Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-30 / 75. szám

2000. MÁRCIUS 30, CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL «s megyei hírlap HÁT TÉR A megtakarítás mintegy 64 millió forint A megye 2003 végéig,,kizsilipel” a múzeumok támogatásából Békés megye képviselő testülete az idei költségvetés elfoga­dásával egy időben úgy döntött: átszervezi a megyei múzeu­mok igazgatósága tevékenységét. Mint hasonló megfogalma­zások esetén olyan gyakran, ez fokozatos támogatáscsök­kentést is jelent. A hivatal érzékletes megfogalmazása sze­rint 2003 végéig fokozatosan kizsilipelik az eddig múzeumi célokra fordított pénzt a nyolc bázishelyről. Az alaphelyzetet az idei 11,279 millió forintos elvonás (megyei megtakarítás) képezi. Ugyanez az összeg jövőre 25,223 millió, 2002- ben 38,325 millió, végül az utolsó évben 63,771 millió forintos tá­mogatás elmaradását, vagy ha úgy tetszik, megtakarítást jelent a megyei költségvetésben. Az érintett városok többsége ezt tudomásul vette, de akadtak fenn­tartások is a takarékossági intézke­désnek is nevezhető ha­tározatot követő „elbe­szélgetések” során. Megállapodások Mielőtt a részletekről beszélt dr. Jeszenszky Géza, a képviselő-testü­let alelnöke, leszögezte: a döntés nem jelenü a mindennemű támoga­tás megvonását, hiszen törvény is kötelezi őket bizonyos segítségre, ahogy ennek megfelelő­en a határozatban rögzí­tették, ,, megyei jelentő­ségű, a kötelező feladat­ellátást segítő bemuta­tók, kiáüítások költsége­ihez a megyei önkor­mányzat hozzájárul”. Az alelnök elmondta, hogy az általános átszervezési elképzelé­sek többek közt tartalmazták a helyben meglévő tartozások kifi­zetését, az ingatlanok tulajdonjo­gának átruházását az illető tele­pülésnek és a jelenleg érvényben lévő, 50 százalékban megyei, fele részben helyi működési kiadás betartásának szorgalmazását. Ami a gyűjtemények sorsát ille­ti, ezekről külön megállapodások köttetnek. A helyi jelentőségű érté­keket ott veszik tulajdonba, a töb­bit - igény szerint - múzeumi le­tétként adják. A feladatellátás csök­kenő, majd elmaradó finanszírozá­sa létszámleépítéssel is jár, ezek­ben az esetekben a megyei önkor­mányzat számol el az érintett köz- alkalmazottakkal. Fontos része az intézkedéseknek, hogy a megyei múzeumi szervezeten belül létre­jön egy olyan kiállításszervező, - rendező munkacsoport, amely kü­lön kérésre közreműködik helyi ki­állítások létrehozásában.- A megyevezetés egyetlen tele­pülésen sem kívánja a múzeumi intézményeket megszüntetni. Ahol a helyi önkormányzatokkal nem tudunk dűlőre jutni, s nem partnereink a megváltozott tulaj­doni és finanszírozási együttmű­ködésben, ott törvényi kötelezett­ségeinkből adódóan gondosko­dunk a gyűjtemény biztonságos el­helyezéséről és őrzéséről - mond­ta befejezésül dr. Jeszenszky Géza. Körképünkben azonban arra is igyekeztünk választ kapni, hogy mit szólnak a végleges döntés előtt a korábbi megyegyűléseken is éles vitát kiváltó új helyzethez az érde­kelt települések: Békés, Békéscsa­ba, Gyula, Mezőberény, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom és Vésztő képviselői. A gyulai múzeumi egységek működtetése évente közel 28 mil­lió forintba kerül - tudtuk meg Jenei Kálmán közművelődési fel­ügyelőtől, aki hozzátette: a költ­ségek fele-fele arányban oszlanak meg a megyei és a városi önkor­mányzat között. A városban je­lenleg két intézménynek tulajdo­nosa a megyei önkormányzat: a Dürer Teremnek és az Erkel Fe­renc Múzeumnak. A városi kép­tár, a Lajos Ferenc és kortársai grafikai gyűjtemény, a Ladics-ház és a Kohán Képtár a gyulai önkor­mányzat tulajdona. A vár és Erkel Ferenc szülőhá­za esetében más a vagyonkezelő, a használó és a tulajdonos. E két múzeum a magyar államé, keze­lője a Kincstári Vagyoni Igazgató­ság. Ingyenes használójuk a vá­ros, működtetőjük a megyei mú­zeumi igazgatóság. Orosháza: nem értenek egyet- Hivatalos értesítést még nem kaptunk, de a szándékról tudunk. Azzal viszont nem értünk egyet — nyilatkozta lapunknak Fetser Já­nos polgármester, aki felhívta a fi­gyelmet arra, hogy egyetlen me­gyei fenntartású intézményről sem kell a múzeumon kívül a Bé­kés Megyei Önkormányzatnak gondoskodnia a városban. Ha et­től is megszabadul, akkor a dél­békési területről teljesen kivonul.- Az elénk tárt szándék hátrá­nyosan érintené a várost. A szak­minisztériumtól egyébként kér­tünk állásfoglalást, egyértelműen megfogalmazták, hogy a döntés­előkészítés törvénytelen. Ezért sem tudjuk elfogadni, hogy meg­szűnjön a regionális feladatokat is ellátó Szántó Kovács Múzeum Orosházán és kiállítóhely legyen belőle. Olyan megszorításokat voltunk kénytelenek bevezetni a 2000. évi költségvetésünkbe, hogy az intézményeink fenntartá­sára nem jut több pénz. Szorgal­mazzuk viszont az újabb egyezte­tést a megyével, nem zárkózunk el a közös működtetés elől sem. Szarvas: a város érdeke A megyei önkormányzatnak nem kötelessége a helyi múzeumok fenntartása, annál inkább köteles­sége a településeknek. A helyi mú­zeumok működése az egyes tele­pülések érdeke, a megyének pedig elsősorban az az érdeke, hogy a megyei múzeumot működtesse - vélekedett Babák Mihály, Szarvas polgármestere. A Tessedik Sámuel Múzeum fenntartási költségén Szarvas már a korábbi önkor­mányzati ciklusban is ötvenszáza­lékos arányban osztozott a megyé­vel. Ez évente 5,5 miihó forintos kiadás a városnak. Szarvas város önkormányzata kész átvenni a Tessedik Sámuel Múzeumot. Az átadás-átvétel feltételeiről szóló tárgyalásokat a megyei önkor­mányzattal már elkezdték. Idén, de legkésőbb jövő év közepére az átadás megtörténik. A tárgyalás az ingatlant és a múzeum tartalmi munkáját is érinti. Amennyiben a megyei feladatokat a múzeum nem viszi tovább, csak a helytörté­netet és a kistérséget bemutató fel­adatkört, úgy a működési kiadásai is csökkennek. Ebben a formában a múzeum fenntartásával kapcso­latos összes költség a várakozások szerint a jövőben nem haladja meg az 5,5 millió forintot. Békés: ne diktátumokkal Pataki István, Békés polgármeste­re elmondta, az elmúlt években a város önkormányzata többször is szorgalmazta, hogy a Jantyik Má­tyás Múzeum részben kerüljön az önkormányzat kezelésébe. Erre született egy megállapodás is, mely szerint a költségek felét a város vállalja, amennyiben a mú­zeum épületét visszakapja. Eh­hez csak annyit: a múzeum épü­lete igen elhanyagolt, mi szeret­tük volna rendbe tetet­ni, ugyanis méltatlan a városközpontra nézve, a felújított főtérnek a legelhanyagoltabb épü­lete. A múzeum meg­szüntetésével nem ér­tünk egyet, megmara­dásáért anyagi áldozatot is vállalnánk, de ehhez az kell, hogy a múzeum szakmailag a megyei szervezet része legyen, ugyanis városunk ilyen jellegű szakemberekkel nem rendelkezik. A bé­kési múzeum páratlan értékekkel rendelkezik, azokat nem szabad veszni hagyni. Mi to­vábbra is amellett tö­rünk lándzsát, hogy a múzeum maradjon meg, erre anyagi áldoza­tokra továbbra is készek vagyunk, a kérdést tárgyalásokkal, s nem pe­dig diktátumokkal kell rendezni. Nincs elég szakember Cservenák Pál Miklós, Mezőbe­rény polgármestere:- Az elképzelések szerint a he­lyi múzeumok működtetését az önkormányzatok fokozatosan, há­rom év alatt vennék át. A herényi Orlai Petries Soma Múzeum épüle­te teljes egészében önkormányzati tulajdonú, a gyűjtemény is szinte teljes egészében a városé, a műkö­dési költségeknek felét már koráb­ban is a település vállalta. A város átveszi a múzeum működtetését még akkor is, ha erre a célra egyet­len fillért sem kapunk a megyétől, a központi keretből. Igaz, szakmai segítséget igényelnék, ugyanis nincs minden területre szakembe­rünk - összegezte a polgármester. A vésztő-mágori emlékhelyről és a szeghalmi múzeumról a két te­lepülés polgármestere annyit vála­szolt lapunk kérdésére, hogy az in­tézmények jövőjéről a helyi képvi­selő-testületek a megyegyűlés dön­tése után határoznak. Sarkadon az egyeztetések folyamatban vannak. B. M.-CS. I.-CS. R.-F. I.-M. B.-SZ. A. Megtakarítás, támogatáscsökkentés Település 2000. évi települési Megtakarítások hozzájárulás 2000. 2001. 2002. 2003. Gyula 14,960 — 3,740 7,480 14,960 Orosháza — — 0,699 1,938 4,115 Békés — — 0,948 1,896 3,792 Sarkad 2,078 — 0,520 1,039 2,078 Mezőberény 1,547­0,387 0,773 1,547 Szeghalom 3,000­1,000 2,000 3,000 Szarvas 5,572 — 1,393 2,786 5,572 Békéscsaba — 8,294 4,147 8,292 16,588 Vésztő 0,180 — 0,180 0,180 0,180 Központi igazgatás 29,570 2,985 11,939 11,239 11,239 Együtt 56,907 11,279 25,223 38,325 63,771 Megjegyzés: A megyei képviselő-testület a tagmúzeumok támogatását olyan arányban vállalja, mint a helyi önkormányzat a következő három év során, az időszak végére tel­jesen „leadva” a feladatellátást. Az adat számai millió forintban értendők. A műszerre gyűjtünk A rákos betegek gyógyításának lehetőségeit gazdagítja Szász András fizikusprofesszor talál­mánya, a hipertermiás műszer. Alkalmazására képes a gyulai kórház onkológiai osztálya, be­szerzésére azonban nem. La­punk szerkesztősége gyűjtést kezdeményezett a negyvenmil­lió forintba kerülő műszer meg­vásárlásáért, akciónkhoz már sokan csatlakoztak. Csekkekkel is rendelkezünk (Békéscsabán, a Munkácsy utca 4. szám alatt a ki- adóhivatal titkárságán, orosházi szerkesztőségünkben, a Kossuth utca 6-8. szám alatt és a Szuper- info orosházi szerkesztőségében, Kossuth utca 1. szám alatt juthat­nak hozzá), a számlavezető a Bu­dapest Bank Rt. Gyula. A Pándy Alapítvány elkülönített számla­száma: 10102684-35526300­00000006. Az összeg alapján adó­kedvezmény igénybe ve­hető. Csabasza- badi képvise­lőtestülete is csatlakozik a lapunk kez­deményezte rákgyógyító gép be­szerzési költségeinek gyarapításá­hoz. A legutóbbi testületi ülésen 15 ezer forintot szavazott meg tá­mogatásként. A település idei költ­ségvetése 38 millió forint, amely­ből 10,8 tervezett forráshiány. Kamutról Hegyesi Erzsébet ajánlotta fel segítségét. Munka­társait, barátait keresi meg csekk­jeinkkel, támogatásra buzdítva őket. A Kner—Tevan-alapítványról A megye nyomdász hagyományait ápolják A napjainkban gomba mód­ra burjánzó alapítványok világában nem könnyű ki­igazodni. Becsületére váljon a szakmának, a nyomdász­világban csupán két alapít­vány működik: egy Buda­pesten, a Heltai Gáspár- és Békéscsabán a Kner— Tevan-alapítvány. Ez utób­biról essék most szó. Az 1990-ben alakult szervezetet a békéscsabai Kner Nyomda hozta létre. Okiratban határozta meg a célt, működést, jogkört, ügyvi­telt, az induló vagyont, s nevezte ki a héttagú kuratóriumot. Az alapítvány hatáskörét a privatizá­ciókkal párhuza­mosan 1995- r ben bővítet- -J v' ték, s meg­változott a kuratóri­um ősz szeté- tele is. Az alapítvány munkáját az eltelt idő­szakban jelentős sikerek és gaz­dag program jellemezte. Hadd emeljünk ki ezek közül néhá­nyat:- Megemlékezés a Békés me­gyei nyomdászat létrejöttének 150. évfordulójáról (1997), Réthy Lipótról, aki 1847-ben alapította a nyomdáját Szarvason.- Megemlékezés a békéscsa­bai nyomdászat születésének 125. évfordulójáról (1998).- A Kner-Tevan-alapítványi díj létesítése és első odaítélése Szarvason (1997); díjazottak: Gécs Béla tipográfus-grafikus és a Tevan Nyomdaipari Szakkö­zépiskola.- Bel- és külföldi tanulmány­utak támogatása.- Ösztöndíjak folyósítása szakirányú felsőfokú képzésben résztvevőknek. A folyamatban lévő és tervbe vett tevékenységek:- Könyvsorozat az alapítvány és a nyomdaipari szakközépisko­la összefogásával; az első két könyv: „A Békés megyei (kis)nyomdák” és „A békéscsa­bai lapnyomda története”.- 2000 szeptemberében Inter Reklám-Hirdetés 2000 címmel nemzetközi typografikai ver­senyt és kiállítást rendezünk a Munkácsy Mihály Múzeumban.- Ősszel megünnepeljük Gyu­lán a megye második nyomdája alapításának 140. évfordulóját, s megemlékezünk Dobay Jánosról, a nyomda első tulajdonosá­ról. Az ala­pítvány kurató­riuma keresi a kapcsolatokat a Békés megyei (kis)nyomdákkal, a nyomdász kollégákkal, hogy bevonja őket alkotó tevékenységébe, ösztö­nözze az egyéni pályázatokat az alapítványi támogatások elnyeré­sére, s javaslatukat kérje a Kner- Tevan-alapítványi díj idei kitün­tetettjeire. Kovács Sándor, a Tevan szak- középiskola igazgató-helyettese, mint a kuratórium elnöke, és a kuratóriumi tagok azon munkál­kodnak, hogy az alapítvány a bé­késcsabai és a gyomai Kner Nyomda, a gyulai Dürer Nyomda és a Tevan szakközépiskola ha­tásterületén túl mind szélesebb körben ismertté, szellemi és anyagi forrássá váljon. MALATYINSZKI JÓZSEF A magyar zene követe Hollandiában Minden nagypénteken Liszt-művet énekelnek az amszterdami templomban Az Erkel Ferenc Társaság és a Filharmónia idei, március 15-i történelmi hangversenyének külföldi közreműködője is volt, a Liszt Ferenc Kórus Hollandiából. A kórus először lépett fel Gyulán. Erkel Ferenc operáiból — Bátori Mária, István király, Brankovics György — szólaltattak meg kórusrészleteket és előadták Mosonyi Mihály III., F-dúr Miséjét, a szegedi Weiner Leó Kamarazenekar kíséretével. Gyula — A Liszt Ferenc Kórus közel tíz éve alakult e névvel, Amszterdam­ban működik most - mondta el la­punknak Peter Scholtz, a kórus ve­zetője, aki 34 éve él Hollandiában. — Hollandiában 1979-ben alakult meg a Liszt Ferenc Társaság, a Franz Liszt Kring, melynek 1986. óta vagyok az elnöke. A kar azzal a művészi célkitűzéssel jött létre, hogy Közép-Európa, elsősorban Magyarország kórusirodalmát, s Liszt Ferenc nemigen énekelt, így nem is nagyon ismert egyházzenei műveit megszólaltassa. Ezzel Ma­gyarországon sem nagyon lehet di­csekedni, Hollandiában pedig iga­zán nem. A Liszt társaság országos szervezet, egész Hollandiából tá­mogatják. Miután egyszemélyben én vagyok az elnök és az alapító karnagy, Liszt nevére „keresztel­tem” a kórust, mivel művészi célki­tűzései is efelé irányulnak.- Jártak már Magyarországon?- A kórus többször fellépett külföldön, így Magyarországon is. Többnyire azonban holland váro­sokban énekelünk, elsősorban Amszterdamban. Egy-két koncer­tünk évente visszatérő esemény, ilyen az amszterdami Mózes és Áron templom, ahol a kórus min­den év nagypéntekén Liszt Via Crucis-át énekli megalakulása óta. A koncert változó felében rit­kán vagy soha el nem hangzott kórusműveket mutatunk be, mint például Michael Haydn műveit és Mosonyi egyházzenei alkotásait.- Minek köszönhető itteni kon­certjük?- Mosonyi nemcsak Liszt kor­társa volt, hanem Erkelé is. Mosonyi Mihály öt miséjéből há­rom maradt az utókorra, ebből kettőt fel is vettünk CD-re. Dr. Bónis Ferenc zenetörténésznek, az Erkel társaság elnökének úgy Erkel, mint Mosonyi a szakterüle­te, a kapcsolatunk már régebbi ke­letű. így született meg Mosonyi ré­vén az Erkel-meghívás. Tavaly be­mutattuk világpremierként a nagypénteki amszterdami koncer­ten Mosonyi elveszettnek hitt A- dúr Miséjét, melyet Pozsonyban találtam meg a városi archívum­ban. Nem az eredeti zenekari kísé­retben hangzott el, hanem az álta­lam írt orgonakísérettel, s a Glória nélkül, melyet nagypénteken nem éneklünk. A templom érdekessé­ge, hogy itt Liszt is járt 1866 áprili­sában. A szerző jelenlétében mu­tatták be Esztergomi miséjét.- Liszt munkássága a fő kuta­tási területe? — Liszt Ferencé, de emellett kortárs, XIX. századi magyar ze­neszerzőkkel is foglalkozom, így Mosonyival és a XX. századi ma­gyar szerzők Hollandiában való megismertetésével. Muzsikus, karnagy és zenetörténész is va­gyok. Magyarországon a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskolát vé­geztem el, majd Hollandiába men­tem, Utrecht egyetemének zenetu­dományi tanszakát elvégezni. Liszt Ferenc művészetéből dokto­ráltam. Azóta élek Hollandiában. Az országban vannak egyesületek és körök, melyekben a magyar kultúrát ápolják, én inkább a ma­gyarországi zenei élettel tartom a kapcsolatot. További célom Liszt zenéjének a megismertetése, mi­vel a XIX. századi magyar zene­szerzőkért még van mit tenni. Sze­retnénk elérni, hogy a szerzők ténylegesen arra a helyre kerülje­nek a nagytömegek előtt, ahol megérdemlik. Hollandiában tud­nak Erkelről, mint a magyar nem­zeti opera megteremtőjéről, példá­ul a Bánk bán által, és tudnak a Peter Scholtz 34 éve él Hollandiában. Tevé­kenységét számos magyar kitüntetéssel elis­merték FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Himnuszról, de Mosonyit, mint zeneszerzőt nem ismeri a nagykö­zönség. Ez a törekvés mind a XIX., mind a XX. századra vonatkozik, úgyhogy munka van elég.- És a holland nemzeti zene­szerzők?- Igazi holland nemzeti zene­szerzők nem ismertek. SZŐKE MARGIT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom