Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-08-09 / 83. szám

4. OLDAL - 2000. ÁPRILIS 8-9., SZOMBAT-VASÁRNAP MEG Y El KORKÉP Koronázás népünnepéllyel Lökösházán Corviis-Kora is támogatja a rákgyógyító gép beszerzését Lökösházán április 29-én, szombaton 11 órai kezdettel avat­ják fel Corvus-Kora Róbert István megkoronázása című pa­norámaképét. A 9x5 méteres festmény a millennium tiszte­letére készült, avatását követően tűzijátékkal végződő nép­ünnepélyre várják az érdeklődőket. Corvus-Kora Róbert (képünkön) műtermé­be tartva találomra megszólítunk egy hely­belit. A kedves fiatal hölgytől arról érdeklő­dünk, ismerik-e, és ha igen, hogyan értékelik a fiatal kőfaragó-festő­művész tevékenységét.- Szívet melengetőén gyönyö­rűek a festményei és a szobrai. Én láttam már a műteremlakásának az udvarát, az is ámulatba ejti a látogatót. A tehetségéhez kétség sem férhet. Ha nem is mondják, látszik az embereken, hogy tiszte­lik, és hogy örülnek a sikereinek. Végső soron a vasút után ő is is­mertté tette Lökösházát - mond­ja a 18 éves élelmiszer-eladó, Sinkó Erika. A Bem utcai műteremben Corvus-Kora Róbert közli: öröm­mel csatlakozik lapunk kezdemé­nyezéséhez, s a gyulai kórháznak szánt 40 millió forintos rákgyó­gyító készülék beszerzéséhez fel­ajánlja egyik festményét. A „Virágcsendélet portréval” profi, ugyanakkor - Sinkó Erika szavai­val élve - szívet melengető mun­ka. Megköszönjük az adományt, s a művésszel együtt elhajtunk a művelődési házba, hogy megte­kintsük az István megkoronázá­sát. Mint ismeretes, ez már a má­sodik monumentális alkotása Corvus-Kora Róbertnek; az első a honfoglalás 1100. év­fordulójának állított méltó emléket. Szemlélve a hatal­mas történelmi tablót, az ember egyik ámulat­ból a másikba esik. Közben olyan „tit­kokat” tud meg az al­kotótól, hogy a model­lek többsége lökösházi és kevermesi: a királyt például ifj. Gergely Lászlóról mintázta.- A katonák, a püspökök, a pa­pok, a szerzetesek között ott lát­juk Sóvári Imit, Bugyi Palit, Szabadai Györgyöt, Kátai Sán­dort, Jakab Sándort, Berta Feren­cet, Orosz Bélát, Ottlakán Janit. A három nő közül egyiket a barát­nőmről, a másikat az édesanyám­ról mintáztam, de a harmadikat is Lökösházához köti a szíve. A kis­gyermekben Jakab Sándor kisfiát ismerhetik föl a helybeliek - mondja, hozzátéve, hogy a lova­kat is nagy gonddal választotta ki, s ehhez (valamint a jószágok „följavításához”) alaposan tanul­mányozta az anatómiát. Ami az előtanulmányokat ille­ti, Corvus-Kora hosszasan ecsete­li az államalapítással kapcsola­tos, szerteágazó történelmi, kul­túrtörténeti tudnivalókat. Majd rátér a technikai részletekre: az István koronázása klasszikus anyagok felhasználásával ké­szült, a fenyőfa vakrámát andrás­Corvus-Kora Róbert a technikai részletekbe is szívesen beavatja az érdeklődőt ■MOTÓi A SZERZŐ FELVÉTELEI keresztekkel tették stabillá, a 9x5 lönböző fogásokkal „lecsilla- méteres vásznat három darabból pítsa” a rikító színeket, varrták össze. Az alapozás utáni Ennyi „titok” után joggal festéshez a legjobb kadmium- mondja az olvasó: „Ezt látni festékeket használta (300-400 kell!” Első alkalommal április 29- ecsettel mintegy 300 ezer forint én lesz rá lehetőség Lökösházán. értékben), ügyelve arra, hogy kü- _________________ménesi qyóroy Hídmosás Békés megye hídjainak - meg­építésük óta először - átfogó mosási akciója zajlik március 27-e és április 11-e között - tá­jékoztatott Szabó László, a Bé­kés Megyei Állami Közútkeze­lő Kht. forgalom-szabályozási és hálózatkezelői osztályveze­tője.- Eddig a tűzoltóság segítsé­gével évente általában 2-3 na­gyobb híd mosására adódott le­hetőségünk, e tekintetben rendkívülinek számít az idei esztendő a közútkezelő életé­ben. A munkálatokra központi költségvetésből 4,5 milliót ka­pott társaságunk, s két speciá: lis géppel tisztítják meg me­gyénk 16 betonszerkezetes híd- ját. A békésszentandrási Holt- Körös-hídtól kezdve a dobozi kettős-körösi, a kondorosi Dögös-Kákafoki csatorna hídjá- ig, s az ecsegfalvi Hortobágy- Berettyó hídjáig valamennyi megtisztul - mondta Szabó László. (B) Felvételünkön a veszelyi Élővíz-csatorna hídját mossák, tisztítják D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Biztonságos közlekedés gyermekrajzokon Összesen 5270 pályamunka érkezett a „Közlekedés- biztonság gyermekszemmel” címen meghirdetett megyei rajzpályázatra, melynek díjátadását tegnap rendezték a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központban. Sarkad A zsűri értékelése alapján kilenc- venkét rajzot állítottak ki, a ver­senyzők három korosztályban nevezhettek, a végeredmény az alábbiak szerint alakult: Óvodások korosztálya: I. he­lyezett: Székely Sándor (gyulai Széchenyi Utcai Óvoda), II. he­lyezett: Németh Norbert (Med- gyesegyházi 2. Számú Napközi Otthonos Óvoda), III. helyezett: Szabó Gábor (tótkomlósi Evan­gélikus Egyházi Óvoda), IV. he­lyezett: Evanics Péter (vésztői Körös-parti Óvoda), V. helyezett: Balla Dávid (békéscsabai Kazin­czy Ltp.-i Óvoda). Alsó tagozato­sok korosztálya: I. helyezett: Nagy Emília (gyulai Dürer Albert Ált. Isk.), II. helyezett: Nagy Edit (gyulai Karácsonyi János Katoli­kus Ált. Isk.), III. helyezett: Sza­bó Alexandra (gyulai Dürer Al­bert Ált. Isk.), IV. helyezett: Kele­men János (békési Szegedi Kis István Református Ált. Isk.), V. helyezett: Koszna Mátyás (bé­késcsabai Szlovák Ált. Isk.). Felső tagozatosok korosztálya: I. helye­zett: Tóth Annamária (szarvasi Fő Téri Ált. Isk.), II. helyezett: Fá­bián Anna (Békéscsabai 3. Sz. Ált. Isk.), III. helyezett: Fehér Andrea (Békéscsabai 10. Sz. Ált. Isk.), IV. helyezett: Gyurecska Nóra (szarvasi Fő Téri Alt. Isk.), V. helyezett: Bottá Katalin (bé­késcsabai Szabó Pál Téri Ált. Isk.). Különdíjat kapott a két leg­több pályamunkát beküldő - a mezőkovácsházi 4. számú és a sarkadi 2. számú — óvoda. „A jövő biztonságáért” bűn- és baleset-megelőzési program első fordulójának nyertesei: Ravai Csilla Gyuláról, Gombkötő Gábor Orosházáról, Debreczeni Hilda Kardoskútról, Katona Tamás Új­kígyósról és Rábai Bálint Vésztő­ről. V. K. Piaci ellenőrzések Március 5-én a békéscsabai piac területén a Békéscsabai Rendőr- kapitányság igazgatás-rendésze­ti, valamint közrendészeti osztá­lya tartott ellenőrzést az APEH Békés Megyei Igazgatóságának munkatársaival. Az akcióban ti­zenegy rendőr vett részt. Öt főt fogtak el, melyből egy külföldi állampolgár tartózkodott jogelle­nesen országunk területén, hár­man engedély nélkül árusítot­tak, egy embert pedig lopás mi­att vettek őrizetbe. Két szabály- sértést elkövető állampolgár el­len is indítottak eljárást, a két lo­pás a Spar Áruház, illetve a piac területén történt. Az adóhivatal munkatársai ellenőrzésük során az árusok negyven százalékánál észleltek hiányosságot. ______mi Sebeiket nyalogató kamarák (Folytatás az 1. oldalról)- Önhöz kötik a gazdasági ka­marákról szóló törvény módosítá­sát. Pusztán ,,pártfegyelemből” vagy személyes meggyőződésből vállalta fel az ügyet?- Is, is. Az 1994. évi kamarai törvény egy jónak induló törvény volt. Az volt a lényege, hogy a ka­marák állami támogatást kapnak, és a vállalkozók a tagdíjat az adó­ból leírhatják. Ez később feledés­be merült, és a Horn-kormány hatalomra kerülése után már le­hetett látni, hogy nem igazán tudnak mit kezdeni a kamarák­kal. Pénzt nem adtak nekik, a tagdíjat az adóból nem lehetett leírni. A kamarák úgy szedték be a kötelező kamarai tagdíjat, hogy azért az ég adta világon semmit nem csináltak. Én akkor a Magyar Ipar- szövetség elnöke vol­tam. Mivel a vállal­kozók részéről érzé­keltem az elégedet­lenséget, mint az elő­ző parlamenti ciklus ellenzéki képviselő­je, benyújtottam egy kamarai módosító törvényt. A lényeg az volt, hogy vagy az eredeti kamarai tör­vényt kell visszahoz­ni, vagy pedig ön­kéntessé kell tenni a tagságot. Mint akkor minden ellenzéki javaslat, ez is feledésbe merült. Később, 1998 nyarán felvetődött, hogy a kama­rai törvényt fölül kell vizsgálni. Ezt az is indokolta, hogy akkor vállalkozói részről már elég nagy tiltakozás volt a kamarai tagság ellen. A kormány által beterjesz­tett kamarai törvényjavaslathoz 470 módosító indítványt nyújtot­tak be. Ez nagyon jól érzékeltet­te, hogy a társadalomnak olyan érzékeny pontjára tapintottunk, mely minden Oldalról hatalmas érdeklődést váltott ki. A kamarai törvény célja az volt, hogy ön­kéntes legyen a tagság és egy más szellemben működő rendszer jöjjön létre. Önkéntes alapon a kamarák már nem tudnak ké­nyelmesen a tagdíjakból befolyt pénzen ülni és hatalmas appará­tusokat fönntartani. Mindezért meg kell majd küzdeni olyan szolgáltatásokkal, melyek a vál­lalkozók érdekeit szolgálják.- A gazdasági kamarák az el­múlt évek során közfeladatokat vettek át, székházat, infrastruk­túrát alakítottak ki. Nem lett vol­na elég a tagdíjak mérsékléséről dönteni?- Az első kamarai törvényter­vezet majdnem ezt tartalmazta. Megvalósult volna az önkéntes tagság, de mellette a kamarák kaptak volna olyan állami pénze­ket, melyekkel a közfeladatokat is elláthatták volna. Ez ellen a törvényjavaslat ellen azonban olyan frontális támadás kezdő­dött, a parlamenti ellenzék olyan mértékben állt a kamarák mellé, és olyan mértékben kezdte ki ezt a törvényt, hogy jobbnak láttuk visszavonni. Ezután született meg a mostani törvény. Az azon­ban számomra furcsa, hogy föl­gyújtottam a házamat, és utána elkezdek kiabálni, hogy segítség, ég a házam, valaki fölgyújtotta. A kamarák maguk gyújtották fel a „házukat”, amikor nekimentek egy nagyon normális, az összes hatás- és jogkörüket meghagyó, állami preferenciával működő kamarai rendszernek. Az életbe lépett törvény nagyon sok egzisz­tenciát és nagyon jó fizetéseket számol fel. Országos átlagban ­Névjegy Sümeghy Csaba 1940-ben született Békéscsabán. A Rózsa Ferenc Gimná­ziumban érettségizett, majd Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karán jogi diplo­mát szerzett. 1981-töl a Békés Megyei Iparszövetség elnöke, 1991 és 1998 között a Magyar Iparszövetség elnöke. 1999. augusztus elsejétől a gazdasági kamarák átalakításával foglalkozó kor­mánybiztos. Az 1994-es és az 1998-as országgyűlési választásokon a Fidesz- MPP országos listájáról került a parla­mentbe. és most nem Békés megyéről be­szélek - több százezer forintos költségtérítéseket és tiszteletdíja­kat kaptak a kamarai tisztségvi­selők. Nyilvánvaló, fájdalmas en­nek elvesztése. A magyar vállal­kozói réteg érdekének azonban az önkéntes kamarai tagság felel meg.- Ennek bevezetése úgy is ér­telmezhető, hogy a kormányzat gyengíteni akarja a gazdasági ön- kormányzatokat...- Az a véleményem, és ez egyezik a kormány véleményé­vel, hogy nem nagy és erős ka­marákra van szükség, hanem jó kamarákra. Nem tudom megjó­solni, de tisztában vagyok vele, hogy az önkéntes rendszerben a vállalkozók néhány százaléka marad csak kamarai tag. Ha azonban a kamarák jól fognak működni, és valóban a vállalko­zók érdekében tevékenykednek, meggyőződésem, hogy ez a lét­szám emelkedik. Március 31-e után a kamarák átalakításával foglalkozó kormánybiztosi hiva­tal munkatársai majd minden ka­marát végigjártak. A tapasztalat az, hogy a többség még mindig a sebeit nyalogatja, és kevesebben vannak, akik már a jövőt terve­zik. Úgy tűnik, magyar betegség, hogy nem a megoldást keressük, hanem azt, hogyan lehet szembe menni a dolgokkal. KOVÁCS ATTILA Tizenöt csapat versenye Szakápolók az egészségügyi világnapon Tegnap, az egészségügyi vi­lágnapon országos szakmai versenynek adott otthont a gyulai egészségügyi főis­kola. Gyula A Fővárosi Önkormányzat Gyu­lai Idősek Otthona és a Magyar Szociálpolitikai Társaság egész­ségügyi szakmai vetélkedőjét öt elődöntő előzte meg. A ver­senyt a gyulai idősek otthona hirdette és bonyolította le a Fő­városi Önkormányzat intézmé­nyeinek körében. A Fővárosi Önkormányzat 26 intézményt működtet az országban, 16-ot Budapesten, a többit vidéken. Vannak közöttük időskorúak gondozásával foglalkozó, pszi­chiátriai és fogyatékosokat ápo­ló intézetek. A gyulai döntőn, melyet teg­nap nyitott meg az egészségügyi főiskolán Bagyinszki Zoltánná, az idősek otthona igazgatója és Skultéti János, a Fővárosi Önkor­mányzat szociálpolitikai ügyosz­tályának vezetője, 15 csapat mér­hette össze tudását a szakma el­méletében és gyakorlatában. Kö­zülük öt csapat vehetett részt az elődöntők után Budapestről, a többiek Szombathelytől Gyuláig, szerte az országból érkeztek. Ma folytatódik a versengés hét csa­pat részvételével. A győztes há­romtagú csapat jutalma korfui út lesz. A Fővárosi Önkormányzat Gyulai Idősek Otthona több éve rendez szakmai versenyeket, me­lyek az intézményekben élők tel­jes körű ellátottságához kapcso­lódnak. Ezúttal a szakápolók ver­sengenek. A cél a szakmai isme­retek elmélyítése és az egymástól tanulás. SZ. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom