Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-04 / 29. szám

6. oldal - 2000. Február 4., péntek G A Z D A S Á G Az ember is a természet része (Folytatás az 1. oldalól) A program településkörnyezetre kidolgozott ré­sze azokat az intézkedési csoportokat fogja ösz- sze, amelyek a környezetterhelés mérséldését, a káros tendenciák megállítását teszik lehetővé. A kommunális hulladékok összegyűjtése és megfe­lelő lerakókban történő elhelye­zése a térségben csak néhány te­lepülésen megoldott, másrészt hiányzik a hulladékgazdálkodás. A lakossági veszélyes hulladé­kok jelentős hányada a kommu­nális szemét közé kerül, mivel szállításuk, kezelésük nem meg­oldott. Ebből adódik, hogy a hul­ladék gyűjtése, szakszerű elhe­lyezése és hasznosítása a térség egyik legfontosabb feladata, mely az ivóvízbázis védelmét is szolgálja. A kistérségnek - ép­pen az említett földrajzi elhe­lyezkedése miatt - árvízveszély­től nem kell tartani. Az aszályos időszakokban a belvízcsatornák kialakítása, karbantartása elma­radt, így a jelenleg csapadékosabb időjárás során belvízkárok jelentkeztek, ami a jövőben is fellép­het. Fontos feladat, hogy a Maros vízgyűjtő terü­letén a belvízelvezető rendszereket alkalmassá tegyék a száraz évszakok öntözéséhez szükséges víz szállítására, valamint a tisztított szennyvíz el­vezetésére is. A térség természeti értékeket hordozó terüle­teinek aránya elmarad a megyei átlagtól, viszont a megmaradt értékek kiemelkedő jelentőségűek. A kistérséget a Körös-Maros Nemzeti Park két egysége érinti, a kunhalmokon elhelyezkedő löszgyeptöredékek és az egyedi tájértékek széles köre. A program végül megfogalmazza: fontos a védett természeti területek, táji értékek lehatáro­lása, az idegenforgalommal történő összhangba hozása, illetve a turizmus, a természet- és tájvé­delem mind szélesebb körű bemutatása, melyek közösségformáló szerepet töltenek be. HALASI MÁRIA Kétmillió háztartásban kopogtatnak Tavasszal: mezőgazdasági összeírás A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2000. évi nagy vál­lalkozása az általános mezőgazdasági összeírás végre­hajtása. Ez a hatodik ilyen felmérés 1895 óta. Mintegy kétmillió háztartást keresnek fel 16 ezer számlálókörzet­ben, ugyanennyi számlálóbiztos részvételével. Az adato­kat 3-4 ezer felülvizsgáló ellenőrzi. A tavalyi, októberi próbafelvétel idején megyénként 200-250 adatszolgálta­tót kerestek fel. A statisztikusok szerint az adatszolgálta­tási készség jó volt. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. február 3.) Borsodchem 10 695 Ft 0 Fotex 168 Ft ff Matáv 2 002 Ft ű Mól 5 265 Ft ű OTP 16 200 Ft ű Rába 2 365 Ft ű Richter 18 450 Ft Ü Zalakerámia 2 300 Ft­BUX: 9614,30-0,09% eltérés az előző záró­értékhez képest Röviden OLVADÁS, (r) Január végén mindössze öt napra szűnt meg Hunyán a belvízvédelmi ké­szültség. Az olvadás miatt újra súlyosbodott a helyzet. A köz­ségnek a külterületről érkező víz okozza a legtöbb gondot. Február elsejétől ismét elsőfokú védelmi készültség van a tele­pülésen. LESZ MUNKÁJUK? (i) Okány- ban január közepén megszűnt a Brigád u. 2. szám alatt műkö­dött varroda. Ám úgy tűnik, a varrodánál alkalmazott szemé­lyek átvételére lehetőség nyílik a településen csökkent munkaké­pességű dolgozókat foglalkozta­tó Polyfoods Tradex Kft.-nél. Flogy a kft. által bérelt épület­ben egyszerre hány személy dolgozhat, erről most folynak a szakmai egyeztetések. MÁGORI PARKOLÁS, (i) Vész tőn az idei évben is csak a mágori történelmi emlékhelynél működik fizetőparkoló. Az au­tóbuszok parkolási díja 200 fo­rint, a személygépkocsiké 100 forint, a motorkerékpároké 55 forint. Ezekért az árakért fél na­pig lehet a parkolóban tartóz­kodni. TÁMOGATÁS, (r) A Pénzügy­minisztérium által javasolt 6-7 százalékos mértéktől eltérve Gyomaendrőd város idén 10 százalékkal emelte meg a helyi és iskolajáratú autóbusz-közle­kedés önkormányzati támogatá­sát. A közlekedés színvonalának megtartása érdekében a városi kassza 289 ezer 500 forinttal tá­mogatja a szolgáltató céget. NŐTT AZ „ÖNHIKI”. (i) Bihar ugrán is a költségvetés összeállí­tása jelenti a legnagyobb felada­tot ezekben a napokban a köz­ség vezetői számára. Ugra az utóbbi években is forráshiányos volt, a mostani „önhiki” viszont magasabbnak tűnik a korábbi­aknál. Az idei forráshiány a je­lenlegi számítások szerint 25 millió forintra tehető. ASZFALTOS KÖZELEDÉS, (i) Hamarosan elkezdődik az Ecsegfalva-Bucsa közötti ösz- szekötő út első szakaszának épí­tése 1550 méter hosszan. A kivi­telezői munkálatokat a Magyar Aszfalt-Debmut közös vállalko­zás nyerte el. A hat méter széles­ségű útszakasz június 30-ig ké­szül el. VÉDEKEZÉSRE, (i) Ecsegfal- va tavaly november 8-ától mos­tanáig 3,5 millió forintot fordí­tott belvízvédekezésre. Mivel a település anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy ezt a pénzt saját forrásból biztosítsák, az önkormányzat a megyei terü­letfejlesztési tanács vis maior alapjából szeretné visszakapni azt. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 420,45 Cseh korona 7,12 Euró 255,51 Német márka 130,64 Osztrák schilling 18,57 Lengyel zloty 62,21 Svájci frank 158,55 Szlovák korona 6,04 USA-dollár 262,57- Az összeírásnak minden koráb­binál több igényt kell szolgálnia — állítja Gyimesi Kálmán, a KSH mezőgazdasági statisztikai főosz­tálya összeírási osztályának veze­tője. - A korábbi években a hazai felhasználói igényeken kívül a FAO ajánlásait vettük figyelembe. Most — az EU-csatlakozáshoz kö­zeledve — az unió jóval szigorúbb módszertani követelményeinek is meg kell felelnünk. Ahhoz, hogy a következő években az unióval harmonikus agrárstatisztikai rendszert tudjunk működtetni, szükségünk van egy „totálképre” az ország mezőgazdaságáról. Ezt célozza a tavasszal végrehajtandó teljes körű összeírás az egyéni gazdaságok és a gazdálkodó szer­vezetek körében. Júliusra adatok, magyar és angol nyelven Mint megtudtuk, mintegy 2 millió háztartást keresnek fel a kérdőbiztosok. Nagy valószínű­séggel ezek háromnegyede gazda­ságot is működtet, vagyis olyan mezőgazdasági termelési erőfor­rással rendelkezik, amely a tör­vényben előírt küszöbértéket meghaladja. A gazdálkodó szer­vezetek körében 20 ezret megha­ladó számú mezőgazdasági tevé­kenységet - fő- vagy melléktevé­kenységként — végző szervezet szolgáltat majd adatokat postai úton. A városi, belterületi mező- gazdasági termelőket is több mó­don lehet közelíteni. A kárpótlás és privatizáció következtében az elmúlt tíz évben markánsan szét­vált a földhasználat és a földtulaj­don. Nagyon sok a városok belte­rületén élő mezőgazdasági tevé­kenységet folytató háztartás. A törvény lehetőséget nyújt a sta­tisztikusok számára, hogy a kü­lönböző államigazgatási alapnyil­vántartásokban szereplő, tényle­gesen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó, városok belterületén élő gazdálkodókat is felkereshes­sék. Címjegyzék alapján keresik meg a potenciális városi belterüle­ti adatszolgáltatóinkat. A városok haszonállattartásra engedélyezett övezeteiben a számlálóbiztosok — ugyanúgy, mint a falvakban - házról házra járva írnak össze.- Mikorra várható eredmény és kik a felhasználók1- Április első három hetében zajlik az összeírás - tájékoztatott az osztályvezető. - Az adatfel­dolgozás több időt vesz igénybe, mint maga a felvétel. így nem vár­A tavaszi mezőgazdasági összeírás az egyéni gazdaságokra és a gazdálkodó szervezetekre is kiterjed­jük meg az adatállomány teljes feldolgozását, mert akkor csak az év végén tudnánk információt ad­ni az agráriumról. Egyszázalékos minta alapján kívánjuk megjelen­tetni az első gyorstájékoztatót. Ez mintegy 14-15 ezer kérdőív adatá­ból készül és a „tömegjelensé­gekről” megbízható információt nyújt mind országos, mind me­gyei szinten. Az előzetes adatok megjelenése legkésőbb június kö­zepére várható, magyar-angol nyelvű publikációban. Az agrár- ium szereplői, döntéshozók, tár­sadalompolitika, tudományos ku­tatás, oktatás, agrárkamarák, ter­méktanácsok, hegyközségek, egyéni gazdaságok, gazdálkodó szervezetek stb. mind-mind fel­használóként jelentkezik. Fontos megemlíteni, hogy hasznos eliga­zítást nyújt a vidékfejlesztés ré­szére is.- Tesznek-e különbséget a földtulajdonosok és a földhasz­nálók között? Az adatszolgáltatók védelme- Mint minden eddigi összeírá­sunkban, a földhasználatra he­lyeztük a fő hangsúlyt. Az a föld- tulajdonos, aki nem használja a földjét, például bérbe adja, nem tartozik a megfigyelés körébe. Pontosan azért, hogy az előző összeírásokkal való összehason­líthatóság is biztosított legyen, az összes kérdésünk a földhaszná­latra irányul.- Milyen adatokat gyűjtenek a földterületi adatokon kívül?- A nyolcoldalas kérdőívben rákérdezünk a háztartások ösz- szetételére, az istállózott állatál­lományra, a főbb agrotechnikai jellemzőkre, a mezőgazdasági épület-, gép- és eszközállomány­ra.- Az októberi próbaszámlálás­kor milyen tapasztalatot szereztek az adatmegtagadásokra vonatko­zóan?- A próbafelvétel tapasztalatai azt mutatják, hogy az adatszol­gáltatási készség minden különö­sebb propaganda nélkül is jó volt. Kedvező tapasztalat például az, hogy a főváros belterületén, a- kísérletként — postán kiküldött kérdőívek majdnem fele helye­sen kitöltve érkezett vissza a KSH-ba. A falvakban sem tagad­ták meg az adatszolgáltatást az érintettek.- Mennyire védettek az ada­tok?- A statisztika nem akarja a gazdálkodó nevéhez kötni sem a földhasználatot, sem az állatállo­mányt, sem az eszközállományt. A gazdálkodó nevének feljegyzé­se pusztán azt a célt szolgálja, hogy a későbbi reprezentatív ösz- szeírásainkhoz fel tudjuk keresni az adatszolgáltatókat. Az adato­kat kizárólag statisztikai célra használjuk. Erre garancia a sta­tisztikai és az adatvédelmi tör­vény is. Elemi érdekünk, hogy betartsuk az előírásokat. Ha ez nem valósulna meg, elveszte­nénk az adatszolgáltatók nehe­zen megszerzett bizalmát és évti­zedekig nehézségbe ütközne minden lakossági adatgyűjté­sünk. A statisztika becsületét nem játszhatjuk el - hangsúlyoz­ta nyomatékosan Gyimesi Kál­mán. TABÁK ANNA A biztos termés alapja Még igencsak benne vagyunk a télben, a vetőmagtermesztők, ér­tékesítők, valamint a felhaszná­lók már tervezgetnek: ki azt, hogy mennyi szaporítóanyagot tud eladni, ki pedig azt, hogy a bőséges kínálatból pénztárcájá­nak megfelelően melyik fajtát is válassza. így van ez a hódmező­vásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt.- nél is, ahol sok Békés megyei partnerrel a napokban vevőtalál­kozót rendeztek, az érdeklődők képet kaphattak a 2000. évi gabo­na- és napraforgó-termesztés le­hetőségeiről, s ezen növények legújabb kutatási eredményeiről. A tájékoztatón elhangzott: az utóbbi négy esztendőben az or­szág szántóterületének a negye­dét a búza, 22 százalékát a kuko­rica, 10 százalékát a napraforgó tette ki, amit ebben az esztendő­ben a piaci árak módosíthatnak. A jelenlévők megtudhatták: ame­rikai szakemberek felmérése sze­rint Közép-Európában hazánk kukoricatermesztési nagyhata­lom lehetne, ha mindehhez meg­felelő feldolgozó-kapacitás és a termelő háttér megújulása is pá­rosulna. A vevőtalálkozón meg­fogalmazódott: a szakmai fóru­mok nagy segítséget adnak a ter­melőknek, sok új ismeretet nyúj­tanak, segítik a gazdákat, de saj­nos a termelők a pénztelenség miatt leginkább a közép- és az ol­csó kategóriájú szaporítóanyago­kat vásárolják. Mindezt teszik annak ellenére, hogy tudják: a biztos termés alapja a jó minősé­gű vetőmag. m Élgalambok és tenyésztőik Orosháza A postagalambászok sportegye­sülete 1937 óta működik Oroshá­zán. Díjkiosztóval összekötött évzáró gyűlésüket a napokban tartották meg az egyesület tagjai, akik 28-an vannak. A Békés és Csongrád megyét is érintő szer­vezet sporttársai vehették át az elismeréseket. Díjazták azokat is, akik a hazai és a nemzetközi ver­senyeken szép eredményeket ér­tek el. A résztvevők közül többen röptették madaraikat három úgy­nevezett bevezető úton, de ne­veztek 9 belföldi és 9 külföldi ver­senyre is. A nemzetközi postaga- lamb-versenyek legjobbjának bi­zonyult Pap Géza, szárnyasa ugyanis az előkelő 35. helyet érte el (az első 50 madár számít élgalambnak). A külföldi hosszú távú verseny első helyezettje Kituljak Pál lett galambjával. Egyesületi szinten a belföldi rö­vid távú pontbajnokságban Öllé Ferenc lett az első, közép- és hosszú távon pedig Kituljak Pál (ő az általános pontbajnokság győz­tese is). Az összetett versenyt Sze- pesi Imre nyerte meg. icsetei Húsz ház veszélyben Nagyszénás Az enyhe idő megtette hatását: Nagyszénáson - eddig nem sok hír érkezett a településről a bel­víz kapcsán - a polgármester, mint a védelmi bizottság vezetője február 3-án II. fokú belvízvéde­kezést rendelt el. A község belte­rületének északnyugati részén (a Értékmentés a A csorvási képviselők leg­utóbbi testületi ülésén a 2000. évi költségvetés elfo­gadása mellett a belvíz is napirendre került. __________Csorvás__________ Szilágyi Menyhért polgármes­ter mindenekelőtt a belvíz okozta károkról számolt be ezen a délutánon. Mint mond­ta, a hideg lefagyasztotta a ha­tárt, a tanyák (lakott vagy la­katlan ingatlant egyaránt érin­Bajcsy, a Petőfi, az Ady utcákban és a Hősök útján) körülbelül 20 lakóépület udvarán és kertjében összefüggő a vízfelület. A Dél-Bé­kés Megyei Vízgazdálkodási Tár­sulattal közösen pénteken 400 méter hosszú árkot ásnak a to­vábbi bajok elkerülése érdeké­ben. ________________________(Mj tanyavilágban tett) környékén a jég alatt nyi­tották meg az utat a víznek. Az értékmentés volt a legfonto­sabb, s talán azt is elérték, hogy nem kell sort keríteni ki­lakoltatásokra. A december 31- éig felmerült költségeket a terü­letfejlesztési tanácshoz az ön- kormányzat már benyújtotta, a ráfordítás 30 százalékát várha­tóan megtérítik. A januári ki­adások összesítésével a napok­ban elkészülnek Csorváson. C$.1. A borsó ápolása, szedése A borsó kelése eltart két-három hétig, addig nincs mit tenni. Tél végén öntözni még nem kell, elég nedves a föld. Amikor már szé­pen kikelt, a sorok közét meg le­het kapálni. Amint melegszik az idő, egyre több gyomnövény is kel közöttük. A sorok­ból ezeket kézzel húzzuk ki, vagyis gyomláljunk. A ma­gasabbra növő fajtá­kat (a magasságot általában ráírják a magtasakra) érde­mes felfuttatni, mert így többet te­remnek. A borsónak nem karó, hanem legyezőszerűen elágazó faág kell, azon tud jól megka­paszkodni. így felfuttatva többet terem, és a szedése is kevésbé fá­rasztó. A virágzás idején, ha száraz az idő, érdemes locsolni. Ennek a legértelmesebb módja, ha 4-5 na­ponta alaposan (egy ágyásra 5-6 kanna vizet számolva) megön­tözzük a borsót. A föld felszíne a víztől cserepesedik, és a gyomok is szaporán kelnek. Ilyenkor te­hát újból kapálnunk és gyomlál­nunk kell a kiskerti borsóveté­sünket. A borsó akkor kezd érni, amikor a hüvelyek már dombo- rúak, a borsószemek szép szorosan sorakoz­nak egymás mellett, de még puhák, zsengék, nyersen is ízesek, éde­sek. A frissen szedett bor­sóból leves, főzelék egy­aránt készíthető. Ha sok a termés és van hűtő- szekrény, érdemes fa­gyasztani. Ezt úgy csi­náljuk, hogy a kifejtett, zsenge borsószemeket 2 percre forrás­ban lévő vízbe öntjük, ezután leszűrjük, hideg vízzel leöblít­jük és hagyjuk teljesen kihűlni. Ha már kihűlt, olyan adagokba fóliazacskóba csomagoljuk, amennyi majd télen egy-egy fő­zéshez szükséges. A zacskókat befőttes gumival vagy madzag­gal bekötjük és berakjuk a hűtő- szekrény fagyasztójába. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom