Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-17 / 40. szám

KULTÚRA 2000. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL Országos nívón a Bárka Bemutatkozott a 2000. esztendő első Bárkája (megyénk iro­dalmi folyóirata) csütörtökön Budapesten, a Műcsarnok­ban. Az összejövetelen részt vett Hazai Attila, napjaink egyik leghíresebb kortárs írója is, aki elmondta véleményét a lapról, és szólt a vidéki irodalom lehetőségeiről. Budapest- Ön is megjelent a Bárka buda­pesti bemutatóján. Elmondaná a kötetről kialakult benyomásait?- Látszik, hogy a lap most teljesen új lendüle­tet kapott. Nem csak a legutóbbi számra (2000/1. - a szerk.) gon­dolok - mert már ko­rábbról érezhető —, de a legfrissebb kiadvány kül­lemében, új grafikájában is megmutatkozik a fo­lyamat. Az a vélemé­nyem, hogy ezen az úton Békés me­gye irodalmi folyóirata felzárkózott az ország legjelentősebbjei közé, de Budapesten ezt még nem tudják.- Azonnal adódik a kérdés: mi a véleménye a vidéki irodalom esélyeiről országos viszonylatban? Lehet egy, a központtól távoli lap konkurense a budapestieknek?- Elvileg abszolút mértékben. Akár egy kis falu is tud első rangú kiadványt létrehozni, ha megvan hozzá a szellemi tőkéje. Az Al­föld, a Pompeii és a Jelenkor cí­mű lapok méltó társává vált most a Békés megyei Bárka is. Budapesten sincs másképp: csak szűk réteg figyeli az irodalmi élet történéseit, de ha egyszer észreveszik az olvasók, hogy színvonalas a „termék”, utána a rendszeres vásárlói közé állnak. — Mely művek állnak a legkö­zelebb önhöz a tartalomból?- Fiatalosnak, jónak tartom az összetételt. Véleményem szerint ki­emelésre méltó a mű­vek közül Jean-Noel Blanc és Berniczky Éva novellája, valamint Karafiáth Orsolya ver­sei. Figyelemre méltó ezenkívül a Keresz- tury-Krasznahorkai- Zsadányi beszélgetés, amely kö­tetlenségével, mély, filozofikus tartalmával nyerte el tetszésemet. VANDLIK JÁNOS Hazai Attila író, műfordító, Budapesten született 1967-ben. Tanulmányait az ELTE BTK angol szakán végezte, legismertebb művei a Szilvia szüzessége (novel­lák, 1995), valamint a Budapesti skizó (regény, 1997). Jelenleg a magyar irodalom egyik legdiva­tosabb alakja, a hazai posztmodem próza képvi­selője. Comenius 2000, a minőségfejlesztési program Mezöberény A minap a mezőberényi Orlai Petries Soma Általános Iskolában tartott előadást az OKÉV Dél-al­földi Területi Irodájának irodave­zető-helyettese, Bogi Ádámné. Az előadáson ott voltak a város oktatási intézményeinek képvi­selői, valamint a képviselő-testü­let oktatási bizottságának több tagja. Az előadó bemutatta az iroda működését, részletesen szólt a Comenius 2000 minőségfejlesz­tő programról, s a programba kerülés lehetőségeiről. Kiemelte, hogy a minőségfejlesztés legfon­tosabb eleme a fenntartók, vala­mint a szülők és tanulók ilyen irányú igényeinek kielégítését serkenti, hangsúlyozva a gya­korlati tapasztalatok átadásának fontosságát. Kiderült, hogy a Comenius 2000 minőségfejlesz­tési programba kerülés pályázati lehetőségei a városban hangzot­tak el először. A pályázat legfon­tosabb eleme, hogy oktatási in­tézmények pályázhatnak, fenn­tartói támogatással. A megbe­szélés során az oktatási szakem­berek részéről felvetődött: hasz­nos megoldás lehetne a városi oktatási intézmények - óvodák, iskolák, gimnázium - együttes pályázata, melyre a kiírás egy- előre nem ad lehetőséget, -sz­Irodalmi pályázat Békés Megye Millenniumi Bi­zottsága, Békéscsaba Megyei Jo­gú Város Millenniumi Bizottsá­gává Körös Irodalmi Társaság és a Bárka című folyóirat a millen­nium és az ezredforduló alkal­mából irodalmi pályázatot hirdet az alábbi kategóriákban: vers; rövid próza (novella, elbeszélés, tárca, karcolat); irodalmi témájú kritika, tanulmány, esszé. A pályázaton részt vehet bár­mely Békés megyében élő, 16. életévét betöltött alkotó. A ver­seket és a rövid prózát maxi­mum tíz gépelt oldal terjedelem­ben kérik beküldeni a Körös Iro­dalmi Társaság címére: 5600 Bé­késcsaba, Derkovits sor 1. A pá­lyázatok beadásának határideje: 2000. április 11., eredményhir­detés: 2000. június 10. Érdek­lődni a fenti címen lehet. ■ Xsara Prestige Xantia Prestige Az Ön Citroen márkakereskedői: Inter-Flott Center Kft. - 5600 Békéscsaba, Baross u. 9-21. Tel.: (66) 327-520 Szimpex Export-Import Bt. ­6940 Tótkomlós, Kossuth u. 77. Tel.: (68) 385-850 Fax: (68) 385-832 CITROEN A N álunk a Prestige nem pénz kérdése! Azoknak, akik eddig azt hitték, a presztízsért komoly árat kell fizetniük, van egy meglepetésünk: Itt a Citroen két sikerautója luxus felszereltséggel. 4 légzsák, ABS, ködlámpa, színre fújt lökhárítók, fabetétes műszerfal és sebességváltó, metálfény. 6 féle változat, 5 ajtós már 2.810.000 Ft-tól. 4 légzsák, ABS, gyári rádió, automata klíma, ködlámpa, metálfény, panoráma csomag (elektromos külső tükrök, elektromos hátsó ablakemelők, intelligens ablaktörlők), fabetétes műszerfal és sebességváltó. 4 féle motorral, 5.190.000 Ft.-tói. Jókai-bemutató a színházban Széles szociális spektrum, színes etnikai tabló várja a nézőt Jókai Mór Gazdag szegények című színmű­vének bemutatójával méltóképpen kívánja megünnepelni névadója születésének 175. születésnapját a Békés Megyei Jókai Szín­ház. Szokásos premier előtti beszélgetésünk­re Konter László igazgató-főrendezőt kértük. Békéscsaba A legnagyobb magyar mesemondó a múlt szá­zad végén írta híres regényét, a Gazdag szegé­nyeket. Kevesen tudják a regényről, mely az ol­vasottabb Jókai-művek közül való, hogy maga kell gondolkodnunk ezen. A megélhetés sokak számára gondot okoz a mai Magyarországon, ahol magasak a rezsiköltségek, és égbe szökő árak fogadják a vásárlót az üzletekben. Hasonló fogalomkörben forog a darab is. Etnikailag sok­színű népi világ elevenedik meg benne. Szere­pel benne egy tót késes legény, egy nagyon ked­ves cigány család, egy 'Palotai menyecske, aki Pestre jár fel hagymát árulni... Ilyen volt akkor a monarchiabeli Magyarországon a nép összetéte­le. Ám az a magyarságtudat, ami ennek a tót le­génynek is a monológjából árad, amikor arról beszél, hogy miért nem maradt kinn Ameriká­Érzelemben gazdag jelenetet látunk az előadásból, szereplők: Földi Teri, Gálfi László és Karczag Ferenc • fotó: lehoczky péter Jókai Mór írt belőle színpadi változatot. Ritkán játszott darabról van szó, melyet szerzője életé­ben is bemutattak.- Több színpadi változat is létezik - kezdte a beszélgetést az igazgató-főrendező. - Még ze­nés is van. A mi változatunkat maga Jókai dra­matizálta. E témakörben két műve szinte tükör­szituációban van egymással. A Szegény gazda­gok gazdagjai lelkileg szegények, harácsolók, szociális érzék nélküliek. A Gazdag szegények szegényei morális lelki gazdagságban élnek a századforduló nagyvárosi létében. Szociálisan rendkívül színes karakterek, sokféle foglalko­zásbeliek gyűlnek össze a színen. Kofák, egy késes, egy nyugdíjas váltóőr, akinek az élettársa mosónő. A regény az életművön belül is újdon­ságnak hat, hiszen szegény, proletár környeze­tet látunk benne. A múlt századvég bérkaszár­nyáinak világát. Idealizált, de humanisztikus mű ez, Jókai utolsó pályaszakaszából való.- A próbákon nem okozott nehézséget a vere­tes, egy évszázados szöveg? — A próbákat nézve nem tapasztaltam. Nem nehéz ez a veretes szöveg, hiszen tele van gaz­dag nyelvi fordulatokkal. Dallamos, jól beszél­hető. Csak meg kell érezni a dallamvilágát, és akkor jól lehet interpretálni. - A múlt század­végi vígjáték igen keserédes világot tár fel. Mit gondol, a mai néző hogyan fogadja majd? — Mint minden bemutató előtt, most is el ban, ma is példaértékű. Ez a büszkeség adott a korabeli magyarságnak lelki erőt. Olyan világ volt ez, hogy semmi problémát nem okozott a benne levők számára a hovatartozás.- Ha egy produkcióban gyereket vagy kutyát szerepeltetnek, kétségtelen a siker, tartja a mon­dás. A darabbéli rajkók szerepére honnan sze­reztek gyerekeket?- Szerepüket Jókai írta be a darabjába. A gyerekeket a Szent László Utcai Általános Isko­lából kértük ki. Aranyosak, kétségtelenül bájo­sak. Mostanában nemigen csináltunk ilyen da­rabot.- Kiket láthatónk a főbb szerepekben?- A női főszerepet Földi Teri Jászai-díjas színművész alakítja. A férjét Gálfi László szin­tén Jászai-díjas színművész játssza, aki hosz- szabb kihagyás után lép újra színpadra. Főbb szerepben Karczag Ferencet láthatja még a kö­zönség. A korhű jelmezek és díszletek Pilinyi Márta és Székely László Jászai-díjas, érdemes művész munkái.- A bemutatót ezúttal megelőzi egy előadás.- Február 17-én díszelőadáson mutatjuk be, mert ez a nap a Békés megyei millennium 2000 elnevezésű rendezvénysorozat ünnepélyes nyi­tónapja. Másnap, 18-án tartjuk a darab volta­képpeni bemutatóját. Az előadásokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja. PANICS SZABÓ FERENC Bucsa községben él egy negyvenkét éves férfi, aki a csönd­del teljes, akinek a csontjáig hatol e század, akinek lyukas kezéből az idő hull a feneketlen múltba, akinek egy néma csillag lerontja minden reményét. S, hogy ki ez az elégikus hangvételű költő? Erdei-Szabó István, akinek A távolság lel­tárhiánya címmel nemrég jelent meg újabb kötete a karcagi Barbaricum Könyvműhely gondozásában. Bucsa A szülőfalujához jelenleg is hűsé­ges Erdei-Szabó Istvánnak fiata­lon sikerült helyet követelnie ma­gának a kortárs magyar irodalom­ban. Még a tizenkilencedik élet­évét sem töltötte be egészen, ami­kor első versét immár nyomtatás­ban láthatta viszont. A debütálás után következtek a komolyabb folyóiratok, majd önálló kötetek­ké (A lélek kavicsai 1992, Kincsek és roncsok 1995) álltak össze Erdei-Szabó művei. A most megjelent A távolság leltárhiánya című kötetet hat cik­lusra (Ezredvégtöredék, Hiányta­lan panasz, Kiszámolva és meg­fejthetetlenül, Ráncok és fintorok az arcon, Töredékek az éjszaká­ról, Közép-Európai ide(i)g- (len) esség osztotta a költő. Ám általa kötetanyag csak szerkeszté- sileg lett feldarabolva. A versek stílusát egységbe fogja az „erdei- szabóistvános” elégikus hang, fájdalmasan szép misztikum, szorongásoktól, csalódásoktól tü- zesedő hevület. „A világ végén élek / vagy majdnem ott/ide nem jönnek ha­jók / vonatok” - vetette papírra költőnk szülőfalujának lírai látle­letét az Állapottöredék XLVIII. cí­mű versben. Ám ennek a világvégiségnekaz ellenére Erdei- Szabó István nem vágyódik el Bucsáról. Ő nem elmenekülni, hanem emelkedni szeretne: „itt csak a gólyák fecskék sirályok / és a réti sasok / egyszer majd fönn a / romolhatatlan kékben / én is ve­lük szárnyalok". S mint töretlenül fejlődő versei mutatják, Erdei- Szabó valóban szárnyal: a tehet­ség bársonyos szárnyai emelik a költészet égboltján egyre maga­sabbra. A bucsai költőnket pályája so­rán végig élénken foglalkoztatja a magyarság történelme, a ma­gyar nép sorskérdése is. „Itt va­gyunk megint eltökélt / sírás­ban, sikolyban árván, / megfá­radt-szemű vigyázok / az örökölt strázsán. / Itt élünk a Kárpát­medencében / öklömnyi haragos éggel, / fogyó holddal, apadó re­ménnyel. / Itt élünk, elárultak az / árultatok zsoldospénzén, / a kilúgozott szavak / világának szélén." — fogalmazott Erdei- Szabó István már 1984-ben A gyónás tüzei című opusban, amely művet viszont valamilyen októl vezérelve csak mostani, harmadik kötetébe válogatott be. Tehát mindent összegezve: a tisztelt leendő olvasóknak érde­mes leemelni a könyvespolcról Erdei-Szabó Istvánnak A távolság leltárhiánya című kötetét. Megté­rül az érdeklődés: az olvasás iga­zi élmény lesz. MAGYARI BARNA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom