Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-28 / 99. szám
INTE R J U 2000. ÁPRILIS 28., PÉNTEK - 7. OLDAL Dicsőséget a hős a nemzet kezéből kapott Háborús fegyverek, kitüntetések magángyűjteménye Mit értünk ma kitüntetésen? A kitüntető tárgyak olyan csoportját illetjük gyakrabban e szóval, amely viselhető, látható jele az elismerésnek, meghatározott szabályok szerint adományozható, és az elismerés jellegére, az alapítóra, az alapítás körülményeire utaló jelképrendszer. A mezőkovácsházi Kovács József hobbija a háborús történelmi emlékek, fegyverek, kitüntetések gyűjtése, amelyről otthonában kérdeztük. Mezökovácsháza _________ Kovács Józseffel korábban egy iskolai bemutatón találkoztunk, ahol a hallgatóságot is magával ragadó lelkesedéssel beszélt a katonai zubbonyokról, bajonettekről és jelvényekről. Talán első hallásra valószínűtlen, hogy egy szakács szakmát kitanult vidéki fiatalember éppen a háborús emlékekhez vonzódik, de mint mondta: ez a hobbija és szenvedélye. Később ellátogattunk otthonába, ahol meglepődve tapasztaltuk, hogy számlálhatatlanul díszítik a lakás falait a harci eszközök, a kézifegyverek és a jelvények.- Mióta foglalkozik a gyűjtéssel?- Mindig érdekelt a történelem, ezen belül a világháborúk katonai tárgyai, különösen az első világháborúból származók, az Osztrák—Magyar Monarchia hadieszközéi. A második világháborúból inkább a magyarokkal kapcsolatos eszközök gyűjtésével foglalkozom. Már az általános iskolában is felkeltették a figyelmemet ezek a tárgyak. Mint a fiúkat általában, egyre jobban érdekeltek a csaták, az események részletei. Igaz, akkoriban nem lehetett mindenről nyilvánosan beszélni, de sokat kutattam, és az érdekes leírásokat mindenképpen igyekeztem elolvasni. Természetesen a felnőtté válásig eltelt egy kis idő, mire feldolgoztam a háborúban lejátszódó folyamatokat. Ma is szeretek erről beszélgetni hasonló érdeklődésű emberekkel, sőt, szívesen „ütköztetem” kicsit másféle nézeteimet az iskolai ízű történelmi ismereteket vallókkal. A gyűjtést tudatosan 1992-ben kezdtem, majd 1-2 év múlva tagja lettem a „Militaria” országos gyűjtők klubjának. Az első háborús emlékérmet anyósomnál találtam a padláson, majd a többit vásároltam és cserélgettem. Ma már nem szívesen cserélek el semmit, hisz' minden darab a szívemhez nőtt. Ha mód nyílik rá, tovább gyarapítóm a gyűjteményt.- Milyen tárgyakat láthatunk a „házi galériájában”? — Elég kicsi a lakás, ezért szinte nincs is olyan szeglet, ahová ne került volna egy-egy tárgy, eszköz. A bejáró előterében nem a látogatók elriasztására, hanem a célszerűség miatt szuronyok, sisakok díszítik a falat. A konyhaszekrény tetején például a kilőtt töltényhüvelyekből készült vázákat tartom. Ezeket a fronton vagy hadifogoly-táborokban készítették a katonák a feleségüknek, menyasszonyuknak. A mintázat szerint a fronton készültek egyszerűek, míg a hadifogoly-táborban alkotottakon a hazafisá- got kifejező magyar címer, évszámok, esetleg a tábor neve is szerepel. A töltényvázák és szuronyok gyűjtésével párhuzamosan kezdtem érdeklődni az első világháborús kitüntetések, jelvények iránt. A Szt. László Hadosztály (Részlet) A Szent László Hadosztályt 1944 végén egy új, elit alakulatként, a még rendelkezésre álló emberanyag legjavából Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter állította fel. Szügyi Zoltán vezérőrnagy olyan időszakban került az élére, amikor az ország egyik része orosz megszállás alatt volt, a másik hadszíntérré változott. A „végső győzelemben” elvesztett hit sokakban megfogalmazta: „itt már minden további harc őrültség”. Szügyi éppen azért ragaszkodott hozzá, hogy a hadosztályba az ő régi, megbízható ejtőernyős alakulatai is (bár csak gyalogosként) bekerülhessenek. Hasonló okok miatt került a hadosztályhoz a repülő-lövész ezred, egy testőr és egy csendőr zászlóalj. A hadosztály számára, hosszas harc és győzelmi csaták után, az 1945. május 10-ei fegyver- letétellel fejeződött be a háború. Kevesen tudják, de a 8. angol hadseregnek volt egy hadparancsa, melyben az angol csapatok elé követendő mintaképül ezt a hadosztályt állították. Emellett gyűjteni kezdtem a „zászlószögeket”, amelyeket a hadba vonulók a zászló rúdjára vertek fel. Ebből egy érdekes darab, amit a békéscsabai cserépgyáros, Bohn Mihály adományozott a hadra kelt seregnek. Az első világháború jellegzetességei a sapkajelvények, amelyeket a katonák a Kovács József kedvencei a kitüntetések és az érmek sapka bal oldalán viseltek. Ebből is van egykét figyelemre méltó példány. A legutóbbi szerzeményem egy budapesti gyalogezredjelvény volt, amelyen Erzsébet királyné látható, és 1917-ben adták ki. A jelvények különbözőek, a legegyszerűbbtől a művészi kivitelig található belőlük. Vannak seregtest-, ro- hamcsapat-jelvényeim, kitüntető jelvények, kokárdák, 1911-es mintájú lövészbojt, osztrák-magyar derékszíjak és még sorolhatnánk. — A sokféle eszköz, tárgy között melyek a kedvencei? — A kitüntetések és az érmek. Azt azért tudni kell, hogy gyűjteményem legtöbb darabja nem aranyból, nemesfémből készült, mint a pénzérmék, csupán egyszerű ónból vagy préselt alumíniumból, ugyanakkor számtalan ötvözetük, variációjuk van. Az értékét az adományozó személye vagy a tett, amiért kapták, illetve az adományozás helye, éve adja. A teljesség igénye nélkül említhetem a vitézségi érmeket, a második világháborúból származó tűz- és érdemkereszteket, a magyar háborús emlékérmeket. Különösen a szívemhez nőtt esemény a Szent László Hadosztály története, melyről nem sokat tudni, és kevesen ismerik hősi tetteiket. Ilyen jelvényem is van. Mutathatok még sisakot, hadimozsarat és néhány korabeli írásos dokumentumot.- Sok érdekes darabja van a gyűjteménynek, de természetesen mindenre nem térhetünk ki. Hogy fogadja a család ezt a gyűjtőszenvedélyt?- A feleségemmel élünk a lakásban, aki nagyon megértőén elfogadja a gyűjtőszenvedélyemet. Az új szerzeményeimet ő látja először, sőt, ha beszélgetős kedvem van, a legtürelmesebb közönség a történetek meghallgatásához. Nem vagyok „szereplős” típus, inkább zárkózott, lekötnek az itthoni teendők. Tudom, az emberek egy része bogarasnak, különcnek tart, de nekem ez jelenti a kikapcsolódást. Saját örömömre gyarapítóm a Ids gyűjteményt. Leülve közéjük, sokszor elgondolkodom: vajon mit jelenthettek ezek a hősi elismerések a katonáknak? Egy korabeli leírás szerint „igazi béres ajándék a vitézségnek”, ám nekünk gazdag történelmi múlt, mely kitörölhetetlenül bennünk él. Különös hangulatot árasztanak a falon katonásan sorakozó tárgyak D-FOTÓ: SUCH TAMÁS HALASI MÁRIA Újabb felsőfokú oktatás indulhat Ökológiai gazdálkodó menedzserképzés 2001-től Újabb akkreditációs felsőfokú képzés indításához kapott engedélyt a szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szakképző Intézet. A felkészülés máris megkezdődött, az indulás 2001 szeptemberétől várható. Szabadkígyós A személyes kapcsolatok ismét az iskola fejlődését szolgálták - utalt az előzményekre az intézmény igazgatója, dr. Komáromi Sándor és szakmai helyettese, Tábor Istvánná. Az új akkreditációs felsőfokú képzés, az ökológiai gazdálkodó menedzser szak elindításának szellemi atyja dr. Radics László, a Szent István Egyetem budapesti kertészettudományi karának tanszékvezetője volt. A tananyag kidolgozására konzorcium jött létre, melyben négy középiskola is részt vesz. A felsőfokú képzés átmenet a középiskola és a főiskola között. Akik elvégzik a négy féléves, 15 hetes szorgalmi, 5 hetes vizsga- időszakot átfogó, szakdolgozat elkészítésével, végül szakmunkás- vizsgával záruló képzést, továbbtanulásuk során előnyt élveznek a magukkal vitt kreditpontokkal. Az ökológiai gazdálkodásról az iskola vezetői elmondták, egyfajta rivalizálás tapasztalható a biogazdálkodás és az ökogazdálkodás között. Az ökogazdálkodásban, miközben folyamatosan keresik a természetes egyensúlyt, meghatározott mennyiségű, töménységű növényvédő szerek használata megengedett. A modem tudományok átadása az európai uniós csatlakozás jegyében történik, megváltozik a hallgatók szemlélete, a gyakorlatban pedig könnyebben specializálódhatnak (például sajtkészítésre, gyümölcstermesztésre). A szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézetben először 1999 szeptemberében indult felsőfokú élelmiszer-ipari menedzserképzés az akkreditált intézményrendszerű felsőoktatás keretében. Az akkori előkészületekből most sok módszertani elemet átvesznek, hiszen mindkét esetben konzorcium formájában dolgozták ki a tananyagot. Ezúttal is így lesz, a mostani konzorcium nemrégiben ülésezett Szabadkígyóson. A következő időszakban indulnak be a finomítási folyamatok, elkészítik a tananyagot, s mindent megtesznek azért, hogy 2001 szeptemberében elkezdődhessék az ökológiai gazdálko- dó menedzserképzés. _______le. Fellépés az Erkel Színházban A Sárréti Népdalkor harminchárom tagja Budapesten, az Erkel Színházban lép fel az ünnepek alatt. Április 30-án és május 1-jén a fővárosban rendezik meg a Vass Lajos Kárpát-medencei népzenei találkozót, s a Sárréti Népdalkor ennek a rendezvénynek a keretében ad műsort. Szeghalom, Budapest Tar Ferenc, a Sárréti Népdalkor vezetője elmondta: a budapesti fellépésre már három hónapja készülnek, a népzenei tájegység zenei anyagának gyakorlásával. Az immár két évtizedes múlttal rendelkező népdalkor eddigi kiváló munkájának, jó eredményeinek köszönheti, hogy meghívták a jeles találkozón fellépő együttesek közé. A Vass Lajos Kárpát-medencei népzenei találkozón összesen százötvenhat népdalkor - köztük jeles külföldi magyar együttesek - produkcióját tekinthetik meg az érdeklődők. Tar Ferenc hangoztatta: ez a rendezvény remek lehetőséget kínál arra, hogy megismerjék más népdalkörök munkáját, valamint hosszú távú ismeretségeket, baráti kapcsolatokat létesíthetnek. A Sárréti Népdalkörnek a budapesti fellépéssel kapcsolatos előkészületi munkálatait a szeghalmi polgármesteri hivatal, valamint a művelődési központ és alapfokú művészeti iskola támogatta. M. B. A kisebbségek helyzetéről Kisebbségi önkormányzati elnököknek, a helyi csoportok vezetőinek, települések polgármestereinek, jegyzőknek tart kétnapos továbbképzést mától Békéscsabán, a megyeházán a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesülete. A programban olyan fontos kérdésekről is szó lesz, mint a nemzeti és etnikai kisebbségek óvodai nevelése, iskolai oktatása, a települési önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat egymáshoz való viszbnya, együttműködési lehetőségei. (A résztvevők együttműködési szerződésmintát is készítenek.) Előadás hangzik el a hagyományőrző csoportok tevékenységének szervezéséről, a cigányközösségekben tevékenykedő civil szerveződések munkájának tapasztalatairól. A „Hogyan tovább?” megvitatása során megbeszélik az együttműködés, a konfrontáció, a közösségi képviselet, az egyéni felkészülés, az érdekérvényesítés, a támogatás kérdéseit, az elvárásokat és a lehetőségeket. _________________________ffl A természet, az állatok sze- retetét a nagyszülői házból hozta, de a „rajzolás”, a környezet, az emlékek megörökítésének vágyát is gyermekkorából gyökerezteti Novák Attila békéscsabai képzőművész, rajztanár (képünkön). — Édesanyám — sajnos már meghalt szegény — ha azt akarta, hogy nyugton hagyjam, kitett a stokira egy rajzlapot és a kezembe nyomott egy ceruzát. Ezzel mindig elfoglaltam magam — emlékszik vissza. Békéscsaba- Pici gyerekként azt hiszem, azért kezdtem el rajzolni, hogy újra éljem a velem megtörténteket. A felnőttek előtt ezek a próbálkozások sikert arattak, ami további alkotásra ösztönzött. így, felnőtt fejjel visszagondolva, talán ezeknek a sikerélményeknek is köszönhető, hogy igyekeztem minél részletgazdagabban megrajzolni, „A festészet az, amire most helyem és időm van” megjeleníteni a dolgokat — mondja a képzőművész, rajztanár. A gyermeldmri alkotások után azonban igazából a középiskolában döbbent rá: az alkotás öröme többet je- Névjegy vei meg kell tanulni élni. Mladonyiczky szellemi hatása meghatározó volt számomra, ugyancsak a képzőművészeti kör lent számára egysze rű „rajzolgatásnál”.- A Rózsa Ferenc Gimnáziumba jártam, akár csak a bátyám, aki engem ismerve, a szeptemberi tanévkezdés után rögtön azt ajánlotta, legyek rajzszertáros. A szertárosság kiváltságokkal járt, beavatott lett az ember. Emellett bekerültem a Mladonyiczky Béla vezette képzőművészeti csoportba. Ő döbbentett rá igazán arra: amit tudok, az nemcsak egyszerű technikai bravúr, hanem olyan szellemi tőke, amiNovák Attila 1964-ben született Békéscsabán. A Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, diplomáját a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán szerezte 1987- ben. Jelenleg az iparművészeti főiskolán fotó-grafikai szakon szerez másoddiplomát. A megyeszékhely rajztanári munka- közösségének vezetője. Résztvevője és szervezője is a város rajztanárainak munkáiból rendezett kiállításoknak. Alkotásai kecskeméti és szegedi galériák tárlatain szerepelnek. Munkáival tavaly a nyári fogathajtó világbajnokságon is találkozhatott a közönség, valamint önálló kiállításon mutatkozott be Medgyesegyházán. Idén meghívást kapott a mezőhegyesi nemzetközi művésztelepen való részvételre. is, ahová, bár nálam idősebbek is jártak, mégis ösztönző, jó barátságok születtek.- Mit akarsz az élettől? - ez volt az a nagy kérdés, melyet az érettségi után feltett magának az útját kereső fiatalember. Egy sikertelen felvételi az iparművészetire és egy sikeres a szegedi tanárképző rajz szakára volt rá a felelet. — Visszagondolva látom, hogy éretlen voltam az iparművészetire. De hogy az élet dialektikusán ismétli önmagát, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy érett, felnőtt fejjel sikerült bekerülnöm az iparművészeti főiskolára, és a fotógrafikai szakot végzem most. Az ismétlődésekhez még egy adalék: a Békési úti közösségi házban vezetek egy képzőművészeti szakkört, ahol azt a közösségi, alkotói élményt próbálom visszaadni, amit én kaptam egykor a Mladonyiczky Béla vezette körben. Önfenntartó kör vagyunk. Magunk teremtjük elő, amire szükségünk van. Hál' Istennek, úgy érzem, szükség van erre a közösségre. Jól működik és van rá igény. Érdekes, hogy az ember később találja meg azt, amit korábban keresett. A főiskolán a rajz tanszék lett a második otthonom. Festészet, grafika, szobrászat, pimaszul őszintén érdeklődtem minden iránt. A főiskola elvégzése után Békéscsabán a 4-8-as, most Szent László Utcai Általános iskolában kezdett tanítani.- A tanítás mellett az alkotással nem nagyon foglalkoztam. A tanításban a megszólalás lehetősége vonzott. Az, hogy tovább adhattam, amit fontosnak tartok, elmondhattam a gondolataimat. Ma már úgy érzem, ismét az alkotó munka lett számomra meghatározó. A festészet az, amire most helyem és időm van. S, hogy mi kerül ki a békéscsabai lakás, „műteremnek” kialakított szegletéből? — Munkáim egyik vonulatát a természet, a lovak szeretete adja. Talán ez az, ami „publikusabb”, inkább tart számot közönségsikerre. A másik vonulat kicsit el- vontabb, szürreálisabb. A belső világomról szól, ha nem is mindig tisztán és érthetően, de ez, azt hiszem, nem is baj. Gaburek Károly szavaival vallom: nincs jó és rossz kép, csak az, ami hat ránk, és ami nem hat ránk. KOVÁCS ATTILA
