Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-15-16 / 89. szám
6. OLDAL - 2000. ÁPRILIS 15-16., SZOMBAT-VASÁRNAP BÉKÉS CSABA iEÉKÉSMjiliÉUP Közgyűlési viták: útépítés és médiatámogatás KÉZILABDA. Hárommillió forinttal támogatja Békéscsaba közgyűlése a női kézilabda klubot. A város a jövőben kft. formájában, külső támogatók bevonásával kívánja fenntartani az egyesületet. Az önkormányzat már több helyi nagyvállalkozást is felkeresett, többen szándék- nyilatkozattal kötelezték el magukat a női kézilabda klub támogatása mellett. TELKEK. Békéscsaba közgyűlése felméri, hogy az önkormányzati tulajdonban álló területek mely részén lehet építési telkeket kijelölni az első lakáshoz jutók támogatása érdekében. A képviselő-testület júniusban dönt a kérdésről. HAJLÉKTALAN. Felújításra és javításra szorul a békéscsabai hajléktalanok átmeneti szállása. Az önkormányzat 795 ezer forint saját erő biztosítása mellett központi, pályázati forrásokból kívánja megvalósítani a 2 millió 270 ezer forintos beruházást. KISAJÁTÍTÁS. Nem sajátít ki fölöslegesen telkeket a 44-es főút elkerülő szakaszának megépítésére Békéscsaba önkormányzata. Legalábbis ez derült ki a napirend szerint nyilvános, ám végül mégis zárt ülésen tárgyalt előterjesztésből a csütörtöki közgyűlésen. HAMVASZTÓ. Békéscsaba ön- kormányzata igény esetén új köztemető megnyitásához járul hozzá, illetve pályázatot ír ki hamvasztó létesítésére. Ham- vasztásra jelenleg Szegeden, illetve Debrecenben van lehetőség. KERÉKPÁRÚT. Sikeres pályázat esetén kerékpárút épül Békéscsabán, Jaminában, az Orosházi úti vasúti felüljáró és a Vásárhelyi Pál utca között. Az ön- kormányzat 9,5 millió forint önerőt biztosít a beruházáshoz. PSZICHOLÓGUS. A közgyűlés döntése értelmében egy pszichológus státusszal bővül a békéscsabai nevelési tanácsadó létszáma. Az oldalt írta Kovács Attila, szerkesztette Váradi Krisztina. A fotókat Lehoczky Péter készítette. Magyar vagy Dobozi? Ez volt az — egyik — nagy kérdés a békéscsabai közgyűlés csütörtöki ülésén. A mellényomogatás- sal, többszöri újraszavazással fűszerezett döntéshozatal során a képviselők két me- Y f r\ netben, néhol éles vitáktól sem mentesen Dl*- l—i határoztak arról: a Magyar utca helyett a D É KE S C S AB A Dobozi—Gyulai utat összekötő bekötőút- ra nyújtanak be pályázatot központi támogatásra. A beruházást 40 milliós pályázati pénzzel és 26 milliós saját erő hozzáadásával tervezik. Ez az összeg azonban képviselői becslések szerint jóval több, mint amennyibe az összekötő út megépítése kerül. Ugyancsak érdekesen alakult az önkormányzat „úgynevezett” médiakapcsolatokra szánt keretének a felosztása. A város eredetileg 3 millió forintot tervezett be médiakapcsolatok fejlesztésére, ami sajátos közgyűlési értelmezésben a helyi televíziók támogatását jelenti, miközben az önkormányzat által készített közvélemény-kutatás szerint a képviselő-testület munkájáról a legtöbb információt az önkormányzati újságból és a Békés Megyei Hírlapból szerzik a békéscsabaiak. A képviselőknek azonban sikerült ismét „túllőniük” a célon. A hárommillió helyett ugyanis — bár tavaly óta csak azt hallani, hogy a város nehéz anyagi helyzetben van, és minden területen megszorítások szükségesek — három és fél millió forintot dobott oda a két helyi televíziónak a város. Vita csak abban volt: kinek mennyit adjanak. A közgyűlés 100 ezer forinttal támogatta a Rózsa Ferenc Gimnázium kérését, hogy az iskola egykori művésztanára, Mladonyiczky Béla hagyatékát állandó kiállítás keretében mutathassák be. A galéria kialakításához szükséges többi pénzt, 50—50 ezer forint felajánlásával Galisz Géza, Vécsei László, Király János, Pécsi Huszár Zoltán, Szilvásy Ferenc és Vágvölgyi Gábor ajánlotta fel képviselői keretéből. i Fizetőparkoló: rendelettervezet készült Rendelettervezet készült Békéscsabán a fizetőparkolók bevezetéséről. A képviselő- testület csütörtöki ülésén kisebb-nagyobb módosítások után 2 nem és 19 igen szavazat mellett rendelettervezetet fogadott el a fizető- parkoló helyek jövőbeni működtetésének rendjéről. A belvárosban rendre szűnnek meg az eddig parkolóként használt közterületek, foghíjtelkek. A város legforgalmasabb területe így parkolás szempontjából is egyre zsúfoltabb lesz. A probléma rendezése érdekében egyelőre csak rendelettervezet szinten, a fizető- parkoló helyek bevezetése mellett tette le a voksát a közgyűlés. Igaz, a rendeletalkotás előtt még tartanak egy lakossági fórumot, ahol a végső döntés előtt kikérik a város polgárainak véleményét. A rendelettervezet szerint a belváros valamennyi parkolója, beleértve az épületek belső udvaraiban találhatóakat is, fizetőssé válna. Az elképzelések szerint automatás rendszert alakítanának ki. A parkolók környékén jegykiadó automaták működnének, aki leáll kocsijával, magának kell elsétálnia az automatához, és megvennie a parkolójegyet. Fizetés szempontjából három övezetet képzeltek el. A parkolási díjak személygépkocsira és motorra 40-től 100 forintig, autóbuszra és tehergépkocsira 120- tól 300 forinüg mozognak. Bérlet is váltható erre, több díjtételt is tartalmaz a tervezet. Az összegek magánszemélyek esetében 3000 és 1000, míg közületek esetében 6000 és 1700 forint körül mozognak. A parkolási övezetben lakók egy autóra önköltségi áron - 500 forint - kapnák az éves bérletet. A kérdésben további egyeztetéseket tart az önkormányzat. A rendeletalkotásról májusban dönt a megyeszékhely önkor- mányzata.__________________■ Kommentár nélkül... Szemelvények a csütörtöki békéscsabai közgyűlésen elhangzott képviselői hozzászólásokból. „A legnagyobb rizikófaktor ma férfinak születni.” (Kerekes Attila tanulsága a város egészségügyi helyzetének ismertetése után.) „Nekem mondják a pofámba, hogy mi az ábra. Én meg azt mondom: nem tehetek róla.” (Császár Lajos független képviselő az Orosházi úti kerékpárút megépítéséről szóló vitában.) „Mi vagyok én itt most?” (Klampeczky Béla szabaddemokrata képviselő a nevelési tanácsadóban létesítendő pszichológus státusról.) „Pénz az van, csak nem akarunk adni.” (Szilvásy Ferenc alpolgármester a lakáscélú támogatásokról.) „Verekedni csak a parlamentben szabad.” (Simon Mihály jegyző intése a vitába belefeledkezett Velkey Gábor szabaddemokrata, és Ferenczi Attila fideszes képviselőkhöz.) ■ Közgyűlési kanyarok: vitás kérdéseket is hozott a csütörtöki békéscsabai testületi ülés Eredménytelen iskolai próbálkozások Önmaga megnyugtatására és eredmény nélkül, Hideg András szocialista képviselő a csütörtöki közgyűlésen mégis megpróbált hatni képviselőtársaira, hogy ne indítsanak elsős osztályokat a Békéscsabai 1-es Számú Általános Iskolában. Hideg képviselő érvelése szerint a megyeszékhelyen három olyan iskola van, melyre öt éven belül több százmilliót kell költeni, ha továbbra is biztosítani akarja az intézmények működését. A két középiskola — a közgé és a vízmű — esetében központi pályázati pénzekkel is számolhat az önkormányzat. Ez azonban nem áll az 1-es számú általános iskolára, a városnak pedig nem lesz több százmillió forintja a felújításra. Ezért a képviselő javasolta, az idén szeptembertől indítható osztályok számát nullában határozza meg a testület. A közgyűlés nem fogadta el a javaslatot. Bölcsődei interpelláció — Békéscsabán három bölcsődében 74-en dolgoznak. Az átlag életkor 42,7 év, a nettó átlagkereset az idei béremelés után 29 860 forint — mondta napirend előtti interpellációjában Ferenczi Attila a csütörtöki közgyűlésen. A fideszes képviselő a bölcsődei dolgozók számára egyszeri munkaru- hapénz-juttatás és eszköz- pótlás érdekében interpellált. Bölcsődék Ferenczi képviselő (képünkön) arra hivatkozott: a Tábor utcai bölcsőde bezárásakor a bölcsődei dolgozók azt az ígéretet kapták, hogy a személyi jellegű megtakarítás a bölcsődéknél marad. A bölcsődebezárás a képviselő számításai szerint 5 millió forint megtakarítást eredményezett. Ebből Ferenczi Atüla szerint három, három és fél millió forint értékben munkaruhát, másfél-kétmillió forint értékben pedig különböző fel- szerelési eszközöket lehetne biztosítani a bölcsődei dolgozók, illetve az intézmények számára. Az interpellációra válaszolva Pap János polgármester kifejtette: a bölcsődei dolgozók munkaruha-juttatását rendelet szabályozza, a közgyűlés erre éppen a Tábor utcai bölcsőde bezárása kapcsán biztosított forrást. A polgármester szerint plusz juttatás csak a szociális ágazat egészére nézve képzelhető el. Az eszközbeszerzést pedig az egészségügyi ágazat részére biztosított keretből kell megoldani. A város első embere szerint az önkormányzat által elindított intézményracionalizálási lépések a továbbiakban is érinthetik a bölcsődéket. A három intézmény működtetéséhez tavaly 18 millió 304 ezer forint normatív támogatás mellé 25 millió 645 ezer forint saját forrást biztosított. Ferenczi képviselő az interpellációra adott választ nem fogadta el. - Miért? - kérdeztük.- Egyszeri segítséget szerettem volna kérni a bölcsődei dolgozóknak, mivel a szociális ágazaton belül a leggyengébben finanszírozottakról van szó. Azzal elodázni a megoldást, hogy mindenhol probléma van, nem lehet. Tudom, hogy minden területen gondok vannak, de most a bér szempontjából leginkább hátrányos helyzetben lévőkről lett volna szó — mondta Ferenczi Atüla. ■ Üzleti tervek 2000-re A Vagyonkezelő Rt., a Vállalkozói Centrum Kft. és a Városüzemeltetési Kft. tavalyi beszámolóit, illetve a 2000. évre szóló üzleti terveket fogadta el csütörtökön a város képviselő testülete. Az önkormányzati tulajdonú vállalkozások vezetőit az idei év terveiről kérdeztük. Koznia János, Vagyonkezelő Rt.: - Kétezerben a bevételi oldalon 267 millió forinttal számolunk, másfél milliós nyereséget tervezve. A kiadási oldalon új tételt jelent, hogy a városi lőtér karbantartásának, gondozásának feladata visszakerült hozzánk. Idén várhatóan tovább csökken a bérbe adható területek száma. Néhány frekventált helyet azonban újra meg tudunk hirdetni. Ilyen az Andrássy út 22. szám alatti épület földszintje. A közgyűlés döntése értelmében továbbra is részt veszünk a fűtéskorszerűsítésben, illetve az alacsony komfortfokozatú lakások kialakításában. 2000- ben a tulajdonunkban lévő lakások száma várhatóan 100-150- nel csökken, mivel az önkormányzat értékesíti azokat. Sztankó János, Vállalkozói Centrum Kft.: Az idei üzleti terv lényeges eleme, hogy az Almáskerti Ipari Park kivitelezésének előkészítését és az ehhez kapcsolódó forrásokat megkaptuk. Szeretnénk, ha 2001. első felében már elkezdődne az ipari park beépítése. A vállalkozói centrum és inkubátorház területén egy új üzemcsarnok épül. A munkálatok várhatóan júniusban kezdődnek és októberben fejeződnek be. Ennek megvalósulásával a vállalkozói centrum területe teljes egészében beépül. így tovább erősíthetjük pozíciónkat az ország legnagyobb kis- és középvállalkozásokat segítő inkubátorházaként. Kurecskó József, Városüzemeltetési Kft.: A jövőben is szeretnénk a város által meghatározott közüzemi feladatainkat minél hatékonyabban ellátni. Ebbe a hulladékszállítás épp úgy beletartozik, mint az utak tisztítása, a belvízvédelmi rendszerek karbantartása. Nem nyereséges, de mindenképpen fej- leszténdő feladat a szelektív hulladékgyűjtés minél szélesebb körben történő megvalósítása. Ebben a fő feladat, hogy tudatosítsuk a lakosság előtt ennek fontosságát. Városi „egészségtérkép” készült Békéscsaba az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének tagjaként kötelezettséget vállat arra, hogy lehetőségei szerint mindent megtesz a polgárait érintő környezeti ártalmak kiküszöbölése és az egészséges életre nevelés érdekében. Ezért elkészült a város „egészségtérképe”, mely a megyeszékhely egészségügyi helyzetét térképezte fel. A város „egészségtérképét” dr. Kovács Zoltán városi főorvos állította össze. Az egészségtérkép szerint az egészségi állapotot legnagyobb mértékben az életmód (43 százalék) befolyásolja. Ezt követi a genetika (27 százalék), majd a környezet hatása (19 százalék). Az egészségügy, az egészségügyi ellátás pedig csak 11 százalékban határozza meg az egészséget, az egészségi állapotot. A megyei és a városi tendenciákat elemezve kiderül: Békés megye népessége 1980 óta csökken, évente átlagosan 1368 fővel. Az országos átlagtól eltérően 1996 után tovább nőtt a természetes fogyás mértéke a megyében. Az egészségtérkép előrejelzése szerint a következő öt évben az 50— 60, és a 75-84 éves korúak számának és arányának növekedése várható. A főbb halálokok megoszlásában — keringési rendszer betegségei 55 százalék, daganat tok 23 százalék, baleset, mérgezés, öngyilkosság 9 százalék, emésztőrendszer 8 százalék, légzőszervek 5 százalék - a megyei és a városi adatok az országos tendenciákkal egyező adatokat muBékés megye legfontosabb demográfiai mutatóinak alakulása gok — irattári, hivatali iratok, doMegnevezés 1991 1992 1993 1994 1995 19961997 1998 kumentumok — megsemmisítőLakónépesség ez év végén, sét. Ennek felvállalására a Városezer fő 407 404 401 405 403 401 401 398 üzemeltetési Kft. felkészült. A céHázasságkötés 2 359 2 025 2 075 1938 1973 1842 1662lünk az, hogy a feladatokat teljesítVálás 970 852 968 1006 991 813ve, eredményesen zárjuk majd a Élveszületés 4 922 4 649 4491 4 313 4194 4 038 3 677kétezredik évet. m Halálozás 6 020 6 361 6 069 6 061 6157 6015 5 908tatnak. Békéscsabán azonban az országos átlagnál jóval magasabb a heveny szívizomelhalásban szenvedők száma. A tanulmány szerint a férfiak születéskor várható átlagos élettartama jelenleg 64,8 év, míg a nőké 74,2 év. Az „egészségtérkép” szerint az elmúlt évek társadalmi és környezeti változásai sokakban a bizonytalanság érzetét keltették, ami növelte a betegségek kialakulásának esélyét. A jelen elvárásaival szemben új életstratégia elsajátítása szükséges, amit meg kell tanítani. „A kellemes, esztétikus külső nemcsak kellemesebb életvitelhez, magabiztosabb viselkedéshez járul hozzá, de döntő jelentősége van a munkalehetőségek megszerzésében vagy megtartásában.” A vizsgálatok szerint Békéscsabán azokban a városrészekben nő a halandóság mértéke, ahol magas a segédmunkások, betanított munkások, munkanélküliek aránya. Ez a dobozi- békési utak közti terület, az Északi ipartelep környéke, Mező- megyerés a város „falusias” jellegű területei.
