Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-02 / 52. szám

Ä 5600 Békéscsaba, Orosházi ül 60. Tel./fax: 441-521. (30) 9484-521. • Műkő kémény- és pillér-, lábazat-, homlokzatburkoló téglák, térburkoló elemek • kerítésrendszerek már 20% előleg befizetésé­vel, helyszíni ügyintézéssel. A város köznyugalmát zavarták Enyhítő körülményt a bíróság nem talált, súlyosbítót igen Rendkívül súlyos ítéletnek tartom, amit ki­szabtak rám! Nem ütöttem agyon senkit, nem vagyok egy rohadt, elvetemedett bűnö­ző! Mindenért fellebbezek, ha kell, éveken át keresem az igazamat! — mondta F. Csaba a városi bíróság ítélethirdetése után. Orosháza Az épületbe csak idézéssel lehetett bejutni. A szokásosnál is több rendőr vigyázta a rendet az Orosházi Városi Bíróságon szerdán reggel. A tö­meg kint várakozott, miközben Kissné dr. Verasztó Éva tanácsa ítélethirdetésre készült. Több rendbeli, folytatólagosan, súlyos fenyege­téssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete, valamint üzletszerűen elkövetett kábítószerrel való visszaélés bűntette és egyéb bűncselekmé­nyek miatt kellett felelnie kilenc fiatalember­nek. A kilencből azonban F. Sándor (akinél enyhe fokú szellemi visszafogottságot állapított meg a szakértő) és Zs. Richárd (kórházi kezelé­sen volt) ügyét a bíróság elkülönítette. F. Gusz­távot pedig keresik (más cselekményért kisza­bott börtönbüntetésének letöltése után kisétált a börtönből, azóta sem találják). F. Csabát a bíróság 7 év 6 hónap, Zs. Róber­tét 5 év 6 hónap, Sz. Szilárdot 5 év 6 hónap, P. Lászlót 3 év, F. Sándort pedig 1 év börtönbünte­tésre ítélte. F. Lászlót viszont felmentette, mert bűnösségét bizonyítani nem lehetett. Az indoklásban Kissné dr. Verasztó Éva el­mondta, a bíróság enyhítő körülményt nem ta­lált, súlyosbítót viszont igen, mert cselekmény- sorozatukkal a város köznyugalmát zavarták a vádlottak. A kiszabott büntetés végrehajtható szabadságvesztés, ami visszatartó hatású lehet. Az ügyész kezdeményezte P. László előzetes letartóztatását, de ezt a bíróság elutasította, csak lakóhely-elhagyási tilalmat rendelt el. A vádlot­tak kérték a hozzátartozóikkal való kapcsolattar­tás engedélyezését, ezt a bíróság nem támogatta. A védők mindegyike fellebbezett az ítélet el­len. CS. I. Nem csak a húszéveseké.... Tegnap ünnepélyesen átadták Békéscsabán az Életfa nyugdíjasházat. (Tudósításunk a 3. oldalon olvasható) Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu Hány évesen...? Juhász Zsu­zsanna szerint a lányok 23-24 éves korukban menjenek férj­hez, a fiúk pe­dig 28 éves ko­ruk betöltése után kössenek házasságot. (5. oldal) Nem kötelező... Aki erdős, bozótos területre szervezi a nyaralását, már most beszerezheti a kullancs- encephalitis elleni védőoltás-so­rozat első adagját. (7. oldal) A kis rókák... Elgondolkodtató, miért éppen Lilian Heilman A kis rókák című darabjára esett vizsgaelőadás­ként a választásuk a békéscsa­bai Fiatal Színházművészetért Alapítványi Színiiskola negyed­éves hallgatóinak. (10. oldal) Felmondott a vezér Békéscsaba A cég működését érintő néhány kérdésben eltért a véleményem a tulajdonosokétól, részben ezért, részben pedig családi ok miatt mondtam fel a munkavi­szonyomat március 10-ei hatály- lyal - válaszolta tegnap kérdé­sünkre Szarvas Péter, a Csabai Konzervgyár Rt. vezérigazgató­ja. Szarvas Péter tavaly július 20-ától október 31-éig ügyvezető vezérigazgatóként, majd no­vember 1-jétől a részvénytársa­ság közgyűlése által megválasz­tott és kinevezett vezérigazgató­ként látta el a konzervgyár irá­nyítását. Érdeklődésünkre Szar­vas Péter elmondta: konkrétu­mokról egyelőre nem kíván nyi­latkozni, azon pedig még nem gondolkodott, hogy a későbbi­ekben hol dolgozik majd. ______________NY. L Petíciók Kelet-Magyarországért A Mikes létrejöttét és elsorvasztását is a kisgazdáknak köszönheti? Ceausescu falurombolásához hasonlította a jelenlegi ma­gyarországi vidékfejlesztési politikát a tegnapi battonyai nagygyűlésen dr. Karsai József, az országos agrárdemonst­rációs bizottság elnöke. A mintegy hatszáz résztvevő előtt arról is szólott, hogy az 1848-as forradalomban követelt pol­gári szabadságjogokat éppen a polgári kormány veszi sem­mibe. Battonya A forró hangulatú nagygyűlésre, amelyen Karsai Józsefen kívül beszédet mondott Sipos Sándor, a Békés megyei demonstrációs bizottság elnöke is, főleg Békés és Csongrád megyéből érkeztek résztvevők. A fórum egyhangúlag elfogadta a szociális és család­ügyi, illetve a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez címzett petíciókat. A harmadik (szintén egyhangúlag elfogadott) petíció azokhoz szól, akik tehet(né)nek még valamit a battonyai középiskoláért. Ez utóbbit nem csak az illetékes mi­niszterhez juttatják el, hanem a megyei önkormányzathoz is. A nagygyűlés résztvevői köve­telték, hogy a kormány és az FVM tartsa be az agrárfejlesztésről szó­ló 1997. évi CXIV. törvényt (nö­velt összegű támogatás a mező- gazdaságnak, középtávú agrárpo­litika, esélyegyenlőség a nemzet- gazdaság más ágazataival, intéz­ményi és pénzügyi keret az elemi károk enyhítésére). Ugyancsak követelték a résztvevők az 1999 szeptemberében Szolnokon aláírt agrárbéke-megállapodás mara­déktalan betartását (likviditási gondok enyhítése, reorganizációs alap létrehozása, intervenciós árak meghirdetése, piacvédelem, mérettől és üzemformától függet­len támogatási rendszer). A szociális és családügyi mi­niszterhez címzett petícióban a demonstrálók Kelet-Magyaror- szág, a Viharsarok, a dél-békési térség, illetve Battonya város vég­leges leépülésének megakadályo­zását kérték a kormánytól. Battonyán például jelenleg a kis­korúak 70 százaléka részesül rendszeres gyermekvédelmi tá­mogatásban. A családok egyhar- mada szorul állandó jelleggel át­meneti segélyre. A város idei költ­ségvetésének 26 százalékát for­dítja segélyezésre! Ebben a régió­ban a falukutatók ugyanolyan szegénységgel és pusztulással szembesülhetnének, mint az 1930-as évek Magyarországán. A szónokok beszédét többször szakította meg taps és helyeslő közbekiáltás, de érzelmileg akkor vált igazán eggyé a nagyterem kö­zönsége, amikor a helyi középis­kola ügye került szóba. — Ezt a gimnáziumot a hábo­rús újjáépítés közepette, 1946- ban dr. Gábor Gyula helyi kisgaz­da-elnök kezdeményezésére egy­hangúlag hozta létre az akkori képviselő-testület. Most egy má­sik kisgazdának, a megyei köz­gyűlés alelnökének vezényletével akarják elsorvasztani. Hát ez nem fog menni, mi igenis ragasz­kodunk a középiskolánkhoz! — jelentette ki dr. Karsai. A középiskola közalkalmazotti tanácsa és diákönkormányzata által is támogatott petícióban töb­bek között ez olvasható: egy de­mokratikus országban elfogadha­tatlan, hogy önkormányzati hatá­rozatok csupán néhány megyei vezető átgondolatlan akarata alapján szülessenek. A követelé­sek között szerepel a helyi és a megyei önkormányzat között fo­lyó tárgyalások mielőbbi befeje­zése, a zömmel körzeti feladato­kat ellátó Mikes Kelemen Közép­iskola fejlesztése, elsősorban me­gyei forrásból. „Európától való tá­volságunkat tovább növeli a vas­úti szárnyvonalunk tervezett megszüntetése. A megye egyet­len kitörési lehetőségünket, a he­lyi középfokú oktatást is igyek­szik megkérdőjelezni. Hisszük, hogy a kormányprogrammal el­lentétes folyamatokat még Battonyán sem szabad elindítani” - fejeződik be a dokumentum. A résztvevők, magukhoz véve ötszáz, nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyeret, a városháza elé vonultak: dr. Karsai József itt ad­ta át — továbbítás végett - Takács Dezső polgármesternek a petíció­kat. MÉNESI GYÖRGY Dr. Karsai: „FVM 000. Ezt a rendszámot írassa föl az embereivel Torgyán! így egészen biz­tosan nem sért alkotmányos jogokat" a szerző felvétele Törvénysértő önkormányzatok A legtöbb gondot a késve küldött jegyzőkönyvek okozták A legtöbb törvényességi észrevételt a képviselő-tes­tületi jegyzőkönyvek kése­delmes beküldése miatt tet­te a megyei közigazgatási hivatal — tudtuk meg dr. Simonné dr. Hack Erzsébet­től, a hivatal törvényességi ellenőrzési főosztályának vezetőjétől. Békés megye te­lepülési önkormányzatai országos viszonylatban a középmezőnyben foglalnak helyet a törvénysértések te­kintetében. Békés megye A települési önkormányzatoknak egy évben összesen 6 képviselő- testületi ülést kötelező tartaniuk. A megyei átlag 1999-ben 16 és 18 testületi ülés között mozgott. A legtöbbet - 37-et - Kondoroson tartották, míg a legkevesebbet - 6-ot - Bélmegyeren. (Az összesí­tés a közigazgatási hivatalhoz be­érkezett jegyzőkönyvek alapján készült.) Az 1998-as évhez ké­pest tavaly kevesebb testületi ülést tartottak, ugyanakkor nőtt a meghozott rendeletek és határo­zatok száma. A képvisélő-testületek műkö­dése során gyakran előforduló hi­ba, hogy olyan esetekben is zárt ülésen döntenek dolgokról, ami­kor azt semmi sem indokolja. Zárt ülés csak hatósági ügyekben - például szociális segélyek - kötelező. (Folytatás a 4. oldalon) Kamarák új feladatok előtt A tagdíjfizetési moráljának mondható, időben fizetnek A kézműves kamarával való integráció és részben már az önkéntes tagságra való felkészülés volt a témája kedden a Békés Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara (BMKIK) elnökségi ülésé­nek. A gazdasági kamarák jövőjét meghatározó, tavaly megszületett törvény több feladatot is előír, mielőtt ön­kéntessé válna a kamarai tagság. Gazdaság A gazdasági kamaráknak márci­us 23-áig vagyonleltárt kell készí­teniük az Állami Számvevőszék számára. Március 31-ével a kéz­műves kamara beolvad a keres­kedelmi és iparkamarába. A gaz­dasági szervezeteknek június 30- áig kell arról nyilatkozniuk: ma- radnak-e kamarai tagok az ön­kéntes tagsági rendszerben, mely október 31-étől lép életbe. Ezután az időpont után már nem kötele­ző a kamarai tagság, és a gazda­sági kamarák az addig ellátott közfeladatokat is más szerveze­teknek adják át. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi ülésén elfogadta az 1999. évről szóló be­számolókat és a küldöttgyűlés előterjeszthetőnek ítélte a 2000. évi költségvetést. A BMKIK az 1999. évet 83 miihó forintos meg­takarítással zárta. A kamarai székház már tavaly tehermentes­sé vált, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek fo­lyamatosan adottak voltak az el­múlt években. A kézműves ka­marával április elsején tart közös küldöttgyűlést a kereskedelmi és iparkamara. Az elnökségi ülésen döntés született arról is: a BMKIK min­dent megtesz azért, hogy az el­maradt tagdíjakat tartozó tagjai­tól beszedje. A tagdíjfizetési mo­rál Békés megyében jó, hiszen a több mint 12 ezer kereskedelmi és iparkamarai tag 90 százaléka időben befizeti tagdíját. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom