költ­ségeket. Az erdősítési beruházás, ha sikerül támogatást nyerni pá­lyázattal, nem kíván nagy saját erőt. A telepítés befejezése után a véghasználatig vannak még költ­ségek, de azokat - szakmai nyel­ven szólva - a közben adódó ha­szonvételek fedezik. Például úgy­nevezett nevelővágásokat szük­séges végezni. Ezeknek már adó­dik valami hozamuk. A tapaszta­latok szerint nagy általánosság­ban igaz: a létesítés után a vég­használatig ezeknek a nevelővá­gásoknak a bevételei fe­dezik a kiadásokat. Az igazi bevétel és ha­szon a kitermeléskor je­lentkezik. Abban az egy évben úgy tűnik, extra­profitot hozott az erdő. Ha például egy hektár akácerdő kitermelésekor 150 köbméter tűzifát nye­rünk, akkor ennek a mos­tani áron számítva 1 mil­lió 50 ezer forint az értéke. Ez persze nem tekinthető teljes ösz- szegében haszonnak, ez árbevé­tel. Vannak ezzel szemben költ­ségek is. A megelőző telepítési, gondozási, őrzési költségek, és a kitermelés költsége. És ezen felül keletkezik egy felújítási kötele­zettsége is az erdőgazdálkodó­nak. Ez azt jelenti, hogy a kiter­melt erdő helyén ismét erdőt kell létrehoznia. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom