Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-17 / 90. szám

KÖRKÉP 2000. ÁPRILIS 17., HÉTFŐ - 5. OLDAL MEGYEI Körös-vidéki Zsaru Erdősávok, fasorok pusztítói „Fakitermelés” feketében, több százezres kárral Már a tavaszi szellő lengedez a vidék felett, de az időjá­rás szeszélye miatt olykor-olykor még be kell gyújtani a kis kályhákba. Feltehetően ez vezérelte az elmúlt hetek fatolvajait is, akik kihasználva a felszáradt földutakat, ismét az erdősávok és fasorok módszeres kivágásába kezdtek. LEMEZKAZETTÁT, (c) Békés­csabán a megyei művelődési központ Luther utcai épületébe hatolt be ismeretlen tettes április 6-án. Az egyik emeleti irodahe­lyiségből lemezkazettát lopott el, mely 45 ezer forintot tartal­mazott. DARÁLÓT, TYÚKOKAT, (c) Újkígyóson a Kis utca egyik há­zának melléképületét látogatta meg illetéktelen személy április 9-ére virradóan. Terménydará­lót és 4 tyúkot zsákmányolt, az anyagi kár 9 ezer forint. NYOLCSZÁZEZRES KÁR. (c) Április 7-ére virradóan Békés­csabán az Alsó-Körös sor 2. alat­ti irodaházba törtek be ismeret­len elkövetők. Készpénzt és mű­szaki berendezéseket tulajdoní­tottak el, az anyagi kár 800 ezer forint. BŐRRUHÁKAT IS. (c) Kész­pénz mellett motoros bőrruhákat is elemeitek azok az ismeretlen tettesek, akik április 8-án éjszaka törtek be a megyeszékhelyen a Dobozi út egyik családi házába. Az okozott kár 350 ezer forint. DÍSZFÁKKAL LÉPTEK, fc] Kerítésbontás módszerével mentek be ismeretlen elkövetők április 10-ére virradóan Békés­csabán a Szarvasi úti Platán dísznövény-kereskedésbe, és díszfákat loptak el. Az anyagi kár 140 ezer forint. „SPORTOS” BETÖRŐK, (c) Békéscsabán, az Andrássy út 22. szám alatti Budmil-szak- üzletbe hatoltak be ismeretle­nek április 10-ére virradóan. Kétszázezer forint értékben sportruházati cikkeket vittek el. Kétegyháza—Kisdombegyház Egy kétegyházi lakos jelezte nemrég a rendőrségen, hogy egy napon dél körül, a Pusztaottlaka külterületén fekvő szántóföldje végén 5 akácfát ismeretlen sze­mély kivágott és eltulajdonítot­ta. Medgyesbodzáson a Szász­Gyula A helybeli G. 1. (40) és G. J. (30) április 11-én, 13 óra tájban éppen egy „Állj! Elsőbbség­adás kötelező!” jelzőtábla szét­szerelésén ügyködtek. Felaprí­tása után a MÉH-telepen szán­dékoztak értékesíteni. Azt mondták, a táblát találták egy szemeteskonténer mellett. Á kapitányságon előállításukkor már más helyet jelöltek meg, a Scherer Ferenc és a Jókai utca kereszteződését, ahol a fűben dűlőben egy gerendási illető földterületén a 20-30 centiméter átmérőjű akácfákból vágott ki és vitt el ismeretlen tettes huszon­hetet. Kisdombegyházon egy helybé­li több részre tagolt, mintegy 12 hektár nagyságú erdőrészletében szintén ismeretlen személy járt, hevert a tábla. Értéke 30 ezer forint. Szolgálaton kívüli rendőr fogta el azt a békéscsabai fiatalembert, aki betört a gyulai Stop büfébe. Több társát is sikerült elfogni, s ebben szerepet játszott április 4- én hajnalban a vagyonvédelmi cég, a Bak és Társa Bt. A békéscsa­bai fiatalember éjszaka az ajtó ki­feszítésével hatolt be a büfébe, ahonnan a játékgépből 28 ezer fo­rintot vett(ek) ki és a hoppért. Összességében 98 ezer forint kárt okoztak, a rongálással még 20 ez­aki 20 kőrist és 30 akácfát vágott ki és szállított el a tulajdonos tud­ta nélkül. A „fakitermelésnek” ezzel még nincs vége, mert leg­utóbb a kevermesi vadásztársa­ság tett feljelentést egy kötegyáni és egy eleki illető ellen, akik ala­posan gyanúsíthatók azzal, hogy 2000. február eleje és március vé­ge között több alkalommal fát tu­lajdonítottak el a kevermesi Frühnwald erdőből. Az így kivá­gott és ellopott fák értéke össze­sen meghaladja a 300 ezer forin­tot. rét. A háromtagú társaság, vala­mennyien békéscsabaiak, alapo­san gyanúsíthatók azzal, hogy 1999. november 14-én a megye- székhelyen, a Kispipa italboltba behatoltak az ajtóüveg kitörésé­vel. A játékgépből 40 ezer forintot és a hoppért vitték el, összesen 110 ezer forint kárt okozva ezzel. A rongálás még 10 ezer forint. Ez év március 23-ra virradóan Gyu­lán, az Erzsébet sörözőbe hatoltak be az ablak kifeszítésével, mellyel 23 ezer forint kárt okoztak. Itt is a játékgép volt a célpont, melyből 20 ezer forintot és a hoppért vették ki, összesen 70 ezer forint kárt okozva. A fiatalemberek ellen be­töréses lopások alapos gyanúja miatt folyik az eljárás. SZ. M. Szétszedtek jelzőtáblát, játékgépeket Munkában a szolgálaton kívüli rendőr A ház hézagos kerítésén át, a Béke sugárúttal szomszé­dos utcában a járőröző Képíró Sándor rendőr törzszász­lós, a Gyulai Rendőrkapitányság közlekedés-rendészeti osztályának munkatársa gyanús udvari szerelésre fi­gyelt fel. Főút mellett, kerékpárút nélkül Akit külterülethez köt a sorsa, könnyű életet aligha remél­het. Többet tapos a sárban, autó híján kilométereket bicik­lizik a piacra. Messzebb a munkahely, a gyermekeinek az iskola. Legalább fél nap a hivatali ügyintézés, vagy a szak­orvosi ellátás. Az infrastruktúra áldásai - a víz, az elektro­mos áram, az utak, a telefon, a gáz — ha el is jutnak, több éves késéssel, mint az anyatelepülésre. Nagylapos olyan külterület, amely elébe ment a fejlődésnek, igyekezett va­lamicskét gyorsítani ezen a tempón. GyOMAENDRÖD-N AGYLAPOS A kétszáz lelkes külterület törté­netébe Gyuricza László avatott be minket. A nyugdíjas katonatiszt 1928-ban született az akkor épülő tanyaközpontban, Nagylaposon. Nem sokkal előtte, 1924-ben kez­dődött meg a terület betelepítése. A kiosztott házhelyeken cselédek, béresek, kubikosok, nincstelenek önerőből építkeztek. Később egy­két hold földet is kaptak. Az ösz- szefogás, az összetartozás érzése erős volt ezen a vidéken. Ezt bizo­nyítja, hogy hamarosan hozzálát­tak a közösségi házuk megterem­téséhez, 1930-ban pedig megala­kult a Nagylaposi Olvasókör. Ri­portalanyunk úgy emlékszik, utoljára 1960-ban épült új ház Nagylaposon. A külterület lakos­sága öregszik, amit az utóbbi idő­szakban a munkalehetőségek fo­gyása is felgyorsított. A rendszer- változás után a település négy ter­melőszövetkezete megszűnt, így a Béke Termelőszövetkezet is, amely a nagylaposiak javarész­ének kenyeret adott. Jelenleg egy mezőgazdasági kft.-ben, a rózsa­kertészetben, valamint a pulyka- és libanevelő telepen találnak helyben munkát az emberek. Többen önállóan is próbálkoznak. Varjason kimért parcellákon rész­arány-tulajdonosként ipari növé­nyeket termesztenek és azt közö­sen értékesítik. Gyuricza László egészen friss hírként tudatta ve­lünk, hogy egy gyomai származá­sú budapesü vállalkozó járt a kö­zelmúltban Nagylaposon. Azt fontolgatja, hogy kihasználva a helyben nyert termálvíz előnyeit, egészségvédő és -fejlesztő centru­mot hoz létre az egykori iskola épületében. A lakosság most re­ménykedik, mert a centrum létre­jötte tovább javítaná a foglalkoz­tatást. Helyben természetesen nem mindenki talál munkát. Töb­ben Gyomaendrődre, illetve Me­zőtúrra járnak dolgozni. A mun­kalehetőség mellett az életkörül­mények is meghatározzák egy la­kóhely megtartó képességét. Elektromos áram, vezetékes ivó­víz és telefon dolgában a külker- ület felzárkózott az anyatelepü­léshez. Ez nagyrészt azon is mú­lott, hogy voltak olyanok, akik önzetlenül, pénzt, időt nem kí­mélve felvállalták az itt élők érde­keinek képviseletét. Közéjük tar­tozik Gyuricza László, aki máig emlékszik rá, 1949. május 1-jén lett közvilágítás a szülőhelyén, s utána lassan a lakásokba is beve­zették az áramot. A volt téesz székház épületében közösségi he­lyiséget alakítottak ki. Itt működik az idősek klubja, itt történik a klubhoz kapcsolódó ebédeltetés, továbbá itt rendel az orvos. Veze­tékes gázt a helybéliek minden erőfeszítése ellenére nem kapott a település. Van viszont telefon, amit eddig ötven család lakásába kötöttek be. Kövesúttal nem sok­kal dicsekedhetnek. A Mester utca és a Tóth Árpád utca szilárd bur­kolatú. Ezzel el is érkeztünk ah­hoz a témához, nevezetesen a közlekedéshez, ami mostanában leginkább foglalkoztatja az itt élő­ket. Nagylapos közvetlenül a 46- os főút mellett épült. Errefelé ke­A nagylaposiak örömmel vennék, ha ilyen kerékpárúton közlekedhetnének.... (ARCHÍV FELVÉTEL) vés a tehetős ember, csak néhá- nyuknak van személygépkocsija. Az idősek, a munkába járó nők és férfiak kerékpárral járnak be a vá­rosba. Jó időben a nagyobbacska gyerekek is inkább kerékpárra ül­nek, nem iskolabuszra. A Nagy­laposra járó horgászok és telektu­lajdonosok is legtöbbször biciklin járnak. Csakhogy a forgalmas fő­úton a kerékpározás fokozottan balesetveszélyes. Gyuricza László jó tíz esztendővel ezelőtt haszta­lan szorgalmazta, épüljék kerék­párút a főút mellé. Most újra az önkormányzathoz fordult, tegye lehetővé, hogy megépüljön a Nagylapost Endrőddel összekötő kerékpárút. A kéréssel a település országgyűlési képviselőjét, a me­gyei területfejlesztési tanács elnö­két, Domokos Lászlót is megke­reste. Hozzá intézett levelében le­írta, a települési önkormányzat tá­mogatná a kerékpárút megépíté­sét, ám a város lehetőségeinek ha­tárt szab a költségvetés. A képvi­selőtől azt kérte, politikai tisztsé­génél fogva segítse valóra váltani az elképzelést. Domokos László a válaszlevelében úgy fogalmazott, a kerékpárút a település lakói éle­tét megkönnyítő fontos infrastukturális kérdés. ígérte, a lehetőségeihez mérten támogatja a kezdeményezést. Az önkor­mányzatot pedig arra kérte, figyel­jen erre a problémára és segítse a megvalósítást. Gyuricza László mindezt biztatónak tartja. Azóta elkészült a kerékpárút megvalósít­hatósági tervéhez a műszaki le­írás. A beruházás becsült költsége 149,3 millió forint. A költségeket az út két hídon való átvezetése drágítja meg. Gyuricza László sze­rint az út megépítésében más megoldást választva 50-60 millió forintra lehetne csökkenteni az út­építés összes kiadását. Kíváncsiak voltunk rá, milyen esélyt lát a kerékpárút megvalósí­tására a város polgármestere? Dr. Dávid Imre válaszában leszögez­te, minden ilyen irányú lakossági kezdeményezést tisztelettel fogad.- A kerékpárút igényével töké­letesen egyetértek. A már említett olcsóbb megoldás 70-80 millió forintba kerülne, és éppen azokat a veszélyes forgalmi helyzeteket nem védené ki, amelyek indokol­nák a kerékpárút megépítését. Az út teljes hossza 6,7 kilométer len­ne, a megépítése pedig a drágább, ám közlekedésiig biztonságo­sabb megoldás szerint 140-150 millió forintba kerül. Bár a problé­mát a képviselő-testület ismeri, idén erre a beruházásra nem tud pályázni a város. A nagylaposi ke­rékpárút megvalósulására rövid távon nem látok valós esélyt. Az elképzelést alaposan át kell gon­dolni, s megkeresni a lehetőséget, hogyan tudná az önkormányzat minimális saját erővel megterem­teni a beruházás pénzügyi hátte­rét - nyilatkozta Dr. Dávid Imre. CSATH RÓZA ____________Megkérdeztük olvasóinkat____________ Elmossa-e az árvíz a tiszai szennyet? Kovács Orso­lya, 15 éves kunágotai kö­zépiskolai ta­nuló:- Gyakran gondolok azokra, akik a szennyezés miatt elveszítették a kenyerüket: a halászok, a halkereskedők, a vendéglátósok közvetlenül érzik a tragédia következményét. Ez is rendkívül sajnálatos, de ennél sokkal többről van szó: valószí­nűleg jóvátehetetlen károsodás érte a folyó élővilágát. Ki a fele­lős? Ez egyértelmű, de segíteni is kellene őket, hogy korszerűsít­hessék a termelést. Takács Fe­renc, 18 éves lökösházi szakmunkás­tanuló: Szá­momra érthe- • tetlen az ilyen mérvű embe­ri felelőtlenség. Egyszerűen nem hiszem el, hogy ne lett volna el­kerülhető a katasztrófa. Persze azzal, hogy siránkozunk, nem megyünk sokra. A nagy kérdés az, hogy mikor jutnak el a szom­szédaink odáig, amikor egyszersmindenkorra kizárha­tók az ilyen balesetek. Remé­lem, mire begyógyulnak a Tisza sebei, nem kell újabb szenny­hullámtól tartanunk. Tapasztó Zsolt, 30 éves domb­egyházi Hírlap­terjesztő:- Felhábo­rítónak tartom a sorozatos szennyezése­ket. A felelő­söket (ausztrálokat és románokat egyaránt) bíróság elé kellene állí­tani Hágában. Szomorú, hogy er­re mind ez idáig nem került sor. A vége az lesz, hogy soha nem látott katasztrófa éri a Kárpát-meden­cét. A mérgek és a nehézfémek a mostani árvizek következtében eljutnak a folyótól távolabbi terü­letekre is. Ennek beláthatatlanok a következményei. Bicski And­rás, 65 éves dombegyházi nyugdíjas:- Ha csak egyszer tör­tént volna meg a szeny- nyezés, az is égbe kiáltó bűn lenne. De hogy sorozatban ránk ereszük a külön­böző vegyi anyagokat, arra egy­szerűen nem találok szavakat. De felindultságunkban is legyünk tárgyilagosak, s ne ítéljünk el egy egész népet. Nem a románok tették tönkre a Tiszát, hanem pontosan megnevezhető vegyes vállalatok, bányavállalatok és üzemek. ménesi györgy D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELEI Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szíve­sen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, eze­ket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberé­nek. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Egészségnevelés A Magyar Vöröskereszt Orosházi Területi Szerveze­te az idén is megrendezte a már hagyományos — felme­nő szintű — ifjúsági verse­nyeit egészségnevelésből és csecsemőgondozásból, vala­mint elsősegélynyújtásból. Orosháza A közelmúltban a József Attila Általános Iskola adott otthont az egészségnevelő és a csecsemő­gondozási versenynek, ahol mintegy 70 általános és középis­kolás diák izgulta végig a vetélke­dést. A vöröskeresztes ismeretek mellett az egészséges táplálko­zásból, a helyes napirend kialakí­tásából, környezetvédelemből és a káros szenvedélyek ismereté­ből, a megelőzésből is vizsgáz­tak. A csecsemőgondozás téma­körben a leendő anyukák és apu­kák adtak számot felkészültsé­gükből a szakmai zsűri előtt. Eb­ben a versenyben a gádorosi Némann Valéria Általános Iskola bizonyult a legjobbnak, második lett az Orosházi V. Számú Általá­nos Iskola, harmadik pedig a gádorosiak másik gárdája. Az egészségnevelési verseny 5-6. osztályosai között az alábbi sorrend alakult ki: 1. III. számú általános iskola, 2. József Attila Általános Iskola, 3. V. számú ál­talános iskola (valamennyien orosháziak). A 7-8. osztályosok között: 1. III. számú általános is­kola, 2. evangélikus általános is­kola, 3. József Attila Általános Iskola (mindannyian orosházi­ak). _________________________I«! Hat település versenyzett Körzeti népdaléneklési ver­senyt rendezett felső tagoza­tos tanulók részére a körös- ladányi Tüköry Lajos Általá­nos Iskola. A megmérettetés­re hat környékbeli település­ről érkeztek versenyzők. Körösladány Az adott települések iskoláinak legszebb hangú énekesei a na­pokban színvonalas verseny ke­retében csillogtatták meg tehet­ségüket. A versenyzők évfolya­monként mérték össze tudásu­kat, így a zsűri négy kategóriá­ban hirdetett győzteseket. Az ötödik osztályosok verse­nyét Bogi Borbála (Mezőberényi 1-es Számú Általános Iskola), a hatodikosokét Kovács Nóra (szin­tén mezőberényi 1-es iskola), a hetedikesekét Schmidt Barbara (Szeghalmi Általános Iskola) nyerte. A nyolcadikosoknál két első díjat osztott ki a zsűri: Nagy Mónika (dévaványai Ványai Ambrus Általános Iskola) és Acs Judit (Szeghalmi Általános Isko­la) lett a győztes. A nagyszabású rendezvénnyel a résztvevők a sok szállal Békés megyéhez kötődő Bartók Béla emlékének adóztak. m. b. Közép-Békés programja „ megállapodásnak az aláírása, amelyben az alapítvány vállalja a pályázati anyag elkészítését és a szakértői munka elvégzését. A SAPARD közép-békési térségnek május .31-ig kell összeállítania stratégiai programját. A SAPARD kistérségi program második fordulójához a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium a közép-békési kistér­ségnek biztosította a szükséges pénzeszközöket. A napokban megtörtént a megyei Vállalkozás- feilesztési AlaDÍtvánnval annak a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom