Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-06 / 55. szám

MEGYEI KORKÉP 2000. MÁRCIUS 6., HÉTFŐ - 5. OLDAL Körös-vidéki Zsaru Régi-új vámparancsnok Szegeden Megkérdeztük olvasóinkat MEGLOVASÍTOTTÁK. (b) A sarkadi F. Péter lezárt kerékpár­jának a helyi Bartók Béla Műve­lődési Központ elől veszett nyo­ma. A rendőrség lopás bűntett­ének alapos gyanúja miatt indí­tott eljárást. LÁBRA VALÓT, (b) K. Béláné sarkadi lakásának teraszáról is­meretlenek eltulajdonítottak 4 pár cipőt. Az okozott kár meg­haladja a 15 ezer forintot. ELTOLTÁK, (b) V. György laká­sának udvaráról egy mountain bike kerékpárnak veszett nyoma február 24-én, a késő esti órák­ban. Az okozott kár 25 ezer fo­rint. SZERZETT, (b) J. Ferenc Vasút utcai szerszámtárolójából febru­ár 24-ére virradóan egy kapá­nak, gereblyének veszett nyo­ma, de oda lett a horgonyzott csatorna is. KEREKEZTEK, (b) R. Kriszti­án lezáratlanul hagyott bringáját a sarkadi Béke sétányi orvosi rendelő elől emelték el ismeret­lenek. Méhkeréken február 25- én a polgármesteri hivatal mel­letti kerékpártárolóból lopták el P. Mihály és K. György helyi la­kosok mountain bike kerékpár­ját. Az okozott kár 20, illetve 18 ezer forint. Lapunkban korábban jeleztük, hogy 2000. január 1-jével Szegeden megalakult a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regi­onális Parancsnoksága. Az átszervezéssel a korábbi középfokú vámszervnek, a Csongrád és Békés megyei parancsnok­ságnak a vezetőjét, Rovó István ezredest bízták meg. A dél-alföldi regionális parancs­nokság hatásköre Csongrád és Békés megyén kívül kiterjed Bács-Kiskun megyére is. (Köz- bevetőleg jegyezzük meg, hogy ennek következtében olvasóink hétről hétre értesülhetnek az úgynevezett „arany háromszög­„Portyabukta” Arról már beszámoltunk la­punkban, hogy az Orosházi Rendőrkapitányság munkatár­sai figyelőszolgálatot állítottak fel a kukákat borogató, fel­gyújtó, éjszaka randalírozó fia­talok megfékezésére, kiszűré­sére. Egy ilyen csapattal szem­ben már eljárás indult. Az orosházi N. S., S. G. és G. P. február 15-én késő este a Dó­zsa György utca 14. szám alatt és a Kossuth utca 7. szám előtt kihelyezett szemeteseket gyúj­totta fel. ________________________(»i ben” leleplezett szeszpancsolá­sokról, illetve kőolajszárma­zékokkal való visszaélésekről.) A szegedi székhelyű, középfokú vámszervezet sajtófelelőse, Bunyevácz Miloje pénzügyőr őrnagy arról tájékoztatta lapun­kat, hogy február végére az át­szervezés befejeződött, s így el­jött az a pillanat, amikor — fi­gyelembe véve a testülettel és a regionális parancsnoksággal szemben támasztott követel­ményeket - a szakmai vezetés­nek döntenie kellett a parancs­nok személyéről. Tekintettel a korábbi eredményekre és az át­szervezés körültekintő végre­hajtására, Arnold Mihály altá­bornagy, a Vám- és Pénzügyőr­ség országos parancsnoka Rovó István ezredest (képünkön) ne­vezte ki a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancs­nokságának élére. M. GY. Loptak, csórtak Az orosházi Ond utca 2-4. szá­mú társasház közösségének képviselője tett feljelentést isme­retlen tettes ellen, aki a lépcső­ház üveges, faburkolatú szekré­nyének üvegét kiverve, eltulaj­donított két poroltót, 24 ezer fo­rint kárt okozva a közösségnek. Egy szarvasi lakos azért for­dult a rendőrséghez, mert febru­ár 22-én délelőtt az orosházi kórház belgyógyászati ambu­lanciáján a kezelőből valaki al­kalmi lopás módszerével a pénztárcájából kivett 15 ezer fo­rintot. (CS| A fesztivál legjobbjai A Kultúrával a Nyugat kapujában nemzeti fesztivál oroshá­zi versenyzői közül a zsűri az alábbi kategóriákban hirde­tett győzteseket (akik az áprilisi területi versenyen mutat­kozhatnak be). kórus; hangszeres és kamaraze­ne: fuvolatrió (Krajczár Judit, Petrus Márta, Makó Anita), zon­goratrió (Balogh Petra, László Je­nő, Mátrai Andrea, fúvósötös Orosháza Kórus és szóló ének: Jankov Gyöngyvér, Orosházi Madrigál Kórus, Kodály Zoltán Gyermek­(Berta Zsóka, Csernai Gábor, Pi- pis Enikő, Tóth Norbert, Todorova Zsikova Ruszána); vers- és prózamondás: Hodur Sá­ra, Horváth Nikolett, Ó. Kovács Károly; népdalkörök, népzene: Bokréta Népdalkor, Berbécs Ze­nekar; színjátszás: József Attila Általános Iskola alsó tagozatos ta­nulói. cs. I. Szántás közben jöttek a legjobb ötletek „Rajtam keresztülment a történelem, nem én mentem keresztül a történelmen” — fog­lalja össze egy mondatban életét a hetvenöt éves sarkadi Vígh Gábor, aki szabadidejében verselget. — Született paraszt vagyok, ezt egyik versemben meg is írtam. Apám gulyás volt, én hetedikként jöttem a világra. Mezőgazdasági technikumot vé­geztem, 1960-tól a nyugdíjazásomig a sarkadi té- eszben dolgoztam. Ótt én csak elnök és akasz­tott ember nem voltam. Tevékenykedtem pénz­tárosként, adminisztrátorként, raktárosként, ál­lattenyésztési és növénytermesztési brigádveze­tőként, juhászati megbízott ágazatvezetőként.- Nem is próbál­Vígh Gábor: Fohász kozott az írói pá­lyával?- Ha nem jön a háború, kialakult volna az én sorsom is. Iskoláskorom­ban szavalóverse­nyekre jártam, hat elemivel fogtam a versíráshoz. Aztán amikor már többet írogattam, azt java­solták: tanuljak tör­ténelmet. Mond­tam akkor a felesé­gemnek, hogy na asszony, akkor én most elmegyek tör­ténelmet tanulni, bár jól tudtam: raj­tam keresztülment a történelem, nem én mentem keresz­tül a történelmen, na de mindegy. Egy kockás füzetbe jegyzeteltem az esti iskolában, így meglett a he­tedik és a nyolcadik osztályom, aztán még a technikumot is elvégeztem.- Mennyi idő jutott versírásra?- Hát éppen ezzel volt a gond! Egész nap szántottam, mentem a lovak után, hát persze, hogy akkor jöttek a legjobb ötletek, de nem tud­tam leírni. Estére pedig a nagy gondolatokból már nem volt semmi a fejemben. Ifjúkori verse­im este, lámpafénynél születtek. A sarkadi Pec­kes várának legendájáról írt költeményemet nagyapám, nagybátyám meséi alapján vetettem papírra. Példaképemnek Illyés Gyulát tekintem, háromszor-négyszer beszéltem is vele, együtt disznótoroztunk. Egyszerű, szerény ember be­nyomását keltette, de a műveltség sugárzott róla.- Az 1950-ben írt, El innen! című versében nagyon menekülni akart e vidékről. Miért? —•Egy szép szőke nő volt az oka. Igaz, ma már szinte arrébb se tud menni.- A Vígh névhez hű maradt, már ami a vicces kedvét illeti...- Annak idején szüreti bálakon én voltam a kisbíró, nem is kellett megszólalnom, már nevettek. Azok voltak a szép idők! De tudja mi­ért? Mert akkor voltunk fiatalok.- Család?- Egy fiam, egy lányom és négy unokám van. A fe­leségemet 1998 októberében ve­szítettem el, azóta rosszul telnek a napjaim. Tudja, idebenn, a motor­ral van baj. Ami­kor nekilendül, kalapál kegyetle­nül. Búcsúversem ____________: ____________ megírásával kínló­dom, de nagyon lassan haladok, egyszerűen nem jönnek a gon­dolatok - mondja. Kikísér a kapun, a kertben lábunk mellett te­mérdek hóvirág hetykén hirdeti: nem a búcsúra, hanem a kikeletre kell készülődni: VÁRADI KRISZTINA Óh, Uram, nézzreám Reám, kinek jöttét nem mutatta Három királyok fényes csillaga Nem hoztak se tömjént, se mirhát a hódolók Földes cselédszobába ringatta - ha volt ­bölcsőmet anyám. Óh, Uram, most figyelj, Nekem nem volt gyerekszobám, se ökröm, se paripám, Nem volt se jegyző, se intéző, csak szegény cseléd az apám. Óh, Uram, nem panasznak szánom szavaim Egy hosszú élet keserves kínjain csiszolódtak nemesfémmé aprócska gombjaim. Óh, Uram, mit ér a gomb, ha nincs kabát? Nem láthatja senki dobozba zárva, elrejtett drága kincseim. Óh, Uram, ha volna pénzem, varratnék kabátot, földig érőt, Fekete posztóból, hogy gombjaim, mint apró szentjánosbogarak csillogjanak. Óh, Uram, adj hát csodát, Nyíljanak meg a szívek és legyen a gombhoz kabát! (1997) Tyúkper Az éjszaka leple alatt történt az alábbi eset február 20-án: Orosházán egy baromfi-ud­varba hívatlan látogatók ér­keztek. A tyúkólról lefeszítet­ték a lakatot, majd ellopták az ól lakóit. A12 ezer forintos kárt feltehetően - a beveze­tett rendőri intézkedésnek köszönhetően - a cselek­ménnyel alaposan gyanúsít­ható K. J. és B. L. követte el. A vizsgálódás során kiderült, hogy tíz tyúk és két kacsa tűnt el. ' _________________(«i A mesék birodalmában Egyszer volt, hol nem volt címmel a közelmúltban si­keres mesemondó versenyt rendeztek a kaszaper! mű­velődési ház könyvtárá­ban. Kaszaper A versenyt Kőháziné Patyi Má­ria pedagógus szervezte és ko­ordinálta, míg a hallgatóságot az óvoda nagycsoportosai, az alsó tagozatos általános iskolá­sok, a szülők, a nagymamák, valamint az Őszi alkony és a Szivárvány nyugdíjasklub tag­jai alkották. A mesedélutánt Durajda Gréta nagycsoportos óvodás meséjével nyitották meg, aki hangulatos előadásával meghó­dította a közönséget. A prog­ram végén Bulla Jánosné és Ká­sa Mihályné nagymamák mondtak mesét. A szervezők szeretnék, ha hagyománnyá válna az emlékezetes esemény, mellyel fennmaradhatnának a szép régi mesék, és élővé válná­nak az igényes magyar kifejezé­sek. Az értékelés alapján I. he­lyezést Samu Piroska, II. Mész­ár Mariann, III. Mikite Zsolt ne­gyedik osztályos tanulók értek el, akiket Szlamcsik Jolán ké­szített fel. A résztvevők emlék­lapot, illetve a nyugdíjasklubok és Magyar Kálmánná támogatá­sával ajándékot kaptak. H. M. Milyen célra adományozna szívesen? Schäfer Anett, 17 éves, mező- berényi gim­nazista: — Azoknak a javára szíve­sen adakoz­nék, akiknek nincs meg a megélhetésük alapja, vagy sú­lyos betegek. Nemrég éppen a Békés Megyei Hírlapban olvas­tam a hipertermiával gyógyító ágyról, mely a rákos betegek gyógyítását szolgálná, persze, ha a megyében lenne egy ilyen. A zsebpénzemből erre 2-3 ezer forintot én is felajánlanék, így segítve a rászorultak, főként a gyerekek gyógyításában, akik előtt ott van az élet. Pankotai János, 60 éves, békési nyugdíjas:- Legfonto­sabbnak iaz egészséget tartom, csak ezután követ­kezhetnek mások... Én magam is segítem a mozgáskorlátozottakat, azokat, akik önhibájukon kívül kerültek szerencsétlen helyzetbe. Támogatnám a rákbetegségek gyógyítását is. A Nemzeti Szín­házra egyetlen fillért sem adok, mert - amikor még dolgoztam, úgy tíz-tizenkét éve — annak az építésére többször is felajánlottuk két-három napi bérünket, azt le is vonták a fizetésünkből, de a szín­ház a mai napig nem készült el. Pap Andrea, 21 éves, bél­megyeri bolti eladó:- A beteg gyermekek gyógyítására és a környe­zetvédelemre anyagi lehetőségeimhez képest bizonyos összeget felajánlanék. Úgy gondolom, a gyermekek gyógyítására szánt pénz az ala­pítványokon keresztül jó helyre kerülne. A beteg apróságok, akik a jövőt jelentik, gyógyultan élhetnének, felnőttként pedig segítenék az utánuk következő generációt. A budapesti sport- csarnokért kár, de nem a vidéki embereket szolgálja. Juhász Zol­tán, 43 éves, muronyi cuk­rászmester:- Egyértel­műen a gye­rekek, főként a daganatos betegségben szenvedők gyógyítására adnék bizonyos összeget. Úgy gondo­lom, a kórházak felszerelésén nem kellene spórolni, s nem biztos, hogy gyűjtéssel kellene bizonyos gondokat megoldani. A segélyezési rendszer felül­vizsgálatával biztosan sok mil­lió forintot lehetne a gyógyítás­ra, a megelőzésre átcsoportosí­tani.-sz­A SZERZŐ FELVÉTELE Farsangolás a nemlátóknak A Vakok Szövetsége Békés1 Me­gyei Szervezetének elnöksége minden évben rendez télbúcsúz­tató farsangi napot. Az idei far­sangot február 26-án 9 órától ren­dezték meg a megyei könyvtár­ban. Az érdeklődők szép számban gyűltek össze, akiknek először ­Lévai József vezetésével és Todola Mihályné konferálásával — a Békés megyei szervezet kul- túrcsoportja adott műsort, fellé­pett a Milla Trió és Kékegyi Ist­ván is. Videofelvételen örökítette meg a történteket Ádász Istvánná. Ahol kikapcsolódhat a szellem Idéntől „Szellemi műhely” néven a mezőkovácsházi művészeti alapiskola veze­tője, Kulcsár Sándor kezde­ményezésére havonta egy­szer kötetlen kikapcsoló­dásra várják a művészet, a zene, az irodalom és más kulturális terület iránt ér­deklődőket az iskola tükör­termében. M EZÖKOVÁCSHÁZA A hónap utolsó péntek estjeinek összejövetelén a felmerülő igé­nyek szerinti témához kapcso­lódva indul az eszmecsere, mely zenével, dallal és verssel színesí­tett. Az ötletgazda Kulcsár Sándor volt, aki elmondta, hogy régi óhajként merült fel, hogy a tér­ségben lakó, a zene és a kultúra iránt érdeklődők egyfajta szelle­mi műhelyben találkozhassanak, kötetlenül elbeszélgethessenek egymással. Ezt próbálja megvaló­sítani az immár negyedik alka­lommal megrendezett találkozó, amely az eddigi tapasztalatok alapján kedvező fogadtatásban részesült. Az első rendezvény ve­zérfonala a klasszikus és köny- nyűzene volt, majd legközelebb Krisztof György amatőr festőmű­vész képeivel, Dunainé Pszota Mária termésbábjaival, illetve Vargáné Kokavecz Julianna szőt­teseivel mutatkozott be. A soros pénteki beszélgetés Boros Béla grafikáival és a DADA-prog- ramról való beszélgetéssel folyta­tódott, valamint a következőnek az irodalom és a festészet adja a témát. A műhely nyitott, ahová minden szellemi kikapcsolódás­ra vágyó helyi és vidétó érdeklő­dőt szeretettel várnak. h. m. Régi értékek A város önkormányzata pályázattal is igyekszik számba venni a település értékeit, s ebbe a munká­ba bevonná a téma iránt érdeklődő diákokat is. Ép­pen ezért, ezen helyi, szabadon választott értékek témakörében, felsorolásszerűen - tulajdonos, ut­ca, házszám — számba veszik a városi értékeket, a közel, vagy éppenséggel a régmúlt- időkből egy­aránt. A pályázat előtérbe helyezi azokat, akik pél­dául a város bel- és külterületén felkutatják, feltér­képezik a gémeskutakat vagy a régi magtárakat, is­tállókat, csűröket, pajtákat, régi, de még meglévő műhelyeket, kutakat, határjeleket, fából készült egyedi kapukat, kerítéseket, vagy éppenséggel ma­dárdúcokat. A legjobb munkákat az önkormány­zat kiadvány formájában jelenteti meg. A pályáza­tokat ez év március 31-éig a polgármesteri hivatal - Békés, Petőfi u. 2. sz. - terület-fejlesztési és épí- tési osztályára lehet eljuttatni. ___________ -sz­Forráshiányosak A település képviselő-testülete a napokban tartotta közmeghallgatását. Először Dán Márton polgár- mester tájékoztatta a megjelenteket az önkor­mányzat tavalyi munkájáról, gazdálkodásáról, majd a falu idei költségvetése került terítékre. A tá­jékoztatóból egyértelműen kiderült, hogy a község 140 millió 467 ezer forintos költségvetése forráshi­ányos, s éppen ezért szűkös is. A költségvetésnek csaknem a felét a falu önkor­mányzati intézményeinek működtetése köti le, a rendszeres pénzbeli ellátásokra, így a jövedelem- pótló támogatásra és a különféle segélyekre 19 mil­lió forintot különítettek el. Beruházásra, fejlesztésre a költségvetésből már nem futja, a karbantartások csupán az állagmegóvást szolgálják. A költségvetés forráshiányát az év során a különféle pályázatokkal igyekeznek majd pótolni, ellensúlyozni.________m

Next

/
Oldalképek
Tartalom