Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-05 / 80. szám

6. OLDAL - 2000. ÁPRILIS 5., SZERDA HÁT TÉR liMÉYEi hírláp Tüköry Lajos, a ladányi hős A selyemmel és arannyal gazdagon hímzett kendő Körösladány birtokában van MOTÓ; LEHOCZKY PÉTER Körösladány legjelentősebb szülötte Tüköry Lajos, a magyar és olasz sza­badságharc hőse, a krimi háború aktív résztvevője. A nagyközség történetének legértékesebb relikviája Tüköry Lajos­nak a kendője, amelyet az 1850-es évek­ben a jeles szabadságharcos Medzsi tö­rök szultántól kapott. Ezt a közel más­fél évszázados kendőt nemrég saját költségükön restauráltatták a ladányi képviselő-testület tagjai, s a páratlan értékű ereklyét felújított formában március 15-én a település lakossága is megcsodálhatta. Tüköry Lajos szülei — Tüköry Ferenc és Domanek Terézia - 1829. október 25-én kötöttek házasságot, és Körösladányban, a Bethlen utca 11. szám alatti lakóházban kezdték el a közös életet. A boldog házas­élet első gyümölcseként 1830. szeptember 9-én született a későbbi szabadságharcos hős, Lajos, akit négy újabb gyermek János (1832), Teréz (1834), István (1836) és Kár­oly (1838) követett. A családot 1839. március 20-án szomorú veszteség érte: elhunyt Tüköry Ferenc, az édesapa. Domanek Terézia 1840. szeptem­ber 12-én másodszor is feleségül ment. A szerencsés választott Schambach Károly lett, aki 42 esztendeig tanított Körösladányban. Az anya újabb házasságá­ból további hat gyermek jött világra, ám kö­zülük csak ketten maradtak az élők sorá­ban. A jó eszű, szorgalmas Tüköry Lajost második apja úgy szerette, mintha az saját gyermeke lett volna. Körösladány nagy fia 1848 őszén kap­csolódott be a magyar szabadságharc küz­delmeibe, akkor az első békési zászlóaljban állt szolgálatba, amely szép diadalokat ért el. Ennek eredményeként rövid időn belül a 18 éves Tüköry Lajost őrmesterré léptet­ték elő. Nem sokkal később Tüköry az 55. zászlóaljhoz került, amely Bem József veze­tésével Erdélyben aratta győzelmeit. A 19 éves körösladányi fiatal honvéd 1849 tava­szán már a főhadnagyi rangot is megkapta. A forradalom le­verését követően Tüköry Lajos - több száz forradal­már társával és Kodri bej török al­ezredes segítségé­vel - Erdélyből a román alföldön át Törökországba emigrált. Azt, hogy erdé­lyi szolgálata ide­jén Tüköry Lajos találkozott-e Petőfi Sándorral vagy sem, arra vonatko­zóan konkrét bizo­nyítékaink nincsenek. De az biztos: a körösladányi fiatal hős Törökországban verset is írt a magyar szabadságharc buká­sáról. Például Tüköry Lajos tollából szár­maznak ezek a sorok: „ Tigrisként harcolt a magyar nép a drága honért / Ősi szabadsá­gért hősei jöttek elő. / Nem dörgő ágyúk, s szurony erdők sokasága / Győzött meg: Hűt­len Görgey árulta el. / Sújtja magyar átok: nem tartott ez soha össze. / Pártra oszol, s azután úgy teszi tönkre magát. / Ébredj nemzetem! Óh ébredj fel már valahára! / Tarts együtt! Hidd el győzve van ellened így-" Törökországban kétszázötven magyar közlegény és hetvennégy tiszt - köztük Tüköry Lajos — felajánlotta szolgálatait Zia pasánál a török haderő számára. A ladányi főhadnagy (a magyar tisztek megőrizték rangjaikat) itt is Bem József csapatába ke­rült, amely 1850. február 24-én elindult Tö­rökország belsejébe, Aleppó felé. A szíriai területeken vívott csa­tákban az erős nap­fénytől Tüköry Lajos is úgy lebarnult, hogy külseje szinte indiánra emlékeztetett. Amikor a krími há­ború kitört, a legkivá­lóbb alakulatokat a kis- ázsiai frontról a krími csatamezőkre vezé­nyelték. Az idős Bem tábornok Kis-Ázsiában elhunyt, így a krími üt­közetekben Tüköry La­jos Guyon tábornok hadsegédeként szol­gált. A krími harcok­ban a körösladányi hős bal karja puskago­lyótól súlyosan megsérült. Ekkor Medzsi szultán őrnaggyá léptette elő Tüköry La­jost, és kitüntette a Medzsi-renddel. A magyar szabadságharc ismert alakja ekkor kapta azt a négyszögletű, selyemmel és arannyal gazdagon hímzett kendőt, amely ma Körösladány birtokában van. Arról, hogy a Tüköry-kendő mikor és ho­gyan került a sárréti nagyközség tulajdoná­ba, a jelenleg Szegeden élő Végh Mihály nyugalmazott ta­nár úrnál érdek­lődtünk. Végh Mihály egykor olasz nyelvet ta­nított a körösladányi gimnáziumban. Az 1950-es évek­ben a tanár úr vezetésével ala­kult meg Ladányban Tüköry emlékei­nek fő ápolója, a 22. számú Tüköry Lajos út­törőcsapat. Végh Mihály 1961-ben könyvet írt tele­pülése nagy szü­löttéről Tüköry Lajos, a magyar és olasz szabad­ságharc hőse címmel, valamint sokat tett azért, hogy 1968-ban Körösladányban szobrot állíthat­tak Garibaldi­nak.- A Tüköry- kendőt kereszt­apámnak a nagy­nénje őrizte hosszú évtizede­ken át. Őt Blaskó Bélánénak hívták, és nyugdíjas tanítónőként Kál-Kápolnán élt. Egyszer, amikor az 1950-es évek végén el­mentem hozzá, azt mondta: úttörőcsapa­tomnak adja a zászlót, mert az nálunk lesz a legjobb helyen - közölte lapunkkal Végh Mihály tanár úr, akinek egykor felesége szintén Körösladányban tanított. Végh Mihály elmondta azt is: a körösladányi iskolánál ekkor - az 1950-es évek végén - alakult meg a 22. számú Tüköry Lajos úttörőcsapat, amely a ladányi hős emlékeinek legfőbb gondozója lett. Ha­marosan nekiláttak egy Tüköry-emlékszo- ba - ahol az 1848-as szabadságharcossal kapcsolatos relikviákat gyűjtötték - kialakí­tásához is. (Ez az emlékszoba ma is megte­kinthető az immár a Tüköry Lajos nevét vi­selő ladányi általános iskolában. - a szerk.) Tüköry Lajos 1859-ben - Kossuth Lajos hívó szavára — elhagyta Törökországot és több más magyar vitézzel az olasz szabad­ságharc megsegítésére sietett. A bátor körösladányi hős 1860. május 27-én az olasz szabadságharcban kapott sebet, ami­nek következtében egyik lába eltörött. Egy nappal később Tüköry sérült lábát levág­ták, de az amputálás már túl későn történt: akkor az üszők már egyre jobban elhatal­masodott rajta. 1860. július 6-án egy órával éjfél előtt Tüköry Lajos földi léte végére a halál tett pontot. Földi maradványait július 7-én délután 5 órakor Palermóban helyez­ték örök nyugalomra. Körösladányban viszont nemcsak Tüköry kendőjét tartják nagy becsben, ha­nem Tüköry Lajos szellemiségét is, amely kimúlhatatlan: örökkön él. MAGYARI BARNA A tizenhét győzelem jelképe Tüköry Lajosnak a Mendzsi szultántól kapott kendőjének közepén a szultán femánja (kézjegye) található, körben pedig tizenhétszer ismétlődnek ugyan­azok a török írásjelek, amely magyarul Ó győzelem felírást jelent. A tizenhét ismétlődés arra utal, hogy Tüköry La­jos ennyi csatában diadalmaskodott. Ezt a közel 150 esztendős kendőt az ország egyik jeles restaurátorával idén újittatta fel Körösladány, így a nagy eszmei értékkel bíró ereklye ismét ere­deti fényében pompázik. Küzdjünk a gyilkos rák ellen Szerkesztőségünk a gyógyító műszerre gyűjt Talán nincs olyan család Ma­gyarországon, Békés megyé­ben, ahol ne veszítettek vol­na el szeretett családtagot az alattomos rákbetegség vala­milyen formájában. Az or­vostudomány mindent meg­tesz a gyógyításért, de a kórt még nem sikerült leküzdeni. A rákos betegek gyógyításának le­hetőségeit gazdagítja Szász And­rás fizikusprofesszor találmánya, a hipertermiás műszer. Alkalma­zására képes a gyulai kórház on­kológiai osztálya, beszerzésére azonban nem. A Békés Megyei Hírlap szerkesztősége gyűjtést kezdeményezett a negyvenmillió forintba kerülő műszer megvásár­lásáért, akciónkhoz már sokan csatlakoztak. Csekkekkel is ren­delkezünk (Békéscsabán, a Mun­kácsy utca 4. szám alatt, a kiadó titkárságán, orosházi szerkesztő­ségünkben, a Kossuth utca 4. szám alatt és a Szuperinfo oros­házi szerkesztőségében, Kossuth utca 1. szám alatt, vidéken a terü­leti szerkesztőségekben dolgozó kollégáinknál juthatnak hozzá), a számlavezető a Budapest Bank Rt. Gyula. A Pándy Alapítvány el­különített számlaszáma: 10102684-35526300-00000006. Az összeg alapján adókedvez­mény igénybe vehető. A képzőművészeket is kértük, alkotásaikkal járuljanak hozzá kezdeményezésünkhöz. Már többen felajánlották műveiket az először kiállításon bemutatandó, majd aukción értékesítendő akci­óra. Legutóbb a békéscsabai fes­tőtanárok hozták műveiket a szerkesztőségbe (itt zárt helyi­ségben tároljuk azokat). Többek között Novák Attila, Sallai Lajos, Varga János képei gyűlnek ná­lunk, tegnap pedig Pataj Pál bé­késcsabai festőművész is kinyil­vánította támogató szándékát. Kortársunk, Rótt József... Békéscsaba A megyei könyvtár kortárs ma­gyar írókat bemutató beszélge­téssorozatának a Vésztőn élő Rótt József volt a vendége a kö­zelmúltban, a könyvtár épületé­nek földszinti klubtermében. A szerzőt Elek Tibor, a Körös Irodalmi Társaság elnöke, iroda­lomtörténész, kritikus, esztéta mutatta be abból az alkalomból, hogy a megyei könyvtár és a Kö­rös Irodalmi Társaság két elbeszé­lését bemutató füzete Álmokon átfénylő valóság címmel megje­lent. A két novella bepillantást en­ged a szerző nyers-költőiségű vi­lágába. Kalandos életút jellemző Rótt Józsefre, akinek jellemét a fiatal­korúak börtöne is formázta, aki volt bányász, katonaként a futko- sót is megjárta, és amikor ő is szembekerült a „mi végre is len­nék a Földön?” - kezdetű kér­déssel, az írás látszott számára az egyedüli olyasminek, ami elvisel­hetővé tudná tenni az életet. Az utóbbi évtizedben rangos folyóiratok, mint a Hitel vagy a Kortárs közölték elbeszéléseit. (A Hitel folyóirat legutóbbi szá­mában Mányoki Endre, a Napi Magyarország szerkesztője a Rótt József eddigi zömmel folyóirat­közlésekben, és napilapokban lé­tező munkásságát értékelő írásá­ban az egyik legfontosabb ma­gyar írónak nevezte az alkotót, akinek a Liget Kiadónál jelent meg eddigi egyetlen „igazi” no- velláskötete Kánya-haraszt balla­dái címmel). A hangulatos estén Józsa Mi­hály előadóművész olvasott fel Rótt József munkáiból. Hegedűn Újházi Lászlóné, zongorán Nátor Éva működött közre. PÁNICS SZABÓ FERENC Szombat esték a Casinóban A békéscsabai ifiház emele­ti Casinójában szombati klubestekre várják a tartal­mas szórakozásra vágyó lá­togatókat. Békéscsaba A kezdeményezés első rendezvé­nyén, március 25-én 20 órától a HBO Mennyi? 30! című műsorá­nak népszerű szereplőjét, Ör- dögh Ottó humorista műsorát lát­hatták a vendégek. Április 8-án 21 órától „Nemzetek táncai” cím­mel a Ludas zenekarral szlovák táncházban rophatják a táncot a résztvevők, 15-én este a Blues Fools ad koncertet a Scherzo ze­nés ifjúsági színpadok országos fesztiválja keretében. 22-én 21 órától ír zenét és táncházat vará- •zsol a Casinóba Shannon zene­kar, 29-én „Micsoda Buli! cím­mel Kékegyi Bubu és a Milla Trió szórakoztatja a közönséget. Má­jus 6-án a Nemzetek táncai soro­zatban a Balkán együttes muzsi­kál, 13-án este a Jazabell zenekar Várja a jazz kedvelőit. 27-én Erdei Sándor humorista műsorát láto­gathatják, s június 5-én román táncházat rendeznek az ingyenes programsorozat szervezői. Mivel különösebb tehetsége nincs az önadminisztráció­hoz, s az évek során számta­lanszor megkapta kézle­gyintés kíséretében egy-egy munkája bírálatakor, hogy ez csak dekoráció, felha­gyott minden kísérlettel, hogy a nagy művészet me­gyei fellegvárába, akár csak ajtónállóként is bejuthas­son. Ahogy ő mondja, nem dörgölüzött, csak tette a dol­gát. Amikor művésznek szó­lítom, tiltakozik. Alkotó em­ber! — igazít a szón. A gyomaendrődi Kisréti úti lakó­ház falán vörösréz tábla, rajta annyi áll, Hontiék. Az utcai ajtó­ból közvetlenül a műhelygalériá­ba lépünk, onnan a lépcső a nap­paliba vezet. Szépséges lámpák, fémdomborítású faliképek és könyvrengeteg. A polcok, képek, a használati tárgyak mind házi­gazdánk, Honti Antal (képünkön) keze munkái. Barátságos, ember formájú lakás. Nem állom meg, hogy ne dicsérjem.- Korábban sokkal vadabb volt „A koldusnak mindig előre köszöntem” kotáskor erre nem figyel az em­ber, akkor a tudatalatti működik.- Meghatározó barátságai van­nak-e? ez a ház. Például a szoba köze­pén, ahol most az óra áll, egy bo­dzafa volt. Hatal­mas ágakkal, egé­szen betöltötte a szobát. De a kérge szemetelt, és a fe­leségem kérésére kivittem. Tudja, hosszú távon mindig az asszo­nyoknak van iga­zuk — magyaráz­za mosolyogva Honti Antal. - Nagyon szeretjük az otthonunkat, hozzánk simult. Kivált a könyvekhez ragaszko­dom. A munka mellett a könyv­gyűjtés volt az egyetlen szenvedé­lyem, van vagy háromezer köte­tem. Sajnos az elmúlt húsz évben egyetlenegyet sem vettem. Nem engedhettem meg magamnak.- A Honti-életmű izgalmas ta­lánya marad: hová, meddig jutott volna a kortárs magyar festészet küzdőterén, ha a személyes ön­megvalósítás vágya felülkereke­dett volna családja és a közművelődés iránti felelősségtu­datán? - írta Banner Zoltán mű­vészettörténész. Ön feltette-e magának ezt a kérdést?- Hogyne! Har­minc-negyven éves korom táján. Sokat vívódtam, mert ak­koriban éreztem rá a festészet ízére, s a szakmában is kezdtem valamit el­érni. De három gyermek mellett? Győzött a kötelesség. Úsztam az árral. Magyarországon az ötvenes években ahogy nyíltak az új üzle­tek, vendéglátóhelyek, úgy kapott egyre nagyobb szerepet az áru­propaganda. Vele együtt fejlődött az alkalmazott grafika. Megindult a reklámtervezők és a kirakatren­dezők iskolai képzése. Én még ahhoz a gárdához tartoztam, akik házban, éjjel-nappal festettem, megteremtették ezt a szakmát Később egy pszichológus vendé- Magyarországon. geskedett nálunk, s amikor ráné­- Ön szerény, halk szavú ember. A művészvilág nem Névjegy erről nevezetes. ................ _ ___. , . Született: Gyoma, 1921. szeptember 17. — Gyomán engem min­denki Tóni bácsinak hív. A beképzelt, fellengzős embe­reket nem állhatom. Én a koldusnak mindig előre kö­szöntem. Különben világéle­temben gátlásokkal teli em­ber voltam. Ha egy irodába be kellett menni, már ké­nyelmetlenül éreztem ma­gam. Ha sorban álltam, öten biztos megelőztek. Az alko­tásban és a természetben, a Körös-parton tudok igazán feloldódni. — A fájdalmas élmények vagy az örömtelik inspirál­ják jobban a munkában? — Mind a kettő, csak szélsősé­ges hatás legyen. Amikor a felesé­gem súlyos műtéttel feküdt a kór­Foglalkozása: tervezőgrafikus, festő, dekoratőr, belső építész, fémműves Gyermekei: László, Katalin és Judit. Mindhárman a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán végeztek Tanulmányai: a békéscsabai Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett, oklevelét a Belkereskedelmi Minisztérium Dekoratőr Iskolájától kapta. Alkotói munkáját több középület és vendéglátóhely őrzi Mühelygalériájában francia mintára irodalmi-művészeti szalont nyitott. A tizennégy esztendeig működő szalonnak és képtárnak több mint tizenötezer látogatója volt. zett az akkor készült képekre, csak annyit mondott, a festésekor biztos szomorú lehettem. Az al­- Három igazán jó barátom volt, már egy sem él közülük. So­sem én választottam a barátokat, hanem ők szegődtek hoz­zám. Az alkotó munka és a család mellett az emberi kapcsolatokra csak kevés időm jutott.- A közelmúltban je­lent meg életmű-albuma. Ez nyilván számvetésre késztette. — így igaz. Hetvenki­lenc éves vagyok, úgy ér­zem, a mű befejeztetett. Nincs más hátra, mint a számomra még elrendelt időt szerény, szorgalmas munkával és csendes me­ditációval eltölteni, mint az öreg, falusi Don Quijo­te, hogy majdan, ha jön Charon ladikja, nyugod­tan elszámolhassak éle­temmel és szívesen fogadjanak odaát. CSATHRÓZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom