Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-01 / 26. szám

6. oldal - 2000. Február 1„ kedd G A 2 P A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. január 31) Borsodchem 10900Ft ti Fotex 151 Ft ti Matáv 2 007 Ft ti Mól 5 350 Ft ti OTP 16180 Ft ti Rába 2 340 Ft ti Richter 17450 Ft ti Zalakerámia 2 240 Ft ______ti BUX: 9548,90-2,86% eltérés az előző záró­értékhez képest Röviden AGRÁRFOLYÓIRAT. Magyar Vidék címmel új agrárfolyóirat jelent meg, amelynek első szá­mával a tegnap kezdődött Mező- gazdasági Könyvhónap megnyi­tóján ismerkedhettek meg az ér­deklődök. Zala Simon Tibor, a lap felelős szerkesztője elmond­ta: a havonta megjelenő kiad­vány a vidéken élőkhöz szól, a magyar gazdákat, magán- és csa­ládi vállalkozókat szeretné infor­mációkkal, a mezőgazdaság- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókkal segíteni, ellátni. A bemutatkozó számban a kertészet és gyümölcságazat fejlesztésének lehetőségeiről, a belvízkárokról és az idei agrártá­mogatási kilátásokról olvashat­nak az érdeklődők. MILLIÓK BELVÍZRE, (i) Okány község a novemberi és decembe­ri belvíz védekezésére 620 ezer forintot fordított. Most januártól március 31-ig az okányi belvízvé­dekezés várhatóan mintegy 3,1 millió forintot emészt majd fel. Továbbá az okányi önkormány­zat 3 millió forintot (amelyből 500 ezer forint a saját erő) szeret­ne költeni azokra a munkálatok­ra, amelyek az újabb belvizek megelőzése érdekében okvetle­nül szükségesek. MÚZEUMRA, (i) Dévaványán, a Széchenyi u. 8. szám alatt jól halad annak az épületnek az át­alakítása, ahol ebben az eszten­dőben végleges otthonra talál majd a híres Bereczki-gyűj- temény. Pap Tibor polgármester a legutóbbi testületi ülésen arról informálta a képviselőket, hogy a múzeum kialakítását szponzo­ráló vállalkozó e célra nemrég 11 millió forintot fizetett ki. ÉVES DÍJAK, (i) Vésztőn a gé­pi erejű bérkocsik, taxik állo­máshelye után évente jármű­venként 2024 forintot kell fizet­ni, ha az állomás a nagyközség központjában van. Amennyiben viszont ez a hely egyéb területre esik, akkor az éves díj jármű­venként csak 1760 forint. MILLIÓS TERVEK, (i) A déva ványai önkormányzat nagyon széles' fejlesztési elképzelések­kel rendelkezett az elmúlt év­ben. Ezt a megállapítást erősíti meg az a tény, hogy 1999-ben tervekre, megvalósíthatósági ta­nulmányokra mintegy 3 millió forintot költött Ványa. VÁNYAI BERUHÁZÁSOK, (i) Dévaványán sok nagy fejlesztést hajtott végre az elmúlt esztendő­ben is az önkormányzat, ame­lyek közül kiemelkedett az új gimnáziumépület befejezése, át­adása. Persze nem minden be­ruházás volt ilyen látványos. Például a ványai fürdő reumato­lógiai részlegénél fizikoterápiás munkahely létesült 2 millió fo­rintból. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 422,51 Cseh korona 7,14 Euró 255,42 Német márka 130,59 Osztrák schilling 18,56 Lengyel zloty 61,93 Svájci frank 158,68 Szlovák korona 6,04 USA-dollár 260,55 Külföldi befektetőket várnak, hiába Medgyesegyháza polgármestere, Nagy Bé­la a helyi önkormányzat egyik fórumán a közelmúltban arról számolt be, hogy mennyire hátrányos helyzetben van a dél­békési kistérség a külföldi tőkebefektetők szempontjából. A véleményeket egy koráb­bi megyei továbbképzés alapján foglalta össze, ahol több külföldi érdekeltségű cég vezetője is tájékoztatást adott Békés me­gyei tapasztalatairól. Dél-Alföld 60% 50% 40% 30% 20% 10% 3=_ ■2 A polgármester szerint a kistérsé­gek, ezen belül Dél-Békés legna­gyobb gondja, hogy a gazdasági fejlesztéshez helyben nincs elég tőkeerő, másrészt sajnálatos, de a befektetők nem Békés megyét választják az üzemek letelepíté­sére.- Milyen feltételeket kell meg­teremteni a települések vezetői­nek, a helyi testületeknek ahhoz, hogy a külföldi befektetők számá­ra is vonzó legyen a kistérség? — kérdeztük.- Tulajdonképpen erre keres­tük a választ a közelmúlt egyik megyei fórumán, ahol a már mű­ködő cégek részéről több hasz­nos vélemény hangzott el — mondta. - A legfontosabb, hogy lehetőség szerint mindent meg kell tenni a teljes körű infrastruk­túra kiépítésének érdekében. Ezen belül különösen kiemelten kezelendő a szennyvíz-csatornázottság, hiszen semmilyen üzem telepítésére nem lehet gondol­ni ott, ahol nincs működő tisztítótelep és kiépí­tett csatornahálózat. Ezt egyébként a jelenlegi üzemi és ipartelepítési előírások is megkövete­lik. Emellett ugyancsak fontos a megfelelő tele­fonellátottság és a helyi utak állapota. A fóru­mon kitűnt, a külföldi érdekeltségű vállalatok feltételezik, hogy a településeken jelentős nagy­ságrendű helyi adó van, bár ez nem minden községre, városra igaz, de érdemes erre a lehető­ségre is figyelmet fordítani. Ha a testület látja a szándékát egy cégnek vagy magánszemélynek, hogy jelentős tőkét akar befektetni a településre, sőt mögötte jelentős munkahelyteremtő szándék is megfogalmazódik, akkor célszerű méltányos adót, vagy ennek híján egyéb kedvezményeket biztosítani. Megjegyzem, Medgyesegyházán nincs helyi adó, de egy esetleges letelepedni szándékozó vállalkozót szívesen támogatnánk földterülettel vagy kedvezményes közüzemi dí­jakkal.- Problémaként merül fel, hogy Békés me­gye gazdasági élete nem a legbiztatóbb. A KSH megállapítása szerint főként a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó ipar kedvezőtlen pi­aci, értékesítési helyzete miatt az utóbbi évek­ben jelentősen csökkent a megye gazdasági ha­tékonysága. Az 1999. év - egyébként sem biz­tató gazdasági mutatói - mintegy 20 százalék­kal csökkentek a korábbi év hasonló időszaká­hoz képest. Az igazsághoz tartozik, hogy a kis­térségek elsősorban külföldi befektetőket vár­nak, hisz azok rendelkeznek megfelelő tőke­erővel. A külföldi számára azonban óriási prob­lémát jelent a nagy távolság és az utak áldatlan állapota. Tapasztalatunk szerint az a befektető ugyanis, aki viszonylag gyorsan el tud jutni Bu­KÖZÜZEMI SZENNYVÍZHÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁSOK ARÁNYA DÉL-BÉKÉSBEN AZ ÖSSZES LAKÁSHOZ MÉRTEN Az elmúlt 1-3 évben indult, folyamatban levő beruházás jelenlegi állapota 4P 41 ■S A térségben a következő településeken nincs szennyvízhálózat: Almáskamarás, Csabasza- badi, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyar- bánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusz- taottlaka dapestre és onnan Kecskemétre, addig szerin­tem elfogadhatatlan, hogy innen Békéscsabáig, Orosházáig vagy Medgyesegyházáig időben annyit tölt el utazással, mint mondjuk Kecske­méttől Hegyeshalomig. Ez ópiási gond, ám nem a helyieken múlik. Meggyőződésem, hogy álla­mi beavatkozás nélkül a megye úthálózatán, a települések megközelíthetőségén nem lehet változtatni — mondta Nagy Béla. - Mindez a központi kormányzat felelőssége és lehetősége, mivel a meglehetősen súlyos adó, társadalom- biztosítás és egyéb járulékokhoz képest egy ilyen rendkívül nehéz helyzetben levő megyé­nek a továbblépés érdekében komoly kedvez­ményeket kell(ene) adni. Amit a településeken meg lehet lépni - hangsúlyozta —, azt a képvi­selő-testületek eddig is felvállalták, de a min­denkori kormányzatnak a felelőssége, hogy úgy tudjuk idecsábítani a befektetőket, hogy az adóterhek alól részben vagy egészben mentesí­tést kapjanak. Ezeket a súlyos gondokat egy- egy település önmagában nem tudja megoldani és változtatni csak úgy lehet, ha tisztában va­gyunk a lehetőségeinkkel. ____________________________________(HALASI) Ritka állatuk az ürge és a gyurgyalag Román-magyar természetvédelmi együttműködés A temesvári környezetvédelmi ügynökség tavaly sikeresen pályázott az Európai Unió védett területek megőrzését tá­mogató Life programjára. A román környezetvédők a Körös—Maros Nemzeti Park igazgatóságát kérték fel külső szakértőnek. Szarvas Az európai uniós támogatású, mintegy száz hektárra kiterjedő program a temeskenézi termé­szetvédelmi terület értékeinek megőrzését szolgálja. Az egész bánáti területen ez az egyetlen füves és vízi élőhelyeket felsorol­tató természetes élőhely-együt­tes. Olyan ritka állatok élnek itt, mint az ürge vagy a fokozottan védett gyurgyalag és a vegyes ál­lományú gémkolónia. A prog­ram azért is nagy jelentőségű, mert a Bánát nagy része szántó­földként hasznosított, az agrárte­rületek között mint kisebb mo­zaikok maradtak meg a háborí­tatlan területek - tájékoztatott Tirják László, a nemzeti park igazgatója, aki kollégái társasá­gában a közelmúltban Temesvá­ron tárgyalt. A program a védett területre szóló kezelési terv elké­szítéséről szól, továbbá települé­si információs központ létesíté­séről. A két és fél éves program költ­ségese 127 500 euró. Ennek 25 százalékos önrészét a román kormány állja. A munkában a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatósága külső szakértőként vesz részt. Folyamatosan nyo­mon követi a programot, a ro­mán kollégáknak megszervezi a magyar-osztrák tanulmány­utat, továbbá elkészíti az euró­pai uniós ajánláson nyugvó eurosite típusú kezelési tervet. Az együttműködés Tirják László szerint több szempontból is elő­nyös. Mivel a szakmai irányel­vek összeállítását az Európai Unió ellenőrzi, az igazgatóság visszajelzést kap arról, hogyan tud megoldani ilyen feladatot. A nemzeti park szakemberei egy­ben betekintést kapnak az uniós pályázat folyamatába. Az igaz­gató a legnagyobb kihívásnak tartja, hogy hazánk európai uni­ós tagfelvételekor a nemzeti park európai intézményként csatlakozzon az államszövetség­hez. A felkészülési folyamatnak a most szerzett tapasztalatok is hasznára válnak. CS. R. Paprikatermelők és felvásárlók Nagybánhegyes A paprikatermelők és az érin­tett felvásárlók a napokban ösz- szejövetelt tartottak az idei szerződéskötések és a felvásár­lás érdekében a nagybánh- egyesi művelődési házban. A gazdák tájékozódhattak azon növényfajtákról, amelyek vár­hatóan keresettek lesznek a pia­con, valamint ismerkedtek azok termesztéstechnológiai elvárá­saival. Ezt követően Oláh Vilmosné polgármester kért szót, és felhív­ta a figyelmet arra, hogy minden­kinek számolnia kell a belvíz okozta veszélyekkel, mert az ön- kormányzat nem tud garanciát vállalni azért, hogy a tavaszi ol­vadás kárt tesz-e a paprika- vagy más zöldségfélékben. Arra kérte a lakosokat, hogy mindenki ké­szüljön fel a védekezésre és te­gyen meg mindent annak érde­kében, hogy a primőr növénye­ket minél magasabbra (akár a ré­gi zsákos rendszert alkalmazva) ültessék a fóliasátrakban. Más­részt megkérte a lakosokat, hogy közvetlen környezetükben az ár­kok kiásásával is segítsenek a belvíz okozta gondok további el­hárításában. ________ H. M. Térségi kábelhálózat épül Az észak-békési térség egyik legjelentősebb beruházása lesz a közeljövőben megva­lósuló térségi kábelhálózat kiépítése. A tíz-tizenkét tele­pülésre kiterjedő hálózat be­ruházója a tőkeerős Fibemet Rt., amely cég az elmúlt év októberében vette fel a kap­csolatot a Sárréttel. Észak-Békés Az Észak-Békés Megyei Önkor­mányzati Térségfejlesztési Társu­lás polgármestereinek legutóbbi tanácskozásán Verőczei József, a Fibemet Rt. üzemeltetési igazgató­ja tájékoztatta a sárrétí elöljárókat. Verőczei József hangoztatta: a Fibernet Rt. kábelszolgáltatással akar jelen lenni a térségben. En­nek érdekében már vettek rend­szert, és üzemeltetési szerződést is kötöttek. A cég a területen mű­ködő kollégákkal együtt akar dol­gozni. Amit kínálni tudnak az nem csak a kábeltelevízió, ha­nem internetes szolgáltatás is. Az első ütemben Szeghalmon épül ki a város teljes egészét lefe­dő, új, korszerű hálózat. Azok­nak, akik jelenleg is előfizetői a kábeltelevíziónak, az új rendsze­rért nem kell rácsatlakozási díjat fizetniük. Mások bruttó 25 ezer forint körüli bekötési díjért vehe­tik majd igénybe a szolgáltatást. Mivel nem mindenki pénztárcája azonos, az előfizetési lehetősé­gek három csomagban nyilvánul­nak meg. A legolcsóbb csomag havonta úgy 400 forintba, a kö­zépső mintegy 1000 forintba, a legdrágább körülbelül 2000 fo­rintba kerül majd. Verőczei József közölte azt is: a hálózat kiépítése érdekében a Fibemet Rt. minden érintett észak­békési települést legkésőbb febru- ár 28-áig fel fog keresni. __ m.b. Vízgazdálkodási tervek Dél-Békés A Dél-Békés Megyei Vízgazdálko­dási Társulat gazdálkodási tervét ugyan elkészítette 2000-re - összhangban az intézkedési terv­vel. Ám az elképzelések megvaló­sítása során sok bizonytalansági tényezővel kell szembenézniük. A legutóbbi intézőbizottsági ülésen elhangzott: 136 millió fo­rintos bevétellel számolnak a tár­sulatnál a 132 milliós kiadás elle­nében. Az öntözési beruházások 67 millió forintot igényelnek majd, de 74 millió kell a belvíz-el­vezetési munkálatokra is. Az elhatározás azonban még kevés, gépekre is szükség van. 2000-ben egy nagy teljesítményű kotrógépet vásárol a társulat 30 millió forintért (1999-ben saját gépi beruházásra 9 millió 354 ezer forintot költöttek). icsetei Ha megcsordul Vince... Vince napjához (január 22.) számtalan időjárási regula fűző­dik. Ősidők óta úgy tisztelték Vin­cét, mint aki legyőzi a tél zord ha­talmát, és egyengeti a lassan még­is csak közeledő kikelet útját. Ezért lett országosan ismert időjá­rási regula: ha megcsordul Vince, tele lesz a pince! Vagyis, ha Vince napján enyhe az idő, olvad a hó, megcsordul az eresz, és jégcsapok keletkeznek, akkor jó bortermés ígérkezik. Tessék eldönteni, hogy az idei Vince-nap alapján milyen lesz a 2000. esztendő bortermése! Pécs környékén és Egerben szokás­ban volt, hogy ezen a napon vesszőket vágtak a szőlőtőkék­ről, és meleg szobá­ban rügyeztetni kezdték őket. A rü­gyek állapotából azután ismét a vár­ható termésre következtettek. Ezt a szokást most is érdemes gyako­rolni, mert a rügyek egészséges, vagy fagyott volta valóban hasz­nos útmutatást ad a tavaszi met­széshez: ha sok az elfagyott rügy, akkor hosszabbra kell hagyni a termővesszőket. Nézzük át az előző évről meg­maradt vetőmagkészletet, és a le­járt szavatosságú magokat sze­lektáljuk ki, mert azok már nem alkalmasak a termesztésre. A ma­radékkal is ajánlatos csírázási próbát végezni, nehogy kellemet­len meglepetés érjen bennünket. A próbához 100 mag szüksé­ges, ezeket egy tányérba fektetve, nedves itatós papírra rakjuk ki 10xl0-es elrendezésben. Takar­juk le nedves papírral, és tartsuk nyirkosán. A különböző magok eltérő idő alatt kezdenek csírázni. Az erélyesen növekvő csírák száma alapján döntsük el, hogy a magot felhasználjuk vetésre, vagy megsem­misítjük. Itt az ideje a növény- védelmi terv véglegesíté­sének, és a feltétlenül szükséges növényvédő szerek beszerzésének, nehogy tavasszal majd hosszú sorban kelljen várakozni a gazda­boltban, amíg hozzájutunk a kí­vánt permetezőszerhez. Olyan növényvédő szereket vásárol­junk, amelyek nem károsítják a környezetet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom