Békés Megyei Hírlap, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-27-28 / 123. szám
6 HÉTVÉGI MAGAZIN 2000. május 27-28., szombat-vasárnap Verselő Anyám tyúkja Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend A szobában lakik itt bent? Lám, csak jó az isten, jót ád, Hogy fölvitte a kend dolgát! Itt szaladgál föl és alá, Még a ládára is fölszáll, Eszébe jut, kotkodácsol, S nem verik ki a szobából. Dehogy verik, dehogy verik! Mint a galambot etetik, Válogat a kendermagban, A kiskirály sem él jobban. Ezért aztán, tyúkanyó, hát Jól megbecsülje kend magát, Iparkodjék, ne legyen ám Tojás szűkében az anyám. Morzsa kutyánk, hegyezd füled, Hadd beszélek mostan veled, Régi cseléd vagy a háznál, Mindig emberül szolgáltál, Ezután is jó légy, Morzsa, Kedvet ne kapj a tyúkhusra, Élj a tyúkkal barátságba'... Anyám egyetlen jószága. Vác, 1848. február Vasárnap: Nemzetközi Gyermeknap. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség javaslatára 1950 óta ünnepli a világ évente egy meghatározott napon a gyermekeket. Ez a nap Magyarországon május utolsó vasárnapja. Petőfi Sándor kedves kis versével köszöntjük a gyermekeket. AKCIÓ a MEZŐKER Kft. raktáráruházában, május 26-án és 27-én! Ízelítő kínálatunkból • Top-joy üdítőital, őszibarack, 1/1103 Ft • Top-joy üdítőital, alma, 1/1 79 Ft • Lamba narancs üdítőital, 21 83 Ft • Every Day üdítőital, 21 91 Ft • Mák, 20 dkg 69 Ft • Dióbél 850 Ft/kg • Ecet, 10%-os, Lamba, 11 67 Ft • Setésmájkrém, szegedi, 65 g 23 Ft • Zöldség és déligyümölcs • Klar vegyiáru-család teljes választéka Cím: Mezőker Kft., Békéscsaba, Orosházi út 32. Tel.: (66) 444-344/23, 24, 25-ös mellék, (66) 327-405. Nyitva: hétfőtől péntekig 7-17-ig, szombaton 7-12-ig. A KORMÁNYZÓ HENTESMESTERÉNEK TERMÉKEI RENDSZERSEMLEGESNEK BIZONYULTAK Kenderes vagy Horthyfalva? Tréfásan most is Horthyfalvának hívják ezt a helységet, de ez már csak azért sem fedi a valóságot, mert Kenderes véletlenül sem falu, lévén 5 ezer 547 a lakosa. A helybéliek nem tőrödnek holmi politikával, nekik a hajdani kormányzó szomszédúr, akivel egy templomba jártak. A település dísze a központban álló kastély, amely az egykori kormányzó nevét viseli, holott nem ő építtette. Ezt az álomszép, neobarokk jegyeket mutató ékszert a Halassy család húzatta fel valamikor a XIX. század elején. Velük úgy kerültek rokonságba a Horthyak, hogy Horthy István az 1850-es években feleségül vette Halassy Paulát. Kilenc gyermekük született, ötödikként 1868. június 18- án a későbbi kormányzó, Miklós. A kastélyhoz egykoron 23 hold kert tartozott, amely mára 6 holdra zsugorodott. 1919-ben a bevonuló román csapatok súlyos pusztítást végeztek az épületben, a rongálásokat három év múlva állították helyre. A kormányzó és családja nyaranta egy-két hónapot itt töltött, Kassa bombázásának a híre is itt érte. A háború után aki érte, vitte, mindent széthordták, leverték a címert, betörték az ajtókat, ablakokat. Ezután a kúria volt hajléktalanok menedéke, nyaralóhely, magtár, napköziotthonos óvoda. Ötven éve szakiskola, amelyet kívül-belül felújítottak. Ma a kastély kollégium, ahol a környékről 160-180 tizenéves lakik. A tárgyalóteremben érettségiket tartanak, és ismét korabeli bútorok díszítik a pipázót. Horthyról sok anekdota maradt fenn. Nála jóval tehetősebb emberek laktak a környéken, ráadásul a földek egy része nem is az övé, hanem a rokonságé volt. Hozzá képest mondjuk ez dukál. Ha negyedszerre jövünk be egy kupa borra, akkor majd a kormányzó úr kerül sorra. Még ma is sokan emlegetik a vasárnapokat. Más volt a vallásuk, Nemes Uzsonna a kenderest kastély teraszán. Horthy Miklós, mellette a menye és István unokája, ők ketten ma is élnek gróf Nemes János sokkal hatalmasabb táblák tulajdonosának számított. Állítólag amikor találkoztak és betértek egy csárdába jó bort kortyolgatni, a gróf imigyen szólt: — Kormányzó úr, most én fizetek. Meg még kétszer. — Miért, János? — Mert nekem háromszor annyi a földem, sőt egy kicsivel több. így illik, felesége a katolikus templomba iparkodott a misére, a kormányzó református lévén a másikba, istentiszteletre ment. Imakönyvet, azaz énekeskönyvet soha nem vitt magával, rendszerint kölcsönkért egyet valamelyik helybeli, templomjáró lánytól. Szívesen nyújtották át neki a sajátjukat, mert az istentisztélet befejezése után köszönésképpen rendszerint tíz pengőt rakott a lapok közé. Szép összegnek számított ez akkor, lévén a napszám egy pengő, pengő húsz volt. Utána általában leterítettek az orgonabokrok árnyékába egy lópokrócot, leültek és beszélgetni kezdett a helyi emberekkel. Olykor kétszer is érkezett a futár: a kormányzót nagyon váija már a méltóságos asszony, másodszor melegítik a levest az ebédre. Sokszor úgy belemelegedtek a diskurzusba, hogy csak a harmadik invitálásra oszlott szét a beszélgetők hada. A település polgármestere immáron a harmadik ciklusban vitéz Baranyi Mihály, aki a kormányzónak és a családjának nagy tisztelője. Ezt mindenki tudja róla. Ennek ellenére választáskor hiába volt ellenfele, a szavazóknak több mint a nyolcvan százaléka rá voksolt. Trenka János Horthy udvari hentese volt, meg a kendere- sieké, és a környéké. Azért, hogy a kormányzónak vágott, szorult is a szocializmusban sokáig. Később enyhült a politikai közélet, és mit ád az ég: Horthy jeles mestere a megyei pártbizottság akkori illetékeseit kápráztatta el a maga készítette hurkával, kolbásszal, tepertővel, sajttal. Ha csak tehették, küldték hozzá a gépkocsivezetőket. Mert kiderült, Trenka úr hentesmesteri tudománya túlélt mindent és mindenkit. A termékei szaknyelven fogalmazva tökéletesen rendszersemlegesnek bizonyultak. Sőt, ami nem mellékes, állítólag szenzációsan finomnak számítottak. .. D. Szabó Miklós Ő KÉSZÍTETTE STÉBERL ANDRÁS GYULAI KOLBÁSZÁNAK CÍMKÉJÉT Száz éve született Kiss Sándor iparművész-tanár Komódiban született és Gyulán hunyt el nyolcvanegy éves korában Kiss Sándor iparművész, az Iparitanuló Intézet egykori tanára. Életútja, hivatásérzete, egész pályája példa arra, hogy maradandót alkotni a Viharsarokban is lehet. Kiss Sándor az ötgyermekes Kiss Dániel tanító és Váradi Oláh Piroska negyedik gyermekként látta meg a napvilágot 1900. május 12-én. Édesapa pedagógus, édesanya lelkész családból származott. A szülők nagy anyagi áldozatok árán taníttatták, szorgalmas munkára és sze- retetre nevelték gyermekeiket. A család Komádiban élt. Az édesanya lelki gazdagságát átadta gyermekeinek. Sándor elemi iskoláinak elvégzése után Nagyenyeden tanult tovább, ahol magyartanára Áprily Lajos lett. 1918-ban érettségizett, s nyomban behívták katonának, de megbetegedett, így leszerelték. 1920 őszén beiratkozott a Budapesti Magyar Királyi Iparművészeti Főiskolába, ahol a kisplasztikái és díszítőszobrászati szakon végzett, s iparostanonc iskolai rajztanári szakoklevelet kapott. 1925 őszén a főiskola javaslatára a pécsi Zsolnai Kerámia Gyárba került szobrásznak. A gazdasági helyzet miatt azonban elbocsátották. A Derecskéi Állami Polgári Fiú és Leány Iskolában helyezkedett el, rajz és kézimunka tanítást vállalt, később a helyi iparostanonc iskolában rajzot és szabóipari szakrajzot tanított. Négy évvel később, 1930 nyarán pályázati úton tanári állást nyert a gyulai Iparostanonc Iskolában. 1930 decemberében feleségül vette Bérezi Ilonát, a Derecskéi Polgári Iskola tanárnőjét; 1932 nyarán költöztek Gyulára, ahol megszületik Anikó lányuk, aki az Erkel Gimnázium tanárnője lett. Kiss Sándor elismert ipariskolai tanárrá lépett elő. Óráira művészi kivitelű szemléltető eszközöket készített, így a tanulói könnyen elsajátították a tananyagot. Sok érdekes történettel tette színessé az óráit. Szabadidejében művészi tehetségének élt. Szobrokat készített, festegetett, és nagyszerű grafikákat rajzolt. Több évtizeden át ő készítette a Debreceni Tisza István Egyetem doktori okleveleit. 1942-ben Faipari Technológiai Jegyzetek címen kis zsebkönyvet állított össze, amely ma is értékes olvasmány. A háború viharában, 1944 őszén Budapestre menekült a család, ahol Kiss Sándort behívták katonának. 1945 tavaszán Felső-Ausztriában amerikai fogságba esett, ahonnan csak 1945. szeptemberében tért haza Gyulára. Ezután a család újból bekapcsolódott a pedagógiai életbe, 1954-ben a pedagógus napon megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést, Budapesten az országos szakköri és újító kiállításon pedig a vasolvasztó modellje egyéni díjat nyert, amely ma is az intézet büszkesége Gyulán. 1962 nyarán nyugalomba vonult. Ő készítette el 1936-ban Stéberl Andrásnak a gyulai kolbász címkéjét, 1970- ben pedig a város egykori címerét. Munkácsy Mihály mellszobra és sok egyéb művészi alkotás őrzi emlékét. Kiss Sándor, a páratlan kedélyű, jószívű, segítőkész ember 1981-ben hunyt el. Az Iparitanuló Intézet ma is őrzi emlékét. Á Kiss Sándor-díjat minden évben átadják a legjobb építőipari tanulónak. D. Nagy András A híres Stéberl-címke Páratlan kedélyű, segítőkész, jószívű ember volt a) SONY b) BMG c) EMI A helyes válasz betűjelét íijátok fel a levelezőlapra! A megfejtéseket legkésőbb június 1-jén adjátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! A múlt heti rejtvény megfejtése: a) 2. Nyertesek: Kovács Edina, Orosháza, Susánszky Vivien, Békéscsaba. A nyereményt a Rock Island Hangszerboltban lehet átvenni (Békéscsaba, Andrássy út) . Figyelem! Játékunk már az interneten is olvasható. ____ Keressétek a www.bmhirlap.hu weboldalon! ___________ ZENE! Kedves Fiatalok! Zenei játékunk folytatódik. A kérdésre adott helyes válasszal két darab Sterbinszky- kázettát lehet nyerni, melyet a békéscsabai Rock Island Hanglemezbolt ajánlott fel. Kérdésünk: Melyik kiadó adta ki Sterbinszky kazettáját, „megint egy nyár a flörtben" címmel? JOGOSÍTVÁNYT a nyári szünetben! A Thermál Autósiskola ■* személygépkocsi- vezető •+ motoros segédmotoros tanfolyamot indít: BÉKÉSCSABÁN junius 1*jén 16 órakor az Ifjúsági Házban. A továbbiakról érdeklődni: a 326-524 és 457-442-es, valamint a (30) 9388-981, (30) 9388-982-es telefonokon lehet. | \ o Jelentkezés a helyszínen. f’ MEGJELENT! KEDVES GYEREKEK! SZÜLŐK! A Békés Megyei Hírlap kiadásában megjelent a zseb Bendegúz című könyv, mely szép ajándék gyereknapra, évzáróra. Megrendelhető: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Telefon: 527-200. •mrt-uam
