Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-15-16 / 89. szám
12. OLDAL - 2000. ÁPRILIS 15-16., SZOMBAT-VASÁRNAP INTERJÚ Mint a mókus fenn a fán... Cserkészek, úttörők - szervezetlen fiatalok A kisebb-nagyobb iskolásokat, tinédzser koriakat és e korból kilépőket évtizedeken át két, politikai hatásoktól nem független szervezet: az Úttörőszövetség és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) fogta össze. Vitatható céljaik és programjaik ellenére egy értékük nem tagadható: közösségi életre, egymás megbecsülésére tanították a fiatalokat. Akárcsak még a háború előtti cserkészek, akik a nyolcvanas évek végén újra feltűntek a magyar ifjúság egy részének nevelőiként. Hol tartunk most, mekkora taglétszámot tudhat maga mögött a két szervezet, hogyan változtak az utóbbi években, van-e, aki összefogja a fiatalokat, értelmes célt adjon nekik. Erről kérdeztük a cserkész- és az úttörőmozgalom egy- egy vezetőjét. Lendvai Endre, a Magyar Cserkész Szövetség ügyvezetője:- Hagyományainkat tiszteljük és őrizzük, de arculatunk már egészen más, mint a háború előtt volt. Újjászervezett szövetségünk azon munkálkodik, hogy a hozzánk tartozó fiatalok széles látókörrel rendelkezzenek, nyitottak legyenek a társadalom különböző rétegei iránt és tanuljanak meg alkalmazkodni a napjainkban gyorsan változó körülményekhez. A változások a cserkészek külső megjelenésében is felismerhetők, abban viszont nem, hogy a szervezet alapegységei ma is az őrsök, egyik legfontosabb célunk ma is istenhitet adni tagjainknak, s a tagság továbbra is önkéntes.- Kiből lehet cserkész? Ma már csak a cserkész,,segít, ahol tud” Cserkésztörvények 1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. 3. A cserkész ahol tud, segít. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. 5. A cserkész másokkal szemben gyengéd, magával szemben szigorú. 6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket. 7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik. 8. A cserkész vidám és meggondolt. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész testben és lélekben tiszta. A cserkészköszöntés: Jó munkát! Úttörőtörvények Az Úttörőszövetségben nincs pontokba szedett követelményrendszer és úttörőköszöntés. Mivel közösségi tagság van csak, a szövetséghez tartozást négy pontba foglalt egyezmény szabályozza. Azok tartalmát alpontokban fejtik ki. Egyezmény a Magyar Úttörők Szövetségéről Bennünket, a Magyar Úttörők Szövetsége tagjait az úttörö- ség eszméje tart össze. Sokfélék vagyunk, de jellegadó alapelveinkröl és magatartásunkról megismerni minket. Azok tartoznak közénk, akik alábbi megegyezésünket vállalják és érvényesítik. I. Eszményünk a boldog és boldoguló gyermek 11. Az úttörőbecsület kötelez III. Utunk vezet valahová és érdemes együtt menni IV. Törődést nyújtunk és azt viszontvárjuk Cserkészek a gyulai Apor-ünnepségen - csaknem valamennyi jelentős egyházi rendezvényen jelen vannak — Mivel úgy tartjuk, hogy legalább másodikosnak kell lenni azoknak a gyerekeknek, akikkel már érdemben tudunk foglalkozni, hét év az alsó korhatár. Felső életkori korlát viszont nincs. Bárki beléphet és tag is maradhat, ameddig alapelveinkkel egyetért és azokat elfogadja. Ezekbe az alapelvekbe a vallási és erkölcsi nevelés és irányítás természetesen beletartozik — mindenki a saját felekezetének megfelelő oktatást kapja az őrsvezetőjétől. Elmondta az ügyvezető, hogy évente két- három nagyobb cserkésztábort szerveznek. Itt zöldes keki színű nadrágban, mustárszínű ingben, vagyis cserkész egyenruhában járnak a táborozók. Nyakkendőjük színe és mintája korosztályonként más: a kiscserkészeké kékfestő alapon fehér virágokkal díszített, a cserkészeké almazöld, a tizenhat éves korosztályé viszont szürke. Zászlójuk fehér alapon körben farkasfogas minta, egyik oldalon az Anjou-liliomhoz hasonló cserkészlogóval, másik oldalon pedig nemzeti címerünkkel. Tíz cserkészkerülethez tartoznak a csapatok, amelyek a polgári testületektől kapott vagy pályázati pénzekből szervezik programjaikat. Sokan adójuk egy százalékát ajánlják fel a cserkészeknek. De hol talál közösségre az a fiatal, akit nem vonzanak a cserkészcélok? Országos szövetségként gyakorlatilag egy szervezetre szűkül a kínálat: úttörő lehet, ha nincsenek előítéletei vagy inkább a szüleinek.- Milyen ma a Magyar Úttörők Szövetsége? - kérdeztük Rácz Péter ügyvezető elnöktől. — A gazdag múlt előnyt és hátrányt egyaránt jelent. Igen hasznos, hogy régóta meglévő és folyamatosan működő szervezet, de legalább ilyen teher az a bélyeg, amit „a régi rendszer maradványaként” akarva-akaratlan viselnie kell. Arról nem is szólva, hogy megszüntetésünket sokan és sokszor szorgalmazták. Szerencsénkre hiába, hiszen mindennek ellenére ma is a legnagyobb létszámú ifjúsági szervezet a miénk — állítja az Úttörők a legendás csillebérci táborban (felvétel a hatvanas évekből) (Archív felvétel) elnök, bizonyságul hozzátéve, hogy Magyar- ország valamennyi megyéjében vannak úttörőcsapatok.- Ma is szovjet hősökről nevezik el a rajokat?- Szó sincs erről, hiszen mi Sem vagyunk érzéketlenek a poliüka változására és az idő múlására. A neveket a gyerekek maguk választják, így lehetséges például, hogy egyik őrsünknek Törpicur a névadója, de sok hasonlót sorolhatnék.- Van kötelező egyenruhájuk?- Csak a nyakkendő viselését írjuk elő, ám az nem vörös, nem is kék, hanem fehér, rajta a régi úttörő jelvénnyel, amely nemzeti színű zászlón, rőzselánggal jelképezi a fiatalos szellemet. Jelmondatunkat sem tarthatja elavultnak senki: „Úttörők a barátságos harmadik évezredért”. Nyugat-európai példát igyekMi mennyibe kerül? Cserkészmozgalom Cserkészing: 2700 forint Hosszú nadrág: 1300 forint Rövid nadrág: 1500-2300 forint Nyakkendő: 390 forint Öv csattal: 1550 forint Cserkészkalap: 4500-5200 forint Sapka: 835 forint Zokni: 180-230 forint Úttörőmozgalom Nyakkendő: 250 forint szünk követni céljainkkal és szervezeti demokráciánkkal egyaránt. Egyetemes emberi értékek - humanitás, egyenjogúság, sokoldalúság és hasonlók — üszteletére neveljük csaknem százezer tagunkat. Rácz Pétertől megtudtuk, hogy mindössze 2,4 millió forinttal segíti fennmaradásukat a magyar állam. Igaz, csillebérci központjuk a privatizáció során tulajdonukba került, de fenntartásához ez a pénz nem elég, értékesítéséről, illetve átadásáról most folynak a tárgyalások. Természetesen ők is igyekeznek minden „testhez álló” pályázaton részt venni, hogy anyagi forrásokhoz jussanak. Talán időhiánnyal magyarázható, hogy a frissen szervezett Magyar Ifjúsági- és Sportminisztérium eleddig nem kezdeményezte a kapcsolatfelvételt az ifjúsági szervezetekkel. *** Megyénkben mintegy háromszáz tagja van a cserkészmozgalomnak. Az úttörőmozgalomban Békés a 2500 körüli taggal a harmadik-negyedik legszervezettebb megye az országban. J. H.-Á. Z. Vendégváró angol partneriskola A szigetországiaknak nincsenek nyugtalan álmaik Az angolok ebédre hideget esznek. Náluk a vacsora a főétkezés, ami akár több óráig is eltarthat — újságolták a szeghalmi Péter András Gimnázium 10. c osztályos tanulói, akik az eveshami gimnáziummal kialakított jó kapcsolatnak köszönhetően egy hetet töltöttek az európai szigetország városában. Az angliai tartózkodás a szeghalmi diákoknak remek lehetőséget biztosított a nyelvgyakorlásra. Szeghalom- Az iskolánknál működő Nagy Miklós Alapítvány fontos célnak tekinti az európai kultúrához való csatlakozást, s ezen belül a nyugati nyelvek megismerését, gyakorlását. Korábban csak a német nyelvterületen voltak konkrét kapcsolataink, most viszont angol nyelvterületen is találtunk partneriskolát. Ez az eveshami gimnázium nagy múlttal rendelkezik: Anglia egyik legrégebbi középiskolája — közölte lapunkmeglepő, ha valaki húsféléket lekvárral eszik. Az angol házak általában piros téglából készülnek. Kívülről nem vakolják be őket, az ablakkereteket pedig főleg fehér színűre festik. A négy falon belül a szigetországbelieket nem gyötri beteges pedánsság: nem ragaszkodnak a végsőkig ahhoz, hogy mindig minden kizárólag csak a helyére kerülhet. Ahogy a diákok mondták: az angolok otthon jóval „lazábbak” nálunk. Persze, a szeghalmi fiatalok tanórákat is megtekintettek Eveshamban, sőt egy közeli egyetem nyílt napján is jártak. A „péterandrásosok” úgy látják: az angliai iskolákban a legszigorúbb szabályok az öltözetre vonatkoznak. Az ottani diákoknak ma is kötelező az egyenruha viselete. Az oktatás viszont jóval szabadabb a magyarországinál. Például tanóra közben olykor nemcsak a tanulók, hanem a tanárok is belebeleharapnak tízóraijukba. Az órák száma pedig lényegesen kevesebb. A gimnázium utolsó két Az eveshami helytörténeti múzeumban a szeghalmi diákok nagy érdeklődéssel figyelték a kiállított tárgyakat kai Vaszkó Tamás, a szeghalmi gimnázium igazgatója. A tízfős szeghalmi küldöttség - amelynek vezetője Vaszkó Tamás igazgató, programfelelőse pedig Kiss Katalin tanárnő volt - tulajdonképpen az eveshami gimnázium delegációjának tavaly őszi szeghalmi látogatását viszonozta. Az utazást a Nagy Miklós Alapítvány, valamint a Péter András Gimnázium első igazgatójának, Nagy Miklósnak a két fia, Nagy Miklós és Nagy György támogatta.Az Angliában járt „tíz cések” elmondták: családoknál laktak, így az egy hét alatt belepillanthattak az ottani életvitelbe.' Tapasztalták: az angolok ebédre hideget esznek. Náluk a vacsora a főétkezés, ami akár több óráig is eltarthat. Ennek ellenére ez ott nem tűnik egészségtelennek, a szigetországiaknak nincsenek nyugtalan álmaik. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az angolok sokkal kevésbé esznek zsíros, fűszeres ételeket, mint mi. A nemzeti ételük a sült hal sült krumplival. A teát pedig (igaz, jóval erősebb változatban) tejjel fogyasztják. Sőt, Angliában az sem évében például csak azt a négy tantárgyat kötelező tanulni, amit az ülető tanuló kiválaszt. Az órákon (amik délelőtt 9 óra előtt sohasem kezdődnek) tíz-tizenöt diák ül egyszerre. Ez elsősorban azért van így, mert Angliában képességek alapján kisebb csoportokba sorolják a gimnazistákat. Házi feladat soha nincs. így is már 16 órakor mindennap indul az iskolabusz, hogy hazaszállítsa a diákokat, akik közül sokan pénzkereséssel tőlük a délutánt. Az angol fiatalok például azért is szabadabbak, mert maguk teremtik elő a zsebpénz nagy részét. Ám azért kint sem szabad mindent. Diszkóba péntekenként csak a tizennyolcadik életévüket betöltötték mehetnek. Szombaton pedig tovább erősödik ez a szigor: akkor már csak a 21 éven felüliek léphetik át a diszkókaput. Abban minden szeghalmi diák egyetért: számukra ez az angliai út egy életre szóló élmény marad. Annak pedig, hogy egy hétig a mindennapi életben gyarapít- hatták idegennyelvi ismereteiket Angliában, majd az újabb nyelvvizsgákon veszik hasznát. M. B. Az utóbbi években a Körös- Sárréten a fejlődés érdekében megmozdult valami. Többen azt is hangoztatják: az előbbre jutásban elévülhetetlen érdemei vannak Pap Tibornak (képünkön), az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás elnökének, Dévaványa polgár- mesterének. Pap Tiborral életéről és a térség sorsáról beszélgettünk.- Gyermekkorában mi érdekelte a legjobban?- Kedvenc tantárgyam volt a matematika és a fizika. Ennek megfelelően a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szakközép- iskolában tanultam, és alkalmazott matematikusnak készültem.- Végül mégsem lett matematikus. Miért?- 1967-ben elhunyt az édesapám. Ezért ahhoz, hogy az ön- és családfenntartásról gondoskodni tudjak, érettségi után munkába kellett állnom. Az iskola középfokú államháztartási és államAz észak-békési társulás mozgatója igazgatási ügyintézői szakképesítést is nyújtott, ennek köszönhetően a ványai tanács azonnal munkalehetőséget adott. A továbbiakban pedig úgy képeztem magam, ahogy azt munkám kívánta.- Ön éveken át tanácselnöke volt Dévaványá- nak, 1990 óta pedig polgármestere. Milyen különbséget lát a tanácselnöki és a polgármesteri hivatás között?- A különbséget az önállóság mértéke jelenti. Ma a döntéseket szabadon hozhatjuk meg, ám éppen ezért nagyobb a kockázatvállalás és a felelősség is.- A Sárréten mikor és milyen céllal jött létre a mai Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás aíapjait megvető kistérségi összefogás?- Már az 1980-as évek közepén fölismertük, hogy infrastrukturális elmaradottságunkat (akkor még a térségben nem volt földgáz, Névjegy Született: Dévaványa, 1950. július 28. Családi állapot: nős, felesége Nagy Erzsébet. Gyermekei: Tibor (29 éves), Márta (26 éves), Ádám (11 éves). Tanulmányai: Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem fővállalkozói szak. Munkahelyei: Dévaványa Nagyközség Tanácsa (1968-79), Ecsegfalva Község Tanácsa (1979-84), 1984-ben visszakerült a ványai tanácshoz, 1985-ben Dévaványa tanácselnökévé választották, 1990 óta polgármester. Hobbija: országjárás, természetjárás. szennyvízcsatorna, s száz lakásra tíz kézi kapcsolású telefon sem jutott) csak összefogva, közösen győzhetjük le. Bucsa, Dévaványa és Ecsegfalva már 1985-ben együttműködési megállapodást kötött a földgázvezeték kiépítésére. Öt évvel később ehhez csatla- kozott Körösladány és Kertészsziget, 1992-ben pedig Vésztő. Szeghalom és Füzesgyarmat 1994- ben lett tagja a társulásnak, aztán 1995-ben Okány, Zsadány és Körösújfalu is belépett a tizenegy tagtelepülésre bővült kistérségi együttműködésbe.- Mit kínál a térség számára az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás?- Az együttműködés keretében elsősorban a térség fejlesztését segítő programok kialakításán és megvalósításán fáradozunk, de a közös ellátási feladatokat is végezzük. Utóbbiak közé tartozik a Káptalanfüreden üzemelő Sárréti Ifjúsági Tábor és az évekkel ezelőtt Szeghalmon létrehozott tourin- form iroda. A fejlesztés érdekében térségfejlesztési irodát tartunk fent, ahol menedzsert és ifjúságpolitikai referenst alkalmazunk. Ellátjuk a térség képviseletét a megyei, regionális, országos területfejlesztési, ü- letve vidékfejlesztési szervezetekben. A civil társadalmi szerveződéseket információs bázis felállításával, pályázati lehetőségek ajánlásával, tanácsadással segítjük.- Az utóbbi években milyen eredményeket ért el a társulás, és milyen feladatokon dolgoznak?- Négy évvel ezelőtt elkészítettük a térség gazdaságfejlesztési lehetőségeit felmérő tanulmányt. Pályáztunk a vállalkozási övezet címre, amit 1999 januárjában elnyertünk. Segítettük a Sárréti Ipari Park létrejöttét, támogattuk az ön- kormányzatok infrastrukturális és intézményfejlesztő pályázatait a megyei terület- fejlesztési tanácsban. Programokat dolgoztunk ki a térség közlekedési hálózatának javítása érdekében három település-összekötő út megvalósíthatóságára. A térségre üdülési, idegenforgalmi terv készült, amely az itteni lehetőségek függvényében megjelöli a valós, reális fejlesztési irányokat. A megyében elsőként az észak-békési térségnek lett környezetvédelmi fejlesztési programja. Jelenleg a Sapard-programon dolgozunk. A Phare Regionális Kísérleti Alapprogram keretében pedig két másik kistérséggel (Szentes, Kiskunfélegyháza) megkezdtük a turisztikai kínálatbővítést célzó megvalósíthatósági tanulmány készítését. MAGYAR1 BARNA
