Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-24 / 70. szám

2. OLDAL - 2000. MÁRCIUS 24., PÉNTEK HAZAI/Vl i ÁG TÜKÖR SS MEGYEI HÍRLAP Tanácskozás Szerbiáról A pártatlan média védelmé­re szólította fel Jugoszlávia demokratikus érzelmű pol­gárait a Független Szerb Újságírók Szövetsége. Szeged - Kraljevo - Budapest Napról napra súlyosbodnak Szer­biában a független média elleni támadások. Többek között ez is indokolta a Szegeden tegnap kez­dődött stabilitási konferencia ösz- szehívását. Felszólalásában a magyar mi­niszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a jugoszláviai helyzet meg­oldásának kulcsa a jugoszláv el­lenzék kezében van. Mindmáig nem jött létre a jugoszláviai de­mokratikus erők részéről az az ös­szefogás, amely a közeljövőben elindíthatná a demokratikus vál­tozást. „A központi kormányzati hatalom megragadására a szerb nép többségét maga mögé állítani képes politikai erőcsoport nem rajzolódott ki, ezért hiú remény olyan várakozásokat táplálni - mondta Orbán Viktor -, hogy e hi­ányzó demokratikus összefogást kívülről jövő nyomással is létre le­het hozni. A demokratikus válto­zásnak, az összefogásnak belülről kell indulnia. A kormányfő szerint a világ és benne Magyarország a gyors de­mokratizálás lehetőségének hiá­nyában csak arra vállalkozhat, amit ellenzéki összefogás nélkül is el lehet érni. „Megpróbálunk olyan jugoszláviai, szerbiai kör­nyezet kialakításában közremű­ködni, amelyben a demokratikus erők összefogására nagyobb az esély. Megpróbáljuk támogatni az önkormányzatokat, a helyi de­mokráciákat és a civil szervező­déseket.” A konferenciát üdvözlő beszé­dében Martonyi János külügymi­niszter emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány és Szeged ön- kormányzata 375 millió forintot biztosított a jugoszláv háborús károk felszámolására. Szerda este egyébként mintegy tízezer ember tüntetett a szerbiai Kraljevóban a helyi független té­véadó egyes berendezéseinek le­foglalása miatt. A berendezést a jugoszláv távközlési minisztéri­um munkatársai kobozták el. Balsa Spadijer, Jugoszlávia budapesti nagykövete „egy szu­verén, demokratikus ország bel- ügyeibe való beavatkozásként" értékelte a Jugoszláviával szom­szédos országok kormányfőinek múlt heti budapesti találkozóját. A diplomata szerint a szegedi ér­tekezletek, amelyeken részt vesz a szerbiai ellenzék, „nem a jó­szomszédi viszony irányába mu­tatnak”. ■ A „Csurka-bomba” vitája Budapest A politikai közéletet továbbra is élénken foglal­koztatja, hogy „az egész ma­gyar élettér elleni, fegyver­ropogás nélküli támadás­nak” nevezte Csurka István a Románia felől érkező kör­nyezetszennyezéseket. A MIÉP elnöke honvédelmi, köz- gazdasági és ökológiai védelmet sürgetett az újabb szennyezések­kel szemben. Németh Zsolt kül­ügyi államtitkár újságírói kérdés­re válaszolva helytelenítette Csurka István MIÉP-elnök hétfői kijelentéseit, s hozzáfűzte: a ma­gyar kormány jószomszédi vi­szonyra törekszik Romániával. Szent-lványi István, a parla­ment külügyi bizottságának el­nöke levélben kérte a magyar diplomácia vezetőjét, foglaljon állást Csurka Istvánnak az Or­szággyűlésben elmondott beszé­de kapcsán. „A MIÉP elnökének kijelentését minden valóságala­pot nélkülöző, komolytalan, ala­posabb elemzésre eleve nem ér­demes eszmefuttatásnak tartom” - válaszolta Martonyi János. A külügyminiszter leszögezte: a parlamenti demokrácia gyakorla­ta szerint a kormány általában nem reagál ellenzéki pártok fel­vetéseire, kivéve azokat az esete­ket, ha a válaszadás a kabinet al­kotmányos kötelezettsége. „A kormánynak a jövőben sem áll szándékában, hogy ellenzéki pártok különféle állásfoglalásaira mintegy kötelességszerűen rea­gáljon, azoktól minden alkalom­mal hivatalból • elhatárolódjon.” Levelében a külügyminiszter hangsúlyozta: megítélése szerint a Csurka-nyilatkozat politikai szempontból nem csak értelmet­len, hanem ártalmas, és felesle­gesen megterheli Magyarország kapcsolatait a szomszédos orszá­gokkal. „A Csurka-kijelentés a magyar-román együtttnűködés gondolatát elutasító romániai erők számára kínál terepet” - mutatott rá Martonyi. Csurka István „kádárista ma­gatartásnak” nevezte, hogy a kül­ügyminiszter ártalmasnak minő­sítette az ő hétfői parlamenti fel­szólalását. A politikus a Magyar Televízió tegnap reggeli műsorá­ban bírálta a kormány külpoliti­káját, amiért a magyar érdekek­nél előbbre helyezi a két ország megbékélését. A MIÉP-elnök sze­rint a külügyminisztérium a cián- szennyezést nem viszi a nemzet­közi szintérre, ahogyan kellene. Megismételte, hogy szerinte Er­dély függetlensége részben meg- oldás lehetne a problémára. ■ Ritka kétharmados egyetértés Kedvezményeket kaphatnak a jövőben a NATO biztonsági beruházásai. Egyebek mel­lett az erről szóló törvénymódosításokat vi­tatta meg tegnap az Országgyűlés. Magukat a képviselőket is meglepte, hogy a leghosz- szabb és legélesebb hangú vita a nemzeti lo­bogó használatának kibővítéséről robbant ki. Országgyűlés A szocialisták és a szabaddemokraták is egyetér­tenek azzal, hogy a NATO-beruházások miatt módosítani kell a honvédelmi törvényt. A javas­lat szerint a NATO biztonsági beruházási prog­ramjának keretében adó- és járulékmentes lesz az áruk és a szolgáltatások beszerzése. A kör­nyezetvédelmi termékdíjat pedig vissza lehet igényelni. Kormánypárti és ellenzéki felszólalók egyaránt dicsérték azt, hogy ez segíti a magyar hadiipar fennmaradását, a hazai vállalkozásokat. Egyetértés volt abban is, hogy a nemzetbiz­tonsági törvény az eddiginél kevesebb esetben, csak a valóban szigorúan titkos adatokkal dol­gozó embereknél írja elő a legszigorúbb ellenőr­zést. Biztosnak látszik tehát, hogy ezekhez a törvénymódosításokhoz meglesz a szükséges kétharmados többség. Megtárgyalták azt a kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslatot is, amely köte­lezővé teszi a nemzeti zászló kitűzését a fonto­sabb állami és önkormányzati középületekre, il­letve a három legfőbb közjogi méltóság lakóhe­lyére. A Fidesz, a Kisgazdapárt, az MDF és a MIÉP egyetért ezzel. Az SZDSZ részéről felszó­laló Mécs Imre viszont azt mondta: helyes, ha kint van a zászló, de nem helyes ezt jogszabál­lyal kötelezővé tenni. A szocialisták lényegében nem vettek részt a vitában, a koalíció képviselői pedig felháborodtak azon, hogy az SZDSZ sze­me előtt csak a gazdasági teljesítmény és az in­ternacionalizmus lebeg, és szinte vádként fogal­mazzák meg, hogy a kormánypártok ráerőltetik a magyarokra a magyarságot. s. Á. Rendelők eltérő árakon Sok településre csalogatni kell a háziorvost Nem történt meg a valódi privatizáció az egészségügyi alap­ellátásban, mert a rendelőként használt ingatlanok zöme továbbra is a települési önkormányzatok tulajdonában ma­rad - állítja Zongor Gábor, az ország helyhatóságainak több mint felét, 1600 tagot tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Budapest A praxisjogról szóló törvény híré­re állítólag sok településen bein­dult a kiszorítósdi, vagyis az ed­digi orvos helyére hirtelen akad­tak újabb pályázók.