Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-29 / 74. szám
RIPORT 2000. MÁRCIUS 29., SZERDA - 7. OLDAL feBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Levágtam már a magam részét! Nyolcvan évesen sem hagyja kihunyni a parazsat Az orosházi hentes és mészáros, Kiss Feri bácsi egy ízletes császárszalonnát is megmutatott, ráadásként pedig elárult egy jó kolbászreceptet is FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Jó házból való fiút hentesnek felveszek! — ezt a hirdetést 1929-ben, az akkori orosházi újságban olvastuk. Szente- tornyán gőzgéppel csépeltünk, vasárnap tudtuk csak felkeresni a mestert, Sülé Antalt. A Kígyó utcai üzletben tíz óráig húsmérés volt, amikor csendesedett a forgalom, Sülé úr cigarettát sodort magának és rám nézett — itt van előttem, mintha ma lenne! Orosháza Te tényleg hentes akarsz lenni? Mit végeztél? - faggatott apám mellett állva. Én meg bizonygattam, hogy az ám, meg hogy négy polgárit kijártam.- Kapálni tudsz-e? És kaszálni? Sározni? No, és szereted-e a kutyákat? - ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel vizsgáztatott, majd közölte a számomra örömteli hírt, hogy ha már ilyen ügyes vagyok, mehetek hozzá próbaidőre! - idézte meg a több emberöltő- nyi idővel ezelőtt történt dolgokat Kiss Ferenc, Orosháza köztiszteletben álló hentesmestere, aki 87 éves kora ellenére nap mint nap tesz-vesz a ház körül, a füstölőben soha nem hagyná kihunyni a parazsat.- Feri bácsit ezek szerint nem sokat kellett biztatni?! Másnap már ment is segédkezni?- Augusztust írtunk akkor a naptárba. Aludni alig tudtam az izgalomtól! Mire a Nap felkelt én már bent voltam Orosházán. Egy hatalmas komondor és egy bernáthegyi kutya csaholt ki a góré alól, hangzavarukra jött elő a hentes édesanyja.- Jó reggelt kívánok, én lennék az új inas - mondtam kissé megszeppenve, mire az asszonyság közölte velem, hogy ilyenkor a gazda bizony még alszik! Átmentem a szomszédba, ahol a jégveremben a többi segéd - Csomós Pali és Szabó Imre — már dolgozott. Viharlámpa fényénél feszítővassal vágták a jeget. A jegelés - ez volt első tény- Mesterlevél kedésem Sülé mesternél. Arra is nagyon emlékszem, hogy a vágóhídon - ahol 36 inast foglalkoztattak - kicsúfoltak a szemem miatt. Merthogy kisgyerekként elvesztettem az egyik szemem világát. De kiállt mellettem a barátom, és azt kiáltotta a többieknek: - Meglássátok, ez a gyerek mutatja majd meg nektek, hogy kell a disznót levágni! - sok év eltelt azóta, ők szinte mindannyian pályát módosítottak. Én viszont maradtam az, áld voltam - igazított egyet mondandójának megerősítéseként a füst fölött lógó kolbászokon Feri bácsi, majd folytatta a sort. Éppen a 10 pengős segédfizetésnél tartott, amikor őszinte szeretettel csalt a másik füstölő ajtajához:- Nézze csak kedves, hogy nyaldossa a füst a szalámit! De nem mindegy ám, hogy mit rakok alá! De nem ám! - emelte intőn mutatóujját, majd a fűrészporos zsákok mélyére dórt.- Tölgy, bükk, akác jöhet, de fenyő és gyümölcsfa nem. Ezekben ugyanis nincs elegendő konzerváló anyag! - Feri bácsi arra a hozzá nem értő kérdésünkre, hogy mi van akkor, ha elég a sok finomság, a legtermészetesebb nyugalommal csak annyit mondott:- Jaj, kérem, a füstölőben nincs tűz, csak füst! - eny- nyiben maradtunk és közösen folytattuk a múltidézést. —Amikor kitanulta a szakmát, Pestre ment dolgozni. Mikor és miért tért vissza Orosházára?- A háborús hangulatot érezve, úgy döntöttem, nem maradok én ott a bajban, Orosházán, az akkori Terényi utcában (most Dózsa György utca) megüresedett egy üzlet, azt vettem ki. Azonnal beindult a bolt! Behívások voltak, a sült kolbász illata odacsalogatta a katonákat is. Egy év múlva megnősültem, elvettem Rajki Amáliát, aki hét gyermekkel ajándékozott meg - és már sorolta is a születési éveket, no meg azt a szomorú dátumot, amikor végső búcsút vett drága asszonyától.- Dolgozott a boltban, ugyanakkor házakhoz is járt disznót vágni?- De még mennyit! Kaszapertől Karancskesziig! Mindenfelé hívtak. Azt tartották rólam, jó mestere vagyok a szakmámnak. Én meg azt mondom, csak szeretni kell azt, amit csinál az ember.- Önálló hentesként meddig dolgozott?- 1950-ig üzemeltettem a boltot, az államosítás után a kiskereskedelmi vállalat boltjaiban dolgoztam, majd a tatársánci Szabadság Termelőszövetkezetben. De olyan kevés volt a pénz, hogy a nagy család eltartása került veszélybe. Ekkor csábítottak el a Csülag Áruház hentes osztályára. Onnan mentem nyugdíjba.- Feri bácsi azóta sem pihen!- Mindig van tennivaló a füstölő körül.- Azt már tudjuk, mitől jó a füst. De milyen alapanyag kell ahhoz, hogy a végtermék, a kolbász kifogástalanul fel- füstölődjön?-Az a lényeg, hogy szikkadt legyen a füstölnivaló és keményre legyen töltve. Mert ugye, azt tudják, hogy fiatal malac vizes húsából mi a jó? Hát a töltött káposzta! - és már szemléltette is az illatos kamrában a jóféle portékán mindazt, amiről az imént beszélt. Árra a kérdésre, hogy vág-e még disznót a családnak, vagy mások felkérésére, a válasz nagyon rövid volt.- Nem. Levágtam én már a magam részét! De csinálok helyette mást! Ha valaki megkér, annak feldolgozom a disznóságát” - kicsontozom, sózom, pácolom.- Segítsünk a háziasszonyoknak! Mit ajánl, mi kerüljön a pádébe?- Hogy a császárhús, a sonka, a csülök igazán finom legyen, ahhoz kell a lébe fokhagyma, babérlevél, koriander, fenyőboróka, mustármag. Ezek adják meg az igazi ízt.- És ha arra kérem, hogy egy jó kolbászreceptet osszon meg az olvasókkal?- Már mondom is, én hogyan csinálnám: hét kiló húsból (comb, lapocka, fehérpecsenye) és három kiló szalonnából (ipari szalonna, hasa, pofa) ajánlatos a következő módon. Ezt a tízkilós adagot be kell sózni (22 dkg), egy napig hagyni kell állni. Utána kell fűszerezni (20 deka csemege paprika, 2 deka őrölt kömény, 5 deka fokhagyma, 2 deka fekete bors, 3 deka erős paprika), majd alaposan összegyúrni és ledarálni. Nem tévedés! Fűszerezve ledarálni! Ha betöltöttük a bélbe, akkor fel kell akasztani a kolbászokat, hogy szikkadjanak. Csak másnap ajánlom elvinni füstöltetni. Azután jó étvágyat hozzá! CSETE ILONA „...arról, hogy Kiss Ferenc iparos urat, aki 1913. évben Orosháza községben született, orosházi lakos, az Orosházán működő mészáros és hentesipari mestervizsgáló bizottság előtt 1938. évi szeptember 17. napján sikerrel letett vizsgálata alapján ezennel mészáros és hentes mesternek nyilvánítjuk mihezképest az egyéb törvényes kellékek fennforgása esetében a mészáros és hentes iparban iparjogosítványt kaphat. A „mester” megjelölést iparával kapcsolatosan cégében nyomtatványain és hirdetéseiben jogosan használhatja." Képzőművészek a nemes célért Nemrégiben felhívást közöltünk lapunkban, amelyet a megyében élő és innen elszármazott képzőművészeknek címeztük. Kértük, legyenek partnereink a nemes cél megvalósításában. Egy-egy alkotásukkal — amelyet árverésen értékesítünk — segítsenek egy rákgyógyító gép megvételében. Sokan szinte a megjelenés napján jelentkeztek, hogy felajánlják műveiket. Azokat, akiknek a címe, telefonja rendelkezésünkre állt, telefonon kerestük meg, hiszen nem mindenki olvashatta a lapunkban megjelenő kérésünket. Minden, eddig megkeresett művész gondolkodás nélkül ajánlotta fel alkotását. Elsők között volt Virág Éva, Csuta György, Ezüst György, Korbely István, Ungvári Mihály, Pataj Pál, Kora Róbert, Püski Sándor, Farkas László, Görgé- nyi Tamás, Sze- reday Ilona, Hevesi Nagy Anikó, Hevesi Ferenc, Takács Győző, Szeve- rényi Mihály, Két magánjelentkező is volt. Egyikük azért ajánlotta fel a tulajdonában lévő festményt, mert fia súlyos beteg, reménykedik abban, hogy a rákgyógyító gép beszerzése még időben megtörténik. Másikuk egy fára és egy üvegre festett ikont hozott be a szerkesztőségbe. Ő pár évvel ezelőtt rákban elhunyt testvérét temette el. Mindketten arra kértek, ne írjuk meg a nevüket, név nélkül is a nemes célt szolgálják. Volt olyan nehéz helyzetben lévő rákos beteg, aki húsz befizetési csekket kért, hogy az általa „beszervezették” be tudják fizetni a felajánlott összeget. Jó érzés hírt adni a sok segíteni kész embertársunkról. A megyében élő és innen elszármazott képzőművészeket arra kérjük, ha Volent Katalin, Meskó Anna, Póka György, Varga Árpád, Kristóf György, Szőke Sándor, Pap Zoltán, Petrovszki Pál, Várszegi Tamás dr. A műszerre gyűjtünk A rákos betegek gyógyításának lehetőségeit gazdagítja Szász András fizikus- professzor találmánya, a hipertermiás műszer. Alkalmazására képes a gyulai kórház onkológiai osztálya, beszerzésére azonban nem. Lapunk szerkesztősége gyűjtést kezdeményezett a negyvenmillió forintba kerülő műszer megvásárlásáért, akciónkhoz már sokam csatlakoztak. Csekkekkel ,ús rendelkezünk (Békéscsabán a Munkácsy utca 4. szám alatt a kiadóhivatal titkárságán, orosházi szerkesztőségünkben a Kossuth utca 6-8. szám alatt és a Szuperinfo orosházi szerkesztőségében, Kossuth utca 1. szám alatt juthatnak hozzá) a számlavezető a Budapest Bank Fit. Gyula. A Pándy Alapítvány elkülönített számlaszáma: 10102684-35526300- 00000006. Az összeg alapján adókedvezmény igénybe vehető. segíteni akarnak, keressék me g felajánlásaikkal szerkesztőségünket a 06-66- 527-207-es telefon számon. Szépolvasás? Ez a közismert neve a Kazinczy Ferencről elnevezett „szépolvasási” versenynek, amelynek hivatalosan a „Szép magyar beszéd” a címe. Hagyományosan Gyomaendrö- dön, a városi könyvtárban szervezik a megyei döntőt, és igen népszerű a középiskolások között: az idén negyven résztvevője volt. A versenyzők egy szabadon választott és egy kötelező szöveget olvasnak fel, s aki a legjobban tudja közvetíteni a leírt gondolatokat, az jut a győri országos döntőbe. Békés megyét az idén a következők képviselik. A gimnáziumi Szép olvasás! kategóriában első helyen Mándi Adrienn, a gyomaendrődi Kner Imre Gimnázium, másodikon Bődi Etelka, a szarva si Vajda Péter Gimnázium tanulója végzett. (Tanárok Malatinszky Zita és dr. Pilishegyi József). A szakközép- iskolások első helyezettje Gadóczi Erzsébet, a békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskola tanulója, (tanára Tímár Judit), a szakmunkástanulók legjobbja Sutyinszky Adrienn, a szarvasi Székely Mihály Szakmu nkásképző diákja lett. Ők négy tan képviselik Békés megyét az országos versenyen. Pálinkó Gábor céges álmai A Pálinkó Gáborról ismerősei körében köztudott Battonyán, hogy kisgyermekkora óta rajzol és fest; 1995 táján jutott el odáig, hogy kiállításokon is bemutassa festményeit, grafikáit. Alkotásai — egy bos- nyák származású galériatulajdonos jóvoltából — eljutottak Nyugat-Magyaror- szágra, Ausztriába, Horvátországba, Boszniába. Az alábbi beszélgetésben ennek ellenére kevés szó esik a festészetről. A rajzolói-festői vénával megáldott fiatalember egy időre hűtlen lett a ceruzához és az ecsethez, érdeklődése a fotózás és a számítógépes „képcsinálás” irányába fordult.- A fotózás sokkal kötöttebb a festészetnél, viszont tág teret kínál a kísérletezésre. Azóta kezdem igazán érteni, mi is az, hogy kompozíció, mi az, hogy ritmus, mi az, hogy arányok, amióta fotózom.- Ezért kedvelte meg a kamerát? — Mindenekelőtt az egyszerűsége, a gyorsasága miatt. Ha megrajzolok öt-hat vázlatot, azzal eltelik egy fél délután. Ugyanezt a fotográfus megcsinálja tíz perc alatt. Amikor az ember belenéz a keresőbe, már nem is azt látja, ami valójában előtte van, hanem a kész képet.- Ezt tapasztalatból mondja?- Még nem tartok itt, de remélem, eljutok erre a szintre. Azok a nagy nevű fotósok, Starter György és Kerekes Gábor, akik engem tanítottak, annyira ismerik az anyagokat, a technikai lehetőségeket, hogy náluk már valóban így működik a dolog.- Azért ön sem panaszkodhat. Emlékezetes az a sorozata, amely- lyel megörökítette a battonyai általános iskola mindennapjait.- Valami százhetven képet láthattak akkor a könyvtárba betérők. Ennek a „képriportnak” a darabjait mintegy nyolcszáz felvétel közül választottam ki. Kiállítási anyagként viszont legfeljebb harmincat használtam volna közülük. Ennek ellenére nagyon örültem annak, hogy Csathó András elrendezésében - bemutathattam szülővárosom közönségének a munkáimat. Battonya várossá nyilvánításának tizedik évfordulója alkalmából nyílt az első valódi kiállításom „Városom arcai” címmel. Aztán szerepeltem egy közös tárlaton Deme András barátommal Névjegy Szegeden, a Modern Művészeti Galériában. Itt hagyományos és számítógép-manipulált fotókat láthatott a közönség.- Akkor térjünk át a számítógépre! Tudom, hogy ön készítette a Magyarországi Konzervgyártók Szövetségének lógóját, illetve Battonya város internetes honlapját. Nem is tudtam, hogy a város rajta van a világhálón. — Rajta bizony: www.ext- ra.hu/battonya ! A honlapon közösen dolgoztunk Gémes Jánossal, aki szintén battonyai. Nem ez volt az első munkánk, több weblapot is készítettünk. Ő csinálja a kibernetikai részt, az én feladatom a látványtervezés; lényegében a fotók és a grafikai megoldások származnak tőlem. Battonya 1999 májusa óta van fönn az interneten. A közelmúltban elkészítettünk egy dizájnosabb változatot. Az az igazság, hogy be akartunk vele nevezni egy versenybe. Nekifogtunk, s újra terveztük a látványt, a tartalom viszont változatlan maradt.- Ha már a versenyt említette, visszatérnék a könyvtári lógóra. Számítógépen tervezte, s első díjat nyert vele.- Sorkatonaként kerültem kapcsolatba a számítástechnikával. Végigjártam a stációkat, kezdve a Comodorral. Már ennek a viszonylag kezdetleges gépnek a grafikai lehetőségei is megigéz- tek. Papír és vászon helyett sokszor a képernyőn rajzolgattam. Webezés közben éreztem rá arra, hogy mennyire „arctalan” az a cég vagy az az intézmény, amelynek nincs saját grafikus jelképe, azaz lógója.- Szeretne ebből megélni?- Az álmom egy olyan stúdió, ahová bejön az ügyfél, és azt mondja, kérem, van egy cégem, van egy ötletem és ezt tessék vizuálisan megjeleníteni webA művész szeme fénye, gyermeke . _________________SZERZŐ FELVÉTELI; lapon, könyvben, CD-borítón, kiadványban, levélpapíron, cégtáblán, bárhol. Ehhez persze sok tízmillióra lenne szükség, kicsi az esélye, hogy sikerüljön. A reményt viszont nem adom fel, és a munkát, a kísérletezést egy percre sem hagyom abba. MÉNESI GYÖRGY Született: Battonya, 1966. szeptember 17. Családi állapota: nős (Schummer Orsolya), 1998-ban kötöttek házasságot. Gyermeke: Petra (1999. május 1.). Tanulmányai: Szülővárosában érettségizett, Békéscsabán katonáskodott, itt szerzett fodrász képesítést is. Később Szegeden elvégezte a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola alkalmazott fotográfus szakát, Budapesten pedig az ASA Fotóstúdió Művészet és Mesterség című kurzusát.
