Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-28 / 73. szám

RIPORT 2000. MÁRCIUS 28., KEDD - 7. OLDAL Zsuzsanna százéves szerelme Teljes pompájában nyílt meg Gyula büszkesége Ismét megnyílt a gyulai Százéves (Reinhardt) cukrászda. A szokásos tél végi karbantartásnál, festésnél az idén sem futotta többre. Átfogóbb felújításá­ra legutóbb tizenhat évvel ezelőtt került sor, amikor a cukrászda akkori tulajdo­nosa, Jánosi Imre az épületet felajánlot­ta a városnak. A helyi önkormányzat az áfésszel közösen megvásárolta és a mű­emlékvédelmi felügyelőség segítségével felújította. Az eltelt időszakról Kosa Zsuzsával, a cukrászda jelenlegi vezető­jével beszélgettünk.- Jánosi Imre, a cukrászda utolsó tulajdono­sa több mint ötven évet töltött az épület falai között. Nem sokkal azután, hogy a város és az áfész megvásárolta a cukrászdát, másfél év alatt három üzletvezető váltotta egymást. Mondhatjuk, hogy Jánosi után Ön bírta a legtovább. Mi a titka? - kérdeztük Kósa Zsu­zsától.- Egyik gyakran visszatérő vendégünk mondta egyszer, hogy „Zsuzsának ez a cuk­rászda a szerelme”. Valóban, nagyon jól ér­zem magam ebben a környezetben. Isme­rem az épület minden szegletét, szeretem hangulatos nyugalmát. Ha néhány percre megpihen a tekintetem egy régi csészén vagy az öreg öntöttvas kályhán, akkor elfe­lejtem a cukrászda fenntartásának gondjait. Amikor 1988 tavaszán egy kollégámmal a cukrászda élére kerültem, még nem sejtet­tem, hogy milyen keserves feladatot válla­lok. Hamar kiderült ugyanis, hogy megfelelő forgalomra csak az idegenforgalmi szezon­ban számíthatunk. Úgy kellett gazdálkodni, hogy a téli bevételkiesést a nyári hónapok fedezzék. Ez már a ’80-as években sem sike­rült. Előbb a kollégám ment el, majd az áfész is kivonult az üzletből és az üzemelte­tés jogát visszaadta az ön- kormányzatnak. ’93 óta ma­gánvállalkozóként vezetem a cukrászdát, amit hét éve teljesen egyedül tartok fenn. A bérleti díjon és az egyre magasabb üzemelési költségeken túl a falak, a bútorok és a gépek karban­tartása is engem terhelnek. A fenntartás rengeteg időt és pénzt emészt fel.- A cukrászda tíz éven át művészeti célokat is szol­gált. 1988-tól adott otthont az úgynevezett Ajtó Szín­háznak, melynek képzelet­beli deszkáin az ország leg­kiválóbb színészei váltották egymást. Miként ért véget a szép hagyomány?- Régi álmomat valósítottam meg azzal, hogy visszaállítottam a hajdani kávéházi hangulatot, amely elképzelhetetlen színját­szás, zene és képzőművészet nélkül. Telen­te a két szalont elválasztó nyitott ajtóban - innen származik az ajtószínház elnevezés - játszottak a művészek. Különleges feladat elé állította ez a szokatlan elhelyezés a szí­nészeket, sokan kihívásnak teldntették és egymásnak adták a kilincset nálunk. Egy té­li szezonban 7-8 teltházas előadást tartot­tunk. Nyáron a cukrászda belső udvarán éj­féli kabarékat, koncerteket, irodalmi esteket rendeztünk. A körfolyosón egymás után nyíltak a kiállítások. Pezsgett az élet. Ma már kevesebb előadást szervezünk. A színé­szek gázsija megemelkedett, egyre drágább az ideutazás. A cukrászda befogadóképessé­ge azonban nem változott. Az előadásokért olyan magas jegyárat kellene kérnünk, ami­re pillanatnyilag nincs kereslet.- Milyen munkákat végeztek el a mostani felújításkor?- Több mint egy hónapon át tartott a sa- létromos, öreg falak díszítőfestésének apró­lékos felújítása. A vizesedés miatt egyes ré­szeken komoly kőművesmunkát kellett vé­gezni. A díszítőfestés javítása és a színek fel- frissítése sok munkát igényelt. A korabeli, facsapos bútorok karbantartásához is nagy szakértelem szükséges.- Honnan talált ehhez hozzáértő kezeket? — Kezdetben a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum főrestaurátora — aki kitűnő asztalosmester — foglalkozott a berendezés­sel. Nyolc éve egy hasonló képességű gyulai fiatalember, Kis Péter vállalja ezt a feladatot. A falfestést az ugyancsak helyi Hartmann Sándor végzi évek óta. E két segítőm lelkiis­meretes munkájára bármikor számíthatok. A cukrászda karbantartása ugyanis nem idő­szakos feladat, hanem egész évben folyama­tosan ügyelünk mindenre. Nálunk a napi ta­karítás sem úgy történik, mint egy átlagos vendéglátóegységben. Nem lehet például mosószeres vízzel felmosni vagy a bútoro­kat akármivel tisztítani. A vaskályhát példá­ul vasporral portalanítjuk. A padlót pásztáz­zuk és a bútorszöveteket is kézzel tisztítjuk. Vagyis takarítani csak múltszázadbeli mód­szerekkel tudunk, hiszen különben tönkre­tennénk ezt a különleges kör­nyezetet.- A beszélgetésből kitűnik, hogy a cukrászdát lehetetlen magas nyereség reményében vendéglátóegységként üzemel­tetni. Mi lenne a megoldás?- Első lépésként a város­nak azt kellene eldönteni, hogy a cukrászdát, mint fon­tos idegenforgalmi vonzerőt múzeumként vagy nyereséget termelő üzletként akarja-e üzemeltetni. Mindkét esetben mások a szabályok. Számom­ra az is elképzelhető, hogy egy alapítványt hoz létre a vá­ros és ezen keresztül működ­teti a cukrászdát. Sokat tűnő­döm azon, miért bánunk meg­lévő értékeinkkel könnyelműen. Kis jóaka­rattal, összefogással és némi anyagi ráfordí­tással a cukrászda sorsa megoldódhatna. Szerencsére eddig még mindig akadtak pár­toló tagok, akik tudják, hogy ennek az érték­nek élnie, működnie kell. Talán idén a város részéről is mutatkozik némi hajlam a prob­lémák megoldására. Mint minden évet, ezt is azzal a reménnyel kezdjük, hogy talán most elfogadható megoldás születik a Száz­éves cukrászda érdekében, baracsi Magdolna A vendégkönyvben olvastuk „Végtelenül örülök, hogy a Százéves cukrászda megfiatalodva, meg­szépülve újra fogadja a vendégeket, mint valamikor fiatal koromban, mikor meghitt beszélgetésre jöttünk össze." Koszta Rozália (Rozó) 1986. július „Gyulai látogatásom emlékére az ország talán legszebb cukrászdá­jának.” Antall József 1992. március „Szívből gratulálok e gyönyörű, patinás cukrászdához.” Horn Gyula 1992. április „Ritkán találkozik az ember a történelem és a friss ízek olyan együtt­állásával, mint ebben a cukrászdában. Köszönet érte: Tőkés László 1996. szeptember „Örömmel néztük meg a cukrászdát. Köszönjük a Weinckheim csa­lád nevében, hogy ilyen szépen megőrizték. Köszönjük a finom süte­ményt és a figyelmes kiszolgálást, gróf Weinckheim Frederic és a gróf Széchenyiek nevében Ágh István 1997. augusztus Mélypontról a gyerekekért Küzdelem a rák ellen, a családért Ki tudja, mennyit bír el egy törékeny nő? Gyanítom, ha a gyerekeiről van szó, talán mindent. Ha magáról? Már kevesebbet! Hiszen ha „csak” az anyagi kilátásta- lanságba betegedne bele. De ha sok más egyéb gond mellett az élet egyik legke­gyetlenebb szörnyével: a rákkal kell megbirkóznia? Érzi, tudja, le kell, hogy győzze, hiszen a két kisebb fiának nagy szüksége van a mamára... Varga Erika egy tízemeletes ház nyolcadik emeletén él ötödma­gával. Öt gyermeke közül kettő már kirepült a családi fészek­ből. Az asszony pár nappal láto­gatásom előtt sírva telefonált: keressem meg, ha tehetem, ta­retne kérni. A műszerre gyUJÍUTlk den hónap­ban 8800 fo­rint a két gyerek gyógyszere...- Milyen betegségre kapják? — Mind­ketten ideg- rendszeri problémában szenvednek. Egyi­kük súlyosabb, nem lehet egye­dül hagyni. Miután rokkantsá­gom miatt sűrűn kórházban va­gyok, valakinek vigyáznia kell rá­juk. Miután az apjuk van itthon velük, nem tud munkát vállalni.- Mikor derült ki, hogy Ön sú­lyos beteg? — Harminchat évesen, nyolc évvel ezelőtt derült égből villám- csapásként ért, hogy húgyhó­Váratlanul érkezem. A lakás ragyog a tisztaság­tól. A hófe­hér beépített bútorokat a férj saját két kezével bar­kácsolta. Ma­ga tapétá­zott, s min­den ami szép, ízléses a lakásban, az ő keze munkáját di­cséri. A két kisebb srác elfoglalja az egyik szobát, társasjátékoznak. Azután, hogy mi nyugodtan beszélgethes­sünk, a szép arcú, csinos, feke­te hajú nővérük összeszedi öccseit, felöltözteti, s a játszó­térre indítja őket.- Itt vannak az orvosi papírok - adja kezembe a leleteket a vé­kony, meggyötört arcú asszony, sírással küszködve. — Jön a hús­vét, és a fiam névnapja. Fogal­mam sincs, hogy miből veszünk az ünnepre ennivalót s valami kis cukorkát, hogy bevigye az iskolá­ba, hiszen úgy szokták, felkö- szöntik egymást a gyerekek. A lá­nyomnak még a kínaiból sem tu­dok egy rendes farmert venni. Nem telik...- Miből, mennyiből élnek?- Százszázalékos rokkant va­gyok. A férjem itthon van a gye­rekekkel, látja, én menni is alig tudok. A családi pótlékkal, rok­kantnyugdíjjal, mindennel együtt 66 ezer forintból élünk. Élünk? Vegetálunk! Ebből min­A rákos betegek gyógyításá­nak lehetőségeit gazdagítja Szász András fizikusprofesszor találmánya, a hipertermiás mű­szer. Alkalmazására képes a gyulai kórház onkológiai osztá­lya, beszerzésére azonban nem. Lapunk szerkesztősége gyűjtést kezdeményezett a negyvenmillió forintba kerülő műszer megvásárlásáért, akci­ónkhoz már sokan csatlakoz­tak. Csekkekkel is rendelke­zünk, a számlavezető a Buda­pest Bank Rt. Gyula. A Pándy Alapítvány elkülönített számla­száma: 10102684- 35526300-00000006. Az ös­szeg alapján adókedvezmény igénybe vehető. lyagrákom van. Az egyik fiam kettő-, a másik ötéves volt. Kétség­beestem, azt hittem mindennek vége. Látja, azért fizetek én arra a csekkre, hogy megszerezze a szerkesztő­ség a gépet...- Csapong, Erika. Hiszen arról van szó, hogy alig tud­nak megélni, mégis ada­kozna? — Ha csak száz forintot is, de befizetem a csekkre. Ha valaki, hát én tu­dom, mit jelent a rák! A 19 éves kislányom születésekor egyik ve­séjének a helyén egy rákos daga- - h|t volt,' hathetesen operálták meg. Attól félek, akik nem tud­ják mit jelent, talán nem érzik szívügyüknek, hogy segítsenek ennek a gépnek a beszerzésé­ben. Nálam sajnos még most is fennáll az áttét lehetősége... Rendszeresen járok ellenőrzés­re, sajnos az utóbbi eredményt nem tudom, pedig egy-két hete úgy érzem, rosszabbodott a helyzetem. *** Sokszor kérünk, sok helyre gyűj­tünk, annyi a rászoruló. Nem tu­dom, akad-e még valaki, aki segí­teni tud, akar ennek a családnak? Ha igen, szerkesztőségünk „Vo­nalban vagyunk” számán (06-66- 527-207) megtudhatja a család cí­mét. Gergely Róbert még keresi a nagy Ő-t Több évi hallgatás után április 17-én jelenik meg Gergely Róbert legújabb nagylemeze Ő címmel. A 13 világslágert magyar nyelvű feldolgozásban tartalmazó album közeli megjelenése alkalmából beszélgettem a Warner Music Hun­gary sajtónapján Gergely Róberttel.- Színész létére hogyan csöppent a popvilágba?- Halálosan véletlenül történt. Zoltán Erikával énekeltem egy du­ettet - aki akkor még kezdő volt a szakmában, akárcsak én -, mikor Pásztor László, a Magneoton Ki­adó igazgatója felfigyelt rám. Ak­kor még színházban dolgoztam, de Laci kötötte az ebet a karóhoz, hogy nekem a pop szakmában ké­ne érvényesülni. Én pedig foggal- körömmel ragaszkodtam a saját el­képzelésemhez, mígnem egyszer azt vettem észre, hogy mint sza­badúszó színésznek kifogynak a naptáramból azok az előadások, amelyekből megélek. Munka után kellett nézni, tehát felhívtam Lacit, hogy aktuális-e még az ajánlata. Mondta, hogy a készülő Filmsláge­rek magyarul albumra felénekel­hetném az Emmanuelle című dalt. A nyolcvanas évek végén a pornót még nem lehetett olyan egyszerű­en kikölcsönözni a tékából, mint manapság - persze manapság már az Emmanuelle sem minősül­ne pornónak, csak egy szép mesé­nek ebben a műfajban. Szóval el­vállaltam, és mindenféle rákészü- lés vagy különösebb elhivatottság nélkül felénekeltem a dalt.- És egy hónap múlva már az egész ország ezt fújta.- ...de ezt nem lehetett előre tudni. Pásztor László rögtön le­csapott rám és rögtön három le­mezszerződést tolt az orrom elé, amit én természetesen boldogan aláírtam.- Hogy jött a képbe a tévézés?- Ez is véletlenül. Jópofa mó­kának tartottam eljátszani a Hetes csatorna című sorozatban a sztár­bemondó szerepét. De a kereske­delmi televíziózás nézettség-cent­rikus törvényei közbeszóltak és a sorozatnak vége szakadt. - Nem szeretne kitömi ,,a szép fiú, aki ro­mantikus dalokat énekel” című szerepből?- Én már nem vagyok az az egykori szépfiú, aki romantikus dalokat énekel, nekem már más a Névjegy Született: 1958. január 21. Családi állapot: elvált Gyermek: Simon, 7 éves Életút: 1980-tól szabadúszó színész, 1989-től popénekes Díjak: 1992-ben az év musicalszíné­sze, 1993-ban Aranyzsiráf-díjas, vala­mint EM-ER-TON-díjas a legjobb férfi előadó kategóriájában Lemezei: Filmslágerek magyarul I—III., Gergely Róbert, Szerelmek, Halk szív­dobbanás, Arckép, Gyémántalbum, Új szerelem, Mr. Emmanuelle dolgom. Feltűntek a pályán sok­kal szebb, helyesebb, fiatalabb, aranyosabb, tehetségesebb...- De a középkorú nőknek még mindig megdobogtatja a szívét a dalaival.- Az nem baj. Hogyha valaki kitart az általa megkedvelt előadó mellett az csodálatos, akár a sze­relem.- A magánéletében is ennyire érzelemdús, szenvedélyes?- Rettenetesen.- Megállapodott már?- Két évvel ez­előtt elváltam, mert úgy éreztem, valami végérvényesen lezá­rult az életemben. Irányt váltottam. Ha ki akarnám fordítani ennek a lemeznek a címét, mondhatnám, hogy én is azok közé tartozom, akik még keresik a nagy Ő-t.- Ezek szerint hisz a nagy Ő-ben.- Nem lehet ben­ne nem hinni.- A lemezére visszatérve még megkérdezném, hogyan lett a ze­nei producere - a valamikor a Neoton Famíliában játszó - Vég­vári Ádám?- Egy turnésorozaton talál­koztunk, ahol ők is felléptek közreműködőként Csepregi Évával, akárcsak én. Szóba elegyedtünk, miközben a fel­lépésünkre vártunk Mohácson a csülagos ég alatt és kiderült, hogy 3-4 utcával arrébb la­kunk egymástól. Később a be­szélgetés otthon folytatódott és végül közös munkába tor­kollott. Az Ő zenei producere Ádám lett és hallhatjuk őt gitá­rozni is az albumon.- Még egy furcsaságot talál­tam: a nevét a szövegírók listá­ján.- A kiválasztott világsláge­rek szövegének többségét már lefordították magyarra, de akad olyan is, amit én mutatok be először a hazai közönségnek. Erre a feladatra természetesen ta­pasztalt szövegírók segítségét kér­tem, de munka közben én is ked­vet kaptam a dologhoz és két dal, a Házibuli és az Alkonyat szövege már az én toliamból született.- A dalok mind a szerelemről szólnak? Gergely Róbert kedvet kapott a dalszövegíráshoz- Nem feltétlenül, de nem le­het kizárni. Ezek a világslágerek is mind rólunk, emberekről szól­nak és azokról a dolgokról, amely egy férfival vagy egy nővel meg­történnek: például egy születés­napról. És egy születésnap azért mégsem a szerelem. FRANKÓ MARIANNA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom