Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-21 / 43. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2000. FEBRUÁR 21., HÉTFŐ - 3. OLDAL HORN OROSHÁZÁN, (cs) Az MSZP Orosházi Városi Szerve­zetének vendége Horn Gyula or­szággyűlési képviselő február 22-én, kedden délután. A sajtó­val való találkozás után 17 órától a Szocialista esték sorozat kö­vetkező fórumának lesz előadó­ja az exminiszterelnök a Petőfi Művelődési Központ koncertter­mében. FALUGYŰLÉS, (cs) Az 1999. évi költségvetés felhasználásá­ról, az idei költségvetés alakulá­sáról számol be Gajdács János polgármester Gerendáson, a művelődési házban ma 18 órá­tól. A falugyűlésen napirendre kerül a szennyvízcsatorna és tisztító beruházása is. A mező- gazdasági támogatásokról ad tá­jékoztatást Mészáros László, az FVM megyei hivatalvezetője. INTERNETEN, (i) A Sárrét Fa­lusi Turizmusáért Egyesület nemrég felkerült az internetre. Hideg Róbert, az egyesület elnö­ke elmondta: ez a beruházás ál­lami támogatás nélkül, saját erő­ből valósult meg. Mióta rajta vannak a világhálón, nőtt irán­tuk az érdeklődés: mind kül­földről, mind belföldről sokan keresik az egyesületet. IDEIGLENES VEZETŐ, (i) Mbit lapunkban korábban már írtunk róla: Dévaványán január végén sajnálatos autóbalesetben elhunyt a művelődési házat üze­meltető vállalkozó. Az önkor­mányzat így kényszerűségből visszavette a művelődési ház működtetését. Az intézmény ve­zetésével most ideiglenesen Ko­vács Jánosnét bízták meg. BALESET, (z) Vasárnap hajnal­ban Biharugra külterületén egy 20 éves helyi fiatalember Tra­bantja felett elveszítette ural­mát, járművével előbb egy vil­lanyoszlopnak, majd az árokba hajtott. A kocsi 17 éves utasa sú­lyosan megsérült. TÖMEGVEREKEDÉS, (z) Va­sárnap, röviddel éjfél után Békés­csabán, a Süni söröző diszkójá­ban szóváltásba keveredett vala­ki, s a közönség pillanatok alatt két pártra szakadva, a diszkó előtt ökölre ment. Az összecsa­pásnak két súlyos és több köny- nyű sérültje van, a tömegvereke­désben két személygépkocsit is alaposan helyben hagytak. A rendőrség hat személyt előállí­tott, a csabai kapitányság csopor­tosan elkövetett garázdaság bűn­tett miatt folytatja az eljárást. „HA VALAKI CSUPÁN KÖZGAZDÁSZ, ALIGHA JÓ EMBER." (Friederich A. Hayek) Szlovák délután ételkülönlegességekkel A Kodály utcai óvodások szlovák nyelven mutatták be műsorukat D^OTÓ: LEHOCZKY PÉTER Kanvarjúval fogadták a szlovák kulturális délutánra érkező vendégeket szombaton a mezőberényi Petőfi Művelődési Központban. Miután az ízes falatokat „betörölték”, igazán kellemesen indult a hajnalig tartó program, melyen hét település szlovák kulturális cso­portja lépett színpadra. Mezöberény Hogy mi is tulajdonképpen az a bizonyos kan­varjú? Nos, ez egy helyi szlovák ételspecialitás, mely nevével ellentétben nem fekete varjúból készül: kenyértésztába kellemesen csípős kol­bászt tesznek, tetejére apró füstölt szalonnát raknak, majd forró kemencében kisütik, s elké­szültével éles késsel mintegy tízszer tíz centimé­teres kockákra vágják, s lehetőleg frissen, mele­gen fogyasztják. Az érkezők körében volt is sike­re ennek, a diétásnak, koleszterin- és kalóriasze­génynek éppen nem mondható finom éteknek, mely után jól esett, s bizony le is gurult egy-két pohár itóka. A városban első alkalommal, a hagyományte­remtés szándékával, a legnagyobb számban élő nemzetiség, a Mezőberényi Szlovákok Szerveze­te kezdeményezte és rendezte meg a szlovák kulturális délutánt. A színpadon hét település - Békéscsaba, Csabacsűd, Csorvás, Kondoros, Szarvas, Tótkomlós, no és természetesen a házi­gazda város - szlövák csoportjai léptek közön­ség elé. A délutáni program este a Berény étteremben télbúcsúztató szlovák bállal zárult, ahol ugyan­csak helyi specialitásként főszerepet kapott a va­csora: a herényi becsinált leves és juhtúrós sztra- pacska megfelelő energiatartalékot teremtett a hajnalig tartó táncmulatsághoz.-sz­Alkotmánybírósághoz fordulnak A napokban a megyeházán ülésezett a Kistelepülések Pol­gármestereinek Békés Megyei Egyesülete, ahol az önhibá­ján kívül hátrányos helyzetű települések pályázati feltétele­it és az 1100 fő alatti falvak iskoláinak társulásban való működését vitatták meg. Békés megye A téma fontosságára való tekintet­tel az ülésre a polgármesterek mel­lett a jegyzők és költségvetési elő­adók is hivatalosak voltak. Az „önhikis” pályázatokról Albert Pétemé, a Tákisz igazgatóhelyette­se tartott tájékoztatót, melyben is­mertette a megszigorodott feltéte­leket. A változások egyik lényeges eleme, hogy az 500 fő alatti lakosú települések csak akkor nyújthat­nak be a hátrányos helyzetű pá­lyázatra igényt, ha nyilatkoznak, hogy 2001-től körjegyzőségben működnek, illetve a közigazgatási hivataltól kérhetnek felmentést. A polgármesterek többsége arra az álláspontra jutott, hogy amely tele­pülés vállalja az iskola működését, azt „hagyják békén” és biztosítsák részükre az anyagi fedezetet. Ez­zel kapcsolatban szeretnék a me­gyegyűlés segítségét is kérni. Végül megbízták Hunya, Ker­tészsziget és Pusztaottlaka jegyző­it, hogy dolgozzanak ki az Alkot­mánybírósághoz egy beadványt, melyben bemutatják: a költségve­tési törvény 1100 fő alatti kisisko­láira vonatkozó rendelkezés alkot- mányellenes._______________ kjl Turisztikai képzési központ Szarvason A jövőben regionális vidékfejlesztési, környezetgazdálko­dási és turisztikai képzési központként is működik a Tessedik Sámuel Főiskola Szarvasi Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kara. A központ az önkormányzat­ok és a tourinform irodák tisztviselőinek képzésével foglal­kozik majd. Szarvas ciklus után ismét elnyerték a program támogatását. Mint azt dr. A főiskolai kar 1993-ban kapcso- Izsáki Zoltántól, a kar tudomá- lódott be a Tempus néven ismert, nyos főigazgató-helyettesétől és felsőoktatás fejlesztésére létreho- dr. Iványi Ildikó főiskolai tanártól zott európai együttműködési megtudtuk, az előző programok a programba. Két sikeres pályázati nappali hallgatói képzést erősítet­ték, a mostani az önkormányzat­ok és tourinform irodák tisztvise­lőinek kínál ismeretet az európai csatlakozáshoz. A részvétel díjta­lan. A jelentkezők két külön kur­zus közül választhatnak. Az egyik a turisztikai témát, a másik a vi­dékfejlesztési ismeretet hangsú­lyozza. Mindezt kommunikációs, nyelvi és számítástechnikai kép­zés egészíti ki. A program nagy gondot fordít a képzésen oktató tanárok felkészítésére. cs. r. VÉLEMÉNYEK BARACSI MAGDOLNA Farsangi buli aláírásokkal Itt a farsang, áll a bál. Az idei táncszezont méltán nevezhetnénk in­kább cirkuszinak, már ami a megye óvodáit, iskoláit illeti. A szü­lők és pedagógusok már maskarát is öltöttek, még pontosabban harci díszt. Az elkövetkező hónapokban ugyanis csatába indulnak a gyermekekért. Megrohamozzák a városházákat, a működési költ­séget, létszámot és normatív támogatást jelölő számsorokkal kör- bebástyázott képviselőket. A harc kimenetele nem kétséges, előbb- utóbb bezárják azokat az intézményeket, amelyekben kevés a gye­rek. Ahol csemetében nincs hiány, ott összevonnak, így spórolják meg az önkormányzatok az igaz­gatói és adminisztrátori béreket. Gyulán nyolc évvel ezelőtt még négy bölcsődé működött. '94-re már csak kettő maradt, idén nyár­tól pedig egy, mert bezárják a gyu­lavárit is. A szülők felháborodását azzal próbálták csillapítani a vá­rosatyák, hogy megígérték: megvizsgálják a bölcsőde vállalkozás­ba adásának lehetőségét. Ezt, ugye, nem gondolhatták komolyan, hiszen ami nem éri meg az önkormányzatnak, az a vállalkozónak még úgyse. A megszüntető döntés után alig csillapodtak le a kedé­lyek, máris újabb ügy ad beszédtémát a gyulaiaknak. Amit télen még kacifántos nyelvi köntösbe bújtattak, arról ma már nyíltan be­szélnek a városházán. Az intézményracionalizálás azt jelenti ma­gyarul, hogy amit a kormány nem adott meg az önkormányzatok­nak, azt azok elveszik a tőlük függő intézményektől. Tény, hogy 1998-99-ben az önkormányzat nagyobb összeggel támogatta eze­ket - beleértve a polgármesteri hivatalt is -, mint amennyit a köz­ponti költségvetésből a feladatra kapott. A probléma megoldását iskolaösszevonásokban véli a testület. Ehhez azért a szülőknek, pedagógusoknak is lesz egy-két szavuk. Az aláírásgyűjtések már megkezdődtek, úgy hírlik, ennél tovább is mennek. A harc tehát el­kezdődött. ■ MÉNESI GYÖRGY A szülők csatába in­jjfif í pSl dúlnak gyér­mekeikért. ^9" > Termékenységre ítélve Nyelvében él a nemzet, de a nyelvével még egyik nemzet sem nemzett - ez a „szellemesen” megtoldott szállóige jutott eszem­be évekig, valahányszor végigültem egy határ menti találkozót. Ha netán valaki azt hinné, hogy pajzán, erotikus képzeteim támadtak a tolmács- vagy a pincérnők láttán, az rosszra gondol. A „nemzésre” eredeti, nemes (már-már valláserkölcsi) jelentésében gondoltam: a boldog egymásra találásból szülessék olyan utód, akire apja-anyja büszke, aki idővel mindkettőjük gyámolítója le­het. Szülessék olyan utód, akire apja- anyja büszke. Itt vannak például az államhatár által kettévágott kistérségeink. Úgy kellene ujjonganunk a gereb­lyézett nyomsávokat megszakító battonyai- és méhkeréki átjárók­nak, ahogyan Petőfi ujjongott az első hazai vasútnak. Szombaton találkoztam egy emberrel, aki ké­pes erre: Petru Cordosnak hívják, Románia magyarországi nagykövete. Miután Battonyán alaposan tájékozódott a határátkelőhely működéséről, vette a fáradságot, és vendéglátóival átgyalogolt a „tornyai vámra”. Türelmesen végig­hallgatta a vámosokat és a speditőröket a három és fél tonna össz­súlyhatárig engedélyezett magyar-román kisteherforgalomról. , Jön az olasz, a német, a francia, őket vissza kell fordítanunk. Há­rom és fél tonna? Legyen húsz a felső határ, hogy érdemben meg­indulhasson a kereskedés. De kellene a növény- és állategészség­ügyi szolgálat is, hogy a teherautóknak ne kelljen kerülniük Nagy­lak felé. Es a zöldkártya! Egy havi fizetésbe kerül a kiváltása” - so­rolták a román szakemberek. Az a fontos, hogy beszéljünk egy­mással, hogy legyenek közös kezdeményezések, s akkor a megol­dás sem várat sokáig magára - így a nagykövet. Majd - kérdésem­re - hozzátette: szerteágazó kapcsolataink sohasem juthatnak a Szamos vagy a Tisza sorsára. Lám, a nyelv, az őszinte emberi beszéd mégis csak... megtermékenyít (hét). mmmm ■■hmm mi m mm Március 10—12. között Bé­késcsaba ad otthont a 7. Textiles Konferenciának. Ehhez a rendezvényhez kapcsolódik az az országos népművészeti pályázat, me­lyet három témakörben ír­tak ki, s a beküldött munká­kat tegnap Békéscsabán, a megyei művelődési köz­pontban az ország legneve­sebb szakemberei zsűrizték. Békéscsaba A megyei művelődési központ nagytermében egész nap lázas munka folyt. Az ország vala­mennyi szegletéből szinte felbecsülhetelen értékű anyag ér­kezett bírálatra. Mint megtudtuk: a három kategóriában - lenből és kenderből készült szőttesek, olyan népi, paraszti viseletek, melyek napjainkban is használa­tosak, és szálhúzással készült hímzések - a 150 pályózó 870 re­mekművét egyenként értékelte az öt tagú zsűri. Megyénkből ti­zenhat pályázó - a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjai - egyéni és csoportos alkotással neveztek a megmérettetésre. A látottak alapján nyugodt szívvel állíthatom: a zsűri nem volt könnyű helyzetben. S hogy kik is lettek a nyerte­sek? Ez majd március 10-én este hét órakor, a Békés Megyei Jókai Színházban tartandó rendhagyó kiállítás megnyitón derül ki, ami­kor átadják az anyagi és erkölcsi elismeréseket. Ami biztos: szak­mai berkekben azt tartják, hogy aki Békéscsabán díjat kap, az óri­ási rangot jelent. A tegnap zsűrizett anyagból március 11-24. között a megyei művelődési központban, az evangélikus egyház tanácstermé­ben és a városháza Domokos-ter- mében rendeznek kiállítást. Azt hiszem: érdemes lesz megtekin­teni.-sz­Társadalmi munka a lakosságéit A békési polgárőrök szomba­ton délután tartották beszá­moló közgyűlésüket. Az öt­venegy tagú egyesület, a fegyveres testületekkel kar­öltve, térítésmentesen, társa­dalmi munkában őrködik a városban és annak külterüle­tén a lakosság nyugalma és biztonsága érdekében. Békés A három éve alakult egyesület - tagjai a legkülönfélébb foglalkozá­súak — elnöke Lőrincz József az éves beszámoló közgyűlésen az elmúlt évről adott számot. El­mondta: együttműködési megálla­podásuk van a rendőrséggel, s ha­marosan aláírásra kerül a békési polgárőrség, valamint a helyi ön- kormányzattal, a határőrséggel, a Vám- és Pénzügyőrséggel az együttműködési megállapodás. Az elnök kifejtette: az egyesület tagjai tavaly összesen 4 ezer 440 órát töl­töttek szolgálatban, ebből 357 órát a rendőrséggel, 96 órát pedig a ha­tárőrséggel közösen, míg a többit önállóan járőrözték - társadalmi munkában. Több tettenérés bizo­nyította jelenlétük szükségessé­gét, főként a külterületeken. Min­den időszaknak megvannak a sa­játosságai, különösen igaz ez a mezőgazdaságra: mind a kertésze­tek, mind a kalászosok, mind a kukoricatáblák dézsmálói a lakos­ság biztonságát veszélyeztetik. Lőrincz József hangsúlyozta: fel­adatuk nem a nyomozás, hanem a megelőzés. Az egyesület tavaly 1 millió 870 ezer forinttal gazdálkodott, s bizony ez a költségvetés igencsak szűkös, a működési kiadásokat éppen fede­zik. A tagok több támogatást remél­tek a helyi önkormányzattól. A köz­gyűlésen elhangzott az is, hogy a polgárőrség soraiba öten kérték fel­vételüket, amit a tagságnak kell jó­váhagyni; _________________«­i Szakmai berkekben azt tartják, Békéscsabán dijat kapni igazi rangot jelent ____________________________________________I^FOTÓi UEHOCZKY PÉTER Remekművek várnak a zsűrizésre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom