Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-17 / 64. szám

A SZÁMÍTÓ G É P VILÁGA 2000. MÁRCIUS 17., PÉNTEK - 7. OLDAL Adatbázis Magyar Válasz Az információs korszak kormányzati kihívásai címmel tartott konferenciát nemrégiben a Mi­niszterelnöki Hivatal. Megnyitóbeszédében Stumpf István miniszter elmondta, hogy a kor­mány jelentős hangsúlyt helyez az informatika felhasználására, mivel az alapjában határozza meg a jövő század információs társadalmát. Hozzátette, hogy 1999 januárjában szakértőket bíztak meg a kormányzati feladatok ki­dolgozása céljából, ennek egyik eredménye a mostanra elkészült Magyar Válasz című tanulmány. Készítőinek vezetője, Havass Miklós, a Számaik Rt. elnöke szerint a tanulmány fő célja olyan stratégia felvázolása volt, amelynek segítségével Magyarország az átlagosnál gyorsabban kialakíthatja az információs társadalmat. Havass felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az Európai Unió el­képzeléseit is figyelembe vevő tanulmány még nem program, nem sorol fel erőforrásokat, határidőket és felelősöket. Ez a feladat a kormányra hárul. A konferencia meghívott vendége volt David Cook, az angol kabinetiroda informatikai csúcsszervezetének igazgatója. A szakember röviden összefoglalta a nyolc évre terve­zett brit kormányzati munkát, amelynek központi elemét az ügy­félközpontú kormányzatban határozta meg. Az ügyintézés új módjai megváltoztatják az egyén és a kormányzat közötti kapcso­latot. „A polgárok nem kíváncsiak a kormányzat felépítésére" - mondta Cook. Olyan stratégiára van szükség, amely lehetővé teszi a tárcák és a szervezeti egységek, az önkormányzatok és a köz­ponti irányítás új együttműködési formáit. Alapkövetelmény, hogy a különféle szervek a mindenki számára érthető módon kí­nálják szolgáltatásaikat. Amerikai PC olasz köntösben Az elmúlt évtizedben a személyi számítógépek je­lentős súly- és méretcsökkenésen estek át. Először a megtermett aktatáskányi méretű laptop zsugoro­dott spirálfüzet méretű noteszgéppé, s később te­nyérben elférő mindentudó csodamasinává, most pedig az asztali komputerek „mennek összefele”. E tendencia jegyében nemrégiben mindössze 4 kilogrammos asztali PC-vel rukkolt elő a Hewlett-Packard. A kicsi, olasz formatervezésű e-Vectra mérete alig ötödé a hagyományos számítógépekének, ennek ellenére nem hordozható (négy kiló elvégre mégiscsak négy kilő). Az először az USA-ban, Angliában, Németországban és Franciaor­szágban forgalomba kerülő gép érdekessége, hogy nincsenek belső kártyahelyei, s ezzel az informatikai támogatás költségei 20-25 szá­zalékkal alacsonyabbak, mint a hagyományosnál PC-k esetében. A | HP olyan cégeknek szánja az e-Vectrát, amelyek az elektronikus ke­reskedelem irányába kívánnak nyitni, innen a készülék nevének „e”-je. A második negyedévben piacra kerülő asztali gépet Intel PIII vagy Celeron processzorral, illetve Windows 2000, 98 vagy NT 4.0-s operációs rendszerrel szállítják. Szuperszámítógép magyar módra A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Számí­tástechnikai és Automatizálási Kutatási Intézete (SZTAKI) új oktatótermében átadták Magyaror­szág legnagyobb teljesítményű számítógépét. Az úgynevezett szuperszámítógépek árai millió dollá­rokban mérhetők. Miután egy ilyen gép a magyar kutatók szá­mára megfizethetetlen, a SZTAKI-ban 28 PC-t kapcsoltak össze 100 megabit gyorsaságú hálózattal, így a szuperszámítógépek árának töredékéért közel 30 gigaflopra tudták emelni a gépek összteljesítményét. Ez azt jelenti, hogy a fürtbe kötött masinák másodpercenként 30 milliárd műveletet hajtanak végre. A SZTA­KI eddig a Paksi Atomerőmű Rt.-vel és az Országos Meteoroló­giai Szolgálattal tárgyalt már az együttműködés lehetőségeiről, de várják a szupergyors program felhasználása iránt érdeklődő nagyobb vállalatok jelentkezését is. Csak megjegyezzük, hogy Európa leggyorsabb szuperszámítógépe - amely a francia atom­energia-központban működik hasonló technológiával - másod­percenként ötezermilliárd számítási művelet (5 teraflop) végre­hajtására képes. Mobilizált internet Az interneten kommunikáló mobiltelefonok szá­ma három éven belül felülmúlja az internetes kap­csolattal rendelkező személyi számítógépek szá­mát - állítja Jorma Ollila, a Nokia finn távközlési óriáscég első embere. Véleménye szerint a fel­használók a PC-k helyett inkább mobil eszközö- | két vesznek majd igénybe különböző elektronikus kereskedelmi szolgáltatások eléréséhez. A legújabb technológiák - például a mobil internetezést lehetővé tevő WAP - elterjedésével új távlatok nyíltak meg a mobil kommunikáció területén, ami agresszív pia­ci versennyel párosul. Andy Green, a British Telecom csoport el­nöke az angliai WAP-őrületet látva kijelentette, hogy 2001-ben már csak olyan mobiltelefonok lesznek eladhatók a japán és a brit piacon, amelyekkel lehet internetezni. A felhasználói szokások is megváltoznak, nem kell többé számítógép elé ülni, hogy a neten barangolhasson az ember. Ebből adódóan a mobiltelefon lesz a legnépszerűbb internetes eszköz, amelyet a televízióhoz csatla­kozó webdoboz és a videojátékok követnek; a PC-nek már csak a szerény negyedik hely marad. Egy brit piackutató cég fenti állítá­sokat alátámasztó felmérése szerint a mobiltelefónia robbanás- szerű európai terjedésének köszönhetően 2005-ben már 270 mil­lió felhasználó sétál mobiltelefonnal a zsebében, s akkor már a készülékek 69 százaléka WAP-képes is lesz. Ám a tanulmány úgy véli, az előfizetők számának növekedése csak a következő gene­rációs mobiltechnológia megjelenésekor kap igazi lendületet, amikor a telefonnak már multimédiás funkciói is lesznek. Szakemberek úgy vélik, 2005-ben 144 millió WAP-készülék lesz Európában. GameStar GameStar - a játékos Az oldalt a Computerwortd Sxámiíástethmka munkatársai készítettek ct FEB Sajtóúgynfíkséig «györtmüködésével. Túl az 1 gigahertzen Folytatódik az AMD és az Intel közötti lélegzetelállító versengés, amiben most az előbbi jelentős lépéselőnyhöz jutott: „Az AMD a világon elsőként megkezdte az 1 gigahertzes pro­cesszorok szállítá­sát” - jelentették be a gyártó fényárban úszó főhadiszállásán. Az 1 GHz-es álomhatár elérése már régóta a processzorgyártók legfőbb célja volt. „Az egymilliárdos órajel- frekvencia elérése a számítógépipar­ban olyasvalami, mint a repülésben a hangsebesség elérése volt" - áll az AMD közleményében. Ezzel a lépéssel az AMD nem­csak a világ leggyorsabb pro­cesszorénak sz^lítójává vált, ha­nem igencsak megszorította fő rivá­lisát, az Intelt, hogy a tervezetthez képest az is hetekkel korábban ruk­koljon ki a maga 1 GHz-es lapkájá­val. Az AMD és az Intel közötti pár­viadal azért is vált izgalmassá, mert az „egygigás” processzorok megje­lenését csak a pénzügyi év közepé­re várták. Az ÁMD elnök-vezérigaz­gatója vízválasztó eseményként üd­vözölte közleményében az 1 giga- , hertzes határ áttörését, de a cég pi­acvezető pozíciója vélhetően rövid életű lesz, hiszen így az Intel is kénytelen korábban megjelenni a piacon (eredetileg csak június végé- re tervezte saját 1 giga­hertzes processzorénak indítását). A Compaq és a Gateway lesznek az első gyártó cégek, amelyek az új AMD-Athlon pro­cesszorokkal szállítják majd készre szerelt szá­mítógépeiket. A Hewlett-Packard és az IBM az Intel Pentium III-ra épülő 1 GHz-es rendszereikkel is minél hamarabb piacra akarnak lépni - nagy nyomás nehezedik tehát az Intelre. A fő kérdés most már az, hogy melyik gyártó lesz képes nagyobb mennyiségben szállítani az 1 gigás chipeket. Te­kintettel arra, hogy az Intelnek je­lentős gyártási problémái vannak, szakértők szerint rövid távon az AMD tűnik nyerőnek. Új számítástechnikai tévécsatorna Március 13-án indult Magyarország első és mindeddig egyetlen, kizárólag számítás- technikával foglalkozó kábeltévé-csatornája, a Game Channel Televízió. A Game Channel az egyetlen olyan tévécsatorna, amely teljes adásidejében házimozihanggal, „szélesvásznú" kép­pel sugároz, és folyamatosan látható az interneten, a NetTv adásában - áll az ezután kábelen is fogható tévé beharangozójában. A műsorok a legújabb játékoktól a hardvertuningoláson át a fantasztikus filmek kulisszatit­kaiig mindent felölelnek. Naponta egy óra Játékőrület, amely nemcsak az éppen megjelenő, hanem a fejlesztés kezdeti fázisában lévő játékokat is bemutatja. Indul a régóta tervezett Flashback, ahol a Commodore 64 és a „nagy öregek” vüágába csöppenhet vissza a néző heti egy óra erejéig. A műsor különlegessége, hogy a frissen meg­jelent játékoktól kezdve visszamegy azok gyökereihez, bemutatja a játékstílus őseit is. A települések, ahol ezen­túl kábelen is fogható a Game Channel: Hódmezővásár­hely, Pilis, Szentendre, Tahitótfalu, Tata. A következő lé­pés 40 napon belül várható, ekkor további 20 település kapcsolódik be, és aztán folyamatosan az összes többi. Egyéni vételre továbbra sincs lehetőség, a világhálón kívül csak kábeltévén kísérhető figyelemmel Magyaror­szág első és egyetlen számítástechnikai televíziója. Virágpor-előrejelzés műholddal, internettel AltaVistával keresni Európából több a látogató Az amerikai AltaVista-portál forradalmian új internetes díjcsomaggal próbálja rávenni a briteket (sajnos csak a briteket...) az inter­netezésre. A cég meglepő ajánlata értelmében májustól minden új internet-előfizető - 36 fontos egyszeri belépési díj befizetését követő­en - egész éven át korlátlanul internetezhet a telefonpercdíj felszámolása nélkül. Az éves előfizetési díj mindössze 10-20 font lesz. Andy Mitchell, az Alta­Vista UK ügyvezető igaz­gatója szerint a British Telecom és más telefon- szolgáltatók magas tele­fontarifái miatt a brit gaz­daság még mindig az USA mögött kullog, leg­alábbis ami az internetet illeti. A percdíjmentes, korlátlan internet-hoz­záférés segítségével az AltaVista - amelynek egyébként hajdani ma­gyarországi leágazása az AltáVizsla kereső - azt reméli, hogy látványosan megugrik a brit inter­netezők száma, az inter­nettel kapcsolatos mun­kahelyek száma növe­kedni fog, és az elektro­nikus kereskedelemre is jótékony hatással lesz. Piaci elemzők szerint a kaliforniai székhelyű cég lépésével a brit internet­felhasználók közel 700 millió font telefonkölt­séget takarítanak meg évente. A portált a nö­vekvő reklámbevételek­ből és az élénkülő on­line-vásárlásból kívánják finanszírozni. Az AltaVista hon­lapjának ( http://www . altavista.co.uk/) euró­pai története igen rövid, de annál sikeresebb. El­ső bázisát 1999 áprilisá­ban építette ki Német­országban, majd októ­berben megalakult az európai divízió, amely után a svéd, az angol, a holland, és a francia nyelvű helyi portálok következtek. A sikeres belépő után, 2000-ben szinte egész Európát be­hálózó terjeszkedés vár­ható. Az amerikai „anya­portál” havonta 54 mil- Íió látogatót fogad, de minden harmadik találat Európából jön. Ezért tartja szükségesnek az amerikai tartalomszol­gáltató, hogy helyi nyel­veken is megjelenjen, és az AltaVista egyre több (európai) nyelven „be­széljen”. Az előrejelzé­sek fényében 2002-ben már közel 136 millió európai internetezőre le­het számítani, így az AltaVista biztosítottnak látja nagyszabású euró­pai befektetéseinek meg­térülését. Aki manapság szipákol vagy tüsszög, nem tud­hatja: egyik utolsó áldo- zata-e a térségünkből re­mélhetőleg hamarosan kitakarodó téli náthaví­rusnak, avagy a virág- por-szállingózás első ki­szemeltjei közé tartozik? A mogyoró- meg az égerfa ugyanis nagyon korán kezd virágozni; pollenjei a lakos­ság ötödét-hatodát kínzó szénanátha okozói. A könnyező, tüsszögő, orrfú­vó milliók kora tavasztól késő őszig szenvednek az éppen aktuális polleninvá­zió miatt. A néhány ezredmillimé- teres „virágporűrhajók” milliárdjainak repülési me­netrendje ezeregy tényező­től függ. Olasz, francia, spanyol kutatók és egy gyógyszergyártó cég szak­emberei arra vállalkoztak, hogy műholdak és persze az internet segítségével egy-két éven belül minden eddiginél részletesebb, gyorsabb és pontosabb, 96 órás pollen-előrejelzéssel látják el az Európai Unió országaiban élő allergiáso­kat. A prognózis remény­beli pontosságára jellem­ző, hogy akár 30 négyzet- kilométeres térségekre ké­pesek majd megjósolni a virágpor-vándorlást. A jel­zések az internet segítsé­gével a számítógép vagy a mobiltelefon képernyőjén is megjeleníthetők. Elméletileg már minden készen áll, sőt Franciaor­szágban már meg is kezdő­dött a vadonatúj ASTHMA (Advanced System of Teledetection for Healthcare Management of Asthma) program gyakorlati próbá­ja. A virágportöménység megállapítása manapság az előrejelző programok alap­ja; az ASTHMA ezt csak­nem önműködően elvégzi. A technikusoknak semmi egyéb dolguk, mint hogy rendszeresen egy számító­géppel vezérelt mikrosz­kópba helyezzék a pollen­csapdákat. A mesterséges intelligenciával „megál­dott” berendezés jóformán azonnal közli az eredményt a központi komputerrel. Tavasztól már négy EU- régióban működik az új tí­pusú virágpor-előrejelző szolgálat. A rendszeres, mondhatni állandó mobiltelefon-használat mellett egyre gyakrabban megfogalma­zódó kétely: vajon nem veszélyes-e „agyunk tőszomszédságában” egy sugárzó eszközt tartogatni. Konkrét eredmények nincsenek, pontosab­ban az elmúlt hat év alatt elvégzett valameny- nyi kutatás azt erősítette meg, hogy „a drót nélküli telefonok rádiófrekvenciái következté­ben, az adott teljesítményszinteken nem mu­tatható ki egészségkárosító hatás”. Akit a té­ma részletesebben is érdekel (és ugyan kit nem?), rengeteg anyagot és adatot, számos ta­nulmányt elolvashat a következő netcímen: http://www.phonefacts.net . Perdöntő bizonyítékok pedig azért nin­csenek (és nem is lehetnek), mert attól még, hogy eddig nem sikerült káros ha­tásokat kimutatni, a hosszú távon ható ve­szélyek nem zárhatók ki. Ezt az egyelőre sehova sem vezető vitát sajátos módon kerülik meg Amerikában. Hallatlanul divatba jöttek a headsetek, (amelyek egyébként Magyarországon is kaphatók). Elterjedésük annak tulajdonít­ható, hogy használatukkal messze kerül egymástól a készülék (a mobiltelefon) és a fej, benne a féltett agyvelővel. A „Man (és: Woman) in Black” figurák el­szaporodása nem azt jelzi, hogy biztonsági őrök szállták volna meg Amerikát, hanem hogy az emberek többsége rájött: egy ilyen egyszerű eszköz alkalmazásával is „megelőz­hető a baj” - ha van egyáltalán. A headset a megoldás! Mindenesetre az egyik headset-használó is „felfedezték” Amerikában. (Ahol nem lelkesen magyarázta a Los Angeles Times- divat olyan törvényeket hozni, amelyeket ban: „Nem akarok kísérleti nyúl lenni ab- aztán nem lehet betartatni - nem is tiltot- ban a globális kísérletsorozatban, amely ták be a vezetés közbeni mobiltelefonálást, azt vizsgálja, milyen hatással vannak a mint Európában sok helyütt.) Ha a head- mikrohullámok az emberi agyra és egész- setet autóban használják, sokkal biztonsá- ségre. Ha létezik alternatíva, miért ne vá- gosabb a gépjárművezetés, lasztanám azt!?” A headset további hasznát • _________________________________!

Next

/
Oldalképek
Tartalom