Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-22 / 44. szám

KÖRKÉP 2000. februAr 22., kedd - 5. oldal MEGYE Ha Jókai, akkor nem csak romantika! Méltó ünneplés A gazdag szegények békéscsabai bemutatója A megyei millenniumi rendezvénysorozat méltó nyitánya volt és a névadó szüle­tésének 175. évében a tisztelgés szép példája Jókai Mór A gazdag szegények című vígjátékának békéscsabai bemutatója. A színvonalas előadással a Jókai Színház művészeinek nemcsak emlékezni sikerült (a név, a hely szelleme, a kettős évfor­duló kötelez), hanem emlékeztetni is a nézőket a magyarság ezer esztendejére, nemzettudatra, hazaszeretetre. Az ünneplés most ismét rávilágít klasszikus ked­vencünkre, a legnagyobb romantikus mesélőre, akinek még életében megadatott ugyan a tisztelet, a rajongás és elszigetelt anyanyelvűnk ellenére a világirodalmi rang, ám az ifjabb nemzedékek mintha mostohábban bánnának műveivel. Ha Jókai, akkor Egy magyar nábob, Kár- páthy Zoltán, Fekete gyémántok; Az arany emberre és A kőszívű ember fiaira gondo­lunk, meg Rab Rábyra, A lőcsei fehér asz- szonyra, és hosszan sorolhatnánk még a hatvanas, hetvenes évekig nagyon népszerű regényeket. A Szegény gazdagokat is sokan ismerik, de A gazdag szegényeket, amiből az idős Jókai írta a színpadi változatot, bizony kevesen. 1889-ben jelent meg, 1893-ban mu­tatták be színpadon, majd legközelebb csak 1956-ban tűzte műsorára a Déryné Faluszín­ház, 1961-ben játszották musicalként a Pető­fi Színházban, és azóta nem. Ez a mű más, mint a többi! Itt nincsenek égig érő fenyő­fák, természeti csodák, grófi kastélyok, nincs szabadságharc, nem Fatia Negra tartja rettegésben az embereket. A gazdag szegé­nyek a századvégi pesti külváros lakói, Ős­emberek: vasúti váltóőr, mosónő, utcai vi­rágárus lány, pereces, bögre- és késkereske­dő. A romantikus világképet a szomorú való­ság, a kapitalizálódó, polgárosodó társada­lom árnyoldala váltja fel: igazi korkép a szá­zad végéről. Jókaitól szokatlan, új figurákat és fogalmakat ismerünk meg. Az öreg vasutast elbocsátják munkahe­lyéről, hetvenévesen kerül nyugdíj és támo­gatás nélkül az utcára, jobb sorsra vágyva sokan kivándorolnak Amerikába, a családok nem tudnak fizetni a mosásért, magasak a lakbérek. A nagyvárosi proletárság anyagilag szűkös, sivár életét mégis beragyogja a sze­retet, az összetartozás ereje, a tisztaság, a se­gítőkészség, így gazdagabbak az úri világ­nál, a felsőbb osztálynál, ahol a pénz diktál, szélhámosság, erkölcstelenség pusztít — ez a vígjáték legfőbb üzenete. Minden mesesze­rűség, romantika ellenére a valóságos élet­ről, hétköznapi gondokról, nehézségekről, a kettéosztott társadalom gonoszságáról ka­punk képet, a naturalista környezet és a rea­lista ábrázolás miatt olykor jobban hasonlít a színmű Zola vagy Gorkij műveire, mint Jó­kai ifjabb kori regényeire. Hogy a két világ szembeállítása, az idilli állapot hirdetése nem válik túl érzelgőssé, a mai néző számá­ra elavulttá, elfogadhatatlanná, az Konter László (Jászai-díjas) rendező érdeme, a fe­gyelmezett játéknak és a színészek mérték­tartó, emberi alakításainak köszönhető. Sze­rencsés a cselekmény egy szálra terelése: a két öreg, Kapor Ádám és Kömény Zsuzsa legfőbb vágya, hogy bejussanak a szegény­házba, ehhez szegénységi bizonyítvány kell, ahhoz meg helyszíni szemle, s mint közben kiderül, még házasságlevél is. A másik törté­net, hogy a grófkisasszony elhagyja család­ját és varrónőként a szegények között találja meg élete értelmét, már sok lett volna. így is elég hosszú az előadás, bizonyos részek las­súak, vontatottak, ügyes rövidítéssel fesze­sebb, pergőbb lehetett volna a játék. A Jászai-díjas, érdemes művész Székely László korhű, remek díszletei egy csapásra elhitetik velünk, hogy a múlt század pesti szegénynegyedében vagyunk; a kis színpad­ra sikerült megint valódi teret varázsolni, a színpadkép nagyban hozzájárul az előadás hangulatához, erejéhez. Pilinyi Márta jelme­zei szépen illeszkednek ebbe a környezetbe, jól hangsúlyozzák a szereplők karakterét. A Jászai-díjas Földi Teri Kömény Zsuzsa mosónő szerepében olyan színt és hangot, hozott be a Jókai Színházba, amilyenben nem volt része a közönségnek az elmúlt években. Őszinte emberségével, nemes egy­szerűségével, kedvességével, halk szavával érintette meg a lelkünket, örökre. Még az egyébként meglehetősen hosszú árvízi mo­nológból is remeket teremt, s előnyösen ha­tott a többiek játékára. Ünnepnek számít Gálfy László jelenléte hosszú szünet után a Jókai Színházban. (Folytassa, Gálfy! Vagy Konter?) Gálfy az öreg Kapor Ádám, az elbo­csátott bakter alakításában olyan kedves, szánalomra és szeretetre méltó, mélyen, szívszorítóan emberi, ugyanakkor igazi hun­cut, humoros figura! Méltó partnere Földi Terinek. Különösen emlékezetes jelenetei, amikor bársonygalléros kabátjában feszít, a sültből lakmározik vagy a templomi esküvő „elmulasztása” miatt szégyenkezik. Búcsúja a (szín) háztól felejthetetlen. . Szüköl Makár, a városi díjbeszedő a darab egyik legbonyolultabb figurája, hiszen rideg hivatalnokból változik át emberré, az idős pár ügyének élharcosává. A szegények döb­bentik rá, milyen sivár is volt eddig az élete, mert senki sem figyelt rá, senki sem szeret­te, tán még nyomorultabb azoknál, akiknél szemlét tart. A jó szóért olyan hálás lesz, hogy még a háziúrral is szembeszáll, adó­csalással vádolja. Karczag Ferenc eddigi leg­jobb békéscsabai alakítását nyújtja ebben a szerepében, mert meggyőzően mutatja ezt a megható emberi változást. Lizi kisasszony, a varrólány grófi otthonát cseréli fel a munká­ra és a szegénytanyára, magához fogadja a virágárus árva lányt, végül a rendőrrel jegyzi el magát - sok mindent sűrített Jókai álmo­dozó, romantikus figurájába. Vékony Anna kedves, bájos teremtést formál, valami len­dület és humor hiányzik a játékából. A kons- tábler, közrendőr mintha a meséből lépett volna ki: mindenben a szegényeket pártolja, védi, büszke nincstelen származására, még az egyenruhát is hajlandó letenni, csak a szí­vére hallgat. Csomós Lajos ügyesen hozza ezt a jópofa alakot, akárcsak Kiszely Zoltán a bögre- és bicsakkereskedőt, az önzetlen és vicces tót legényt vagy Gemer Csaba Miksát, a klárinétos cigányt, aki két hegedűs fiával (Nagy Norbert és Nagy István) sokszor meg­nevettette a nézőket. Csizmadia Éva hatásos a palóc hagymaárus nő szerepében, Steinkohl Erika mint naiv virágárus lány, Gáspár Erzsébet perecesként egészíti ki a tár­sulatot. Hodu Józsefnek Tarafás, a zsugori bérháztulajdonos szerepében sikerül a drá­mai feszültséget fokozni, az előadás menetét felgyorsítani és a vígjátékhoz nélkülözhetet­len, de olykor kevéssé átütő humort vissza­hozni. A gazdag szegényeket nézve megint jó ér­zés volt színházban lenni. Maradandó érté­ket, klasszikust láttunk élvezetes előadás­ban, amely emberi, művészi hangon szólt, képes volt megérinteni és felzaklatni a né­zőt; s életre keltette ismét Jókait, talán a 24. Órában. NIEDZIELSKY KATALIN ________Megkérdeztük olvasóinkat___________ Tart-e a tavaszi fáradtságtól? Bene Gábor, 34 éves, gyo- maendrődi zenész:- Zenekari próbákra já­rok, pedig a tavaszi fáradt­ság ellen a horgászás a legjobb gyógyszer. Sőt, mindenre az a legjobb gyógyszer, a téli hideg ellen, a nyári meleg ellen... Félretéve a tréfát, amúgy is elég alacsony a vérnyomásom, tavasszal meg különösen: szinte állva elalszok. Próbálok magamon segíteni, sok vitamint eszek, főleg mikor ki­bújik a hónapos retek, beérik a korai cseresznye. A zöldséget, gyümölcsöt többre becsülöm a piruláknál. Vasas And­rás, 24 éves, békéscsabai programveze­tő: — A tavaszi fáradtság ön­magában nem tűnik fel, mert többnyire egész évben fá­radt vagyok. Nem doppingolom magam vitaminokkal, mert nem hiszek benne, hogy egyformán megfelelőek lennének minden ember számára. Ezeknek a ké­szítményeknek már a reklámjait is humorosnak találom. Inkább több gyümölcsöt eszem. A gyö­nyörű februári napsütés a leg­jobb szérum levertség ellen, most jobban feldob, mint bármi más. Gubis Ben­ce, 24 éves, békéscsabai tanuló:- Még so­sem éreztem kifejezetten tavaszi fárad­ságot, nem értem, miért foglalkoznak vele olyan sokat az emberek. Az idő­járás befolyásolja a hangulato­mat, de az nem fáradtság. No­vemberben lehangolt vagyok, a tavaszi napsütés viszont kifeje­zetten feldob. Az immunrend­szerem karbantartása érdeké­ben szaunázm szoktam, már két éve nem is voltam beteg. Sőt, a decemberi nagy influenzajár­vány nem csak engem, a csalá­domat is elkerülte. Csatári Mi- hályné, 57 éves, békés­csabai dajka:- Egész té- , len szedtem a vitaminokat, ettem a déli­gyümölcsöt, nem is fáztam meg, pedig a kollé­gáim sorra mentek táppénzre. Gyakran érzem fáradtnak magam mostanában, de szerintem ez már a korral jár, nem csupán tél végi kimerültség. Jót tesz a febru­ári napsütés, nem is ültem fel a buszra, inkább sétáltam egyet. A tömbházba, ahol lakunk, úgyse jut be sok fény. Már nagyon vá­rom a tavaszt, elég volt a csúnya fagyos, hideg, szeles időből, f. m. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Képzés az ÁNTSZ-ben <i)f, ’;v' !;y .?rVM>ÍQVn .'V ff: Egészségfejlesztésért - egészségfejlesztőkért Ezzel a címmel szerveznek öt alkalommal továbbkép­zést márciusban az ÁNTSZ Békés megyei intézetében a kórházi ápolónőknek. Békéscsaba A felnőtt betegeket ellátó kórházi osztályok általános és felnőtt szakápolói számára szervez to­vábbképzést az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egészség-fejlesztési osztálya. A márciusban Öt alka­lommal (minden csütörtökön) megrendezett képzést vizsga zár­ja le, a stúdium sikeres elvégzé­séért 36 pont jár.- A programot ez Egészség­ügyi Szakképző és Továbbképző Intézet „Egészségfejlesztés fel­adatai az évezred küszöbén” té­mában meghirdetett pályázatán nyert pénzből finanszírozzuk - tájékoztatott Zsabka Erzsébet, a stúdium kidolgozója. — A to­vábbképzés célja, hogy a beteg­ágy mellett dolgozó ápolónők az eddigieknél hatékonyabb kom­munikációt sajátítsanak el - mind elméletben, mind gyakor­latban -, mely segítséget nyújt a kezeltek egészségi állapotának javításában. Az ápolók személyi­ségfejlesztése, kulcs az eredmé­nyes munkához — jegyezte meg Zsabka Erzsébet. __________________________ffffl Akinél a miniszter is megnyalta az ujját Most már kiírhatja a falra, hogy itt járt Torgyán József, es halálra ette magát — mondta a földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter a minap Kurucsó Eleknek, a vésztői Varietas vendéglő tulajdonosának, miután az étteremben jóízűen elfogyasztotta ebédjét. Torgyán József és kísérete húsgombóclevest, csirkemájjal töltött rántott szeletet, vész­tői hagymás flekként, rántott sajtot, sült burgonyát, rizibi- zit, vegyes savanyúságot, túrós és lekváros palacsintát evett. VÉSZTŐ Kurucsó Elek 1962 óta dolgozik a vendéglátóiparban. Már 1965-ben a Gólyafészek étterem egységveze­tője lett, 1985-től pedig az akkori Monostor éttermet vezette. A Varietas vendéglőt 1991-ben nyitot­ta, s azóta tulajdonosa, vezetője. A vendéglátásban komoly múlttal rendelkező férfi 1990-ben egy hónapig vállalkozóként üze­meltette a Monostor éttermet. Majd mivel az újrakezdési hitelt nem kapta meg, visszaadta a vál­lalkozást. A Varietas vendéglő építésének 1990. augusztus 8-án kezdett hoz­zá. Azt a területet, amelyen ma az étterem áll, Nyilas Károlynak, a vésztői Körösmenti Mezőgazda- sági Szövetkezet akkori elnöké­nek a közreműködésével sikerült megvásárolnia. Az újonnan épült étterem ava- tóját 1991. június 3-án tartották. A megnyitás előtti napokban a Kurucsó családnak a legnagyobb fejtörést az okozta, hogy milyen nevet kapjon az étterem. Mivel Kurucsó Eleket sokan csal Lexi- nek ismerik, Kaszai János akkori jegyző (aki 1992 óta polgármeste­re a sárréti településnek) azt java­solta: az étterem a Lexi nevet kap­ja. Ám a család végül a Varietas (a latin eredetű szó jelentése sokfé­leség) vendéglő elnevezést vá­lasztotta. Kurucsó Elek elmondta: a Varietas név latin jelentésének megfelelően, nála valóban sokféle étel közül válogathatnak a vendé­gek. A helyi specialitások kínála­tában a legjelentősebb a vésztői hagymás flekken és a Varietas tál. Előbbit Torgyán József is megkós­tolta, utóbbi pedig hat szelet hús­ból áll különböző köretekkel. Mint lapunk munkatársa is meggyőződött róla: a Varietas vendéglőben déli órákban nagy a mozgás. Sokan választják ezt a kulturált, szolid helyet. A legna­gyobb fogyasztó mégis a reformá­tus egyház, a vésztői Kiss Bálint Református Általános Iskola és az egyház által működtetett szeretet­otthon ugyancsak a Varietas ven­déglőből viszi az ebédet. Kurucsó Elek csupán egyetlen dologra panaszkodik: neki ugyan­úgy meg kell fizetnie az egyszáza­lékos turisztikai hozzájárulást, mint annak az éttermesnek, aki virágzó idegenforgalmi körzetben tevékenykedik. A Varietas ven­déglőbe viszont évente alig tér be néhány turista. Kurucsó úr nem azt sérelmezi, hogy ezt fizetnie kell, hanem azt teszi szóvá, hogy ez a pénz miért nem marad hely­ben. Akkor ezzel a hozzájárulás­sal legalább saját települését tá­mogathatni _____ MAGYAR) BARNA Kurucsó Elek tetszetős környezetben fogadta Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert o-fot6= lehoczky péter losszul indul a helyszíni szemle Kaporéknél: Földi Teri, Gálfy László és Karczag Ferenc d-fotó: lehoczky péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom