Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-26-27 / 48. szám
2000. február 26-27., szombat-vasárnap A Békés Megyei Hírlap Melléklete Földi Teri meséi Kedves emléke a vadludas Nils Holgerson Szakái Lajos emlékezete Verseskönyvéből tiszteletpéldányt küldött Erzsébet királynénak Makettprofesszorok Akit a légcsavar szele egyszer már megcsapott vagy a lánctalp szájon vágott... Eltagadott íróink ébresztgetése Dr. Medvigy Endre irodalomkutató, az Irodalmi Társaságok Szövetségének (ITÁSZ) elnöke szeretné hinni, szaporodik azon alkotók száma, akik a közösség szolgálatát is vállalják. A szövetség elnöke a gyulai Arany János Művelődési Egyesület és a Mogyoróssy könyvtár vendégeként az erdélyi íróról, Nyíró' Józsefről tartott előadást. Dr. Medvigy Endrének személyes okokból is nevezetes hely Gyula ‘ FOTÓ: SUCH TAMÁS — Az Irodalmi Társaságok Szövetsége mintegy 60 irodalmi társaságot tömörít. Ezek részben Magyarország mai területén működnek, részben a Kárpát-medencében, a szomszédos országok magyarlakta vidékein — mondta dr. Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke. — Az ITÁSZ 1997-ben Gyulán tartotta vándorgyűlését, ekkor került sor a Sinka-emléktábla felavatására a gyulai Mogyoróssy könyvtár falán. Számomra fontos esemény volt ez a tanácskozás, mert magam is előadó voltam, Sinka Istvánról szóltam. Ekkor, itt ismerkedtem meg feleségemmel Tóth Katalinnal. Talán az előadásom sem sikerülhetett roszszul, mert a rendezvényt követően választottak meg az országos szövetség elnökének. —A szervezet milyen gondolatkörben tevékenykedik? — Az ITÁSZ egy évtizede létezik a Kárpát-medencei magyar szellemi értékek pártolásának szándékával és azzal a törekvéssel, hogy a magyar nyelvterületen a szellemi emberek tudjanak egymásról, ismerjék meg egymás munkásságát. — Hogyan tartják egymással a kapcsolatot? — A hatvan irodalmi társaság minden esztendőben a Dunatáj valamely pontján két—három napos találkozón vesz részt, megbeszélni közös gondjainkat és ébreszt- getni eltagadott íróinkat. — A magyar vidékek közül hol a legélénkebb mostanában az irodalmi élet? — A teljes magyar nyelvterületen meglehetősen aktív és élénk a szellemi élet. A Délvidéken, a mai Jugoszlávia területén a háború megzavarta a békés életet, ez az irodalmi szerveződésekre sem volt jó hatással. A legerőteljesebb ág alighanem az anyaországban van, hiszen itt tízmillió magyarból választódhatnak ki kiváló írók, értékes szellemi emberek. De a másik hazának, Erdélynek is közismerten színvonalas, gazdag irodalmi élete van. — Es a távolabbi magyarság? — Az emigráció szellemi élete rendkívül fontos hivatást töltött be a kommunista éra idején, akkor, amikor Magyarországon nem volt mód teljes őszinteséggel szólni sorsfordulóinkról, történelmi eseményeinkről. így például az ’56-os forradalomról és szabadságharcról csak az emigrációban születhettek tárgyilagos történelmi feldolgozások és szépirodalmi alkotások. Márai Sándor, Nyírő József és Wass Albert itthon aligha írhatta volna meg odakint fogant műveit a politikai korlátok miatt. 1 — Nyírő Józsefről tartott előadást, munkássága az ön kutatási területe? — Három esztendeje intenzíven foglalkozom Nyírő József sokáig elhanyagolt életművének szándékaim szerinti alapos felkutatásával. Három esztendeje szerkesztem a Kairosz Kiadó számára a Nyírő-életmű sorozatot. Nyírő József a két háború közötti erdélyi magyar irodalom legjelentősebb szerzői közé tartozik, székely tájnyelven, a néphagyomány magas irodalomba emelésével Erdélyről és a szé- kelységről írta elbeszéléseit, regényeit. Ezek a művek a harmincas években a Révai Kiadó gondozásában, mutatós halinakötésben, hatalmas példányszámban keltek el. A Nemzeti Színházban és az Operaházban nagy sikerrel játszották a székely író színműveit, megzenésített balladajátékát. — A Gyulai Várszínház kezdetektől vállalt küldetése a magyar történelmi művek bemutatása. Nyírő életművében van olyan alkotás, amely a középkori vár keretei között kelhetne életre? — Minden bizonnyal. A megfeszített Nyírő József drámáinak és misztériumjátékainak kötete, 1999-ben a téli könyvvásárra jelent meg. A kötet hét színművet tartalmaz, többségük a régmúltat idézi. A címadó dráma Jézus szenvedéstörténetét eleveníti fel, de találunk drámát a kötetben Kereszr telő Szent János vértanúságáról és a mádéfalvi veszedelemről is. Talán az utóbbi történelmi színmű volna a legalkalmasabb a gyulai bemutatásra. Közismert tény, hogy a székelység Mária Terézia idején a rárótt katonai szolgálat terhét nem kívánta magára vállalni, különösen nem óhajtottak a székelyek Erdélyen túl, az ország határain túl katonáskodni. Ellenállásuk tragédiába torkollott, az osztrák katonaság sok székely férfit gyilkolt le Mádéfalván. Ezt a tragikus történelmi eseményt Nyírő József regényben, majd az Új haza című színműben dolgozta fel. Á kötetben találunk könnyedebb hangvételű írást is, ilyen A per című jelenet vagy a Fonó a székelyeknél balladajátéka. Nagy sikere volt a harmincas évek végén a Jézusfaragó ember című színműnek, gondolom a gyulai közönség is szívesen megtekintené. —Nyírő József életműve hordoz-e a mai embernek is érvényes mondanivalót? — Természetesen igen. A két világháború között a határontúli magyarság a nemzetiségi elnyomás következtében identitásában veszélyeztetve volt. Manapság a globalizáció nem csupán a kisebbségi sorsba jutott nemzetrészt, de a nemzet egészét veszélyezteti, önazonosság-tudatát rombolja, fenyegeti. Nyírő az identitás rajzát adja regényeiben, elbeszéléseiben, hogy megerősítse az olvasó nemzeti elkötelezettségét, magyarságtudatát. Kell-e jobb ellenszer a globalizációval szemben? — Ez volna a mai magyar irodalom legfontosabb feladata is? — A magyar író évszázadokon keresztül nem elégedett meg azzal, hogy csupán szépet, gyönyörködtetőt újon, hanem irodalmon túlmutató feladatot is vállalt magára. Balassi Bálinttól Petőfi Sándoron át József Attiláig és Sinka Istvánig. Manapság mintha az irodalomtörténet-írás és mintha maga az írótársadalom is elbizonytalanodott volna abban, hogy mi az irodalom feladata. Gondolom, az írói lelkiismeret adja meg a választ, hogy a mai író vállalja-e az említett, Magyarországon hagyományos népben, nemzetben gondolkodó, a nemzeti közösségért felelősséget vállaló szerepkört vagy sem. Én szeretném hinni, hogy szaporodni fog azoknak az alkotóinknak a száma, akik a szoros értelemben vett írói feladatkör mellett a közösség szolgálatát is vállalják. Szőke Margit Névjegy Született: Budapest, 1948. november 18. Családi állapota: nős, Tóth Katalin Gyermekei: Réka, Borbála Életútja: Egyetemi Színpad irodalmi szerkesztője (1973-1991), MDF Akadémia vezetője (1990-1994), Szent László Akadémia dékánja (1995-től) Munkássága: sajtó alá rendezi Sinka István összegyűjtött verseit és elbeszéléseit, Erdélyi József verseit, Sértő Kálmán verseit és Nyírő József életműsorozatát Könyvei: Ezemyolcszáznegyvennyolc, te csillag (1997), Anyám balladát táncol, Sinka István emlékkönyv (1999) Hobbija: könyvgyűjtés aiMammmm s s íssiIeiü sasa Most segítsünk, most adjunk! Negyvenmillió. Akinek kenyérre is alig telik, csillagászati összeg. Aki jól menő vállalkozást igazgat, elérhető. Aki ezen az áron válthatná meg életét, mindent megtenne, hogy ha fillérenként is, de összekaparja. Negyvenmillió forint — lehet, hogy ennyi egy élet ára. S ennek az életnek az árán — a negyvenmillióén — több élet is megmenthető lenne. A szülőé, a gyermeké, a testvéré, a férjé vagy feleségé, a rokoné — ha megtámadja őket a gyilkos kór. Néhány éve egy magyar fizikus feltalált egy készüléket, amelynek segítségével jelentősen javítható a rákbetegek életminősége, sőt a kezelések sok esetben teljes gyógyulást eredményeztek. Az országban ma már tizenhárom ilyen készülék működik, vidéken mindössze egy, Kecskeméten. Hogy mekkora az igény a kezelésre, jól jellemzi a következő adat: a legutóbb Budapesten üzembe helyezett úgynevezett elektro-hipertermiás berendezésre több mint ezren állnak sorba, miközben naponta csupán néhány beteget tudnak kezelni. Nem csodaszerről van szó, hanem egy újabb esélyről. De ezt az esélyt — mint utolsó szalmaszálat a fuldokló — igyekszik mindenki megragadni, akit megtámadott a gyilkos kór. Hogy mit jelent ez az esély, talán felesleges hangoztatni olyan megyében, ahol a tüdőrákban elhalálozottak száma tíz év alatt közel hatvan, az emlőrákban meghaltaké pedig közel ötven százalékkal emelkedett. Évente ezerötszáz megyeit — családtagunkat, rokonunkat, ismerősünket, olyat, aki velünk együtt szülőföldjének tekintette Békést — ragad el körünkből a rákhalál. Ha csak egyetlenegyet sikerül közülük megmentenünk az életnek, ezen a parton tartanunk, már megérte. Szerkesztőségünk — mint arról már értesülhettek — a megyei közgyűlés és a szakorvosok támogatását is élvezve elhatározta, megpróbálja összegyűjteni a rákbetegek túlélésére esélyt adó negyven- milliót. Nem lehet, hogy ne jöjjön össze a pénz! Nem lehet, hogy mint mindenben, ebben is az utolsók legyünk! Nem lehet, hogy ne érje meg mindenkinek pár száz vagy pár ezer forintot, hogy segítsen a bajba jutottakon! A halál itt jár a kertek alatt. Ma az ismeretlent, holnap az ismerőst, holnapután családunk valamelyik tagját, azután minket érhet utol. Ne várjuk meg, amíg körünkben kezd el kaszálni. Ne akkor akarjunk fuldoklóként utolsó szalma- szálért nyúlni. Most segítsünk, most adjunk, amíg mi adhatunk és nem nekünk adnak. Árpási Zoltán Nem lehet, hogy ne jöjjön össze a pénz! Békéscsaba, 1911. Az artézi kút. Milyen szép is volt! Kár, hogy elpusztult. De jó lenne újraépíteni, illetve újraönteni! A város éke lehetne