- A csábító ígéretek sok ember fantáziáját megmozgatták - mondja Zongor Gábor. - Végül is azok a háziorvosok kapják meg a vagyoni értéket képviselő praxis­jogot, akik 2000. február 25-én szerződésben álltak az önkor­mányzatokkal. Az már bizonyos­nak látszik, hogy ezután sem a ta­nyavilágban dolgozók helyére pá­lyáznak majd a legtöbben, hiszen sok vidéki dolgozó orvos gyakor­latilag éjjel-nappal szolgálatban van. Ráadásul a tanyai praxis tö­redékét éri majd egy fővárosinak.- Sokan félnek attól, hogy az elszegényedett önkormányzatok a rendelők értékesítésével kíván­nak majd extra bevételhez jutni. ■ - A szövetségnek nincsenek erre vonatkozó irányelvei. Az or­vosi rendelők más célra nem érté­kesíthetők, tehát az áruk a piaci értéknél mindenképpen alacso­nyabb. Eladásukról rendeletben dönthet a képviselő-testület. Fel­tehetően ahány rendelő, annyifé­le ár. Tudomásunk van olyan te­lepülésekről is, ahol nem akarják értékesíteni a rendelőt.- A háziorvos, ha van rá anya­gi fedezete, akár építhet vagy vá­sárolhat is másik ingatlant rende­lő céljára...- Igen, ezt megteheti. Akkor felszabadul az önkormányzat számára egy ingatlan.- Hogyan fogadták az önkor­mányzatok a háziorvosok szigorú alkalmassági vizsgálatának hírét?- Kedvezően. Sőt tudtommal maguk az orvosok is. Csak éppen jó lenne mielőbb kiterjeszteni ezeket a vizsgálatokat a kórházak- ban dolgozókra is. Németh zsuzsa Nincs hungarista veszély A titkosszolgálatok szerint gerillaakciókra is készültek A szélsőjobboldali nézeteiről elhíresült Ekrem Kemál György előkészületeket tett ugyan az alkotmányos rend megdöntésére, ám tervéből nem lett a társadalmat veszé­lyeztető tett - magyarázzák a sokak szerint enyhe, kétéves felfüggesztett büntetést az illetékesek. Budapest lásáról, vagy például Berecz Já­----------------------------------------------- nos, Pető Iván, Horn Gyula és Ekrem Kemál Györgyöt az alkot- Vitray Tamás agyonlövéséről is, mányos rend elleni szervezkedés Szikinger István alkotmányjogász kísérlete, illetve lőfegyverrel való szerint azonban ezeknek a ter- visszaélés bűntettében marasz- veknek egy része eleve nevetsé- talta el - első fokon - a Fővárosi ges. A magyar demokrácia van Bíróság. Az ítélet indoklása sze- olyan erős, hogy a titkosszolgá- rint a férfi és az általa vezetett latok által is figyelt, komoly bá- Kommunizmus Üldözöttjeinek zissal nem rendelkező szélsőjob- Szövetsége az államrend erősza- bős csoportok komolyan ne ve- kos, fegyverrel történő megdön- szélyeztethessék. A szakember tésére készült. A szervezet tagjai úgy véli: a mostani ítélet azért „si- között szó esett a rendőrség le- keredett” viszonylag enyhére, fegyverzéséről, a határok lezárá- mert a hatalom nem akarja, hogy sáíól, stratégiai pontok megszál- politikai foglyai legyenek, azt vi­szont demonstrálni kívánja, hogy nincs komoly baj. Kátai Ildikó, a Nemzetbizton­sági Hivatal sajtófőnöke is meg­erősítette: nincs ma egyetlen olyan jelentős szervezet sem Ma­gyarországon, amely a demokra­tikus alaprendet komolyan veszé­lyeztetné. Igaz, a Nemzetbizton­sági Hivatal titkos módszereinek köszönhetően egyes csoportok­nál nagy mennyiségű rasszista uszító nyomtatványt foglaltak le. Kiderítették azt is, hogy több bőr­fejű fegyver- és lőszerbeszerzésre készül, és olyan tábor szervezé­sébe fogott, amelyben légpuská­val és festékfegyverekkel a geril­laharcot gyakoroltatták volna. Baj tehát nincs, de érdemes odafi­gyelni. TAKÁCS MARIANN AGRÁRVITA. A földművelés- ügyi miniszter szerint a Mező- gazdasági Termelők és Szövet­kezők Országos Szövetsége szegte meg az agrármegál­lapodást, amikor decemberben kezdeményezték, hogy az' ag­rárágazatban dolgozók mini­málbérének megemelését ha­lasszák el. Torgyán József köz­leményben erősítette meg, hogy a szaktárca időarányosan telje­sítette a tavaly szeptemberben megkötött agrárbéke-megálla­podásból adódó feladatait. BELVÍZKÁROK. Legkésőbb áprilisban határoz a kormány a belvízkárok enyhítésére fel­használható összeg mértékéről, ezután azonnal megnyílnak a források - közölte Pintér Sán­dor belügyminiszter Székesfe­hérvárott. Elmondta: a kor­mány a belvíz elleni védekezés költségeinek teljes összegét megtéríti. JAVASLAT. Bérlakások építé­séhez kedvezményes hiteleket sürget nyolc szocialista képvise­lő. Azt indítványozzák, hogy a kormány a Magyar Fejlesztési Bankon, vagy regionális fejlesz­tési társaságokon keresztül nyújtson hitelt az önkormány­zatoknak, hogy azok bérlakáso­kat tudjanak építtetni. VÁDEMELÉS. Vádat emelnek az úgynevezett megfigyelési ügyben ismertté vált kormányőr ellen. A budapesti főügyész sze­rint Bédi Csaba alaposan gyanú­sítható hivatali visszaélés bűn­tettével és jogosulatlan adatke­zelés vétségével. Az Országgyű­lés megfigyelési bizottságának jelentése szerint a rendőrtiszt közvetítette egy magánnyomo­zónak Czégé Zsuzsa filmprodu­cer felkérését, hogy figyeljen meg - akkor még ellenzéki - fideszes politikusokat. TISZA-TÓ. Június közepétől újra lehet horgászni a Tisza-ta- von, ha nem történik újabb környezeti károsodás a folyón. Erről Gönczy János kormány- biztos Poroszlón beszélt a szennyezések következmé­nyeiről rendezett tanácskozá­son. A szakemberek szerint a jövő hónap közepén megkez­dődhet a haltelepítés is a Ti- sza-tavon. KISFALUDY, (fm) A Világvége holnap is elmarad címmel tart kétnapos előadássorozatot a hét végén (március 25-én 10-18 óráig, 26-án 9-16 óráig) Kisfa­ludy György időfizikus Békés­csabán, a Csaba Honvéd Kultu­rális Egyesület székházában. Ízelítő az előadások témáiból: a jelenlegi fizika csődje, jövőtu­domány, energia ínség-bőség, a bibliakutatás újabb eredmé­nyei, földi, földön kívüli érte­lem... Tumultus a nyelvvizsgákon A Rigó utcában is csak hat nyelvből vizsgáztatnak Eddig még csak az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) kapta meg az engedélyt arra, hogy államilag elismert oklevelet állítson ki. A vizsgaidőpontok már telítettek, így akad olyan középiskolás, aki egyetemi, főiskolai felvételijé­hez már nem tudja csatolni az értékes pluszpontokat érő, nyelvtudást igazoló okmányt. Budapest Megszűnik az ITK - közkeletű ne­vén Rigó utca - nyelvvizsgáztatási monopóliuma, ugyanakkor az senkinek sem érdeke, hogy korlát­lan számú vizsgaközpont osztoz­zon a körülbelül százhúszezres piacon. A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület (NYAT) egyik tagjának véleménye szerint ez a veszély egyelőre nem is áll fenn, hiszen a Rigó utcai vizsgaközponton kívül csupán a Közgazdaság-tudományi Egyetem, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskola kérel­mét vizsgálják az illetékesek. Mint azt Dávid Gergely elmondta, eddig egyetlen magánnyelviskola sem kérelmezte, hogy kapjon enge­délyt államilag elismert vizsga tar­tására. Ennek a nem kis összegű akkreditációs díjon kívül egyebek mellett az lehet az oka, hogy igen részletes, szakmailag megalapo­zott oktatási módszertant kell ki­dolgozni, bizonyos számú és meg­felelő képzettségű nyelvtanárral kell rendelkezni, s az sem mind­egy, hogy a vizsgahelyiség, Uletve annak felszereltsége megüti-e azt a szintet, amelyet az akkreditáló testület elvár. A Rigó utcai vizsgaközpont ve­zetője korábban úgy nyilatkozott, hogy a NYAT-nak befizetendő ma­gas akkreditációs díjak miatt volt kénytelen lecsökkenteni azon nyelvek számát, amelyekből az idén a náluk jelentkezők vizsgát tehetnek. Az eddigi 52 helyett mindössze 7 idegen nyelvre kérték meg az engedélyt. Angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol nyelvre az engedélyt már megkap­ták, a latinra azonban nem. A latin nyelv esetében a benyújtott minta- feladatok nem illettek bele a vizs­garendszerbe - nyilatkozta Dávid Gergely, így a Nyelvvizsgát Akkre­ditáló Testület ajánlásával az Idegennyelvi Továbbképző Köz­pont most átdolgozza akkreditá­ciós kérelmét. Horváth Magdolna Oscar-tudnivalók Hollywood Teljes gőzzel készül Ameri­ka az Oscar-díjak átadására. A felfokozott várakozást nem csak az okozza, hogy kik lesznek a kitüntettek, hanem az is, hogy mit vesznek fel a szépek és a gazdagok. A legutóbbi díjátadáson Cate Blanched vonzotta a pillantáso­kat: estélyi ruhája elölről nézve erkölcsösnek tűnt, hátul viszont átlátszó volt egészen addig, ahol a tanga kezdődött. így azután a hét végén is hatalmas lesz a kereslet a sztárfotók iránt, hiszen Philip Bloch hollywoodi divatguru már jó előre kinyilvánította, hogy „a félmeztelen viselet sikkes”. Mindent elhomályosít persze az aranybevonatú, nagyjából négykilós szobrocska, amely spe­ciális réz-nikkel-ezüst ötvözetből készül. (Idén külön izgalmat kel­tett, hogy valaki ellopta őket, s csak nemrég kerültek elő egy sze­méttárolóból.) Az eddigi 71 átadáson 2328 Os- car-díjat osztottak ki, s azt mind­össze három esetben utasították vissza: két színész, George C. Scott és Marlon Brando, és egy kevésbé ismert író, Dudley Nichols (aki ké­sőbb meggondolta magát, és át­vette a szobrocskát). A kitüntetés pontosan egy dol­lárt ér - legalábbis minden Oscar- díjazottnak alá kell írnia egy nyi­latkozatot, hogy ha valaha is meg kívánna válni tőle, először a Film- akadémiának köteles felajánlani, egyetlen dollárért. Ennél azonban jóval többet fizetett érte Steven Spielberg, amikor a Clark Gable ál­tal elnyert szobrocska a színész hagyatékából mégiscsak aukcióra került, s a rendező 550 ezer dollá- rért megvásárolta azt. ________■ Balesetek megelőzése USA Amerikában egészen fiatalon meg lehet szerezni a jogosít­ványt. A Johns Hopkins egyetem kutatói a közlekedési balesetek statisztikái alapján megállapítot­ták: minél több fiatal korú utasa van a tini sofőrnek, annál na­gyobb a végzetes baleset esélye. A szomorú adatok alapján kiszá­molhatták: ha egy 16 éves ifjú so­főr három vagy több (hasonlóan fiatal) utast visz, háromszor ak­kora a halálos baleset esélye, mintha csak egy utassal autóz­na. A vizsgálat alátámasztotta a néhány amerikai államban az utóbbi időben megalkotott jog­szabályt: Kaliforniában például a 16-17 évesek nem vihetnek ma­gukkal tinikorú utasokat a jogsi megszerzését követő fél évben, továbbá az első évben éjfél és reggel öt óra között nem vezet­hetnek felnőtt kísérő nélkül. FEB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom