Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-28 / 49. szám
HÁTTÉR 2000. FEBRUÁR 28., HÉTFŐ - 7. OLDAL js MEGYEI HÍRLAP Az önkormányzatok félelmei A praxistörvény megszületése után nem vitatható el az önkormányzatoktól, hogy továbbra is korlátlanul gyakorolják az egészségügyi alapellátásból fakadó feladataikat - nyilatkozta lapunknak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Az önkormányzati törvény változatlanul a helyi képviselő-testületek feladatai között sorolja fel az egészségügyi alapellátás biztosítását, így az ezzel összefüggő döntési jogosítványok is a helyhatóságok kezében maradtak. Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény megszületése után sem fordulhat elő, hogy a praxisjoggal rendelkező orvos az önkormányzatok tudta, szándéka, akarata ellenére adja el egy másik doktornak körzetét - vélekedik a TÖOSZ főtitkára. Zongor Gábor dr. Kilényi Géza professzorral, az egykori alkotmánybíróval, az egészségügyi miniszter jogi kérdésekben illetékes tanácsadójával tárgyalt arról, milyen garanciákra volna szükség ahhoz, hogy a települések ne érezzék magukat kiszolgáltatottnak az immáron praxisjoggal bíró orvosoknak. A jogászprofesszor úgy látja, a TÖOSZ főütkárá- nak aggályai feleslegesek, hiszen az orvoskamarákat ruházta fel a törvény azzal, hogy a praxist megvásárlónak először ideiglenes működési jogosítványt adjanak - a törvényben előírt feltételek megléte esetén -, amelyet a helyhatóságoknak véleményezniük kell. Lehetőségük lesz elutasító válaszra is, amelyet azonban meg kell indokolniuk. Egyetértő javaslat esetén állíthatja majd csak ki a kamara a végleges működési jogosítványt. A jelenleg még csak készülő miniszteri rendelet választ ad arra az esetre is, hogy mi történjen akkor, ha a praxisán túladni akaró orvos által kijelölt másik szakembert az önkormányzat háromszor egymás után elutasítja. Vagyis a képviselő-testületek joggal való visszaélését is szabályozza majd a praxistörvény végrehajtási rendeleté: egyeztető fórum tisztázná a felek közt kialakult vitás helyzetet. A TÖOSZ főtitkára szerint mindezeket a kérdéseket magában a törvényben kellett volna szabályozni, mert a jelenlegi rendezetlen állapot nem nyugtatja meg az önkormányzatokat. Zongor Gábor ezért is sajnálja, hogy véleményüket csak későn, az utolsó pillanatban kérte ki a Belügyminisztérium. Igaz, még így is mód nyílt néhány apróbb módosításra, és elérték, hogy a végrehajtási rendelet kidolgozásánál már együttműködhessenek a döntéshozókkal.- Az a kormányzat számára is egyértelmű - vélekedett a főtitkár -, hogy azok az épületek, amelyekben a háziorvosok eddig működtek, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő eszközök, műszerek csakis a települések kép- viselő-testületeinek egyetértésével adhatók el a működési jogot gyakorló orvosnak. Az önkormányzat feltételül szabhatja, hogy csak akkor járul hozzá az épület megvásárlásához, ha ott továbbra is gyógyító tevékenység folyik. Zongor Gábor reményei szerint a végrehajtási jogszabály elejét veszi majd annak, hogy egy orvos felhagyva korábbi rendelőhelyével, mondjuk kiköltözhessen a falu szélére, netán más településre, és a helybéliek doktor nélkül maradjanak. _______________Horváth Magdolna Hiteles praxisok A pénzügyminiszterrel létrejött megállapodásnak megfelelően az állam 8 százalékos, kedvezményes, hosszú lejáratú hitelt biztosít a háziorvosi rendelők épületeinek megvásárlásához - jelentette be a napokban Orbán Viktor miniszterelnök. Az állam szintén segítséget nyújt a praxis működtetéséhez szükséges eszközök, orvosi műszerek megvásárlásához. Háromféle hitelből választhat majd a mintegy 6800 orvos. Az erről szóló kormányrendelet néhány napon belül elkészül, ígérte a miniszterelnök. A lakás és a rendelő vásárlásához 35 éves futamidejű, államilag garantált 8 százalékos kamatú hitel vehető fel, 8-10 millió forint ösz- szeghatárig. Az Egészségügyi Minisztérium ezt a hitelt kiterjesztené az új ingatlanok építésére is, hiszen az elöregedett rendelők rendbetételénél kifizetődőbb lehet az újak építése. A másik hitelcsomag az orvosi eszközök, műszerek, gépek és esetleg autó megvásárlására szolgál. Ez a hitel 5 éves futamidőre, 40 százalékos kamattámogatással, s rendelők jellegétől függő összeggel vehető fel, egy eszközigényes fogorvosi rendelő megfelelő felszerelése akár a 10 millió forintot is meghaladhatja. A kereskedelmi bankoktól igényelhető hitel kamata a jegybanki alapkamat 3 százalékkal emelt mértéke lesz (jelenleg 12+3 százalék), a rendelet szerint pedig ennek a 40 százalékát vállalná fel a költségvetés kamattámogatásként. A pályakezdő orvosok a fent említett kétféle hitel mellett a működtetési jog megvásárlásához ugyancsak 40 százalékos kamattámogatással igényelhetnének kölcsönt. A hitelek felvételét egyébként az teszi igazán kedvezővé, hogy a törlesztés megkezdésére egyéves moratórium lesz, mivel a társadalombiztosítás idei költségvetése még nem tartalmazza egy esetleges részletfizetés fedezetét. A következő évben a hitelrészlet fedezetére az állami költségvetési forrásból praxisonként, havonta 40-60 ezer forinttal növelik a háziorvosok bevételét. Az Inter-Európa Bank már bejelentette, speciális hitelcsomagot kínál az orvosok számára. A teljes beruházáshoz 25 százalék önrész elegendő, és bevonható a Hitelgarancia Rt. kezességvállalása is.__________ ___________istsi Alkalmassági vizsga kell A betegeknek ezután sem kell fizetniük a háziorvosi ellátásért Nagyon sok beteg aggodalommal fogadta a hírt, hogy magánkézbe kerülnek a háziorvosi praxisok. Attól félnek, hogy a körzeti rendelők ezután „fizetős” magánrendelőkké alakulnak át. A félreértések eloszlatására a szakemberek hangsúlyozzák, hogy az önálló orvosi tevékenységről most elfogadott, új törvény nem csorbítja a betegek ingyenes orvosi ellátáshoz és a szabad orvosválasztáshoz fűződő jogát. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár továbbra is a betegek által leadott tb-kártyák száma alapján finanszírozza a rendelőket. Dr. Fodor Miklós, az egészségügyi tárca privatizációs miniszteri biztosa lapunknak elmondta:- Jelentős eredménynek tartom azt, hogy a praxisjog Magyarországon is olyan vagyoni értéket képvisel majd, amely adható, vehető, sőt az orvos halála esetén a családtagok által folytatható. Lényegében ez a „tőke” az orvos munkájának színvonalát, a betegek bizalmát tükrözi. Hiszen az a praxis gyakorlatilag semmit sem ér, ahonnan elpártolnak a betegek.- Most, hogy megszületett a törvény, mi történik majd?- A Magyar Közlönyben történő kihirdetés után 15 nappal lép hatályba a törvény. Az alapellátásban dolgozó orvosok alanyi jogon kapják meg a praxisjogukat. Erről írásban is értesíti őket a Magyar Orvosi Kamara, mert ez a szakmai szervezet jogosult a praxisjog adományozására. Az érintett orvosoknak is lesz tennivalójuk, mivel egészségügyi alkalmassági vizsgát kell tenniük a praxis „üzemeltetéséhez”. Egyébként pedig ugyanúgy kell dolgozniuk, mint eddig. Nem árt persze végiggondolniuk azt sem, hogy a vagyonértékű jog birtokosaként miként kívánják gyarapítani ezt az alanyi jogon megkapott vagyont. Ingatlannal? Műszerrel? Milyen forrásból? Kívánnak-e felvenni kölcsönt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül a kormánygaranciával biztosított kedvezményes hitelkeretből? Gyarapítható vagyon- Érdekes újdonság az alkalmassági vizsga. Vélhetően a betegek érdeke is, hogy kiszűrjék azokat, akik nem képesek ellátni a fizikailag és lelkileg egyaránt megterhelő munkát.- Az egészségügyi miniszter várhatóan rendeletben jelöli majd ki az intézményeket, amelyekben a vizsgálatokat elvégzik. A testi, fizikai alkalmasság mellett nagy jelentőséget kap a pszichológiai alkalmasság is, hogy valaki képes-e a betegekkel megfelelő kapcsolatot tartani, a gondjaikkal kellőképpen törődni. Minden munkavállaló köteles az adott tevékenységhez előírt alkalmassági vizsgálatokon részt venni, most ez alól az orvosok sem húzhatják ki magukat. Jelenleg Magyarországon harminchat foglalkozásra ír elő a törvény orvosi ellenőrzést, ezek egyike a szakorvosi pálya. Márpedig az alapellátásban ma már csak szakorvosok dolgozhatnak.- Mi történik azzal, aki nem felel meg az alkalmassági vizsgán?- Most alanyi jogon minden olyan háziorvos megkapja a praxisát, akinek szerződése van az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. Ha kiderül, hogy beteg, nem veszik el tőle a megszerzett „vagyont”, de a praxis működtetési jogát el kell adnia. Magyarán: más doktor kerül a helyébe, de az új orvosnak ezért már fizetnie is kell. A betegek persze eldönthetik, hogy az új orvosnál hagyják-e a kártyájukat vagy mást választanak. Tudjuk jól, hogy különösen a kisebb településeken nagyon nehéz másik orvost választani, hiszen ha valaki beteg, nehezebben utazgat. Sajnos az egészségügy finanszírozási lehetőségei mellett nem tudunk minden településen legalább két orvosi rendelést fenntartani. Dr. Fodor Miklós Nem mind értékesíthető- Mi lesz a jelenleg területi ellátási kötelezettség nélkül praktizáló háziorvosokkal és a betegeikkel?- Ők azok, akiknek van legalább kétszáz betegtől tb-kártyájuk, de nem kötelesek másokat, tehát egy adott lakókörzetben élő betegcsoportot ellátni. Ezek az orvosok továbbra is gyógyíthatják a hozzájuk bejelentkezett betegeket, ám értékesíthető, örökölhető praxisjogot nem kapnak. A további működésre szóló engedélyt az orvosi kamaránál kell kérvényezniük.- Az önkormányzatok tulajdonában marad a rendelők és a műszerek többsége?- Az önkormányzati törvény kimondja a helyhatóságok egészségügyi ellátási, gondoskodási kötelezettségét. Jogi értelemben ez azt jelenti, hogy csak az ellátás megszervezéséért tehetők felelőssé az önkormányzatok. Tehát nem a polgármesternek kell beöntést adnia, hanem meg kell szerveznie, hogy legyen, aki azt beadja. Éppen ezért az orvosi kamara csak akkor adhat ki új működési jogosítványt a praxis megvásárlójának, ha ehhez az ön- kormányzat előzetesen hozzájárult. A képviselő- testületnek ugyanakkor határozatban kell rögzítenie a véleményét, ami persze indoklási kötelezettséggel is jár. A helyi képviselők csak morális, etikai szempontokat mérlegelhetnek. Szakmailag nem minősíthetik a doktort, ez a kamara hatáskörébe tartozik. Az önkormányzati tulajdonban lévő rendelők és műszerek megvásárlásáról az orvosoknak egyedileg kell megállapodásra jutniuk az arra kész önkormányzatokkal. A helyhatóságokat senki nem kötelezheti arra, hogy eladják a rendelőt, de ahol a kétoldalú szándék megvan, ott az állam a kedvezményes kölcsönnel segíti az „üzlet” létrejöttét. Készül a rendelet- A most megszületett törvény mellé végrehajtási rendeletek is készülnek?- Kormányrendelet rögzíti majd a praxisjog megszerzésének és visszavonásának szabályait, továbbá a hitelnyújtás feltételeit és az állami garanciavállalás részleteit. A várható egészségügyi miniszteri rendelet azokat a szakmai feltételeket körvonalazza majd, amelyek a praxisjog adományozásához, az egészségügyi alkalmassági vizsgák lebonyolításához szükségesek, továbbá rögzítik az ügyelet és a helyettesítés rendjét. NÉMETH ZSUZSA Olcsóbb lesz a vidéki körzet A praxisjog bevezetése az egészségügyi ellátórendszer privatizációjának első igazán jelentős lépése. Modellértékű lehet a szakellátás későbbi magánosításakor. Mivel a gyógyítás színvonalának emeléséhez szükséges állami fedezet nem áll rendelkezésre, a jelenlegi helyzetből csak a külső tőkebevonás útján lehet kitörni. Az érintett orvosok képviselői hangsúlyozzák, hogy aki sajátjának tudhatja a rendelőt, az természetesen szívesebben hoz áldozatokat annak fejlesztéséért, korszerűsítéséért.-Továbbra is kényes pontja az alapellátás teljes privatizációjának a gyógyító szakma és a települési önkormányzatok megegyezése - mondja dr. Éger István, a Falusi Körzeti Orvosok Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke. - Mind az alapellátásban dolgozó doktoroknak, mind a helyhatóságoknak az lenne az érdeke, hogy kölcsönös megegyezéssel ténylegesen a betegek javát szolgáló döntések szülessenek a rendelők sorsáról. Nem lenne például szerencsés az, ha megegyezés híján az orvos a falu közepén álló rendelő helyett másutt, mondjuk a saját házában folytatná a gyógyítást. Várhatóan nemcsak az alapellátásban, hanem a szakrendelőkben és a kórházakban dolgozó szakorvosokra is kiterjesztik még az idén az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat. De vajon képes lesz-e az orvos az orvostól megtagadni az „alkalmas” minősítést? Dr. Éger István figyelmeztet arra, hogy a vizsgálatot végzők felelősségét nagyban megnöveli, hogy ezután a üsztiorvosi szolgálat soron kívüli felülvizsgálatokat rendelhet el. Különösen akkor, ha valakinek a viselt dolgai kiderülnek. Sajnos mindenki tudja, hogy - a társadalom más rétegeihez hasonlóan - az orvosok körében is akadnak alkoholisták, drogosok, sőt elmebetegek is. A FAKOOSZ elnöke szerint az a kolléga, aki egy ilyen embernek „zöld utat” ad, a saját szakmai presztízsét ássa alá. Sok vita van arról is, hogy egy- egy praxis mennyit érhet majd. Úgy tűnik, a vidék megint nem vetekedhet a fővárosi elit körzetekkel. A falusi körorvosok munkájának nehézségeit nem lehet a városiakéval összehasonlítani, a tanyavüágot járó orvosok hiába látnak el ugyanannyi embert, a praxisuk értéke feltehetően kisebb lesz, mint jó néhány városi doktoré. n. zs. Adják-veszlk a gyógyitóhelyeket
