Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-07 / 31. szám

4. OLDAL - 2000. FEBRUÁR 7., HÉTFŐ HAZA I T U KOR ■■■ ^SüÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gyorssegély belvizeseknek 82 milliónál több a nagykalapból kárelhárításra A Békés Megyei Terület- fejlesztési Tanács január 27-ei ülésén döntött az el­múlt év novembere óta belvíz ellen védekező tele­püléseknek nyújtandó se­gítség mértékéről. Az érintett 45 Békés megyei település 30 millió 140 ezer forintos gyorssegély­ben részesült a döntés ér­telmében. Békés megye A területfejlesztési tanács ülésén döntöttek a megyei keretből ki nem elégített, igazolt és indokolt védekezési költségek azonnali felterjesztéséről. A kormány ja­nuár végi határozata értelmé­ben, a megyék által igényelt ösz- szeg felét azonnali segítségnyúj­tásként biztosítják a központi vis maior keret terhére. Békés me­gye ennek értelmében 82 millió 426 ezer forintot kapott védeke­zésre, kárelhárításra. A támoga­tás leutalása folyamatosan törté­nik, s részletekben jelenik meg az önkormányzatok számláin. Szintén a tavalyi gyakorlatnak megfelelően, folyamatos és rendszeresen szemmel tartott az igények jogosságának, a támo­gatás felhasználásának ellenőr­zése. A kárfelmérés a tavalyi gya­korlathoz hasonlóan - a novem­ber-januári időszak eseményeit illetően - kiterjed a kötelező fel­adatot ellátó, önkormányzati tu­lajdonú ingatlanok, a személyi tulajdonú lakóingatlanban kelet­kezett, illetve az utak, hidak és kapcsolódó műtárgyaikban be­következett károk regisztrálására is. A megyei területfejlesztési ta­nácsokhoz befutó adatok képe­zik a februárban kormány elé ke­rülő belügyminiszteri előterjesz­tés alapjait. _______________________________- BOTH ­Felmérhetik a vagyont A gyermekvédelmi támogatás néha célt téveszt Budapest - SZCSM Az átlagosnál is rosszabb anyagi körülmények kö­zött élő 18 éven aluliak el­látását az állam rendsze­res gyermekvédelmi támo­gatással (is) segíti. Hiteles jelzések szerint azonban évente mintegy 2 milliárd forint mégsem a legrászo­rultabbakhoz jut. A va- gyonbevallásokat mostan­tól ellenőrizhetik a hely­hatóságok. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege a minden­kori öregségi nyugdíjminimum (az idén 16 600 forint) egyötö­de, a havonta esedékes összeg tehát 2000-ben 3320 forint lesz. A február elsejével hatály­ba lépett szabályozás révén a helyhatóságok megvizsgálhat­ják a kérelemben szereplő jö­vedelmi és vagyonnyilatkozat hitelességét. A környezettanul­mányból fakadó vagyonellen­őrzésre azonban csakis akkor kerül sor, ha a megjelölt adatok szemmel láthatóan eltérnek például a szomszédok, a roko­nok, az ismerősök esetleges jelzéseitől. Lakossági berkekben - a témá­ról szóló hírözön ellenére - válto­zatlanul sok a bizonytalanság. Főként azt kérdik: miképp álla­pítható meg tárgyilagosan, mek­kora vagyon, illetve jövedelem minősül az előírt kvótán felüli­nek? Köztudott ugyanis, hogy az egyes településeken, de települé­seken belül is, eltérő összegbe kerülhet a ház fenntartása, a megélhetés. Gáspár Károly, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosz­tályvezetője lapunk érdeklődésé­re elöljáróban hangsúlyozta: a vagyonértékelés szempontjai mindenütt azonosak, alapja azonban a piaci ár. Mindebből az következik, hogy például az in­gatlanértékek meghatározásában az illetékhivatalok adatai a mérv­adóak. A rendelet értelmében a felmérés kiterjed a gyermekkel közös háztartásban élő szülő, il­letve a tartásra kötelezett törvé­nyes képviselő vagyonára is. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a család él. Ugyancsak nem számítanak vagyontárgynak a munkavégzés­hez szükséges, a család megél­hetését biztosító eszközök sem. Abban az esetben, ha az egy csa­ládtagra jutó vagyonérték meg­haladja a nyugdíjminimum 75- szörösét, akkor nem folyósítják a gyermekvédelmi támogatást. Fontos tudnivaló: aki nem járul hozzá a vagyonvizsgálat elkészí­téséhez, kizárja magát a támoga­tottak köréből. Tavaly a 2 millió 200 ezer 18 éven aluli közül 825 ezer után vettek fel a családok gyermek- védelmi támogatást. Helyható­sági tapasztalatok szerint bár mindössze 5 százalék jutott in­dokolatlanul a pénzhez, ez ösz- szességében mégis tetemes summa, mintegy 2 milliárd fo­rintra rúg. E megtakarítás ősz­szel iskolakezdési támogatás­ként hasznosul. _______________________________[CB. B. J.| Belvíz: átfogó védekezés kell (Folytatás az 1. oldalról) Félő, sok annyira megrongálódik, hogy ta­vasszal összedől - mondja Nika István, aki mindezt saját bőrén is tapasztalja. Háza felvize- sedett, menthetetlenül süllyed. A házigazda el­húzza az ágyat a faltól, felemeli a faliszőnyeget. Látni, hogy omlik a fal. A ház süllyedését a ben­ne lakók napról, napra élik meg. Nincsenek egye­dül, a környéken sok ingatlant hasonló veszély fenyeget. A helyzet napról napra rosszabb, a kilá­tások nem sok jót ígérnek. Békéscsaba tavaly 112 millió fo­rintot fordított belvízvédekezésre. Idén 100 milliót terveznek ugyaner­re a célra. Az elvégzendő feladatok­ra azonban ez még nem elég. Az el­sődleges számítások szerint 141 millió körüli lenne az az összeg, mely fedezné a város valamennyi problémás pontján a belvíz elleni védekezés költségeit. Januárban a képviselő-testület a Darányi sori át­emelő kapacitásának bővítésére 10 millió forintot, a Máriássy utcában nyomóvezeték kiépítésére és árok felújításra 6 millió forintot, a Kun ut­cában átemelő üzembe helyezésére 3 millió forintot biztosított.- Mezőmegyer belvíztelenítésére már elkészül­tek a tervek - mondja Bánfi Ádám. - Az érintett ingatlanok számát figyelembe véve, 1999-ben már nem került sor a településrészen a védekezési munkák elvégzésére. Most - Gerlához hasonlóan — a munkák elvégzése után Mezőmegyer is men­tesül a belvíz alól. A Vaskapu-Iskola utca környé­kére készülnek a tervek. A közbeszerzési eljárás miatt augusztus, szeptember környékére várható a munkák kezdése, addig szivattyú üzemeltetésé­vel igyekszünk kezelni a problémát. A Tompa- Zsigmond utca temető felöli környékén biztosí­tott, hogy a felszínen megjelenő vizeket elvezes­sük. Végleges megoldást azonban, miként a felso­rolt többi jaminai utcánál, az úgynevezett nyugat- jaminai rész víztelenítése jelenti majd. Jelen pilla­natban a vízjogi engedélyes terv és a kiviteli enge­délyeztetés zajlik. A nyugat-jaminai rész víztelení­tésének egyik feltétele, hogy a csabai csatornán valamilyen forrásból az azt működtető víztársulat megépítsen egy, körülbelül 600 méteres szakaszt. Erre, nagy valószínűséggel, akár a város is kész forrást megelőlegezni. Mi lesz tavasszal? Nlka Istvánék gondja nem egyedi Jamlnában ívfotó: such tamás A külterületi csatornák kis kapacitással veze­tik el a vizet, ami nem elégséges. Több területen kiöntések keletkeztek, családokat kellett kitelepí­teni. A legveszélyeztetettebb területek a Kétegyházi út, a szennyvíztisztító-telep környé­kén, az Almáskerteknél és a tévétorony mögött találhatóak. Külterületen nem a város feladata a vízelvezetés megoldása. Saját portánál a tulajdo­nos dolga, hogy megoldja a vízelvezetést. A leg­több esetben azonban a tulajdonosok nem tud­ják hová, merre, melyik csatornába vezessék el a belvizet. KOVÁCS ATTILA - PÁNICS SZABÓ FERENC Tűz, bombariadó, sztrájk Két halottja és három sérültje van annak a tűznek, amely szombat hajnalban keletkezett a MÁV Budapesti Igazgatóságá­nak Kerepesi úti épületében. A székházhoz összesen kilenc tűzoltóautó vonult ki, a lángokat egy órán belül eloltották. Eközben tovább folyik a tárgyalás a MÁV vezetői és a sztrájko­ló vasutasok képviselői között - mindeddig megegyezés nélkül. Budapest - MÁV Még keresik a tűz okát A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató­ságának szóvivője, Dobson Tibor a tűzeset kapcsán elmondta: a lángok a szemétledobóban, vagy a mellette található aknában lob­bantak fel az ötödik emelet kör­nyékén. A tűz következtében nagy füst árasztotta el az épüle­tet. Jelenleg a tűzoltás utómunká­latai folynak, így egyelőre nem le­het megmondani, hogy mi volt a tűz keletkezésének igazi oka. Az oltás során megsérült egy tűzoltó is, aki másodfokú égési sérülése­ket szenvedett. A helyszínen tájé­kozódott Kukely Márton, a MÁV vezérigazgatója. A MÁV Buda­pesti Igazgatóságának épületé­ben keletkezett szombat hajnali tűz már az idei év ötödik jelentő­sebb tűzesete a fővárosban. A MÁV Rt. székházában bom­bariadó okozott zavart, ami miatt rövid időre félbeszakadt a repre­zentatív vasúti szakszervezetek és a vasút gazdasági vezetése kö­zött folyó szombat délelőtti tár­gyalás. A székházban a tárgyalási szobát kiürítették, a tűzszerészek a termet átvizsgálták, de robba­nószerkezetet nem találtak. A rö­vid „pihenő” után folytatódott - eredmény nélkül - a tárgyalás. A sztrájk ötödik és hatodik napján továbbra is három vitatott pont maradt a felek között. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MSZ) alelnö- ke a tárgyalást megelőzően kifej­tette: „A szakszervezetek mind­három vitás pontban kompro­misszumos megoldást terjesztet­tek a társaság vezetése elé.” A reprezentatív szakszervezetek vezetői megerősítették, hogy tag­ságuk továbbra is támogatja a munkabeszüntetést. A MÁV nyo­másgyakorló eszközének tartják azokat a valótlan híreket, ame­lyek a sztrájkolók gyengülő kitar­tásáról szólnak. Kiszivárgott hírek szerint a va­sárnapi tárgyaláson a következő három évben az inflációt évente ellentételező és a GDP-növekedést figyelembe vevő javaslatot terjesz­tett Kukely Márton, a vasúttársa­ság vezérigazgatója a reprezenta­tív vasutas-szakszervezetek elé. A szakszervezetek garanciát kértek a GDP-arányos rész kifizetésére, ami alátámasztaná a vezérigazga- tó által beterjesztett javaslatot. ■ Hajnalig ropták Orosházán a Hotel Alföld­ben az idén hatodik alka­lommal rendeztek határőr bált. A február 5-ei mulat­ságon 350-en vettek részt, köztük családtagok és ba­rátok is. A farsangi vidám­ság keretében különböző címek, jutalmak és dicsére­tek átadására is sor került. Orosháza Az év határőre lett Varga István alezredes, az Orosházi Bűnügyi Felderítő Szolgálat főelőadója. Az év járőre címet Táth János törzs- zászlós, a kötegyáni határőrizeti kirendeltség szolgálati csoportve­zetője, míg az év útlevélkezelője címet Hangai Ferenc zászlós, a nagylaki határforgalmi kirendelt­ség fő-útlevélkezelője kapta. Ká­dár János őrnagyot, Szaszkó Sán­dor őrnagyot és Szénási Ilona fő­hadnagyot az év határvadásza, rendészeti, illetve humán dolgo­zója címmel jutalmazták. Az év gazdasági dolgozója Szász Edit köztisztviselő, az év közalkalma­zottja Joó Zoltán lőtérgondnók lett. Különdíjban részesítette a Határőr Szakszervezet Németh Bálint főtörzsőrmestert. A pénzjutalmon kívül a szak- szervezettől bel- és külföldi üdülést, Ilovszky Béláné festő­művésztől képeket, a szponzo­roktól (Hungarotel Rt., Épszer Kft., Üvegcentrum, Pharma- Dent Kft. Selex irodatechnikai szaküzlete, Westel 900 Rt., Gyu­lai Áfész, Univerzál Kereskedel­mi Rt.) pedig telefon-előfizetési díjmentességet, tárgyjutalmakat kaptak. _________________m.cy. vízmérgezés, a Tisza észak-magyarországi szakaszán a vasárnap hajnalban és dél­előtt vett vízminták szerint lé­nyegesen csökkent a ciánkon­centrátum mennyisége,, azon-; ban tömeges halpusztulást ész­leltek Tokaj és Tiszaújváros tér­ségében - közölte az Eszak-ma- gyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség. Sallai Ferenc, a vízminőség-védelmi osztály ve­zetője elmondta, hogy örvende­tesen csökken, illetve hígul a fo­lyóban elterülő toxikus anyag mennyisége Tiszalöknél is. ARADI-ÜGY. Pepó Pál környe­zetvédelmi miniszter a Magyar Rádió 16 óra című szombati műsorában úgy nyilatkozott, hogy Aradi Csaba képtelen volt a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatói feladatainak ellátásá­ra, és maga az érintett kezde­ményezte vezetői megbízatásá­nak visszavonását. A volt igaz­gató ugyancsak szombaton ki­jelentette: felháborítóan valót­lan az a hír, miszerint önként mondott volna le vezetői meg­bízatásáról, vagy maga kezde­ményezte volna azt. Elen a pénzügy és az értékesítés A vidéki vezetők fizetése jelentősebb mértékben emelkedett Tavaly a legfelső vezetői beosztásokban 14,5 százalékkal nö­vekedett az összfizetés, s bár az emelkedés üteme lassult az előző évekhez képest, továbbra is meghaladta az infláció mér­tékét - állapította meg a PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó cég vasárnap nyilvánosságra hozott felmérésében. Külföldiek Magyarországon Magyarországon meglehetősen sok külföldi él. Bár ez ma már a legtöbb országban általános jelenség, minden állam- szervezet a maga eszközeivel arra törekszik, hogy a nem kí­vánatos elemeket távol tartsa országától. Külügyminisztérium Budapest A tanácsadó cég hetedik alkalom­mal mérte fel a magyarországi fi­zetésemelési gyakorlat főbb jel­lemzőit. A cégvezetők fizetésé­nek növekedési mértéke 1997- ben 50 százalék volt, 1998-ban is még 25 százalékot regisztráltak. 1999-ben az első számú veze­tők éves bruttó jövedelme átlago­san 12-23 millió forint között mozgott, voltak, akik ennél jóval kevesebbet, de olyanok is, akik a többszörösét keresték. A felmérés készítői a bruttó jövedelembe be­leszámították az alapfizetés mel­lett a garantált és teljesítménypré­miumokat, valamint az egyértel­műen forintosítható juttatásokat. Nem tartalmazza ugyanakkor a cégautó és a mobiltelefon költsé­geit, a kedvezményes vállalati hi­telt, a különféle biztosítások, vagy a dolgozói részvényopció. Az egyes szakterületek vezető­inek fizetéseit összevetve a felmé­rés megállapítja, hogy kiemelten keresnek a pénzügy és az értéke­sítés irányítói, őket követik a hu­mán erőforrás és a marketingve­zetők. A gazdasági, a kereskedel­mi; a humánpolitikai és a terme­lési igazgatók jellemző bruttó jö­vedelme 7-12 millió forint között mozog. Hasonlóan az elmúlt évekhez valamelyest elmarad a belső informatikai támogató ága­zat és a kutatás-fejlesztés irányí­tóinak bére, ezek a vezetők 5-8 millió forintos éves összjövedel­met mondhatnak magukénak. A vezetői keresetek több mint 70 százalékát az alapfizetés teszi ki: a legfelső vezetői szinteken az alapfizetés 73 százalékát, a mar­keting és számítástechnikai igaz­gatók esetében átlagosan a négy­ötödét. A felmérés jelentős fize­tésemelést tapasztalt a termelő- szektor vidéki, valamint többségi magyar tulajdonú cégeinél. A ta­nácsadó cég kimutatása szerint a külföldi tulajdonú cégek nagyobb mértékben emelték a fizetéseket tavaly, mint a többségi magyar tu­lajdonúak __________________■ A Magyar Köztársaság területén jogszerűen ötféle módon tartóz­kodhat a külföldi. Aki a határt ví­zummal lépi át, az a vízumban meghatározott ideig tartózkodhat nálunk. Vízum nélkül jöhetnek hozzánk azon országok polgárai, amelyekkel vízummentes egyez­ményünk van. A harmadik kate­gória az egy évre szóló, ideigle­nes tartózkodási engedély, ame­lyet a magyar konzulátusokon le­het kérni. Ezt kell igényelni akkor is, ha valaki vízumának lejárta után nálunk kíván maradni. Az ideiglenes tartózkodási engedély indokolt esetben - például egye­temi tanulmányok, gyógykezelés, munkavállalás miatt - többször, de legfeljebb összesen ötévnyi időtartamra meghosszabbítható. A negyedik kategória a huza­mos időre szóló tartózkodási en­gedély, amely maximum öt évre szól. Ezeket indokolt esetben kombinálni is lehet: belép valaki vízummal, majd kér ideiglenes, később huzamos időre szóló tar­tózkodási engedélyt. így hosszú ideig Magyarországon élhet, ha nem vét törvényes rendünk ellen. Az ötödik eset az állandó tar­tózkodást biztosító bevándorlási engedély. Előfeltétele háromévi jogszerű, megszakítás nélküli ma­gyarországi tartózkodás. Kivételt képeznek és azonnal megkapják az engedélyt a határon túl élő ma­gyar nemzetiségűek és a család- egyesítés alapján kérelmezők. A volt magyar állampolgárok visszahonosításához nincs vára­kozási idő. Ha a külföldön élő sze­mély ki tudja mutatni, hogy fel­menői között volt magyar állam­polgár, és ő maga magyar identitá- súnak vallja magát, a bevándorlá­sát követő egy év után kérheti ho­nosítását. Három év a várakozási ideje annak a külföldinek, akit csak családi, de nem vérségi kap­csolat fűz magyar állampolgár­hoz. Ebbe a csoportba tartoznak a menekültek is - ők szintén három év után folyamodhatnak magyar állampolgárságért. Akik idegenként érkeztek az országba, bevándorlási engedélyt kaptak és szeretnének magyar ál­lampolgárok lenni, azoknak nyolc év a várakozási idő. A honosítás­hoz alkotmányos alapismeretek- ből vizsgát kell tenni, koós tamás l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom